Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

Magyarország ÁLLA TI... Minderv újságot és szerkesztőséget utolérhet a nyomda ördöge, egyik laptársunk csütörtöki ba­kija azonban fölöttébb érdekes. A regionális ok­tatási központok most bemutatott új igazgatói­nak felsorolásakor a budapesti vezető nevét kis­sé elírták, Dr. Tiszavölgyi Kinga helyett, nemes egyszerűséggel Tinovölgyit jegyeztek. Miután jót derültünk a név-etimológiában jártas szerkesz­tőség humorán, érdemes visszapillantanunk a kö­zelmúltra. Kezdetben területi oktatási központnak nevezte a minisztérium ezt az intézményrendszert, így nyár közepéig a magyar sajtó a TOK bírálatától volt hangos. Az ellenzék és a szakszervezetek cent­ralizációs törekvésként fogadták, a minisztérium kinyújtott csápjainak becézték, mindenütt ezek fölöslegességéről hallottunk. Augusztusban aztán az egyébként lassúsággal vádolt tárca hirtelen, immár ROK elnevezései kihirdette a pályázatot. Jött is a nyilatkozatok újabb özöne, szünidő van, meleg van, ésatöbbi. Mellesleg a pályázatra közel kétszázan jelentkeztek, s a nyertesek közül többen megjegyezték, a pedagógusok döntő többsége vá­rakozással tekint a megalakult szervezetekre. Nincs kizárva, hogy a nyomda ördöge ez esetben egy közmondásra gondolt, melyben a fent neve­zett lény a tanulással van összefüggésben ... (székely) Egyházi vezetők Szabó Ivánnál A magyarországi egyhá­zak ökumenikus tanácsá­val egyesült — protestáns, ortodox, unitárius — egy­házak és felekezetek, vala­mint az izraelita felekezet vezetőit fogadta pénteken hivatalában Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter. A találkozó folytatása volt a novemberben meg­kezdődött tanácskozások­nak, amelyek során az ipa­ri tárca vezetője a katoli­kus püspöki kar képvise­lőivel folytatott tájékozta­tó eszmecserét, melyen le­hetőség nyílt arra, hogy a gazdasági kormányzat szembesüljön a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel közvetlen kapcsolatban lévő egyházak véleményé­vel, észrevételeivel. Ki­emelten foglalkoztak az egyházak működőképessé­gének megteremtésével, il­letve a vállalkozói egyház esélyeivel. Tavasszal ismét nyílt nap Reform az egészségügyben Az Országgyűlés Szociális, Családvédelmi és Egészség- ügyi Bizottsága szakmai nyílt napot rendezett teg­nap, Egészségügyi reform az alapellátásban, a járó­beteg szakellátásban, a fek­vőbeteg ellátásban és a közegészségügyben címmel. A Parlament kongresz- szusi termében tartott fó­rumon részt vettek az egye­temek, szakmai kamarák, szakszervezetek, szakmai kollégiumok és alapítvá­nyok, önkormányzati bi­zottságok és a Népjóléti Minisztérium képviselői. A délutáni sajtótájékoz­tatón Kovács Pál (MSZP) a bizottság alelnöke hang­súlyozta, a nyílt nappal el­érték a kitűzött céljukat, ugyanis olyan problémák­ról volt szó, amelyekkel a gyakorlati szakembereknek kell megbirkózniuk. Tár­gyaltak a gyógyszertárak privatizációs folyamatáról, a természetgyógyászat és az akadémikus orvoslás vi­szonyáról, az egészségne­Szigetcsépen orvosolják a sérelmeket Az OKKH visszavonta határozatát A tegnapi postával érkezett meg Szigetcsépre az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jogi és igazgatási főosztályának az a határozata, amely köte­lezi a helyi Csepel-szigeti Mgtsz-t, hogy tizenöt na­pon belül kés7.ítse el a mó­dosított föld,alap-elkülöní­tési tervezetet. Egyben az OKKH a szigetcsépi érdek­egyeztető fórum fellebbezé­sét elutasító korábbi hatá­rozatát visszavonta, a Pest Megyei Kárrendezési Hiva­tal elsőfokú határozatát pe­dig megsemmisítette. Amennyiben a szövetke­zet a határozatban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az OKKH megkéri a Pest Megyei Földhivatalt, hogy a föld- kijelölést a határozat alap­ján a szövetkezet költségén végezze el. Az OKKH illetékese az Indoklásban megfogalmaz­ta, hogy a másodfokú ha­tározat meghozatala után új tények jutottak a hivatal tudomására. Ezért újból megvizsgálták az ügyet, és megállapították, hogy a Ráckevei Földhivatal 1992. május 6-án kelt szakvéle­ménye szerint a Csepel-szi­geti Mgtsz által készített földalap-elkülönítési terve­zet több számszaki hibát tartalmaz. Az is kiderült, hogy a tsz állami és ma­gántulajdonban lévő föld­területeket is kijelölt kár­pótlásra, továbbá a jóváha­gyott egyezség végrehajt­hatatlan, és nem felel meg az átmeneti törvény előírá­sainak. Ezt támasztja alá az 1992. május G-i szakvéle­mény Szigetújfalu, Sziget- szentmárton és Ráckeve te­kintetében. Nem vizsgálták a települések közötti arány­mentességet sem a tagi, al­kalmazotti földalapoknál. A határozat megfogal­mazza, hogy a földalapok kijelölésére az 1992. évi II. törvény szigorú követel­ményeket tartalmaz. Meg­engedhetetlen, hogy a szö­vetkezet a tulajdonában álló földterületeken rendel­kezési jogot gyakoroljon. 5 millió ECU — fejlesztésre A magyar közigazgatás modernizációja címmel két­napos konferencia kezdő­dött tegnap a fővárosban. A konferencián részt vevő európai közösségi szakem­berek eddigi nyilatkoza­taikban a magyar közigaz­gatás reformját jónak ítél­ték. Az Európai Közösség illetékes bizottsága egyéb­ként 5 millió ECU-s támo­gatást szavazott meg Ma­gyarországnak. Hazánk ezt az összeget a közigazgatás fejlesztésére költheti. A konferencián előadások hangzanak el többek között a magyar közigazgatás mo­dernizációjának irányairól, a korszerű igazgatási me­nedzsmentről,' és önkor­mányzati kérdésekről. velés problémáiról, az egészségügy szerkezeti át­alakulásáról és finanszíro­zási -*ondjairól. Székelyhídi László (MDF) bizottsági tag hangot adott annak a véleményének, hogy a szociális bizottság nem kíván végrehajtó ha­talommá válni és az opera­tív szakágazatok vezetésé­ben részt venni. Figyelem­mel kísérik a rendeleteket, tervezeteket és elképzelé­seket, amelyek a törvény­kezésre irányulnak. Az újságírók, kérdéseire válaszolva a bizottság tag­jai elmondták, tárgyaltak az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről is. Az ér­dekegyeztető tanács dön­tésének következményeként megszavaztak 10 milliárd forintot az egészségügynek, de még nem született ja­vaslat a pénz költségvetési szférákban történő meg­osztására. ' Hangsúlyozták, hogy még kidolgozás alatt van a társadalombiztosítás jövő, évi költségvetése. A képviselők emlékeztettek arra, hogy július 1-jén a szakellátás területén meg­történt a 30 százalékos tel­jesítés-finanszírozás, amely 9,8 milliárd forintot jelent. A háziorvosi szolgálat el­látására 5,2 milliárd forint jutott. Természetesen a költségvetési tervezetnél érvényesült az 5 százalékos emelés áthúzódó hatása is. Pillanatnyilag az ÉT aí- szekciója próbál meg­egyezni az elosztási ará­nyokban, azaz mennyi jus­son az egészségügyi, oktatá­si és igazgatási szférára. A szakmai napon az in­formációk cseréjére helyez­ték a hangsúlyt. A bizott­sági tagok ígéretet tettek, hogy jövő tavasszal ismét nyílt napot szerveznek. Papp Antonella FelßelenSös a Magyar Fórum ellen Ötvenezer Gadó György jó hírnevéért... A békességvágy érdeké­ben és a kirekesztés ellen kívántam kiállni vezércik­kemben — védekezett teg­nap délelőtt Kása Csaba, a Magyar Fórum főszerkesz­tője a Legfelsőbb Bíróság tárgyalásán. Védekezett, írom, mert akit feljelente­nek, az védekezésre kény­szerül. Aki pedig feljelen­tette: Gadó György szabad- demokrata országgyűlési képviselő. Hogy mi nem tetszett Gadónak? Idén február 20-án a Magyar Fórumban Magyarok címmel vezér­cikk. jelent meg a főszer­kesztő tollából. írása — jóllehet két részből áll — egységet alkot. Egy cigány férfinak és egy zsidó vallá- sú asszonynak a magyarság iránti elkötelezettségét tár­ja az olvasó elé. „Magyar vagyok” — in­dokolja az írás első felében a cigány férfi azt az elha­tározását, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül kí­vánja „teríteni” a fővárost a Magyar Fórum megma­radt példányaival. Ugyan­ezzel indokolja tettét a zsi­dó asszony is az írás máso­dik felében: Láttam már rendezvé­nyeken, esteken. Hallot­tam beszélni. Szavait érzelem fűtötte, féltés, békességvágy. Idős, karcsú asszony, fe­kete haj, kissé megtört, kis­sé szomorú arc. A hétvégi rendezvény estjén hozzám lép, mondja a nevét, a lakcímét. És egy golyóstollal teleírt papírla­pot ad a kezembe. Saját kézírásom. Kérem, olvassa el! A papírlapon ezt olva­som: Gadó Györgynek Én — született Fuchs Zsuzsanna Mária — izrae­lita vallású, de magát ma­gyarnak valló, a magyar népet szerető állampolgár elítélem önt, mert gyűlöli a magyarokat, állandóan lefasisztázza a társadalmat. Vigyázzon, a bumerángnak két vége van. ön veszé­lyes. Az idős asszony rámnéz: Leközli? Csak, ha ön felhatal­maz. Felhatalmazom, és ké­rem! Most én nézek rá: Miért írta le ezeket a sorokat, Fuchs Zsuzsanna? Miért akarja kinyomtatna? Magyar vagyok. (Az írás megjelenése előtt néhány nappal, február 11-én interpellált a parla­mentben Gadó György „A magyar belpolitikai élet egyes jobb- és szélsőjobb- oldal jelenségei” címmel. Gadó György a felszólalá­sában annak a véleményé­nek adott hangot, amely szerint hazánkban a szél­sőjobboldal előretörőben van. Az interpellációra adott válaszban Für Lajos kifejtette: Nyugtalanító a kormány számára, hogy miközben minden polgárának üldö­zésmentes életet és bizton­ságot kíván nyújtani, az érzelmek felkorbácsolásá­val ennek ellenkezője tör­ténhet, vagy történik. Meg­jelenik lelki szemeim előtt az a holocaust poklát meg­járt idős ember, aki mosta­náig otthonában ülve nyu­galommal nézte a televí­ziót, és most, az interpellá­ció hallatán összerándul, félni, majd rettegni kezd. Gadó György úgy ítélte meg, hogy Kosa Csaba ve­zércikke sérti személyiségi jogait és jó hírnevét. Ezért tett feljelentést. Kérte a bíróságtól, hogy ítéletében kötelezze a Magyar Fóru­mot annak közzétételére, valamint ítéljenek meg szá­mára 100 ezer forint nem JANUÁRBAN SZÜNETEL A TÖRVÉNYHOZÁS Központban a költségvetési és az abortuszvita Az Országgyűlés jövő heti háromnapos ülésének napirendjén a költségvetés­hez kapcsolódó törvény- javaslatok, valamint a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat sze­repelnek központi téma­ként, Minderről Dörnbach Alajos számolt be az Or­szággyűlés pénteki szoká­sos sajtótájékoztatóján. A hétfő délutáni ülésna­pon a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről, illetve a világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejleszté­si alapról szóló törvényja­vaslatok általános vitáját zárják le, valamint meg­KEMÉNY, KITARTÓ BÉRALKU Megegyezésre törekednek Kupa Mihály pénzügymi­niszter a jövő évre a ko­rábbi 5 százalék helyett 6 százalékos béremelést aján­lott fel a vasutasoknak az érdekegyeztető tárgyaláson. Ez ugyan az 1993-ra áthú­zódó 5 százalékos emeléssel együtt Is elmarad a vasúti szakszervezetek 20 százalé­kos követelésétől, ám ha a felek idejében meg tudnak egyezni, úgy lezárulhatnak a több hete húzódó egyez­tetések. Ha nem születik végleges megállapodás, de­cemberben általános vas­úti sztrájkra lehet számí­tani. kezdik az adózás rendjé­ről és a helyi adókról szó­ló törvényjavaslatok rész­letes vitáját, továbbá az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló tör­vényjavaslat általános vi­táját. Az Országgyűlés alel­nöke beszámolt arról is, hogy nem alakult ki egyet­értés a Házbizottságban a rasszizmus, az idegengyű­lölet és az antiszemitizmus ellen szóló törvényjavaslat, valamint a kormány, Gás­pár Miklós keresztényde­mokrata képviselő, illetve Zétényi Zsolt (MDF) és képviselőtársai által külön- külön benyújtott úgyneve­zett igazságtételi törvény- javaslatok keddi ülésna­pon történő tárgysorozatba vételéről. E kérdésről ezért az egyes törvényjavaslatok esetében az Országgyűlés­nek kell határoznia. A szerdán délelőttre ter­vezett ülésnapon újra meg­nyitják a jövő évi költség- vetés részletes vitáját. A tájékoztatón elhang­zott: az Országgyűlés rend­kívüli téli ülésszaka de­cember 15-től január 31-ig tart. Várhatóan december 31-től január 24-ig szüne­telteti munkáját. vagyoni kártérítést. Sze­rinte ugyanis hátrányok ér­ték a cikkben megjelentek miatt. A tegnapi tárgyaláson Kosa Csaba kifejtette, hogy feljelentője a cikk össze­függésből kiragadta a rá vonatkozó részt, s ezáltal alapvetően megváltozott az írás mondanivalója. A ve­zércikk papírra vetésekor nem vezette sértő vagy bántó szándék. Meggyőző­dése, hogy Magyarországon az elmúlt esztendőkben nem volt, s ma sincs anti­szemitizmus. Ám azt fel lehet kelteni, mégpedig több irányból... S ez óriási veszély! Ezt a veszélyt érezte meg a magát zsidó származásúnak valló Fuchs Zsuzsanna is. Utalt Für Lajos miniszternek a Gadó- interpellációra adott vála­szára, amelyet a képviselők szótöbbséggel elfogadtak. A Magyar Fórum ügy­védje pedig rámutatott: ä felperesnek azon állítása, amely szerint a cikk és a „Gadó ellen folytatott poli­tikai hajsza” között össze­függés volna, már csak azért sem állja meg a he­lyét, mert február 20-a előtt is több olyan írás je­lent meg a sajtóban, amely bizonyítja, hogy sokan ju­tottak . a levélíróval —• Fuchs Zsuzsannával — azo­nos következtetésre. A felperest ért esetleges politikai természetű hátrá­nyok nem a perbeli vezér­cikk miatt érhették, ha­nem a politikai magatartá­sa, megnyilatkozásai miatt. Kérte azt is, hogy a bíró­ság konkrétan jelölje meg a sértő kitételeket. Meg­említette: sokszor olyanok is kérik jó hírnevük védel­mét, akiknek ilyen nincs is ... Gadó ügyvédjének vála­sza: a felperesnek joga, hogy a több támadó cikk közül kiválassza azt, ame­lyik miatt keresetet indít. A bíróság az ítéletben megállapította, hogy a cikk sérti a felperes jó hírnevét, s ezért elégtételként nyolc napon belül helyreigazítást köteles közzétenni, vala­mint 50 ezer forint nem vagyoni, kártérítést fizetni. Az ítélet nem jogerős, a Magyar Fórum élni fog fel­lebbezési jogával. Hardi Péter Önök szerint igaza volt? Ezúttal báró Eötvös Józsefnek, a kommunis­tákról írott, 1864-ben (!) megjelent rövid jellem­rajzát adjuk közre, fme: „A kommunisták a bir­tok közösségének védel­mire az első keresztyé­nekre hivatkoznak. — A különbség e kettő kö­zött csak abban fekszik, hogy az első keresztyé­nek vagyonukat azért osztották meg, mert ma­gasabb cél után töreked­ve azt megvetették, míg a kommunisták a közös­séget azért követelik, mert az anyagi élveze­tet mindenek felébe té­vén, az egyenlőségnek csak annyiban tulajdo­nítanak fontosságot, mennyiben az a vagyon­ra és anyagi élvezetre is kiterjed.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom