Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
FELVÉTELI NÉLKÜLI FELVÉTEL GÖDÖLLŐN VILÁGBANKI OSZTÁLY CEGLÉDEN II. A NAGYKŐRÖSI REFORMÁTUS KÉPZŐ III. VÁLASZTÁSI ÖTLETEK NYOLCADIKOSOKNAK III. ÚRISTEN, Ml LESZ, HA NEM SIKERÜL? IV. MAGAS SZINTŰ NYELVOKTATÁS V. PEST ME mulasztó Változatosabb az oktatási intézmények arculata Továbbtanulás - átmeneti időben Az általános iskolák végzős tanulói, érdekelt szülők és pedagógusok ezekben a hetekben a továbbtanulási lehetőségeket fontolgatják. Nagy gond a gyermek számára a megfelelő iskola kiválasztása, különösen ma, az átmenet nehéz időszakában. Ezért kértük meg Juhász Józsefet, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tan- ügyigazgatási főosztályának főmunkatársát, tájékoztassa olvasóinkat az idei pályaválasztási lehetőségekről. • Az átmenet időszakában mennyiben változott az oktatás szerkezete? — A középfokú oktatásban jelenleg is öt iskolatípus közül választhatnak a tanulók. Gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző ’ iskolák, a gép- és gyorsíró és az egészségügyi szakiskolák, valamint a speciális szakiskolák várják a jelentkezőket. $ Milyen szempontok alapján választhatják ki gyermekük számára a leginkább megfelelő intézményt? ÚTKERESÉS A diákok és a szülők számára mindig is gond a pályaválasztás. Soha nem könnyű a döntés a nyolcadikosoknak, az érettségizőknek, amikor eljutnak tanulmányaik egy befejező szakaszához, s arra kell választ adniuk, hogy: hogyan, merre tovább. Még a legjobb tanulóknak, a Legtehetségesebbeknek, az úgynevezett Életre tudatosan készülőknek is jó néhány álmatlan éjszakát jelent a válasz. Mindez sokszorosan jelentkezik azoknál, akik „átlagosan’’ vették az iskolai akadályokat, akik különösebben nem tehetségesebbek semmiben sem az „átlagosnál", és akiknél a pályaválasztás is csak nagyon halványan körvonalazódott. S mindig is ez a többség. Mindezek ellenére az elmúlt évtizedekben azért a nyolcadikosoknak több mint a 90 százaléka — országosan és Pest megyében is — csak tovább tanult valahol, és életpályát találtak maguknak egyetemen, főiskolán, munkahelyen az érettségizettek is. Ha gond volt a pályaválasztás a múltban, akkor napjainkban sokszorosan az. Munkahelyek szűnnek meg, valaha sokat ígérő szakmák vesztették el a jövőjüket, a gazdasági recesszió kedvezőtlenül hat a szakképzésre, némely egyetemi, főiskolai szakon is beszűkültek a lehetőségek... Másutt viszont szélesebbre nyíltak a kapuk... Megnőtt a becsülete a tudásnak, megnőtt az érdeklődés egyes képességek — számítógép-, nyelvérzék — iránt. Ugyanakkor egy-két éve a középiskolák és a felsőfokú tanintézmények környékén tetőzik az úgynevezett demográfiai hullám ... Talán soha nem tapasztalt nehézségeket jelent napjainkban a nyolcadikosok, illetve az érettségizők pályaválasztása. Még akkor is így van ez, ha a művelődési kormányzat mindezen gondok jelentős részét előre látta, és igyekezett felkészülni a hullám levezetésére. A felsőoktatási 'intézmények felvételi keretszámai az utóbbi néhány évben számottevően nőttek, s a nyolcadikosok túlnyomó többsége is talált magának iskolát, szakmát, netán munkát. Bizonyos azonban, hogy vége van a „langyos víz” időszakának. Ma már semmiképpen sem maradhat magára a jövő gondjával a diák, a segítségnyújtásban nagyobb feladat vár az osztályfőnökre, a tanárra, és mindennél nagyobb — a szülőre. Időben kell körülnézni a közép- vagy felsőfokú iskolák környékén, minden korábbinál alaposabban kell tájékozódni a reális lehetőségek között, mert könnyen mellékvágányra futhat a gyermek jövője. A tavalyi, tavalyelőtti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy véget ért a „majd felveszik valahová’’, az álmok, esetenként a felelőtlenség időszaka. De még így is: a tanulmányaikat. befejezők túlnyomó többsége megtalálta és az idén is megtalálhatja a helyét. Ennek azonban egy alapvető feltétele bizonyosan van, mégpedig a realitásokhoz való igazodás. Közepes bizonyítvánnyal nagy kockázat elit- gimnáziumot megcélozni, gyenge nyelvtudással egyetemi nyelv szakra jelentkezni, szerény kézügyességgel képzőművésznek pályázni. A mellékletünkben felvázolt lehetőségek valóban, korántsem teljesek. Ha bíznak abban, hogy összeállításunk haszonnal jár, akkor talán az lehet a legnagyobb haszon, hogy még időben szólunk, még időben figyelmeztetünk: válasszon fc\\’össégteljesen a diák, és álljon mellé őszinte segítókészséggel tanár, szülő. Dcregán Gábor — Mindenekelőtt a gyermek érdeklődését, képességeit kell figyelembe venni. A gimnázium tanulóitól folyamatos tanulást, magas szintű elméleti ismeretek elsajátítását, komoly absztrakciós és logikai készséget kíván. Ezért csak azok a tanulók menjenek ide, akik örömmel és szívesen tanulnak, fogékonyak az elvont ismeretek iránt, s az idegen nyelv tanulása sem okoz problémát. A szakközépiskola bizonyos szempontból még nehezebb iskolatípus. Miután az elméleti ismeretanyag csaknem megegyezik a gimnáziuméval, a tanulóval szembeni elvárásai is hasonlóak. Ugyanakkor az itt tanuló diáknak bizonyos szakirányú gyakorlati érzékkel is rendelkeznie kell. Már a nyolcadik osztály utáni választásnál tekintettel kell lenni arra, hogy majdan, az érettségi után hol folytatja a diák tanulmányait. Nyilvánvaló, hogy aki bölcsész szeretne lenni, az gimnáziumba menjen, de tudnunk kell azt is, hogy a főiskolák legjobb előkészítői a szakirányú szakközépiskolák. 0 Az ipar válsága miatt a szakmunkásképzés háttere bizonytalanná vált. Valóban a szakképzés jelenleg közoktatásunk legneuralgikusabb pontja? — Az ipari szerkezetváltás hosszú és nehéz folyamat. Kétségtelen, hogy az eddigi modell, a nagy gyárak, tanműhelyek láncolata lényegében megszűnt. De meg kell mondani, miköz ben sokan a szakmunkás- képzés szétverésével vádolnak minket, azt elhallgatják, milyen is volt az előző rendszer minősége és hatékonysága. • Kik menjenek akkor szakmunkásképzőbe? — Amit a szakközépiskolákról mondtam, részben erre is vonatkozik. Ide azok a gyerekek jöjjenek, akiknek fejlett gyakorlati érzékük van, szívesen fúrnak- faragnak, barkácsolnak vagy épp szakócskodnak, és a családi munkamegosztásban is sokszor végeznek gyakorlati . jellegű tevékenységet. Megfigyelhető, hogy azok a diákok, akik az általános iskolában gyenge tanulók, az osztály szürke tagjai voltak, szerencsés választás esetén magukra találnak, magabiztosakká válnak, sőt még azokban a közismereti tantárgyakban is elfogadhatót produkálnak. amelyekből eddig gyengébbek voltak. © Milyen hatással van a pályaválasztásra a már megvalósult szerkezetváltás? — Az iskolaválasztásnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyes iskolatípusokon belül és az iskolafenntartók tekintetében igen színes és változatos lett az iskolák arculata. 4, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok működnek, a szakmunkásképzési célú és a középfokú képzési célú szakközépiskolák mellett teret kaptak a 4+1-es és a 2-|-3-as modellben oktató, technikusképzést nyújtó szakközépiskolák. Az ön- kormányzati fenntartású iskolák mellett egyházi, alapítványi és magániskolák alakultak, s egyes szakmunkásképzőket pedig a különböző szakmai érdek- képviseletek támogatnak. © Mennyiben módosult a pályaválasztás kérdése a gyakorlatban? — A tanulók pályaválasztását több szervezet és intézmény segíti. Mindenekelőtt a diákokat legjobban ismerő általános iskola és az osztályfőnök. A középfokú oktatási intézmények nyílt napok szervezésével, tájékoztató kiadványokkal, iskolájuk munkájának. követelményeinek megismertetésével segítik a döntést. Jelentős szerepet, vállalnak a különösen tanácstalan, vagy a testi, érzékszervi vagy egyéb módon sérült gyermekek továbbtanulásában a megyei és fővárosi nevelési, pálya- választási intézetek, ahol felkészült pedagógusok, pszichológusok próbálják a pályairányítást a legoptimálisabban segíteni. A nyolcadik osztályt végzett, tanköteles korú tanulók elhelyezése az önkormányzatok felelőssége is. Mindenképpen szükséges, hogy ez irányú munkájukat összehangolják, és közösen dolgozzanak azért, hogy lehetőleg minden érdekelt tanuló és szülő megelégedésével záruljon az idei tanévben a beiskolázás. A végső döntés természetesen a tanuló és szülő joga és felelőssége, ezért fontos, hogy kellő isTÁRSASÁG A SZAKKÉPZÉSÉRT A szakmák rangjáért Hamarosan benyújtják az oktatással foglalkozó törvénytervezeteket a Parlamentnek, de valószínű, hogy tárgyalásukra csak a jövő év februárjában kerülhet sor — mondotta Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára a Magyar Szakképzési Társaság legutóbbi közgyűlésén. A szakoktatási törvényről Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára adott részletesebb tájékoztatást. Szólt többek között arról, hogy a jogszabálytervezet az első szakmai végzettség megszerzését ingyenesen képzeli el. A lehetőségek szerint már az elmúlt évek átalakulása során is a. munkaerőpiac igényeit vette figyelembe a szakképzés. A jövőben még inkább ezekhez az elvárásokhoz kívánnak igazodni. Célként jelölték meg azt is, hogy a hazai szakképzettségnek nemzetközi elismertséget szerezzenek. Jövőre például azt szeretnék elérni, hogy 25 hazai szakképesítésnek Ausztriában is legyen rangja. A tervezet az új szakképzési és a közoktatási szisztéma megfelelő összhangjára is nagy hangsúlyt helyez. A közoktatásban a 10 osztályos általános iskola bevezetéséhez az óvodákban kötelezővé kívánják tenni az iskolai felkészítést. Az általános iskola rugalmas képzést nyújtana, a tanuló már a negyedik év után átkérheti magát a nyolcosztályos, vagy a hatodik év után a hatosztályos gimnáziumba, illetőleg a nyolcadik évét követően adódik a négyéves oktatási képzés. A javaslat szeretné megszüntetni a gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi közötti színvonalbeli különbséget. •A szakközépiskolák ezért két évig döntően közismereti tárgyakat oktatnának. Rolek Ferenc még a Munkaügyi Minisztérium államtitkáraként vitatta azokat a megállapításokat, miszerint a hazai szakintézmények nem adnak megfelelő, a munkaerőpiacon keresett ismereteket. méretekkel és információval rendelkezzenek, hogy megértő partnerei legyenek a pályaválasztásért felelős pedagógusoknak. A jelentkezés módja lényegében megegyezik az előző évek gyakorlataival, hiszen mindezeket az oktatásról szóló 1985-ös törvény és a 86-os minisztériumi rendelet szabályozza. Tehát az erre a célra rendszeresített jelentkezési lapot az általános iskolában a tanuló osztályfőnöke állítja ki, amelyet a szülőnek láttamoznia kell. Minden diák csak egy, központilag előírt jelentkezési lapot tölthet ki — a honvédségi és a művészeti szakközépiskolák kivételével —, ugyanakkor egy lapon több intézménybe is kérheti felvételét. A két tanítási nyelvű középiskolák felvételi rendjéről az adott iskola igazgatójától kell érdeklődni. Az iskolák 1993. február 15-ig továbbítják a jelentkezési lapokat, a tanulók felvételéről a középfokú iskolák igazgatói legkésőbb április 15-ig döntenek. Á felvételi eljárás szabályait az igazgatók határozzák meg, és azokat kötelesek nyilvánosságra hozni. Célszerű tehát a kiválasztott iskolánál tájékozódni a helyi felvételi eljárás szabályairól. székely Akiket a katonaélet vonz Hamarosan dönteniük kell az érettségi előtt állóknak, hol kívánnak tovább tanulni, milyen szakma, hivatás érdekli őket. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára természetesen fiúk je’entkezését várják. Ennek határideje 1993. március 1. A felvételi vizsga két részből áll. Az egyiknél a jelentkezők alkalmasságát, testi.edzettségüket, pszichikai állóképességüket mérik fel. Ezt követi az ismerét- szint-felmérés, melyre előreláthatóan jövő év június 22-e és július 9-e között kerül majd sor. A felvételi vizsga írásbeli lesz, matematika és fizika tárgyakból. Egy idegen nyelv — például az ‘angol, német, francia, vagy .orosz — ismerete is szükséges az eredményes felvételihez. Aki már rendelkezik valamilyen fokú nyelvvizsgával, azt elfogadják, nem kell tudását újabb megmérettetésen bizonyítania. A matematika—fizika felvételi vizsga tételei a középiskolai tananyagra épülnek. A jó közepes, vagy négves eredménnyel érettségizettek nagy valószínűséggel — persze, ha az alkalmassági vizsgán megfeleltek — sikeresen felvételizhetnek a főiskolára, ahol különböző szakokon — így a gépesített lövész, felderítő, harckocsizó, tüzér és műszaki szakon — szerezhetnek parancsnoki végzettséget. Kevesen tudják azt, hogy á főiskolán belül tiszthelyettesképzés is folyik. A jelentkezéshez szükséges érettségi bizonyítvány, alkalmassági vizsga, s a felvételi tárgyak is hasonlóak, a többihez. Idén — még nem végleges adatok szerint —1 vagy százötven-kétszáz hallgatói vesznek fel a főiskolára. Aki kedvet érez a katonai pálya iránt, jelentkezzen! —szí—
