Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

MAGYAROKSZAG TŐKÉS LÁSZLÓNAK A TRANSINFO KÉRDÉSÉRE ADOTT NYILATKOZATA Kolozsvár és a magyar tévé Lehet, hogy egyesek sze­rint újra vád alá helyezem magamat, amikor egy új­ságíró kérdéseire vála­szolok. Kénytelen vagyok megje­gyezni, hogy csalódást oko­zott bennem az a tény, hogy immár negyedik nap telik el a Kolozsváron el­kezdődött Mátyás-szobor körüli bonyodalom óta, és még miniig nem mutatott élő képet az eseményekről a Magyar Televízió, hanem holmi többéves, poros Má- tyás-szobros, Mihály-temp- lomos képeket játszott be egy-egy félmondatnyi tudó­sításához. Ezzel szemben a magyarcsanádi eseményről azonnal helyszíni „látlele­tet” vett a Magyar Televí­zió. Azt a furcsa benyomást keltve ezáltal, mint hogyha Magyarországon dúlna az idegengyűlölet és az idegen- ellenesség. ugyanakkor el­bagatellizálva az itt folyó eseményeket. Furcsának tartom, hogy annak idején, ’89-ben, Ceausescu idején, amikor még a madár sem tudott átjárni a határon, életesebb és több információhoz ju­tott a közvélemény az itte­ni helyzetről, mint most, amikor akár egy állandó kirendeltsége is lehetne a Magyar Televíziónak Ro­mániában. Nem lehet elég­gé elítélni ezt a fajta ma­gvar- és demokráciaellenes- séget. Ezt a magatartást közvetett valósánhnmisítás- nak kell nyilvánítanunk, ezért kérjük a Magyar Te­levíziót. hogy a békesség, a feszültségek csökkentése és a helyzet tisztán látása érdekében változtasson ed­digi magatartásán. Kolozsváron az is meg­történhetett volna, ami Marosvásárhelyen 1990-ben. Ezzel szemben a Magyar Televízió szenvtelen. Ugyanakkor furcsa, hogy azt a Panorámát s azt a Chrudinákot éri támadás, aki a legnyaktörőbb idők­ben is többet tudott tenni ebben az irányban, mint a mostani — gyakorlatilag vagy viszonylag — szabad tájékozódási és utazási kö­rülmények között. Torokszorító, ami nap­jainkban Kolozsváron tör­ténik. Az eseménnyel kap­csolatban szenvtelenséget, érdektelenséget tapasztalva, népünk igencsak szomorú. A nyilvánosság, a hiteles tájékoztatás nemcsak a bé­kesség elérését szolgálhatja, hanem egyben védelmet is jelent. Védelmet jelent azoknak a fiataloknak, akik immár ötödik napja zsoltá­rokat énekelve járják körbe a főteret. Senki nem kíván­csi erre?.! Tegnap mintegy 400 fia­tallal találkoztunk a Szent Mihály-templomban. Nap­jainkban olyan Kolozsvár főtere, mintha hadikészült- ség volna, de bátor szívvel, tisztán, békésen, szeretettel. Ki kell hangsúlyozni, hogy a helyi románság sem el­lenséges. Ez a helyzet, mert érzik valahol a lelkűk mé­lyén, hogy tiszta, kegyelet- teljes ügyről van szó. Le­számítva azt a néhány tu­catnyi román fiatalt, akiket maga a Funar-féle csoport küldött ki a térre december elsején, hogy randalírozza­nak. Ettől eltekintve nem volt semmilyen román ne­gatív magatartás. FELHÍVÁS A MAGYAR EGYHÁZAKHOZ Vasárnap, december 6-án a kolozsvári Szent Mihály- templomban a békességért, a szeretetért, egymás iránti tiszteletért kulcsolják ke­zeiket imára az emberek vallási és nemzeti hovatar­tozásra való tekintet nélkül. Mátyás királyunk igazsága erre is kötelez bennünket. 1456-ban, a nándorfehérvá­ri győzelem után a pápa ál­tal elrendelt déli harangszó azóta szerte a világban a szeretet hangján szólal meg, ezt reméljük a december 6-i kolozsvári ökumenikus istentisztelet megtartása után is. Kérjük magyaror­szági testvéreinket, vala­mennyi egyházunkat és gyülekezetünket, hogy ezen a napon velük egy időben, együtt imádkozzanak a ko­lozsváriakkal a békességért és a szeretetért, egyben el­ítélve a magyarcsanádi or­todox templom elleni me­rényletet, illetve a gyulai román gimnázium meggya- lázását. Nemzetközi Transsylvania Alapítvány A Magyarok Világszövetségének közleménye „A Magyarok Világszö­vetsége elnökségének tagjai megdöbbenéssel és mély felháborodással értesültek a magyarcsanádi román orto­dox templomot és a gyulai Nikolae Balcescu román ta­nítási nyelvű általános is­kolát és gimnáziumot ért, a magyar nemzeti önbecsü­lést sértő, durva, provoka­tív támadásról. Az elnökség tagjai a humánum, a ke­resztény erkölcs és a nem­zeti kisebbségekkel szembe­ni szolidaritás nevében a leghatározottabban elítélik ezt és az ehhez hasonló cselekményeket. A magyar- országi románság e két in­Szdkmai, erkölcsi felkészülés Keresztény szakmunkásképzés Két éve alakuK újjá a ma­gyarországi Kolping Szövet­ség, amely a Katolikus Le­gényegylet jogutódja. A kommunista rendszer min­den olyan egy esületet üldö­zött, amely nem a pártap­parátus ellenőrzése alatt állt — mondotta a mozga­lomról tartott tegnapi saj­tótájékoztatón dr. Bolberitz Pál, a Hittudományi Egye­tem dékánja. Adolph Kolping a múlt század elején a Köln mel­Elutazett a brit BPU-kiildötfség Befejezték ötnapos ma­gyarországi látogatásukat az Interparlamentáris Unió brit csoportjának képvise­lői A delegáció megbeszé­léseket folytatott az Or­szággyűlés európai közös­ségi ügyek bizottsága tag­jaival, és az IPU magyar csooortja magyar—brit ba­ráti tagozatának képvise­lőivel. A vendégek megte­kintették a Pető Intézetet, látogatást tettek a székes- fehérvári Videoton Holding Rt. gyáregységeiben és a Herendi Porcelángyárban. Fogadta őkét Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter. A küldöttség tegnap el­utazott hazánkból. jetti Kerpenben született. Szegényes körülmények kö­zött nőtt fel. Az elemi nép­iskola elvégzése után ä ci­pészmesterséget tanulta ki, és szakmájában tíz évig dolgozott. Huszonhárom évesen iratkozott be a gim­náziumba, majd annak el­végzése után teológiai ta­nulmányokat folytatott; 1844-ben pappá szentelték, öt évvel később megalakí­totta a Katolikus Legény- egyletet, mely fáradhatat­lan tevékenységének kö­szönhetően 1865-ben Euró­pa számos országában mintegy huszonötezer tag­gal és több mint négyszáz egyesülettel működött. A legényegylet az iparos fiatalembereknek kínált otthont, ahol hasonló korú és felfogású társak között bátorítást és lehetőséget kaptak arra, hogy önma­gukat képezzék. Ez nem­csak szakmai képzést je­lentett. Kolping szerint csak a kereszténység alap­ján lehet a szociális prob­lémákon úrrá lenni, ö nem az osztályharctól, a forra­dalomtól várta a társadal­mi viszonyok jobbra fordu­lását. A társadalmi és gazdasági átalakulások korát éljük ma is. Éppen ezért a szö­vetség a helyi Kolping csa­ládok összefogásával szív­ügyének tekinti az iparos középosztály tapraállítását. Dr. Körinek László he­lyettes államtitkár, a Kol­ping-mozgalom világi elnö­ke az egyesület magyaror­szági történetéről beszélt, majd megfogalmazta a mozgalom jellegzetes vo­násait. Ebbe tartozik, hogy a ka­tolikus szervezet az evan­gélium üzenete alapján áll, az egyház társadalmi taní­tása irányadó számára, s szervezeti felépítésében az egyházi struktúrához kap­csolódik. Az egyesület mű­velődési és egyben cselekvő közösség is. Az együtt és egymásért végzett munka révén a tagság szorosabban forr össze. A közösségi élet irányítása demokratikus alapon történik. A csalá­dias jellegre szintén nagy hangsúlyt helyeznek, mind­egyik korosztálynak szeret­nének közösségi élményt nyújtani. Toleránsak, tisz­telik egymás nézeteit, és szolidaritást vállalnak a hozzájuk közel állókkal. A munka nélküli fiatalok ta­nítására, képzésére nagy gondot fordítanak. Dr. Körinek László arról beszélt, hogv kereszténynek lenni az utóbbi időben egy­re inkább értelmiségi atti­tűddé vált, ezért kiváltképp szeretnék, ha a szakmun­kásképzőkben is helyt kap­hatnának. Az elmúlt két év alatt az országban ötven Kolping család szerveződött; Pest megyében Budaörsön, Szentendrén, Vácott. (—bay—) tézményét ért támadás sú­lyosan sérti a magyarság érdekeit. A Magyarok Világszövet­sége együttműködésre tö­rekszik a magyarországi nemzeti kisebbségekkel, a kisebbségek iránti szolida­ritás jegyében támogatja nyelvük, kultúrájuk, ön­azonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket; a magyarság és a szomszéd népek közötti baráti kap­csolatokat a területileg széttagolt magyar nemzet alapvető érdekei között tartja számon, s elítél min­den olyan törekvést — jöj­jön az bármely oldalról — amely ezeket a kapcsolato­kat rombolhatja. Természetesen elnöksé­günk tagjával, Tőkés Lász­lóval, a Király-hágó melléki egyházmegye püspökével egyetértünk abban, hogy nem zárható ki a szándé­kos provokáció sem." ANTALL JÓZSEF: Döbbenetes cselekedet A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a Magyar Honvédség hosszú távú haditechnikai korsze­rűsítésének koncepcióját — hangzott el a szokásos pén­teki kormányszóvivői tá­jékoztatón. Juhász Judit egyebek közt elmondta, hogy a koncepció — a múlt évben elfogadott hon­védelmi alapelvekkel össz­hangban — mintegy 15-18 évre határozza meg a hadi- technikai korszerűsítés irá­nyait. A fejlesztés célja az önálló nemzetvédelem igé­nyeit kielégítő, egyúttal hiteles visszatartó erőt je­lentő fegyveres erő létre­hozása. A kormányülés napirend­jén szerepelt az Orosz Fö­deráció területén lévő ma­gyar háborús sírok, vala­mint hősi emlékművek kérdése is. A kormány egyetértett azzal, hogy megállapodás jöjjön létre a Magyar Köztársaság és az Orosz- Föderáció kormánya között a háborús sírok, va­lamint emlékművek elhe­lyezéséről és gondozásáról. Ennek jegyében a honvé­delmi miniszter által ki­jelölt bizottság tárgyaláso­kat kezd az orosz hatósá­gokkal egy emlékmű felál­lításáról, amelyet a magyar hadsereg doni katasztrófá­jának 50. évfordulóján. 1993-ban helyeznének el Uriv községben. Az agrárszférát érintő témákkal is foglalkozott a kormány. A miniszterek döntöttek arról, hogy mó­dosítják a földadóról ko­rábban alkotott törvényt. Ennek lényege: földadót az köteles fizetni, akinek az év május 31-én a föld hasz­nálatában van. Mindamellett a földmű­velésügyi miniszter előter­jesztésében megtárgyalták az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel kapcsolat­ban benyújtott képviselői módosító indítványokat A kabinet egyetértett azokkal a törekvésekkel, amelyek kiszélesítenék az . újonnan szerveződő terméktanácsok jogkörét. A kormányülés témáitól függetlenül Juhász Judit bejelentette, hogy a jövőben a Miniszterelnöki Sajtóiro­da vezetését Várhelyi And­rás, a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Miniszté­rium korábbi szóvivője lát­ja el a jövőben. A szóvivő végezetül felolvasta azt a nyilatkozatot, amelyben a miniszterelnök reagál arra, hogy csütörtökön a Csong- rád megyei Magyarcsaná- don ismeretlen tettesek megrongálták a román or­todox templomot. Antall József kormányfő megdöbbenéssel fogadta a nálunk mind ez ideig példa nélküli vandalizmust. A döbbenetes és megmagya­rázhatatlan cselekedet tel­jességgel idegen, polgáraink hagyományosan józan ma­gatartásától. Honfitársaink­tól mind ez idáig távol állt a brutalitásnak ezen szé­gyenletes megnyilvánulása. Annak ellenére, hogy a provokáció lehetősége sem zárható ki, a magyar kor­mány kifejezi azon óhaját, hogy az állampolgárok a jövőben is tanúsítsanak olyan önmérsékletet és jó­zanságot, amely hagyomá­nyos jellemzője a magyar­ságnak, és egyedül méltó hozzánk — szól a nyilat­kozat. Erdőbe viszik a fóti téesztagokat Vagyonjegykeringő Kovács módra A Pest Megyei Cégbíróság dolga lesz eldönteni: mu­lasztásos törvénysértés tör- tént-e a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben, vagy más is. A történet pedig kezdőd­jék az elején. Nagyhatalmú tsz-elnök volt Kovács Ár­pád Fóton. Tehette is, lehe­tett is, hosszú éveken ke­resztül a nomenklatúra tagja volt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­ban ellenőrzött, Kovács Árpád elnök úr ma is nagy­hatalom. Most a kilépő tsz- tagok vagyonrészének ki­adásával hatalmaskodik. Felháborodott egykori tsz- tagok tanácsért fordultak a pesti Ó utcában székelő Piacfejlesztési Alapítvány ingyenes jogsegélyszolgála­tához. Négy elszánt gazdál­kodó ül dr. Szilasy László jogtanácsos irodájában. A fóti termelőszövetke­zetben mindig ügyesen gaz­dálkodtak. A szocialista vállalatbirodalom öt falu határában rendezkedett be. Köztük van Palota is. A termelőszövetkezet a palo­tai tagok földjéből annak idején jókorát eladott Bu­dapest városának. Itt épí­tették fel a káposztásme­gyeri lakótelepet. Ez a föld­akció akkor hozott a tsz- nek vagy 350 milliót. A pénz harmadából balatoni villákat és üdülőket vásárol­tak. A többi pénz bankba került. Hozta a kamatot szépen. A palotaiak szerint a másfél milliárdos tsz-va- gyon 30-35 százalékát ők kínlódták össze. Most meg kisemmizik valamennyiőjü- ket, mert az így szerzett értékeket természetesen nem rakta privatizációs listára a termelőszövetke­zet vezetősége. Hallgatom a panaszokat. Nyolc egykori termelőszö­vetkezeti tag annak rend- je-módja szerint június 15-ig bejelentette a kiválá­si szándékát. Az. úgyneve­zett átmeneti törvény sze­rint (1992. II. törvény) a kiválási szándékot közgyű­lésnek kell megtárgyalnia és a vagyonrészeket kiadni. Innentől ismét ügyeskedés. A privatizációs lista a va­gyontárgyak név szerinti le­írása november 3-ra ké­szült el. A közgyűlést no­vember 4-én tartották. A tsz-tagoknak nem állt mód­jukban felkészülni a köz­gyűlésre. Az egyezkedés fá­zisát eleve kihagyták, és a tétova tsz-tagokkal megsza­vaztatták, hogy a vagyont licitálás útján értékesítik. Törvényes akkor lett volna az eljárás — mondja dr. Szilassy László jogtanácsos, ha a közgyűlés dönt a ki­válásról, valamint a va­gyontárgyak odaítéléséről. A szövetkezetben maradók és a kilépő tagok egyenlő előjogokot élveznek a tör­vény szelleme szerint az idegenekkel szemben. A szövetkezetek felett a Cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletét. Most a fóti tsz nyolc kilé­pő tagja a Pest Megyei Cégbíróságon támadja meg a szövetkezet által elköve­tett (vélhetően) mulasztásos törvénysértést. Van Fóton más is, ami nem törvénysértő, hanem egyszerűen erkölcstelen. Mostanában Palotát járja a fóti szövetkezet négyfős brigádja, és a tájékozatlan idős tagoktól nyilatkozato­kat szereznek, hogy a tsz- nek adják el vagyonjegyei­ket. A szándék pofonegy­szerű, a napnál világosabb. A tsz az így megszerzett vagyonjegyek birtokában kiütéssel győzhet a licitálá­sokon, és a kiütöttek a tsz- tagok A nyolc magángazda bírósághoz fordult, elszán­ták magukat, hogy szembe- szállnak a fóti birodalom­mal, amely már gőzerővel készül új szerepére, a va­gyonkezelők mérhetetlenül jövedelmező szövetkezésé­re. ‘ így születnek az átmen­tett és meghizlalt vagyonok a harmincöt-negyven év­vel ezelőtt tsz-be pofozott gazdálkodók verejtékéből. Győri Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom