Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
számvetések NAPJAI (2. oldal) BEFEKTETŐT KERES A TÁRSASÁG (1. oldal) FALUGYŰLÉS A SZÜNETBEN (6. oldal) lí)50 SZELLEME (II. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Ára? líí,.1ö forint 1902. DECEMBER 29., KEDD Dstemher 3í*én leiáru! üiiiikEss nem jelest} meg — Hankiss Elemér a hétfői meghallgatáson személyesen nem jelent meg, jogi képviselőjét küldte el dr. Balsai István igazságügyminiszter, kijelölt vizsgálóbiztoshoz ----tájékoztatta Ha lász Gizella, az igazságügyi tárca sajtófőnöke a hírügynökséget. Halász Gizella elmondta: a Tv elnöke többször hangoztatta, hogy a fegyelmi eljárás jogszerűségét nem ismeri el, de készségesen együttműködik a kormánynyal a tények tisztázása érdekében. Éppen ezért sajnálatos, hogy nem élt ezzel az utolsó lehetőséggel. A szóvivő szerint az igazságügy-miniszter újabb meghallgatást nem tervez. A vizsgálatot december 31- vel lezárja, és az iratokat — kialakított véleményével, . javaslatával együtt — ezt . követően küldi meg az ügyben érintett fegyelmi tanácsnak. Parlamenti bizottságok vitája Médiaügy, környezetvédelem, kisvállalkozói kitelek Határozatképtelenség miatt nem tudta befejezni a média-törvényjavaslathoz kapcsolódó kérdések megtárgyalását hétfői ülésén az Országgyűlés alkotmány- ügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága. A Fidesz képviselője és a szabaddemokraták ugyanis kivonultak az ülésteremből azt követően, hogy a nem bizottsági tag Haraszti Miklós (SZDSZ) nem fejthette ki álláspontját a törvényjavaslat kétharmadosságáról. A grémium megtárgyalta a szociális igazgatásról, a társadalombiztosítás jövő évi költségvetéséről, valamint az útatanról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott, módosító indítványokat. 4A környezetvédelmi bizottság ülésén több képviselő étrelmetlennek tartotta egy újabb bős—nagymarosi bizottság létrehozását. Gazdag város okos gazdákkal Százhalombatta önkormányzata „stílusosan” zárta az 1992-es gazdasági évét. Az amúgy is sokszínű és sokrétű beruházásokra az Arany János Általános Iskolában hétfőn délután átadott számítástechnikai rendszerrel tették fel a koronát, melyre 10 millió forintot különítettek el az ez évi költségvetésből. Valójában egy programról van szó, mely három iskolát, érint, a már említetten kívül hasonló rendszerrel látták el az Eötvös Lo- ránd és az 1-es Számú Általános Iskolát. A 17 munkaállomásrendszert a kanadai CVDS számítógépgyártó cég technológiáját és technikáját felhasználva a budapesti Cansys Informatikai Kft. szakemberei tervezték és telepítették. A rendszer 17 diákot tud foglalkoztatni egyszerre, illetve az ő munkájukat egy külön számítógépről ellenőrizheti és korrigálhatja az oktatást végző tanár. A rövid ismertetőből megtudtuk, hogy ezek a számítógépek angol és német nyelv tanítására, földrajzi tudnivalók vizuális bemutatásá(Folytatás a 6. oldalon.) Hsiesse képviselő Ágoston András nyilatkozata A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a VMDK, a köztársasági listán a magyar szavazatok 60-85 százalékát szerezte meg, s a parlamentben 9 képviselője lesz — közölte Ágoston András, a VMDK elnöke, a Magyar Szóban megjelent nyilatkozatában. Ágoston a parlamenti választásokról szólva elmondta: A szövetségi listán a VMDK-nak két képviselője lesz a polgárok tanácsában, egv pedig a köztársasági tanácsba". Nagybecs>ere en bejutott a parlamentbe Sepsei Csaba, a VMDK jelöltje. A választás megerősíti nemzetközileg a szervezetet, hogy politikai tevéknysége az eddigi intenzitással folytatódjék. Reméljük, hogy a szerb hatalmi szervek végre nem kerülik el a párbeszédet a VMDK-val. Lényeges, hogy világosan megmutatkozzék:. Szerbia több nemzetiségű ország, és ezeknek az etnikumoknak vannak kollektív érdekeik. Mi nem kívánjuk a határokat módosítani, de a határokon belül követeljük az autonómiát — hangoztatta Ágoston András. Napirenden szerepelt az ülésen a környezetvédelem és a vízügyi szakterület szétválasztásáról tavasszal készített állalmi számvevő- széki vizsgálat, és az ezzel kapcsolatban ősszel megfogalmazott bizottsági állásfoglalás. A bizottság akkor a hiányosságok miatt felvetette a felelősség megállapításának kérdését. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az ülésen elmondta: a Miniszterelnöki Hivataltól vizsgálatot kért a megállapított hiányosságokkal kapcsolatban, de ez még nem zárult le, így részletes tájékoztatást csak annak megállapításai alapján adhat. A bizottság ezért egy következő ülésen tér vissza erre a témakörre. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság ellenzéki többséggel, 9:7 arányban általános parlamenti vitára alkalmatlannak tartotta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely a Magyar Televízió zárolt, egymil- liárd forint összegű költségvetési támogatásának rendezését, illetve feloldását célozza. A Pénzügyminisztérium képviseletében Aradi Zsolt a határozati javaslat mellett érvelve elmondta: a zárolt egymilliárd forint további sorsának vizsgálata során az PM arra a következtetésre jutott — a felkért független könyvszakértők jelentései alapján —, hogy a Televíziónak sürgősen szüksége van még az év vége előtt mintegy 500 millió-1 milliárd forintra a különböző tartozásainak kiegyenlítése, érdekében. A Magyar Televízió ugyanis az év során mintegy 690 millió forint összegű különböző, részben állami befizetési kötelezettséget halmozott fel. Közvetlenül az állam számára például adó- befizetésekkel mintegy 243 millió forinttal tartozik, a társadalombiztosítási járulék-tartozás 130 millió forintot tesz ki. Emellett 250 millió, forintra rúg az az összeg, amelyet különböző, megkezdett beruházások folytatása érdekében kellene a Televíziónak kifizetnie, még az idén. A Magyar Műsorszóró Vállalatnak is 200 millió forinttal tartoznak. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a Kisvállalkozói Garancia Alap felállítását célzó törvényjavaslatot. A Kisvállalkozói Garahcia Alap a kis- és középvállalkozások hitelezését segíti. Csak belföldi személyek és azok társaságainak hitelfelvételi lehetőségeit támogatja tevékenysége során. A nemrégen felállított Hitelgarancia Rt. ugyanis az arra érdemes kisvállalkozások hiteleinek 80 százalékáig garanciát vállal, a készfizető (Folytatás a 3. oldalon.) Kárpátalja Kisebbségek nyelvhasználata Ukrajna elnökének kárpátaljai megbízottja rendeletét'adott'ki az ukrajnai nyelvtörvény és a nemzetiségi kisebbségi törvény gyakorlati végrehajtására E dokumentumban az elnöki megbízott kötelezi a helyi állami szerveket, a vezető beosztásban dolgozókat, hogy az állami és társadalmi szervek, vállalatok és intézmények nevét, akárcsak a városok és a falvak, az utcák és a terek nevét ukránul és az adott településen élő nemzetiségi kisebbség nyelvén tüntessék fel. A rendelet továbbá előírja, hogy ahol valamelyik nemzeti kisebbség alkotja a lakosság zömét,, az állami ukrán nyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét Is használják az állami és a társadalmi szerveknél, a vállalatoknál és intézményekben. Ennek szavatolása érdekében az ilyen helyeken alkalmazott hivatalos személyek számára kötelező. hogy mind az ukrán, mind pedig a nemzetiségi kisebbség nyelvét beszélje, a hivatása gyakorlásához szükséges mértékben. ÜNNEPI ELFENEKELÉS Nem emelnénk kifogást az ellen, hogy egy országos, önmagát a legnépszerűbb napilapnak tituláló szocialista sajtótermék leközölte a modern festészet egyik kimagasló alakjának, Max Ernst- nek a festményét. — Csupán az nem tetszik nekünk — jó okunk van feltételezni: másoknak se —, hogy karácsonyi mellékletük első oldalán közölték a dadaistából szürrealistává átlényegült festőnek a művét, amely mindenhová illik, csak pont a keresztények nagy ünnepéhez nem. ■ A Mária elfenekeli az Emberfiát című alkotás a húszas évek modern művészeti törekvéseinek jegyében fogant. E törekvések irányítói a régi értékek lerombolását, a semmiből egy új érzékelés és ízlés megteremtését, de legalábbis az esztétikai gondolkodás és látásmód gyökeres változtatását kívánták, és nincs is ezzel semmi baj. A baj ott ■ van, amikor egy lapszerkesztő az egyik legjelentősebb keresztény ünnepre a polgárpukkasztás szándékával választ illusztrációt az ünnepi melléklet élére. A baj ott van, hogy amikor a Kossuth téri ünneplő tömeg október 23-án kitapsolta a köztársasági elnököt, akkor ez a lap nem győzött hangot adni felháborodásának, amiért csorba esett az ünnep méltóságán. Ezzel szemben a karácsonyi ünnepek méltósága, keresztény honfitársaink éledező hite már korántsem fontos neki. A klasszikus és a modern festészet tengernyi remekműve közül éppen azt helyezik az első helyre, amelyen a pucér, már nagyobbacska Emberfiát édesanyja magasra emelt kézzel, cseppet sem gyengéden náspángolja. Ünneplés és gúnyolódás egyidejűleg? Az ilyen kettősségekben rejlik a Népszabadság népszerűségének titka? Karácsonyi számuk nagy része is jókora gesztus az ateisták felé. Hehet, hogy ez az első lápét, a még nagyobb gesztusokhoz vezető úton? Iía igen, úgy könnyű lesz a dolguk. Évtizedeken át taposták simára. Bánó AtlilA Január elsejétől Újabb kamatcsökkentések az MNB-nél A jövő év január elsejétől újra csökkenti egyes hitelkonstrukciói kamatait a Magyar Nemzeti Bank — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát hétfőn az MNB sajtóosztálya. Ezzel három hónapon belül már másodszor kerül sor jegybanki kamatcsökkentésekre. Az MNB a fogyasztói és az ipaA vidéki könyvtárak jobb ollátása érdekében a Könyvtárellátó Vállalat mozgó könyvtárellátást szervez, helybe viszi a könyvújdonságokat. A könyvesbuszt a Könyvtárellátó Vállalat igazgatója, Maróti Istvánná karácsonyi .ajándékként adta át Soron Lászlónak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztálya vezetőjének (MTI Fotó) ri termelői árindexek ed. digi kedvező alakulásának ismeretében ^döntött a* újabb — általában 1 százalékpontos — kamatcsökkentésekről. A jegybanki alapkamat január 1-jétől a jelenlegi évi 21 .százalékról évi 20 százalékra mérséklődik. Ugyanilyen mértékben — évi 21 százalékosról évi 20 százalékos szintre — csökken a pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek, valamint a devizabetétek ellenében nyújtott, egy éven túii lejáratú refinanszírozási hitelek kamata. Ugyanakkor jelentős mértékben — évi 12,6 százalékosról évi 3 százalékosra — csökken az Egzisztenciahitel refinanszírozására nyújtott jegybanki hitelek kamatlába. A Start-hitel refinanszírozására nyújtott hitelek kamata — amely az alapkamat 75 százaléka — a jelenlegi évi 15,75 százalékról évi 15 százalékra mérséklődik. Szintén az alapkamat 75 százaléka alapján számítják ki az újrakezdők és pályakezdők hitelei refinanszírozásának kamatát: ez az eddigi évi 15,75 százalékról 13 százalékra módosul.
