Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JANUAR 12., KEDD Enyhít a munkanélküliségen Megújul a repülőtér Kiskunlacházán Január 8-án hozták nyilvánosságra azt a kormányhatározatot, mely a hazai repülőterek polgári felhasználásáról döntött. Ezen belül — az elképzelések szerint — a Budapest—Ferihegy repülőtér mellett a kiskunlacházi reptér is bekapcsolódna a nemzetközi légiforgalom bonyolításába. A döntést hónapok óta várja a térség, hisz mint hírlik, milliárdos nagyságrendű beruházásról lesz szó, mely jelentősen javíthat a környező települések gazdasági helyzetén. A döntést követően körkérdést intéztünk a leginkább érintett három személyhez: miként értékelik a térségükre nézve nagy horderejű kormányhatározatot? Dr. Vona Ferenc ország- gyűlési képviselő: — Lévén téli szünet a parlamentben, magam is csak közvetve jutottam a hírhez. Hónapok óta vártam ezt a döntést, s ki merem mondani, az utóbbi hetek egyik legbölcsebb döntésének tekintem. Mert nagyon is tudatában vagyok Kiskun- lacháza és környékének gondjaival, amit a munka- nélküliség idézett elő. Hogy valójában milyen nagyságrendű beruházásról van szó, arra várhatóan magától a szakminisztertől, Siklósi Csaba úrtól kapunk majd választ, aki meghívásomat elfogadva februárban tart előadást e kérdésben Kiskunlacházán. Nagyjából annyit tudok, hogy 3-4000 munkahelyről lesz szó, ha elkezdődik az építkezés. Mind képviselő, már az előtárgyalások során bejelentettem azt az igényemet, hogy mindenekelőtt a környékbeli vállalkozók kapjanak megrendelést s a régió lakosságát juttassák munkához. Tudni kell azt is, hogy a végleges döntést a környezetvédelem hatásvizsgálata alapján hozzák meg. A kormány és a parlament nem környezetvédők ellen, hanem velük együtt kíván működni. Bízom abban, hogy sikerül a megegyezés, s akkor elmondhatjuk, tettünk egy újabb lépést a munka- nélküliség felszámolása érdekében. Kocsis Mihály, Kiskunla- cháza polgármestere: — Útközben, a rádió híreiből értesültem a kormány- döntésről. Nem vagyok már tinédzser, de majdnem kiugrottam a kocsiból az örömtől. Az elmúlt hetem nehéz volt, sok munkanélküli keresett fel a panaszával. Jelenleg a 4550 aktív lakos közül 700-an vannak segélyen. Többen is azt kérdezték, lesz-e valami a repülőtéri építkezésből. Gondolom, azóta már ők is hallották a jó hírt és részben megnyugodtak. Az önkormányzat pedig tovább építi a maga terveit, elképzeléseit, melyben nagy szerepe van a majdani repülőtérnek is. Huhay Ádám, Apaj polgármestere: — Bevallom őszintén, én még a hír hivatalos bejelentése előtt „fülest” kaptam egy ismerősömtől. Hogy örültem? Éppen a Pest Megyei Hírlapnak mondtam el nem régen, milyen vérmes reményeket táplálok a repülőtérrel kapcsolatban. Úgy kell ez a munkalehetőség a falunak, mint éhes embernek a falat kenyér. Most már csak azért szorítok, hogy a Tájvédelmi Hivatal szakemberei ne torpedózzák meg a végleges döntést. Most is azt mondom, amit a múltkor: a repülőtér közel hatvan éve itt van, s a nagyüzemi mezőgazdaság sem „szűkmarkúskodott” káros behatásokkal, melyek próbára tették a környezet tűrőképességét.'A puszta mégis él, a túzok is megmaradt. A kiskunlacházi repülőtér felfuttatása sem fogja az élővilágot megölni, legfeljebb — általa — több pénz jut majd a környezetvédelemre. Matula Gy. Oszkár Nehéz lesz a döntés Pest megye önkormányzata már korábban megfogalmazta önálló gazdasági koncepcióját, a közgyűlés tavaly novemberben meghatározta az idei esztendő' prioritásait. Elsődleges szempontként az intézményhálózat működtetését és az önként vállalt kötelezettségek teljesítését akarják biztosítani. Ezeket kell figyelembe venni az 1993-as esztendő költségvetésének elfogadásakor. Azt viszont már most elmondhatjuk, hogy az előszámítások szerint az önkormányzati hivatal és a hozzá tartozó intézmények kiadásai számottevően meghaladják a bevételeket. Éppen ezért módosították a bevételi előirányzatokat. Ezek szerint 26 millió forinttal csökkentették a normatív állami hozzájárulást az ellátottak várható létszámának csökkenése miatt és figyelembevéve az 1992. évben várható többletbevételeket 20 millió forinttal növelték az illetékbevételi előirányzatot. Bevételi forrást jelenthet a privatizációból származó haszon is, kamatokból pedig 40 millió forint nyereséget terveznek. (Folytatás az 5. oldalon) Falusi gondok Abony városában Artézi kútból viszik a vizet Hancsovszki János felvétele Bár papíron már elnyerte a városi rangot Abony, a polgármesteri hivatalban, s természetesen az utcákon is, még sok a teendő ahhoz, hogy az egykori járásszékhely — nagyközség a valóságban is megfeleljen a címmel együttjáró elvárásnak. Míg előbbi helyszínen — ahogy erről beszámoltunk — az egykori rendeletek átfogalmazása folyik, utóbbi az egyik legégetőbb gond, Abony megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízzel történő ellátásának enyhítésére várnak a helybeliek. Addig is, amíg a hivatalban már kész tervek megvalósulnák, a városiak Abony egyetlen még megmaradt artézi kútjából viszik haza a tiszta, tehát nem nitrátos, egészséges ivóvizet. Melyik a harapós? Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz vezéralakjai nemrég újólag kifejtették nézeteiket a magyarországi szélsőjobboldali veszélyről. Valóban olyan nagy mumus ez a hazai szélső- jobb? A magyar társadalom nagyobb hányada számtalanszor adta tanújelét, hogy nem rokonszenvezik semmilyen szélsőséggel. Az azonban több mint különös, hogy miután a bolsevizmus — akár így nevezte magát, akár másként — évtizedekig pusztította országunk földi és szétlemi javait, nyomorította testün- ket-lelkünket, velünk csak azért is azt akarják ma elhitetni, hogy a szélsőjobb jelenti az igazi veszélyt. Ezt szugerálja belénk a jelenlegi ellenzék, mert szeretné, ha a magyar nép pontosan úgy érezne, ahogyan ő. A magyar nép, szegény, értetlenül szemléli ezt a próbálkozást, hiszen sokkal jobban fél azoktól az álorcát öltött régi kiskirályoktól, akik fejük fölött a függetlenség glóriájával, ma is tekintélyt parancsoló pozíciókból riogatják őket. A többség ugyanis éppenséggel a szélsőbal terrorjától szenvedett, a haladónak, munkás- és parasztpártinak hirdetett rendszerben tapasztalta meg, hogy a vezetésnek mennyire nincs köze a munkássághoz és a parasztsághoz. Talán nem véletlen, hogy Vitányi (MSZP), Pető (SZDSZ) és Fodor (Fidesz) urak számára a szélsőjobbtól eredő veszély a megfelelő alap a barátkozás- ra, vagy a közeledésre. De miből gondolják, hogy a magyar választópolgárok, is a döglött farkastól félnek, amikor még itt lapul az eleven? Bánó Attila Alföldi kezdeményezés Agrárszakemberek foglalkoztatása Munkanélkülivé vált agrár- szakemberek közhasznú foglalkoztatására tett kezdeményezést a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Munkaügyi Központ. Az Alföld e nagy mezőgazdasági megyéjében az elmúlt évtizedekben magasan kvalifikált agrárszakember-gárda alakult ki, és erősítette a mezővárosok és falvak szellemi életét. A megye 63 termelő- szövetkezetéből eddig húsz közösség jelentett csődöt és további 13-15 tsz hasonló bejelentése várható, ez a helyzet pedig a veszteséges ágazatok felszámolását, a létszám leépítését kényszeríti ki. A most zajló mezőgazda- sági változások — szövetkezeti átalakulások —azonban nem csak munkanélküliséget, hanem egy sor agrár- szakembert igénylő újszerű feladatot is hoznak: az önkormányzatoknak gondolniuk kell például a mezőgazdasági szaktanácsadás, a területi távlati mezőgazdasági fejlesztés megszervezésére. Ezt felismerve kereste meg a munkaügyi központ a helyi önkormányzatokat, és indítványozta a munka- nélkülivé vált agrárszakemberek foglalkoztatását, az ennek kapcsán felmerülő közvetlen költségek 70 százalékát támogatásként ígérve. Az együttműködéshez a megyei közgyűlés földművelésügyi hivatala az alkalmazásra kerülő agrárszakemberek szakmai irányításával járul hozzá. Az első reakciók szerint az önkormányzatok örömmel veszik a munkaügyi központ kezdeményezését, hiszen a települések érdeke, hogy a mezőgazdaság nagyobb törés nélkül álljon át az új típusú termelésre.
