Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-22 / 301. szám
MAGYARORSZAG PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER 22., KEDD Magyar katolikus püspöki kan Nyilatkozat a magzatvédelmi törvényről A magyar katolikus püspöki kar sajtóirodája az alábbi nyilatkozatot adta ki tegnap: „A Magyar Országgyűlés 1992. december 17-én a »-magzati élet védelméről« törvényt alkotott. Bizalommal: reméltük, hogy a Parlament erkölcsi felelőssége tudatában olyan törvényt hoz, amely az élethez való alapvető emberi jogot érvényesíti, és korlátozás nélkül kiterjed a magzati élet védelmére. A törvény tartalmaz pozitív rendelkezéseket, amelyék egészségügyi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermekét' váró anyának, ki tér"az orvosok lelkiismereti szábadságának a biztosítására. Mivel az emberi élet á fogamzással kezdődik, sajnálattal látjuk, hogy a törvény lehetővé teszi a magzat elpusztítását. Látszat szerint hoz bizonyos korlátozásokat, de az anya »válsághelyzetének« egyéni értelmezésével — még ha szépen hangzó magyarázatokat is lehet hozzáfűzni — gyakorlatilag minden korlátozás nélkül megengedi a magzati élet kioltását. Ezért a törvény nem »a magzati élet védelméről«, hanem a “-magzati élet el- puszításáról« szól. Ebben a helyzetben kötelességünk felemelni szavunkat az egyetemes erkölcsi értékek és az alapvető emberi jogok érdekében. Megtévesztő indoklások, magyarázatok úgy mutatják be a törvényt, hogy humánus, az anya jogait érvényesíti, a fejlődés irányába mutat, a nemzetközi gyakorlattal megegyezik. A »ne ölj« erkölcsi parancsa az emberi természetből ered vallási és világnézeti meggyőződéstől függetlenül. Az emberi törvényhozásnak nincs joga az emberi természetből eredő A HÉTFEJŰ ERIK Egyre több újsághír pedzegeti világszerte: Castro kilenc hónapja meghalt, s észrevétlenül egy másik, szakasztott olyan nem-Castro lépett az előbbi Castro helyére, minden Castro-fóbia nélkül. Arról is egyre gyakrabban cikkeznek, hogy Honecker sem a régi! Honecker. Hanem egy Ho- neckerhez teljesen — nem hasonló, hasonlító — üt a bíróság előtt. (Es áll fel, ha Honeckerként szólítják.) Ha ez így van, ártatlanul ítélik majd el. De mégsem, mert a jelek szerint vállalja mindazt, amit Honecker is vállalna ..., kivéve a bűnöket, bár nem tudhatjuk meg, mert ő nem ő, de mégis az, mert a bűnökön túl a bíróság és a közvélemény félrevezetésében is bűnrészes. Ami szintén ugyanolyan bűn, mert így sosem bukkanhatunk rá az igazi bűnösre. Természetesen az is lehet, hogy az „igazi” Honecker akarja így elterelni a figyelmet az ál-Ho- necker még nála is nagyobb bűneiről... De mért nem férhetne meg végső soron egy emberbe bújtatottan a valódi és az ál-ságos...? Elképzelhető, már maga Honecker sem tudja Chilében, hogy ö most melyik? S rettegéssel kérdezheti — magában — a rettegtető, hogy ha megéri még a bírói ítélet előtt a másik halálát, azt újabb áldozatként az ő nyakába varrják-e? Vagy van egy harmadik — birodalmi — Honecker is? Az egykori anti, később anti-anti-fa- siszta utáni? Ak most Castro néven uralkodik — idegengyűlölőként — a kubaiak idegein? Vagy a két első Castro és első Honecker egyszerűen csak vár, hogy majd Litvánián át az 1994-es Magyarországon keresztül, sajtó alá visz- szarendezetten, visszatér az aktív politikai életbe- halálba? De ki engedi majd vissza? Aki kiengedte — az egykori Kelet-Németországból — a szellemet, fejjel, de pénz nélkül? S az most — a megkövetés után — melyik? De ha már a haldokló életképességéről beszélünk, az is lehet, hogy a kilenc hónapja meghalt eredeti Castro után, az új is már megszületett. (A forgatókönyvben.) A névadó ünnepségen lehet, hogy Castro helyett éppen a Honecker nevet sütik majd rá? Példaképül vagy megbélyegzésül? Divatosabban: kirekesztésként vagy végső berekesztésül? Módszerük azonos lehet a mai napig bevált gyakorlattal: gyűlölködéssel viszályt kelteni — a két Honecker között, egészen addig, ameddig az egyik Honecker végül nem határolja el magát az anarchiában a másik Honeckertöl, hogy aztán rendcsinálóként belovagoljon Edwárd királyként, az egyik Fidel közül, valamelyik Castro. Avagy a „foszd meg és uralkodj” elve alapján, egy haza-árti-csókás, beguruló dollárpapa. Még időben intő kell hogy legyen ez egész térségünk számára, és nem beintő-példa. Szoc.-rea- lisztikusabban: igen, személyeskedés helyett inkább a szociális problémákat kellene most már kezelni, kézbe venni, de nemcsak a karnak van hatalma. Különben nemcsak lőttek a parlamentarizmusnak, lőnek is a demokráciában. Megakadályozása elévülhetetlen érdemünk lehetne, ezért kell — a történelem ismétlődése előtt — az elévülhetetlen bűnöket felszínre hozni. Hogy a viszály ne a csatákon vérezzen el! Sándor György (Az Új Magyarország nyomán.) erkölcsi törvény lerontására, az ártatlan élet kioltásának igazságtalan megengedésére. A vitában sokszor szerepelt az anya lelkiismeretére történő hivatkozás. Sajnálatos módon megmutatkozott, hogy a lelkiismeret szó elvesztette eredeti értelmét, az erkölcsi jó és rossz megkülönböztetését, és helyébe a szabad egyéni vélekedés került. Az anya jogainak hangoztatása a születendő gyermek életének a kioltásával kapcsolatban a női méltóság és az anyai hivatás megcsúfolása. Az ártatlan emberi élet elpusztítására irányuló törvény sohasem lehet humánus, hanem minden esetben embertelen és életellenes, nem szolgálja a társadalmi fejlődést, még ha egyes országok példáját követi is. Az új törvény felveti a szexuális felvilágosítás kérdését. Erre szükség van. De megvan az a veszély, hogy a szexuális felvilágosítást biológiai kérdéssé egyszerűsítik le, ahol gyakorlati tanácsokat adnak, még nagyobb teret nyitva a szabadosságnak, ahelyett, hogy az egész embert készítenék fel a házasságra és a felelős családi életre. A törvény ugyan senkit sem kötelez a magzati élet elpusztítására, de büntetlenül megengedi. Ezért szavunkkal biztatást és bátorítást akarunk adni minden jószándékú anyának, hogy igaz lelkíismerete szavára hallgatva, a közvélemény ellenkező hatása ellenére is legyen bátorsága és ereje megőrizni női méltóságát és anyai hivatásuk szépségét.” Untait József külpolitikai kérdésekről Felelősség a Vajdaságban élőkért Antall József miniszter- elnök tegnap nyilatkozatot adott a Rádiónak. A Ráadásban közvetített műsor első kérdése a délszláv válság megítélésével foglalkozott. A miniszterelnök elmondta, hogy a térségben valóban veszélyes helyzet alakult ki, melynek kimenetelét meghatározza majd a kis-jugoszláviai választási eredmény. A válság Antall Jószef szerint hosszan elnyúlhat, miért is az ENSZ- nek és a NATO-nak döntenie kell. vajon mire szánják el magukat. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a Szlovéniában és a Vajdaságban élő magyarság miatt Budapestnek e térségben felelősségteljes politikát kell folytatnia. Vajon várható-e magyar —román csúcstalálkozó ? Antall József kijelentette: nem érdemes öncélú találkozókat tartani. A csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha sikeres lehet. A bősi vízlépcsővita ügyében Budapest elment, addig a határig, ameddig felhatalmazása alapján elmehet — jelentette ki a kormányfő. Budapest elvi álláspontja e kérdésben változatlan. A Ráadásban kifejtette véleményét Antall József az orosz politikai fordulatokról is. Elmondta, hogy nyugati tárgyalópartnereinek figyelmét felhívta az ellenőrizetlenül hagyott hadsereg veszélyeire. A világszerte ijedelmet keltett Kozirjev-beszéd kapcsán Antall József úgy vélekedett, hogy az orosz külügyminiszter rádöbbentette a világot: milyen eshetőségekre kell számítania. Az interjú végén az Egyesült Államok várható külpolitikájáról fejtette ki véleményét Antall József. Nagyrabecsülését fejezte ki a távozó Bush elnök tevékenysége iránt, úgy vélekedett: a Clinton-körmányzat első időszakában az USA- ban gazdasági fellendülés lesz. Miniszterelnökünk véleménye szerint Európa és a volt Szovjetunió stabilitását várhatóan fontosnak tartja majd a hivatalba lépő új adminisztráció. Nem lesz létszámleépítés Megegyezés a bányászokkal Az Érdekegyeztető Tanácsban hétfőn megállapodás jött létre a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének sztrájkbizottságával kibővült munkavállalói oldal között. A tanácskozáson ügyrendi okokra hivatkozva nem vettek részt a munkáltatók képviselői. A megegyezést az tette lehetővé, hogy a bányászszakszervezet lemondott — a kormány által egyértelműen elutasított — szénfillérjavaslat- ról Ezzel megkezdődhet a szénbányák és a széntüzelésű hőerőművek között 1993-ra vonatkozó szénszállítási szerződések megkötése. illetve elhárult a BDSZSZ által meghirdetett sztrájk veszélye. A BDSZSZ eredetileg 18,6 százalékos termelői szénáremelést követelt annak érdekében, hogy a szénbányák 1993-ban is talpon maradhassanak, és 18 százalékkal emelhessék a bányászok bérét. A kormányzati számítások szerint a 13.6 százalékos áremelés fedezi azokat a költségeket, amelyek biztosítják az erőművi integrációból kimaradó, de további termelésre alkalmas bányák működtetését és a kormány által javasolt 6,9 százalékos bérfejlesztést. Az erőművi integrációba tartozó szénbányáknál a termelői áremelést a kormány nem tartja indokoltnak, mivel az összevonás után már a cégek belügye lesz. A kormány garanciát adott arra: a bányászatban dolgozók — az erőművi vertikumba kerülők és nem kerülők egyaránt — minimum 6,9 százalékos béremelésben részesülnek, nem sérülnek munkavállalói érdekeik, eddigi vívmányaik. Ez azt jelenti, hogy a Magyar' Villamos Művek Rt. 1993-ban megállapodás szerint átveszi a szénbányáktól a kialkudott 105 petajoule hőértéknek megfelelő mennyiségű szenet, továbbá nem módosul az 1992 januárjában, majd novemberében megállapított bányabezárások üteme A megállapodásban az is szerepel, hogy a bánya- vállalatoknál 1993-ban nem hajtanak végre létszámleépítést. Magyar kutatók az Európai Részecskefizikai Laboratóriumban Tudományos elismerés Genfben Mennyiben jelent új lehetőséget a magyar tudomány számára itthon cs külföldön az, hogy hazánk ezentúl teljes jogú tagja az Európai Részecskefizikai Laboratóriumnak? — tettük fel a kérdést Pungor Ernő tárca nélküli miniszternek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének, miután lapunkban is hírt adtunk a genfi zászlófelvonásról. Ez az ünnepélyes esemény jelezte, hogy Magyarország, melynek kutatói már a hetvenes évek óta folyamatosan dolgozott a laboratóriumban, ezentúl aktív részesei lehet a kontinens húsz államát összefogó tudományos együttműködésnek. — Az eddigi kapcsolatunk végeredményben egy jótékonysági akció volt a CERN-tagországok részéről, de az immár teljes jogú tagság azt is lehetővé teszi, hogy a magyar mérnökök, fizikusok az intézetben folyó kutatásokban, fejlesztéseken keresztül közvetlenül jussanak hozzá olyan csúcstechnológiákhoz, amelyek a hazai fel- használásban is szerepet kaphatnak, A CERN egyben megmérettetési lehetőség, piacot is jelent a hazai műszaki fejlesztés kiemelkedő alkotásai, termékei számára és nem elhanyagolható gazdasági haszonnal kecsegtetve. — Ezek biztató lehetőségek. De milyen kötelezettségeket jelent számunkra a CERN-tagság? — Kezdetben kedvezményekben részesülünk. Ennek értelmében Magyarország három éven keresztül csökkentett, kedvezményes összeget fizet, majd ennek letelte után fokozatosan érjük el a nemzeti jövedelemből számított fizetési kötelezettségüket, azaz az évi 900 millió svájci frankot is meghaladó összeget. — Ezzel gyakorlatilag megszűnt az egykori KGST~ tagországok dubnai atomfizikai kutatási együttműködése? — Nem számoltuk fel ezt a kapcsolatot sem. A CERN vezetőinek is az a véleménye, hogy amennyiben még lehet, ezt is fenn kell tartani Európa és a világ hasznára. Persze a korábbiakhoz képest kisebb mértékben. — Amellett, hogy ez kétségtelenül a magyar tudomány diplomáciai sikerét jelenti külföldön, hogyan látja professzor úr a hazai kutatóhelyeink és kutatóink helyzetét, lehetőségeit7 — Biztató, hogy sikerült áttérnünk egy objektívebb, céltudatosabb pénzfelhasználásra, megszüntettük az intézménytámogatásokat, ehelyett csak az életképesnek tűnő témákat honoráljuk, a tehetséges emberek számára szeretnénk megfelelő feltételeket teremteni. Nagy gond viszont, hogy a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájában óriási hiányosságok vannak, éppen ezért költöttünk az elmúlt két év során mintegy 4 és fél milliárd forintot ennek fejlesztésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő feltételekét teremthessünk a munkához gépekben, műszerekben, alkatrészekben is. — Milyen feltételek várják itthon a külföldről hazatérő kutatókat? — Az infrastruktúra már említett hiányosságain túl olyan feltételrendszert kell teremtenünk, a hazai kutatóműhelyekben, hogy egy külföldről hazajött, vagy külföldre ki sem ment tehetséges ember lehetőségeit a nálánál sokkal tehetségtelenebb, de rangban magasabban álló emberek ne korlátozhassák! Dürr János A 27 km kerületű gyorsítógyűrű egyik föld alatti mérőállomása a CERN-ben
