Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG ' 1992. DECEMBER 30., SZERDA 3 Reményi és kockázatot rejtő jövő A tulajdon vállalkozásra serkent Pest megyében, mintegy 120 ezer hektárnyi termő­földet különítettek el kár­pótlási igények kielégítésé­re, s ez közel 1,5 millió aranykorona értéket jelent. Ez a megyében található szántóföldek csaknem felét teszi ki. Jelenleg még fel­becsülni is képtelenség, hogy a kárpótlások révén a tulajdonukat visszakapó gazdák a jövőben mekkora termőterületet művelnek meg. Ugyanis az áruterme­lést alapvetően a piaci igé­nyek írják elő. A Földművelésügyi Mi­nisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatala naponta találja szembe ma­gát azokkal a szakmai és adminisztratív teendőkkel, amelyek valamilyen módon az új szövetkezeti átalaku­lási és a kárpótlási törvé­nyek gyakorlati végrehajtá­sához kapcsolódnak. Tunyogi András, a hiva­tal vezetője hogyan látja ennek az évnek a szakmai kihívásait? Mennyire tartja elfogadhatónak, az agrár- gazdaság jövője szempont­jából biztatónak az 1992- ben történteket? — 1992 minden kétséget kizáróan az átmenet éve jelzővel illethető. Bebizo­nyosodott, hogy valós piaci viszonyok és a nemzetgaz­daság nagyon is együvé tartozó fogalmak. Ahhoz, hogy egymáshoz kötődjenek, meg kell teremteni mind­azokat a tulajdoni feltétele­ket, amelyek az iparban, a mezőgazdaságban, a feldol­gozói . szférában megszilár­dítják a markáns bel- és külpiaci több lábon állást. Egy termelőszövetkezeti át­alakulási közgyűlés érthe­tően még nem adhatja a biztosítékát az imént emlí­tettek teljesülésének. — Viszont azzal, hogy egy közös gazdaság átala­kul a tagok magántulajdo­nán alapuló nyugati mintá­jú szövetkezetté, már zöld utat biztosít a vállalkozá­soknak, a leninista, kolhoz­típusú jelzők sulbado búsá­nak ... — Való igaz, a rendszer- váltást követően a szocia­lista szövetkezeti modell már nem illeszkedhet bele abba a nemzetgazdaságba, amely tartalmában, szelle­miségében, piacorientáltsá­gában lényegesen nyitot­tabb annál a gazdálkodási formánál, amely évtizede­ken át uralkodó volt. Vi­szont azt egy percig sem tagadom, hogy szövetkeze­tekre igenis szükség van, méghozzá a kérdésben meg­fogalmazott nyugati mintá­jú, az agrártermékeket a minőség, a választékosság és a fogyasztói igényék sze­rint termelő, az alapvető élelmiszereket előállító szö­vetkezetekre. — Hogyan vehetik ki ré­szüket a magántulajdon biztosította lehetőségekből maguk a szövetkezeti ta­gok? — Például üzletrészükkel részt vesznek több vállalko­zásban, s nemcsak itthon, de külföldön is. A jövő re­ményt, lehetőséget és koc­kázatot egyaránt magában rejt. Aki, vagy akik az út elején meghátrálnak, a túl­zottan óvatosak táborát al­kotják. A vállalkozásoknak nem alakultak ki az egyes emberekre uniformizált formái, azokat a piac, a gazdaság, vagy éppenséggel a nagyérdemű fogyasztó alakítja. Azok pedig, akik a kárpótlási jegyeik révén földtulajdonhoz jutottak, de azt nem áll módjukban eredményesen megművelni, bérbe adhatják bármelyik mezőgazdasági szövetkezet­nek, vagy épr-nséggel te­hetősebb magángazdálkodó­nak. A haszon így, vagy úgy előbb-utóbb garantált, s kedvet adhat a családi farmok korszerűsítéséhez, a növénytermesztéshez, vagy éppenséggel állattartáshoz. — Sokan bírálják a kár­pótlások lassú ütemét és ir­reálisnak ítélik meg azok befejezésének időpontját, 1993. március 31-ét. Mi er­ről a véleménye? — A földhivatalokra so­hasem látott teher neheze­dett akkor, amikor megin­dult a roham a különböző dokumentumok, telekköny­vi és egyéb bizonylatok igényléséért. Ráadásul a földek fslmérettségi állapo­ta sem volt jó. Némi túlzás­sal kőkorszakinak nevezhe­tő hazánkban a földnyilván­tartás! Nagy probléma mind a mai napig, hogy sok a tájékozatlan ember. Nem történt meg időben a széles körű, s különösen a vidék lakossága számára' a kárpótlásokkal, kárrende­zésekkel kapcsolatos tájé­koztatás. Szlovákiában pél­dául a televízió főműsor- idöben sugározza a témá­val kapcsolatos műsort. Hi­vatalunknak eleddig több mint félszáz olyan video­kazettát sikerült elkészíte­nie, amelyen a kárpótlási procedúrákkal, tudnivalók­kal kapcsolatos dolgok sze­repelnek. Számos gazdakör is megkeresett bennünket kazettaigénnyel. Sőt már olyan esetekről is tudomá­som van, hogy egy-két csa­lád film helyett videón a kárpótlással kapcsolatos Összeállítást nézi. • :— Számos olyan bírálat hangzott el az FM Pest Me­gyei Földművelésügyi Hi­vatalával kapcsolatban, amelyek nem éppen hízel- gőek... — Mi nem valakik ellen, hanem valamiért vagyunk! Partnert keresünk minden tisztességes szövetkezeti el­nökben. Állami hivatalként adottak a feladataink, s azokat becsülettel kívánjuk végrehajtani. A szövetkeze­ti mozgalmat tényként ke­zeljük, mint olyan gazdasá­gi, szervezeti formát, amely meghatározó szerepet vál­lalt a magyar agrárgazda­ságban, annak fejlesztésé­ben. Vannak viszont helyi­leg élezett kofliktusok, amelyek döntően abból erednek, hogy évtizedekkel ezelőtt a településeket több szövetkezet égisze alatt „egyesítették”, s ezek nem egy esetben gátolták, aka­dályozzák a szövetkezete­tek, a közös gazdaságok szétválását, önálló működé­süket. Meggyőződésem sze­rint a kft.-k, a holding tí­pusú gazdálkodószerveze­tek tudnak majd a jövőben leginkább megfelelni a pia­ci kihívásoknak, a gazdál­kodási és vállalkozási ver­sengésnek. — Milyen paraszti gazda­ságokat látna szívesen a jövőben? — Olyanokat, ahol a gaz­dának, a farmernek egye­nes a gerince, biztosított környezetében a tekintélye, akinek hallgatnak a szavá­ra, mert adott a szaktudása. Továbbá tudja, hogy tulaj­donával olyan kincsnek a birtokába jutott, amellyel neki és utódainak generá­ciókon át lehet mit kezdeni. Gyócsi László Növekszik a gazdasági szervezetek száma A káeftéké a vezető szerep A Központi Statisztikai Hivatal érdekes és figye­lemre méltó adatokat kö­zölt a gazdasági szerveze­tek számának alakulásáról. Erre ezért hívom fel a tisztelt olvasó figyelmét, mert több, mint valószínű, hogy sokan tudatosan el­hallgatják majd azt a né­hány jó hírt, amely kiol­vasható a száraz statiszti­kai adatokból. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy a ma­gyar gazdaság egyből cso­dát alkotott, mert az új gazdasági helyzetben egyik percről a másikra nem le­het behozni a sok évtize­des hátrányt. Az év közeledtével is­mét élénkülés tapasztalha­tó a gazdasági szervezetek alakulásánál. 1992 októbe­rében 1100 új jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezet alakult, míg novemberben ez a szám 1436-ra emelke­dett, s az előjelek szerint decemberben további növe­kedés várható. A jogi személyiségű gaz­dasági szervezetek között továbbra is a korlátolt fe­lelősségű társaságoké a vezető szerep: november­ben 1279 kft.-t alapítottak. Továbbra is a kis létszá­mú ( 20 és ennél kevesebb főt foglalkoztató) szerve­zetek alapítása a jellemző. Tudni kell, hogy az új cé­gek 86,8 százaléka ebbe a csoportba tartozik, míg a 300 fő feletti létszámot foglalkoztató cégalapítások aránya mindössze 1,5 szá­zalékot tett ki november végén. Tevékenységüket tekint­ve változatlanul a kereske­delem, közúti jármű és a közszükségleti cikkek javí­tása a legnépszerűbbek. No­Hitelezési agrárgondok Töb ezren lesznek magángazdálkodók A nyolcvanas években felgyorsult az infláció, fő vesztese az élelmiszeripar. A támogatások gyors ütem­ben leépültek, a banki hitel­kamatok viszont merede­ken emelkedtek. A betéti és a jegybanki kamatok emelésével a pénzügyi for­rás a bankok számára is egyre drágább lett. A me­zőgazdaság és az élelmi­szeripar mind kevésbé tud­ta kigazdálkodni a megdrá­gult hitelt és az inflációs árveszteséget. Sajnos tovább romlott az élelmiszer-gazdaság, illetve a leendő farmergazdálko­dók jövedelmi és vagyoni helyzete. Különösen rossz helyzetbe kerültek a ked­vezőtlen adottságú mező- gazdasági üzemek. A Start-hitel és a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segélyezési ösz- szegeiből közel 0,5 milliárd forint került a farmergaz­dálkodókhoz hitelként. A munkavállalói program most van elindulóban. Ne­héz felmérni, hogy a jelen­legi 17, a közeljövőben pe­dig valószínűleg 13 száza­lékos kamat mellett meny­nyiben lehet ez a módszer életképes a vállalkozói tő­ke létrehozásához. A ma­gántulajdonú szövetkeze­teknél nem vehető igénybe az MRP-ben az Egziszten­cia-hitelhez adható adóked­vezmény. Viszont nagyobb érdeklődés mutatkozik a reorganizációs hitelek iránt, amellyel a felszámo­lás alatt álló szövetkezetek vagyonából lehet vásárolni. A megye lakosainak szá­ma 900 ezer, megközelítően 300 ezer ember kötődik va­lamilyen szinten a mező- gazdasági kistermeléshez. Szakértők becslése szerint országosan 40-50 ezer, ag­ráréletformát választott család megjelenésére kell számítani. A Mentor Vál­lalkozás- és Kereskedelem­fejlesztő Kisszövetkezet közgazdászai úgy vélik, az agrárfinanszírozás akkor lehet eredményes, ha a hi­telműveleteket más piaco­kon, például a föld,, a munkaerő, a termékek pia­cán zajló tranzakciókkal kapcsolják össze. A cso­portos hitelezés (rokonok, szomszédok által alkotott egyesület) még nem elfoga­dott forma nálunk, s ehhez rendkívül hatékony segít­séget nyújthat majd a ja­nuár elsején megalakítandó Hitelgarancia Részvénytár­saság, a vállalkozók ga­ranciája. HÓRA VARNAK A VETESEK Matatja magát a határ Zimankósra váltott a tél. Néhanapján az ország egyik-másik szögletében már hó is hullik, de ez az égi áldás még kevés az őszi vetések védelméhez. Nagyon hiányzik a hópár­na a Pest megyei termő­földekről is. Ha Tél tábor­nok kedélye nem csitul, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a kalászosok, köztük is az étkezési búza és az árpa „megpövkölőd- nek”, vagyis megmarja a zsenge töveket, leveleket a fagy. Megyénk már közel tíz éve szenved az aszálytól. Vannak olyan területek, ahol nyaranta katasztrofá­lis a talaj csapadék-után­pótlása. Vajmi vigaszt a téli hónapok szoktak nyúj­tani a gazdálkodóknak, amikor a leesett csapadék valamelyest enyhíti a ter­mőföld vízhiányát. Annak ellenére, hogy váratnak magukra a ki­adós havazások, mégis zöldell a határ. A régi paraszti bölcses­ség szerint az év tizenkét hónapból áll, s ha kell, se­gítik is egymást az évsza­kok. Az őszi vetések se­gítségre várnak. (—esi) vemberben 543 alakuló cég jelezte, hogy ezekkel a tevékenységekkel kíván foglalkozni. Továbbra is számottevő a növekedés az iparban (313), ezen belül a feldolgozóiparban (298) és az ingatlanügyletek, bér­beadás és gazdasági tevé­kenységet segítő szolgálta­tás (183) ágazatban is. Továbbra is folytatódik a hagyományos formában működő vállalatok más, korszerűbb gazdálkodási formába történő átalakulá­sa. Novemberben 55 válla­lat szűnt meg, amelyek közül mindössze egy szün­tette meg véglegesen te­vékenységét* míg a többi átalakult. A vizsgált idő­szakban 39 kft. szűnt meg, ám ha figyelembe vesz- szük az újonnan alakultak számát, akkor látni lehet, hogy nőtt a vállalkozási kedv és lehetőség. 1992. november végén a jogi személyiségű gazdasá­gi szervezetek 43,8 száza­léka a fővárosban, 8,3 szá­zaléka Pest megyében te­vékenykedett, míg az egyes megyékben 1,4—4,0 száza­lék között volt az arány. A jogi személyiség nél­küli gazdasági szervezetek gazdálkodási formáját te­kintve a legnépszerűbb a betéti társaság. Számuk hónapról hónapra nő. No­vember végén 40 010 betéti társaság működött. Részarányukat tekintve viszonylag jelentős szere­pet töltenek be (25,5 szá­zalék) a gazdasági mun­kaközösségek, bár számuk fokozatosan csökken. Je­lentős hányadot képvisel­nek még a lakásépítő kö­zösségek és más hasonló szervezetek. Számuk no­vemberben egy százalékkal emelkedett. 1992. november végén a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek több­sége a fővárosban és Pest megyében (7,2 százalék) működött, míg a többi me­gyében ez az arány 1,3—5,2 százalék között mozog. Tovább növekedett a vál­lalkozási kedv az egyéni vállalkozók körében is. Az APEH-nál nyilvántar­tott egyéni vállalkozások száma 1992. november vé­gén 595 976 volt. Ezek 46 százaléka főfoglalkozásban, 42 százaléka mellékfoglal­kozásban és 12 százaléka nyugdíjasként folytat vál­lalkozói tevékenységet. P. J. Német mintára Dicséret az elhatározásért Heinz Riesenhuber német kutatási és technológiaügyi miniszter levelet intézett magyar kollégájához, Pun- gor Ernőhöz, s abban üd vözölte, hogy Magyarország német mintára szervezi meg az alkalmazott kuta­tások rendszerét. A né­met példa a múlt század­ban elhunyt fizikusról. Jo­seph Fraunhoferről elne­vezett közhasznú társaság, amelyet 1949-ben alapítot­tak, önálló intézeteket és intézményeket fog át, az elméleti kutatómunkát szorosan kapcsolja az ipari hasznosításhoz. Riesenhu bér kiemelte, hogy Német­ország tanácsokkal segí­tett a rendszer magyaror­szági megszervezésében, 1992-ben tizenkét kiemel­kedő magyar tudós tanul­mányozhatta a Fraunho- fer-iníézetek és az alkal­mazott kutatásokkal fog­lalkozó más német intéz­mények munkamódszerét. FEHÉROROSZORSZÁG, amely az 1986-os csernobi­li nukleáris szerencsétlen­ség egyik szenvedő alanya volt, atomerőmű felépítése mellett döntött, hogy hazai forrásból elégíthesse ki energiaszükségletét. Érte­sülések szerint az erőmű beruházási munkálatainak előkészítése már megkez­dődött. NÉMETORSZÁG VISZ- SZAVESZI azt az 500 ton­nányi mérgező hulladékot, amelyet német és román cé­gek tavasszal illegálisan helyeztek el Romániában, Nagyszeben környékén. A német hatóságok a Green­peace környezetvédő szer­vezet sürgetésére döntöttek a szemét visszaszállítása mellett. Az 1993 elején le­bonyolítandó akció 2 millió márkába fog kerülni. AZ AUTÓK ÉS AZ ELEKTRONIKAI CIKKEK VEZETIK Japánban a slá­gercikkek ez évi listáját, amelyet a Mitsubishi kuta­tóintézete állított össze. Nem a szakértők szubjek­tív véleményét tükrözi a lista, hanem a piac érték­ítéletét. A legjobb termékek listája ugyanis értékesítési adatokat tükröz. Jó ÉS ROSSZ fejlemé-' nyék egyaránt vannak a magyar gazdaságban — ír­ja a bécsi Die Presse. A* átfogó elemzés a jó jelek közé sorolja, hogy a ma­gángazdaság jelentősége nőtt, újabb és újabb cégek jönnek létre. Ami egyér­telműen rossz, hogy jövő­re sem jön el a gazdaság remélt javulása, legfeljebb stagnálásra lehet számíta­ni. A lap szerint nem si­kerül lefékezni az inf­lációt, amely ugyan 35 szá­zalékról 23 százalékra csök­kent 1992-ben, de a zsugo­rodó gazdaságra való te­kintettel, még mindig túl magas. UKRAJNA MAGYAR SE­GÍTSÉGET VÁR. Az egy­koron Európa éléskamrá­jaként is emlegetett állam ma képtelen ellátni lakos­ságát. Ezért a magyar ta­pasztalatokat felhasználva kívánja átalakítani agrár- gazdaságát. Korszerűsí­tési törekvéseiben számít a magyarországi szövetke­zetekre, farmergazdasá­gokra és élelmiszeripari üzemekre. Az említettek megvalósítása és elősegí­tése érdekében a közel­múltban hazánkban jár­tak az ukrán parlament ag­rárbizottságának tagjai. AZ ELMÚLT HÉTEN tapasztalt „fellángolás” után ismét elcsendesült a hústőzsde. Ugyanakkor to­vábbra is élénk az eladási érdeklődés januárra és februárra. Ebben a hónap­ban az élő sertéseket ki­lónként átlagosan 81 forin­tért vették át. Az eladási ajánlati sáv 106 és 110 fo­rint között ingadozott, ki­lónként.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom