Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Iskoláink múltjából Százéves a Szent Imre Fiúnevelde A VÁROS UTÓÉLETE Aquincum ihletésében Brazíliai bemutatkozás Brazíliában szerepel a váci Dunakanyar Fotóklub négy tagja. A Foto Klubé de Jav által rendezett 28. nemzetközi fotóművészeti kiállításon Kocsis Iván Ornamentika, Lehotka László Veszély, Tumbász András Madonna és Török László Béke című képével mutatkozott be a dél-amerikai ország közönségének. Kétszázezer látogató Az Erzsébet, a magyarok királynéja című történeti kiállítás kétszázezredik látogatóját üdvözölték a minap a Magyar Nemzeti Múzeumban. A vendégkönyvek tanúsága szerint a Sissy-bemutatóra az itthoni és a szomszédos országokból érkezett tisztelőkön kívül a távoli Mexikóból, Ausztráliából, Hongkongból érkezett vendégek is kíváncsiak voltak. Forgatás előtt az Esti Kornél A Hunnia Filmstúdió a tervek szerint jövő nyáron kezdi Pacskovszky József rendező filmjének, az Esti Kornél csodálatos utazásának a forgatását. A készülő film látványos középeurópai, új Dekameron- történet lesz, Kosztolányi Dezső novelláinak felhasználásával. Az érzéki, humoros, lírai epizódok a századforduló utolsó békeéveitől a kiábránduló, válság felé sodródó 30-as évekig követik egy intellektuális Casanova életének, álmainak sírni-nevetni való állomásait. Az operatőr Gőzön Francisco, a film főszereplője Máté Gábor, Amikor megjelent Jókai Anna nagy regénye, a Napok (1972), majd költői szépségű kötete alig egy esztendővel később, a Szeretteink, szerelmeink (1973), biztosak lehettünk abbán, hogy onnan lefelé már nem vezet út: az író megérett. E két kötet erejével indul Szegény Sudár Anna című regénye, a Napokat idéző játékossággal, hogy megmaradjon az abban megtalált naplóregényszerű technikánál, amibe nagyszerűen beleszövi az egyidejű naplón kívüliséget éppúgy, mint ahogyan legjobb novelláit idéző belső elbeszélései szövik át e regényt. Egy romániai magyar asszony unokájának (is) szánt kitárulkozását. „Ez a szöveg már nyolc esztendeje készülődött, végre 1987-ben öltött formát véglegesen. Azt hittem, fióknak írom, kései tanúságul, és most itt van. a nyilvánosság ítéletére bízva ... ” — kezdte mind a tizenöt részt Jókai Anna hangja, és így folytatta: „...Ráhagyatkoztam a bennem diktálóra, szegény Sudár Annára, és az ő Istenére. Nagyon egyszerű dolog ez. Nagyon egyszerű. A megszenvedőké az érdem.” Na persze. A téma igen, de megírni tehetség kell. Kiváló mé— Száz éve épült a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása, más néven fiúnevelde vagy táplálda — mondja Daniel Ernő, a helyi Szent Miklós-templom káplánja. — Plébániánkról adatot először az 1334-es Pápai tized- jegyzékben találunk. Székelyudvarhelyen a domonkosok nyitottak először iskolát. A rend egyik legképzettebb tagja, Marosvásárhelyi Gergely 1593-ban jelenti a római központba, hogy száz tanulóval megszervezték az iskolát Székelyudvarhelyen. így indult útjára a mai Tamási Áron Gimnázium őse, a jezsuita kisgimnázium, májusban ünnepeljük fennállásának 400. évfordulóját. A százéves bentlakás a gimnáziumhoz csatlakozott. 0 Volt-e köze Tamási Áronnak ezekhez az intézményekhez? — Tamási Áron a gimnázium tanulója volt, hisz szülőfaluja, Farkaslaka a város vonzáskörzetéhez tartozik. Fizető bentlakó volt I. gimnazistáiként. Később a közalapítványból részesült, és így a bentlakásban csaik keveset kellett fizetnie. 0 A gimnázium mai gyönyörű szecessziós épülete bizonyára sokadik a sorban. — Az első iskola valószínűleg a Szent Miklós-plé- bánia épületében működött — folytatja Daniel Ernő káplán —, az első önálló gimnáziumi épületet az 1650-es években emelték. Tanulója volt Baráti Szabó Dávid költő és „a legnagyobb székely”, Orbán Balázs is. A következő iskola- épület 1892-ben készült el. Itt kapott helyet a Szent Imre Fiúnevelde — vagyis dium Jókai Anna: rajta keresztül meg lehet szólalni, emlékeztet is erősen a hősnő valóságos nyelvezetére, csakhogy a diktatúrából szabadult író még a múlt hozadékával, illetve a maga mesterségével is eleljátszik. A hallgató is megkapta a leckét, döntse el ha tudja, mikor ironizál, s hogy ez az irónia mennyiben a megíró és mennyiben a szemlélet érdeme. Az elbeszélő megütközése-e valami banális dolog fölött, vagy tudatos I fogás, hogy a megismételt dolog a hallgatóban (eredeti szándék: olvasóban) váljék talált tárgyból szimbólummá. Lényeges és lényegtelen keveredik az énregényként megírt kötetlen naplóban, mondja, és hozzáteszi, benne is keveredik a lényeges és a lényegtelen. Nem szabad elvenni a későbbi olvasó örömét annak felemlegetésével, mire, miért és miképpen jön rá negyvenkilencedik születésnapjára Sudár Anna; ide csak az tartozik, hogy értékváltást belsőként így láttatni, ünnepi esemény. Akinek délelőtti házimunkája közben volt lehetősége meghallgatni, gazdagabb lett. A címszereplő Csomós Mari megrendítően hiteles volt. Szitányi György a kollégium —, mikor 1910- ben a mai gyönyörű szecessziós tanodát megnyitották. 0 Hogyan éltek régen a bentlakó diákok? — A XVIII. és XIX. században a tanulók a mindennapos kéregetésből tartották fenn magukat. A temetéskor, ünnepkor való éneklésből, alamizsnából kapott pénzen húst, ennivalót, gyertyát, papirost és könyveket vettek. Többen gazdagabb társaik szolgáiként jutottak valami jövedelemhez. 0 ... és 1920 után? — Az erdélyi magyarság csak nehezen tudta fenntartani iskoláit. Szegényes volt az étrend a bentlakásban. A húszas évektől bevezették a három hústalan napot. Az olcsóbb és természetben behozható vagy adományokból gyűjtött élelmiszerekből állt a diákok étrendje. Ezért is nevezték a városban a bentlakó gimnazistákat fuszuj- kásoknak. Az anyanyelven való tanulásért keményen meg kellett küzdeni. 0 Ki volt az iskola és a bentlakás gazdája? Festmények és grafikák, kisplasztikák, szobrok, textíliák, fotók, valamint érmék láthatók a Magyar Hitel Bank művészeti alapítványa képző- és ipar- művészeti ösztöndíjasainak tárlatán. A Műcsarnok Pal- me-házában rendezett kiállításon csaknem hatvan A napokban jelent meg az Isten és ember titka című könyv a Brainman Kft. gondozásában. A kötet — amely a Magyar Reformátusok Világszövetségének támogatásával látott napvilágot — Hegedűs Lóránt püspök .vallomásait gyűjti csokorba Istenről, emberről, a szellem világáról, egyház— 1948-ig az Erdélyi Római Katolikus Státus tartotta fenn őket. A bentlakás igazgatója mindig egy paptanár volt, aki bent lakott a diákok között. Ré- gensnek nevezték őt. 1989 óa ismét szerves kapcsolat van az intézmények és a katolikus egyház között. A bentlakás dísztermében, amely korábban kápolna volt, 44 év után először mutatott be szentmisét Kovács Sándor főesperes-plébános úr. A 100. évfordulón díszes ünnepséget rendeztek a bentlakásban. Eljött sok öregdiák. Többnyire szép életutat befutott emberek. Míg elnézzük a székely viseletben fellépő kollégiumi tánccsoport produkcióját, Kovács Domokos tanár úr elmeséli, hogy ez a díszes öltözet nekik, vidékről bejáró tanulóknak a rendes hétköznapi ruhájuk volt diákkorukban. Mire májusban a gimnázium is megünnepli a 400. évfordulót, valószínűleg már ismét a katolikus egyház irányítása alatt folyik Gyémánt László, Wahorn András, Kókay Krisztina, Lipták György, Bálványos Huba, Kopasz Márta és La- cza Márta — munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A fél évtizedes mecénási tevékenységről áttekintést adó tárlat december 0-ig tart nyitva. ről és hivatásáról. A könyv a Magyarországi Református Egyház Zsinata lellkészi elnökével folytatott — ösz- szesen mintegy harmincórás — beszélgetések tematikus gyűjteménye. A kiadványban szerepel több kórós egyháztörténeti jelentőségű dokumentum is, amelyek eddig a református egyháztötréneti irodalomban sem láttak napvilágot. Mind ez ideig, ha Aquincumiról volt szó, a régészet szempontjából tudtunk meg adatokat, ismertünk meg tárgyakat, leleteket, egy római kori település szokásairól, mindennapjairól kaptunk információkat. Most a művészetek — az irodalom, a zene, a képzőművészet — szólnak Aquincumiról, rendhagyó módon a Budapesti Történeti Múzeumban. Azon a kiállításon, amelyen a város utóélete, a múzeumtörténeti anyag ihlette műtárgyak, versek, könyvek, zeneművek vannak jelen. Tárgyában, kisugárzásában a múltat idézi az Aquincum varázsa — Egy római város utóélete című bemutató. Az a száz műtárgy, kézirat, dokumentum, amelyet erre a kiállításra összegyűjtöttek, csak a kezdete egy nagyszabású munkának. Arra vállalkoztak ugyanis a múzeum munkatársai, hogy összegyűjtik, rendszerezik, feldolgozzák mindazokat a munkákat, amelyek a múlt század végétől — amikor is az ásatások megindultak, amikor az Aquincumi Múzeumot megnyitották — napjainkig Aquincumról szólnak. Noha a rómaiak az időszámítás előtti, körüli években foglalták el a mai Dunántúlt s a legrégibb katonai táborok az első század második felében már ott voltak Aquincumban. Egy légió — tízezer ember — állomásozott ott, a mai Óbuda központjában, s a második században már állt a polgárváros kőházakkal, vízvezetékekkel, fürdőkkel, piaccal, fontos középületekkel, amfiteátrummal, bazilikával, vendégfogadóval. A második-harmadik században virágkorát élő település az ötödik században pusztulásnak indult. A középkorban még neve is feledésbe merült. Csak Mátyás király méltányolta és hozatta budavári palotája gyűjteményébe az aquincumi kőemlékeket, ékszereket. Az 1800-as években Schönvisner István pesti egyetemi tanár megtalálta az aquincumi romokat, ő azonosította az ókori város leleteit, s vezette az első ásatásokat. Mária Terézia korában az országgyűlés nemcsak az ásatásokat, de azok bemutatását is célzó múzeum alapítását is támogatta. Torma Károly, Römer Flóris, Hampel József és Kuzsinszky Bálint neve kapcsolódik a máig tartó feltárásokhoz. S szinte az ásatások első bemutatásától kezdve születtek versek, színművek, zeneművek és természetesen képek, szobrok, érmek a római kori városról és annak feltalálóiról. Tóth Árpád, Áprily Lajos, Jé- kely Zoltán kéziratai, Berki Viola, Garabuczy Ágnes, Szentgyörgyi Kornél képei, Vörös Rozália textilje, De- csényi János zenekari műve (Sírfelirat Aquincumból), a Lokomotív GT lemeze illusztrálják a máig tartó érdeklődést. (kádár) Megnyílt az olvasóterem A Budapesti Egyetemi Könyvtár nagy olvasóterme szerdától ismét az olvasóközönség rendelkezésére áll reggel 8 órától este 20 óráig. A műemléktermet másfél esztendővel ezelőtt zárták be teljes felújítása miatt. A munkák során állították helyre, eredeti állapotban, és restaurálták Lotz Károly freskóit, illetve Than Mór szgrafittóit. Űjjárendezték és felfrissítették a könyvtár kézikönyvállományát is. Csíky-évforduló Csíky Gergely, a magyar drámairodalom klasszikusa 150 évvel ezelőtt december 8-án született. A Proletárok, a Cifra nyomorúság, a Buborékok és még sok más darab írója nemcsak szerzőiként volt otthon a Nemzeti Színházban, hanem 1889-től 1891- ben bekövetkezett haláláig a teátrum művészeti titkára és dramaturgja is volt. Születésének évfordulója alkalmából december 4- én délelőtt 11 órakor sírjánál, a Kerepesi temetőben emlékezik rá a Nemzeti Színház. Az ünnepi beszédet Páskándi Géza tartja. politikai kérdésekről, életéGaléria ’56. Űj kiállítóhely nyílt Budapesten, az V. kerületi Fáik Miksa (volt Néphadsereg) utcában Galéria ’56 néven, amely Yoko Ono és magyar származású férje, Havadtői Sámuel tulajdona. Az első tárlat a közelmúltban AIDS-bcn elhunyt Keith Haring műveit mutatja be. A megnyitóünnepségen megjelent maga a tulajdonos, Yoko Ono és fia, Scan is. Szegény Sudár Anna az oktatás. Átányi László A Hitel Bank mint mecénás művész — többek között — Isten és ember titka HANG-SZÓRÓ
