Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JANUÁR 11.. HÉTFŐ Nemzeti gondolat — józan magyarság (Folytatás az 1. oldalról) Ezután azt a vádat utasította vissza, miszerint a magyar nép nem rendelkezik demokratikus hagyományokkal. Ugyancsak elutasította az SZDSZ volt elnökének, Kis Jánosnak azt a nemrégiben megjelent véleményét, melyben azt állította, hogy nincs legitimációja ennek a köztársaságnak. Ma kaptam kézbe a legitimisták újságját — mondta a miniszterelnök. Abban egyetértenek Kis János megállapításával, hogy nincs a köztársaságnak legitimációja, állítsuk vissza a királyságot. Azt kell mondanom, ha Kis János állításából valami is igaz, akkor ez az egyetlen lehetséges út —, mondta nagy derültség közepette. Végezétül kifejtette, hogy a koalíciónak legalább két ciklusra van szüksége, hogy megvalósuljanak a tervek, erre pedig csak a nemzeti kereszténydemokrata centrum képes. Tacher és Kohl is több ciklusban tudott eredményeket felmutatni, pedig őket nem gátolta a rendszerváltás. ’ Függetlenné, működőképessé és átalakulóvá tettük az országot — mondta a miniszterelnök s a közelgő országos gyűléssel kapcsolatban az egység fontosságát hangsúlyozta. (székely) Hosszabb távú érdekek Nyitás a társadalom felé A következő parlamenti választásokra készülve nem lehet agitációs érv az, hogy amennyiben a Magyar Demokrata Fórum a vártnál kevesebb szavazatot kap, akkor nemzethalál következik be. A közelmúltban szerzett tapasztalatok, benyomások szerint javult a közhangulat az országban — mondta Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter az MDF Országos Elnökségének Komárom—Esztergom megyei gyűlésén szombaton Acsott. Szabó Iván hangsúlyozta: a következő kormány bármilyen összetételű is lesz majd, nagyon könnyű helyzetbe kerül. Annak ugyanis csak aratnia kell, mert az MDF-több- ségű kormány vetett, a vetés pedig nagyon sűrűn kikelt. Magyarán: a kormány az elmúlt bő két évben szinte teljesen megteremtette a rendszerváltoztatás feltételeit. Az ország független lett, gazdasága pedig nagy lépéseket tett afelé, hogy működőképes legyen. Igaz, az átalakulás a vártnál nagyobb terheket rótt és ró a lakosságra, gondoljunk csak a munkanélküliek magas számára — mondta. Kérte viszont a hallgatóságtól: ne a saját sorsából kiindulva ítélje meg az ország állapotát. A kormány intézkedései ugyanis hoszszabb távon mindenképpen a nemzet valódi érdekeit szolgálják — hangoztatta. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a választásokat az MDF nem tagjai révén nyerheti meg, hanem a társadalom szélesebb rétegei támogatásával. Az elmúlt időszak katakomba-politikáját emiatt nem szabad folytatnia a Magyar Demokrata Fórumnak, helyette nyitnia kell a társadalom felé. E gondolatsort folytatta Szabó Tamás privatizációs miniszter. Hangsúlyozta: az országot járva örömmel tapasztalja, hogy a sok gond, panasz ellenére tovább gyarapodnak a települések. A gazdaság sokkal egészségesebb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Mindez azért történhetett meg —- és erről sokan elfeledkeznek, illetve ha tudják is, mélyen hallgatnak —, mert az MDF a legkeményebb döntéseket is meghozta, még akkor is, ha azok a politikai népszerűségét csökkentették. Az MDF is fenn tudott volna tartani egy látszat-jólétet, és így nagyobb esélye volna a következő választás megnyerésére. De nem ezt tette, hanem az ország, a nemzet hosszú távú érdekeit tartotta szem előtt — vélekedett Szabó Tamás. Megemlékezés a doni katasztrófáról (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondotta: a hősi halál parancsa elkerülhetetlenné teszi, hogy figyeljünk mindarra, amit nemzeti történelmünk nem enged felejteni. Kéri Kálmán vezérezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke szükséges áldozatnak nevezte a 2. magyar hadsereg doni sorsát, határozottan elutasítva azokat a történészi vélemény eket,. miszerint a magyar katonákat a németek prédaként dobták volna oda. Senki sem hitte, hogy a 2. magyar hadsereg így végzi majd — mondotta Kéri Kálmán, hangsúlyozva. hogy a haderő pusztulását az akadozó utánpótlás, a gyenge felszereltség, valamint a rendkívül kemény téli időjárás okozta. Az emlékülés résztvevőit, a doni harcok túlélőit levélben üdvözölte Antall Jó- zsef kormányfő Nyolcvan éves a magyar cserkészet Minden napra egy jócselekedet A cserkészet életének viruló korszakaiban egymás után értünk el hazai és külföldi sikereket. Közben a legkülönbözőbb támadások is érték törekvéseinket. Egyszer jobb oldalról, máskor balfelől kaptunk súlyos sérüléseket. Fel is oszlattak bennünket, elvették minden vagyonúnkat, felszerelésünket, elfojtották életlehetőségeinket, de az Úristen különös kegyelméből a szövetség halála mindig csak tetszhalál volt és Krisztus erejétől eddig még mindig feléledtünk — ezekkel a szavakkal köszöntötte a 80 esztendős Magyar Cserkészszövetség jubileumi ünnepségén megjelenteket id. dr. Surján László a Magyar Cserkészszövetség elnöke, aki elszánt és következetes munkára hívott fel minden cserkészt, és kérte Isten áldását egy eredményesebb újabb nyolcvan esztendőre. A Pest megyei közgyűlés dísztermében megtartott ünnepségen megjelent Katona Tamás államtitkár, a Cserkész Nagytanács tagja, Péteri Zoltán és Bányai Judit a Pest megyei önkormányzat alelnökei és az egyre erősödő hazai cserkészmozgalom vezetői. Az országos elnök beszédében röviden ismertette a magyar cserkészmozgalom főbb stációit. Ezt követően pedig Sinkovits Imre tolmácsolta nagy művészi átéléssel Sik Sándor piarista tanár által megfogalmazott verssorokat: „Mert akit egyszer meglehelt a Lélek, Annak mindegy — lom élet vagy halál: Az él és áll és énekel és alkot, Megyeren és Magyarországon, Hét világrészen és a másvilágon, Az Isten őtet úgy segélje. Amen.” Péteri Zoltán a Pest megyei önkormányzat nevében köszöntötte a szövetséget, és hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nagy felelősséget érez az ifjúság sorsáért. Anyagi lehetőségeikhez mérten eddig is segítették a cserkészek'munkáját, s így lesz ez a jövőben is, mert szükség van a cserkészet jellemformáló erejére. Katona Tamás államtitkár cserkészszívvel idézte fel a múlt nagy egyéniségeit. Elmondta, hogy munkájuk és energiájuk nem volt hiábavaló, hiszen eszméik most is élnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mozgalom meg tudott újulni anélkül, hogy alapvető értékeit elvesztette volna. Nagy felelősség hárul minden cserkészre, mert „a legnemesebb, legnagyszerűbb anyag van a kezünkben: maga a jövő." Amikor megszületett a tíz cserkésztörvény, akkor egy becsületkódex született meg, amely eleve meghatározta a választott és a követendő életformát is, mondta az államtitkár. A cserkészet erkölcsi, valláserkölcsi alapot teremtett, nagy szerepet játszott és játszik folyamatosan a közösségformálásban, de az a legfontosabb, hogy a cserkészek minden időben nemzetben, hazában és Istenben gondolkodtak, s a legnehezebb korszakokban is vállalták a magyarság ügyének szolgálatát. A mai magyar társadalomnak szüksége van az önakaratból szerveződő kisközösségek áldásos tevékenységére, mert ezekben mindenki megtalálja a számára értelmes alkotómunkát és megtanulják a lovagiasság alapszabályait is. A cserkészet az életre készíti fel a fiatalokat. Kiviszi az embert a természetbe, morális és fizikai próbák elé állítja, és mindez azért szép, mert nem kötelező parancsszóra teszik, hanem kihasználják az önként vállalt önmegmérettetés lehetőségét. Most van csak igazából szükség Magyarországon a jócselekedetekre! Egy cserkész egy nap csak egy jócselekedetet végez, de huszonötezer cserkész napi jócselekedete már sokat jelent. A nehéz átmeneti időben emberebb embereknek és ma- gyarabb magyaroknak kell lennünk, — fejezte be beszédét Katona Tamás államtitkár. Ezt követően színvonalas, kimondottan jó hangulatú műsort mutattak be az országos örsi népdalverseny győztesei. A dunavarsányi Kossuth Lajos csapat „Apacsok törzse” elnevezésű Örs tagjai erdélyi népdalcsokorral léptek fel, a bodogi „Sasfiókák” pedig helyi táncokkal szórakoztatták a megjelenteket, Csatkai Márta és Zrínyi Orsolya a fővárosi Szent Bernát csapat képviseletében Bartók- műveket adott elő, míg a győri Szent Erzsébet „Aranyvirág” Örs szintén népdalokat mutatott be. Ezt követően kiosztották a Magyar Cserkészszövetség által meghirdetett országos fotópályázat győzteseinek járó díjakat, és bejelentették, hogy ebben az esztendőben a Tiszán rendezik meg a híresnevezetes vági — tutaját 80. évi jubileumi túráját. Azt is megtudtuk, hogy a Testnevelési és Sportmúzeum a Cserkészet és sport című kiállításának nagy sikerére való tekintettel, a múzeum megkezdte a cserkészemlékek rendszeres gyűjtését azzal a céllal, hogy állandó Cserkészmúzeumot hoznak létre egy későbbi időpontban. Papp János Tanácskozott a MÚK A Magyar Újságírók Közössége (MÚK) Válság és remény címmel rendezett tanácskozást szombaton. A találkozó témája a tájékoztatás, az újságírói függetlenség és a sajtószabadság helyzete volt. Képeinken Benedek István és Fekete Gyula írók tartják előadásaikat Oktatási fórum Kecskeméten A tanácskozás megnyitóján Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára elemezte a közoktatás jelenlegi helyzetét. Beszélt a pedagógus munkanélküliségről, amelyet — véleménye szerint — nem szabad tragikusnak tekinteni, hiszen a képesítéssel rendelkező munka nélküli pedagógusok száma 2500 körül van, ugyanakkor közel 4000 nyugdíjas dolgozik az iskolákban, s megközelítőleg eny- nyi a betöltetlen állások száma is. Szamuely után Valencsik fölött Nénikém, aki ugyancsak kevéske pénzből él, nagyon megsértődött. Szomszédasszonyára haragudott meg, mert az elment, hogy aláír Valencsik úrnak, s gondolta, nénikém is vele tart. Ám nénikém nem tartott vele, mert — én nem olvastam, ő viszont állítja, hogy megjelent az Esti Hírlapban — Valencsik úr áruházi tolvajlásért egyszer már bajba került. Nénikém ilyen áruházi tolvajok karrierjét már végignézte leánykorában, mikor is az országot Kun Béla és Szamuely Tibor kaparintották kézbe, s azokra emlékezteti nénikémet Valencsik. Nénikém bizonyára túloz, ám igaz: nyolcvan éve nem a túlzások jegyében telt el. Váltig állítja, hogy környezetében bár sokan vannak nagyon szegények, de szegény ismerőseinek nagy része erről ő maga is tehet. A Juci is, mert a Juci nyugdíját a kocsmába hordja a fia, akiért Juci rajong. No de ez nem a Kupa Mihályra tartozik. Győző is hülye — mondogatja nénikém —, mert hidegben lakik, de a lovakról nem tud lemondani. Ez sem tartozik a Kupára. És nénikém tud még egy-két ismerőséről ezt meg azt. Nem vitatkozom vele, hisz tudom; ő kimondhat olyat, amit én nem. Ő azért, mert hétezer forint nyugdíjból él, pontosabban gazdálkodik, azaz fűti is picike lakását. Sérti, ha hallja, aki ennyi pénzből él, az valami alatt van. Ez ellen tiltakozik. Fölötte van. Fölötte például Valencsik úrnak is! fVödrösl
