Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám

KOLOZSVÁR ÉS A MAGYAR TV (2. oldal) AGYAGBA GYŰRT •ÜZENET (4. oldal) KARNYÖNÉBÖL VARGALEGÉNY (6. oldal) GÉGECSÖ (7. oldal) ISKOLAALAPÍTÁSRA KÉSZÜLNEK (9. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ára: 13,50 forint 1992. DECEMBER 5., SZOMBAT A Caterpillar Gödöllőn Nem törvényszerű a gyárkapuk bezárása Emelkedjen a családi pótlék! A kabinet, jóváhagyása szerint január 1-jétől a csa­ládi pótlék havi összege — a jövedelemtől és a család létszámától függetlenül — gyermekenként egységesen 150 forinttal emelkedik. Megszűnik .viszont a gyer­mekek után levonható 13Ó0 forint adóalap-kedvezmény, és ezt gyermekenként havi 300 forint, három és több gyermek után havi 400 fo­rint adókedvezmény váltja majd fel. (Kormányszóvivői tájékoz­tatásunk a 2. oldalon.) Megdöbbenéssel értesül­tem a Magyar Televízió ma esti híradásából a magyar- csanádi ortodox templom meggya[ázásáról, és a gyu­lai román gimnázium ab­lakainak megdobálásáról. Vétkesen téved az, aki azt hiszi, hogy bennünket, űzött erdélyi magyarokat így sze­rethet. Helyrehozhatatlanul árt romániai magyarságunk ügyének mindaz, aki ha­sonló cselekményekkel önt olajat a szélsőséges román nacionalizmus tüzére és viszonossági alapot szolgál­tat Kolozsvár eszelős pol­gármesterének további vár­ható magyarellenes akciói­hoz. Merényletet követ el a magyar és a román de­mokratikus fejlődés ellen és nemzetiségtől függetle­nül-a demokrácia és nem­zeteink ellenségeinek cin­kosává válik mindaz, aki a gyűlöletre gyűlölettel, a jogtalanságra jogtalanság­gal válaszol. Kérem Magyarország né­pét, hogy ha bennünket szeret és oltalmazni akar, A Caterpillar Magyarország Részegységgyártó Rt. a nyáron alakult meg a Gö­döllői Gépgyár területén. A vegyes vállalat ünnepélyes megnyitójára azonban teg­nap került sor. Több évtizeden át a ma­gyar hadiipari termelés ki­szeresse és védje a romá­nokat. Nem ők a mi ellen­ségeink, hanem mindazok, akik 1989 esztendejében magyarok, románok és a többi elnyomott nemzetek, ellen Temesváron és szer­te Közép-Kelet-Európában együtt és. egyszerre léptek fel. Akkori összefogásun­kat, eredményeinket s re­ményeinket ne hagyjuk ve­szendőbe menni. Mátyás igazságát Kolozsváron is csak így tudjuk védelmez­ni. Nagyvárad, 1992. december 3. Tőkés László püspök Ui.: Azt az eshetőséget sem zárhatjuk ki teljesség­gel, hogy Magyarcsanádon egy előre jól kitervelt pro­vokáció történt. Ebben az esetben még inkább igaz, amit az írás tartalmaz. Ké­rem, hogy tüzetesen vizs­gálják ki az esetet, éppen a hasonló cselekmények megismétlődésének elkerü­lése végett, és az igazság kiderítése érdekében. emelkedő vállalata volt. a Gödöllői Gépgyár egykoron háromezer embernek adott kenyeret. Jelentős külföldi és hazai megrendelések kö­tötték le a kapacitását, ám a katonapolitika módosulá­sával, a Varsói Szerződés megszüntetésével e hadiipa­ri vállalat helyzete is vál­ságossá vált. A Caterpillar világszerte több mint 52 ezer alkalma­zottat foglalkoztató multi­nacionális nagyvállalat. Termékei megtalálhatók bányaművelésnél, utak. hi­dak. alagutak építésénél. Éves árbevétele tavaly meg­haladta a 10 milliárd dol­lárt. Két napot töltöttek el igen kemény munkával Pest megye önkormányzatának angol és német vendégei, akik igyekeztek átadni a külföldi tapasztalatokat és módszereket megyénk veze­tőinek. A tegnapi sajtótájé­koztatón Inczédy János me­gyei elnök elmondotta, hogy tulajdonképp'n a megyék közötti kapcsolatok bővíté­séről volt szó, hiszen a külföldi tapasztalatokra mindenképpen szükség van. Kathleen Nola Essex me­gye önkormányzatának ne­vében ; hangoztatta, hogy örömmel vett részt a Pest megyei önkormányzat által szervezett tapasztalatcse­rén. Véleménye szerint már a közeljövőben bővülni fog­nak a kul urális kapcsola­tok. rendszeresíteni fogják a képzőművészeti kiállítá­sokat és igyekeznek majd A Gödöllői Gépgyár pro­filja részben hasonlított a Caterpillar cég gyártmány- szerkezetéhez, s 1989-tőla Caterpillar Overseas S. A. belgiumi és angLiai gyárá­val kooperációs kapcsolat alakult ki. A magyar part­ner munkája a határidőket és a minőséget tekintve is r -felelt a követelmények­nek, s így 1991 elején kö­zösen dolgozták ki az együttműködés hosszú távú lehetőségeit. ♦ Tavaly októberben fize­tésképtelenség miatt a gép­gyár ellen felszámolási el­járás indult. A felszámoló (Folytatás az 5. oldalon.) európai módon megszervez­ni a szakembercserét. A küldöttség vezetője hangsú­lyozta, hogy az angol gya­korlat több évszázadra te­kint vissza, és van mit ta­nulni tőlük akár a köz- igazgatás területén is. Fontosnak tartották az egészségügyi dolgozók köz­vetlen tapasztalatszerzését, és ennek érdekében máris elhatározták, hogy a jövő esztendőben több Pest me­gyei orvos és egészségügyi dolgozó fog részt venni angliai tanulmányúton. Az európai ember szereti a környezetét és a termé­szet nyújtotta szépségeket, hangoztatta Inczédy János megyei elnök, aki elmond­ta hogy a társadalom fogé­konyságán is múlott, hogy újból vannak halak a Tem- zében. Ezt csak azért írjuk (Folytatás a 4. oldalon.) f&Syttziás a /őVó héten Üiésezett az MDF koordinációs bizottsága Virrasztók Tőkés László nyilatkozata Magyarországi testvéreim! Angol és német vendégek a megyeházán Tudatos kapcsolatépítés Antall József miniszter- elnök, MDF-elnök vezeté­sével tegnap a Parlament­ben több mint hat órán ke­resztül ülésezett az a koor­dinációs bizottság, amelyet a pártvezetőség felkérésére a miniszterelnök hozott létre, és amelynek célja az MDF belső vitáinak, külö­nös tekintettel a Csurka István alelnök körül kiala­kult feszültségek tisztázása, volt. A bizottság munkájá­ban részt vett Antall Józse­fen kívül Für Lajos ügy­vezető elnök, Kónya Imre frakcióvezető, B oross Pé­ter belügyminiszter, Szabó Tamás tárca nélküli mi­niszter, Csurka István és Lezsák Sándor alelnökök, Kulin Ferenc, az Ország- gyűlés kulturális bizottsá­gának elnöke. Kis Gyula, a szociális bizottság elnöke, Csoóri Sándor író-politikus és Sellei Aha. az MDF-vá- lasztmány ügyvivője. Az ülésről távozó Kulin Ferenc a sajtó képviselői­nek elmondta: az ad hoc bizottság az MDF helyzetét vitatta meg, és javaslatokat dolgozott ki a pártelnökség részére. Csurka István nem kí­vánt beszélni az ülésről a sajtó képviselőinek. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a résztvevők megálla­podtak: nern nyilatkoznak a tanácskozásról. Arra a kérdésre, hogy optimista-e, az alelnök kijelentette: „Az ország, az MDF jövőjét il­letően optimista vagyok, ebben természetesen a sa­ját helyzetem is benne fog­laltatik.” Csoóri Sándor szintén nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, mert — mint mondta — ő meghívott vendégként vett részt a megbeszélésen. Veres Péter portréját Üjváry Lajos készítette (Fábián Gyula írása a 7. oldalon.) Tanúsítvány a csodáról Az illetékes egyházi körök nemigen emlékeztek meg idáig róla, hát feljegyzem én. míg végképp feledésbe nem me,-ül: 1929. december 5-ára vir­radó éjjel csoda történi egy borsodi községben, ott is éppen a mi házunkban. Talán meg sem történt volna a csoda, ha el nem sóhajtom magam az említett nap előtt egy héttel: — Még hatszor alszunk, és jön a Mikulás... Jóanyám meghallotta sóhajtásomat — magam is azon voltam, hogy hallja meg —, s így szólt csendesen: — Szegény most a Mikulás, kisfiam, lyukas a csizmája. Ilyen sárban el sem indul mifelénk, csak arra jár, amerre flaszteron mehet... Kifagyott abban az évben a termés, a kenyeret árpalisztböl sütöttük. És tizenhat százalékos kama­tot szedett a bank. Ámde én arra a következtetésre jutottam, hogy ez a dolog a felnőttekre tartozik, a Mikulás pedig az én személyes ügyem. Attól fogva tervszerűen kezdtem sóhajtozni: „Még ötször alszunk ..." „Még négyszer...” „Még háromszor...” Amikor a kettőnél tartottam, jóanyám elszánta magát á végső érvelésre: ' — Kisfiam, nincsen is Mikulás. Azt csak a buta kisgyerekek hiszik. De te nagyfiú vagy, nemsokára nyolcesztendős'. Engem már akkoriban is nehéz volt meggyőzni. Makacsul raoaszkndtam az elveimhez: — Úgyse igaz. úgyse tetszik becsapni... A taní­tó néni is megmondta, hogy holnap este tegyük ki az ablakba a Cipőt... De hiába volt minden, mert apám is az anyám pártjára állt, és leintett: — Ugyan, Mikulás... Nyolcesztendős nagyfiú­nak mar nem szabad volna elhinni az ilyen mese- ' ketl — Nem is igaz, hogy mese, nem is igaz... — hajtogattam csökönyösen, és nyeltem, nyeltem a könnyeim. Hiszen tudtam én, ki rakja tele a cipőt. Megles­tem én azt tavaly ilyenkor — szuszogni is elfelej­tettem, olyan erősen színleltem az alvást —, hogyan settenkedik anyám a szobába, óvatosan húzza ki a komódfiát (amelynek a kulcsát már n*pok óta nem leltem), s hogyan csempészi bele a cukroszacskót meg az aranypapírba öltözött, kis csokoládé Miku­lást a cipőmbe. Igazán nem amiatt keseredtem el, hogy megvon­ják tőlém a cipőbe való csomagot — megtette vol­na azt pár szem kockacukor is —, másvalamihez, sokkalta nagyobb értékhez ragaszkodtam én. Ügy éreztem, megfosztanak valamitől, amit soha az életben nem kaphatok azután vissza: elveszik tő­lem a mesét. Másnap este mégiscsak kitettem a cipőmet az ab­lakba. Hunyorin leskelődtem a dunna mögül: mi lesz most? Anyám mihelyt belépett a szobába, észrevette az ablakba kirakott kiscipőket. Nézte, nézte, de nem történt semmi. Nehezei sóhajtott, és lefeküdt. S íme: reggelre kelve megtörtént a csoda: egy alma és néhány szem dió mögül — rögtön láttam, hogy ezek a kamránkból, származnak —, a cipő orrából előkerült egy apró, tűzvörös papírral be­vont csokoládé Mikulás! Jóanyám ámulva nézte, majd kiment a konyhá­ba szótlanul. Később bejött apám, és sokáig for­gatta ujjai közt a kis Mikulást. — No látod — mondta. Sokszor eszembe jutott ez a dolog azóta, de idáig nem szóltam róla senkinek. Apám és anyám egymásra gyanakodtak — ők sem hittek már a csodákban —, s álmukban sem gondolták, hogy én magam voltam a csodatevő. Pedig én vettem azt a Mikulást a Hangya-boltban nyolc fillérért — két irka elspórolt árán —, s én dugtam bele még este a cipőm orrába. Nem. igazán nem csinlalanságból. nem is valami számító ravaszságból. Csupán a mese miatt. A me­sét akartam menteni, magamnak átmenteni minden eljövendő időkre — a mesét, a menthetetlent. 7 í (Fekete Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom