Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JANUAR 11., HÉTFŐ Múlt nélkül jövő sincsen Nemzeti gondolat — • s s józan magyarság Nem használható az az újságírói szlogen, hogy szűknek bizonyult a terem, egy gombostűt sem lehetett leejteni — az MDF nép-nemzeti köreinek második találkozója rendkívüli feladat elé állította a rendezőket. A Testnevelési Egyetem aulája már egy órával a kezdés előtt megtelt, az előcsarnok is zsúfolt volt, amikor az utcán még hosszú sorok kígyóztak. A szervezők egy tv-készüléket állítottak az előcsarnokba, s némi késéssel a TF tornatermében is felállítottak egy vetítővásznat. Erősödő MŰK Igaza volt Fekete Gyulának a Magyar Újságírók Közössége szombati országos tanácskozásán, amikor arról beszélt, hogy a sajtó körüli vitákat azok akarják feleslegesnek, a magyar polgárok számára érdektelennek minősíteni, akiknek fontos, hogy a sajtóban érintetlenek maradjanak a jelenlegi, tehát a jórészt pártállami időkben rögzült erőviszonyok. Márpedig az írott és az elektronikus sajtó sorsa, az irányítását befolyásolok szellemisége korántsem közömbös az ország lakóinak, akiknek túlnyomó többsége e csatornák révén tájékozódik, és formál véleményt. A MÚK fiatal, így a MÚOSZ-nál kisebb taglétszámú szervezet. Fokozatosan erősödik, ennél fogva egyre nagyobb veszélyt jelent azokra, akik nem kívánják a sajtón belüli szellemi rendszerváltozást. Bizonyosra vehető, hogy sok gáncs éri még vezetőit és tagjait. A nyílt küzdelmek divatja hanyatlóban van, s mind gyakoribb a beépülés, a belülről való bomlasztás korszerű módszere. A MÚK esetében a régi szervezettel való egybemosással talán már senki nem próbálkozik, hivatkozva az oszthatatlan szakmai érdekekre, de megtörténhet, hogy valakik a jóhiszemű tagság szájaí- ze szerint prédikálva, nacionalizmust és szélsójobbos veszélyt emlegetve kísérletet tesznek arra, hogy tisztességes, nemzeti érzelmű újságírókat szorítsanak ki a szervezetből. Nincs még vége a médián belüli küzdelmeknek, újra és újra megtörténhet, hogy azonos célokért és eszmékért küzdőket állítanak egymással szemben. A MÚK lehetőséget teremtett a maga számára, hogy a médián belüli folyamatokat a nemzeti érdekeknek megfelelően, kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja. De ez a lehetősége csak akkor marad tartós, ha belső stabilitásának megőrzésére is futja az erejéből. Szükség van erre azoknak a rádióhallgatóknak és tévénézőknek az érdekében is, akik közül ma még túl sokan, túl gyakran nyúlnak a kikapcsológombok után. Bánó Attila Vácott tartott fórumot Csurka István országgyűlési képviselő'. Képünkön balról Manninger Gábor helyi MDF-elnök, az író és Moys Csaba váci alpolgármester látható. (írásunk a 2. oldalon) A doni évforduló Alkotmánybíróság: Napirenden a népszavazás Az Alkotmánybíróság január 11-én és 12-én teljes ülést tart. Azoknak az indítványoknak a tárgyalását folytatja, amelyek a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alkotmányellenességének megállapítását kérték. Hétfőn a testület megvitatja azokat az indítványokat, amelyek szerint az illetéktörvény egyes rendelkezései a diszkrimináció tilalmába ütköznek. Kedden az alkotmánybírók megkezdik az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága indítványának tárgyalását. A bizottság az alkotmány értelmezésére kérte az Alkotmánybíróságot abban a kérdésben, hogy lehet-e népszavazás tárgya az Országgyűlés feloszlatása. Elmaradt a forgatás Nyugalom az MDF-piacon Szombat délelőtt zavartalanul folyt a kereskedés a kispesti MDF-piacon, miután elmaradt a beígért filmforgatás. A_ filmezésre engedélyt kapott Árkádia Kft. emberei ugyanis nem jelentek meg a helyszínen, s így folytatódhatott a tüntetéssel egybekötött árusítás az eddig megszokott helyen, a 3-as metróvonal Határ úti megállójánál található parkolóban. A megoldás kulcsa pillanatnyilag a XIX. kerületi önkormányzat kezében van, miután hatáskörébe tartozik mind az árusítási, mind a filmforgatási engedély kiadása. Amennyiben a kereskedőknek nincs árusítási engedélyük, szabálysértést követnek el az árusítással — mégha az egyébként engedélyezett tüntetés lenne is — tájékoztatták az MTI-t a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A parkoló-piacra kivezényelt néhány rendőr nem tett mást, mint őrizte a rendet. A vevők és eladók pedig hasonlóan a múlt szombathoz, folytatták a demonstrációt; vettek és eladtak, tiltakozásul a piac áttelepítése ellen. A jövő szombaton már súlyosabb szankciókra — helyszíni bírságra, illetve rendőri feljelentésre — számíthatnak azok a kereskedők, akik tüntetésre hivatkozva árusítanak a kispesti MDF-piacon — közölte Sági Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője. Az ORFK ugyanis — fenntartva saját jogászai és a Legfőbb Ügyészség szakértői segítségével kialakított állásfoglalását — szabálysértésként kezeli a közterületen engedély nélkül történő árusítást abban az esetben is, ha azt engedélyezett tüntetés címszó alatt folytatják. Az ORFK egyébként jogi álláspontjáról értesítette Zacsek Gyulát, az MDF-piacmozga- lom fő szervezőjét is, ennek figyelembe vételével folytathatja küzdelmét a piac jelenlegi területének megtartásáért. Filló Katalin, a Haza és Haladás alapítvány elnöke üdvözlő szavai után Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter szólalt fel. Beszédében az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a hagyományok védelmét hangsúlyozta. A mi nacionalizmusunk nem más, mint centri- petális erő, s lényege az itt élők érdeke — mondta a miniszter. Európának is szüksége van a kis nemzetek kultúrájára, melyek segítségével a népek önmagukat és értékeiket ki tudják fejezni. Meg kell szüntetni azt a hasadást, ami a hagyomány és a^ európaiság között van. Másutt már régen beépült és szerencsésen ötvöződik az úgynevezett népi és modem kultúra — emlékeztetett a miniszter. Lezsák Sándor érzelmekre ható beszédében az MDF történelmi szerepét elemezte. Sok minden történt 87 óta, a megtett út szakaszokra osztható. A körülmények és az emberek is változtak, sokan csalódtak. Az utóbbi időben megromlott az MDF idegrendszere — mondta a belső vitákra utalva. Ne a sajtó és az ellenzék mesterkedéseit figyeljük, hanem önmagunkban keressük a hibát! Megerősítette, hogy az MDF soha nem lesz jobboldali párt, hanem gyűjtőpárt marad. Végezetül optimizmusának adott hangot, észrevétele szerint felszakado- zóban a tömegek politikai közönye, s mint mondta, látva a sok tiszta tekintetű embert, bízik abban, hogy a párt alkalmas arra, hogy 1-2 millió szavazattal választást nyerjen. Csurka István Merre tart a Magyar Út? címmel tartott előadást, melyet a közönség tapsa többször is megszakított. Bevezetőjében egy 1990-es gondolatot említett. Akkor egy angol lap azt a kérdést tette fel, rendszerváltás vagy kormányváltozás történt-e Magyarországon. Indulatba jöttem, nem is válaszoltam — mondta Csurka, de azóta egyre többször, gyakran megkeseredve látom e kérdés jogosultságát. Forgalmi dugók vannak a rendszerváltásban, ezt kell az alapítványnak megoldania. Az MDF-et és a kormányt ugyanis megállapodások kötik, ezért van szükség egy szervezetre, amelyet ezek a paktumok nem érintenek. Ki kell szavazni a kommunizmust, s akkor az álcázott pártok helyet négy évig magyarnak magyar lesz az ellenzéke. Az MDF két hét múlva tartandó VI. országos gyűlésére kitérve azt kifogásolta, hogy az elnökjelöltek úgy kerültek a listára, hogy őket meg sem kérdezték, s programjukat sem kérték. Ezért a jelöltséget — az elnökségi tagság meghagyásával — visszautasítja. Végezetül kifejtette, hogy nem félti az MDF- et, mert „ha cselekvésre váltunk ,azt egy év alatt is megérti a magyar társadalom, és be tud következni az a fajta rendszer- változás, amikor négy évig olyan ellenzékkel kell szembenéznünk, amelyik javítani akar és nem gátolni.” Halász István a Monopoly Csoport nevében a gazdasági élet néhány visszáságát jellemezte, Boross Péter belügyminiszter az ország belbiztonságáról beszélt. Délután Antall József miniszterelnök szólalt fel. A nemzet olyan kategória, amelyik soha nem válhat semmissé. Nincs olyan eszme, amely a nemzeti gondolatot száműzhetné — szögezte le a miniszterelnök. A nemzeti jelképekkel kapcsolatban kifejtette, hogy az európai népek büszkék lobogóikra, míg nálunk egyesek nacionalizmussal és sovinizmussal vádolnak. Az amerikai elnök közös imát mondhat a szenátusban, senki sem beszél keresztény kurzusról. Ezek tévutak, gondolati csődök, melyek nehezítik az átalakulást. A magyar nép és a magyar nemzeti gondolat vezérlőcsillaga kell hogy legyen az MDF-nek, mert ha*’ egy nép ezeket a gondolatokat elhagyja, elveszti saját történelmi múltját és akkor nincs jövője sem — mondta Antall József. A nemzeti gondolat, s a józan magyarság összefügg. Mi kockáztattuk a legtöbbet — emlékeztetett, hiszen körülöttünk még mindenütt diktatúra volt. Az átalakulással kapcsolatban megjegyezte, hogy sokan hiányolták és keresték a szakértőket a kormányból. A többi, volt szocialista országban mindenütt koalícióba léptek a szakértőkkel, velük alakítottak kormányokat, s ma a térségben a magyar kormány az egyetlen, amelyik talpon tudott maradni. (Folytatása a 3. oldalon.) Az 50 esztendővel ezelőtt doni katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Mátyás-templomban tartott istentiszteleten. A szetmi- sén jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György házelnök. Ezt követően a Hadtörténeti Múzeumban rendezett emlékülésen Boross Péter belügyminiszter és Kéri Kálmán vezérezredes, országgyűlési képviselő idézte fel a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket, a 2. magyar hadsereg katasztrófájának körülményeit, Boross Péter a két világháborút, valamint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot említve összegezte a magyar katonaeszményt. (Folytatása a 3. oldalon.)