Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

1992. DECEMBER 22., KEDD Mem volt sió minisziereserékröl Antall József a 36-os frakciónál Antall József miniszter­elnök tegnap részt vett a Szabó János vezette 36-os parlamenti frakció ülésén. A másfél órás eszmecsere után a kormányfő elhárí­totta az újságírói kérdése­ket, mondván: „Nem nyi­latkozom, ez kisgazdaügy’’. Szabó János a sajtónak kijelentette: a miniszter- elnök nem először látogat el a képviselőcsoporthoz, és reményei szerint ilyen megbeszélésre a jövőben is sor kerül. A témák között szerepeltek a koalíciót, a frakciót érintő kérdések, valamint napi politikai események, köztük a mé- diakérdéssel és a koalíció belső ügyei. A frakcióveze­tő arra hivatkozva, hogy zárt ülés volt, nem bocsát­kozott részletekbe. Szabó János szerint nem volt szó a földművelésügyi tárca helyzetéről, sem pedig az esetleges miniszter- vagy államtitkárcserékről. A frakcióvezető határo­zottan cáfolta, hogy leve­let írt volna a miniszter- elnöknek. Kijelentette: An­tall József áttételesen érin­ti, hogy mi történik a Kis­gazdapártban, de nem kí­ván beavatkozni a párt ügyeibe. Az MTI értesülése sze­rint a miniszterelnök sür­gette a frakciótagokat, hogy mindent tegyenek meg a pártegység helyreál­lítása. soraik rendezése ér­dekében. A miniszterelnök szerint ez feltétlenül szük­séges ahhoz, hogy a követ­kező másfél évben a koalí­ció hatékonyan működhes­sen. Belső ügyekről az MDF-frakció ülésén Antall József miniszter- elnök, az MDF elnöke, teg­nap nemcsak a 36-os frak­ció tanácskozásán vett részt, hanem látogatását követően megjelent az MDF képviselőcsoportjá­nak szokásos ülésén is. Mint Kónya Imre frakció­vezető az MTI munkatár­sának elmondta: Antall József jelenlétében a frak­ció az MDF belső ügyeiről beszélt, s a kormányfő mintegy félórás beszédet tartott. A frakcióvezető nem kívánt részletekkel szolgálni. A Történelmi Tagozat egyeztet Cél megteremtése Horváth László, a 36-os frakció mellett működő Történelmi Tagozat elnöke tegnap arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy mára összehívta a tagozat országos vezetését. Cáfolta azokat a sajtójelentéseket, miszerint az általa veze­tett testület párttá kíván­na alakulni. Kijelentette: a tagozat célja nem a kisgaz­daegység megbontása, ha­nem éppen ellenkezőleg, annak kialakítása. Ennek érdekében a Tör­ténelmi Tagozat bizottsá­got hoz létre, amely tár­gyalást kezdeményez a Nemzeti Kisgazdapárt, a Pártay Tivadar által létre­hozott Történelmi Kisgaz­dapárt vezetőségével, és mindazokkal, akik Torgyán József ellenében új pártot alapítanak. A megbeszélés végső célja: a nemzeti kis­gazdák, a Pártay-féle párt, a Történelmi Tagozat és a 36-os frakció egységének helyreállítása. Arra a kér­désre, hogy mi lesz a Né­meth Béla nevével fémjel­zett ideiglens központtal. Horváth László, rámutatott: „nem várhatunk a jogi megoldásra, hanem politi­kai megoldást kell talál­nunk”. A Történelmi Ta­gozat a mostani pártok között kíván választani, il­letve azokat egyesíteni. Ez a folyamat a tagozat elnö­ke szerint várhatólag a jö­vő nyáron lezárulhat. PARLAMENTI NAPLÓ Vadat s halat Az elnökasszony kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — a ma­gyarországi szlovákság kö­rében végzett több évtize­des munkássága elismeré­seként Jakab Róbertnének, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége ügyvezető elnö­kének a Magyar Köztársa­sági Érdemrend tiszti ke­resztje kitüntetést adomá­nyozta.­A kitüntetést Göncz Ár­pád köztársasági elnök hét­főn a Parlament Nándor­fehérvári-termében nyúj­totta át. Aláírták a szerződést Szabad kereskedelem a visegrádi hármakkal (Folytatás az 1. oldalról.) mából adott exkluzív inter­jújában nemcsak a szerző­dés általános fontosságát, de annak rendkívül össze­tett és pozitív hatásait méltatta: — A vámbevételek ter­mészetesen e megállapodás nyomán csökkenni fognak, de a költségvetés ebből származó kiesését az ex­portbővülésből fakadó ter­melésnövelés, a többit a foglalkoztatás bővülése el­lensúlyozza. Nemcsak a költségvetés jár tehát jól — ráadásul itt a hosszú távú hatásokat is figyelem­be kell venni. Idén például a vámhát­rányok hatására már. 60 millió dollárral csökkent a lengyel forgalmunk, ez dur­ván számítva 6000 munka­helyet jelent. Ennek a 6000 embernek a munkanélküli­vé válása — ha csak a probléma költségvetési ol­dalát nézzük — 600-650 millió forintos kiadást je­lent segélyben. Ami a rövid távú hatá­sokat illeti: már a jövő év­ben az ipari termékek 60 százaléka kerül Lengyelor­szágba, 54 százaléka Cseh­országba és Szlovákiába vám- és mennyiségi korlá­tozástól mentesen. A ma­gyar import-export forga­lomban 45-46 százalékos arány lesz ez a vámszabad import. A magyar mező- gazdasági kivitel mintegy negyede kerül úgynevezett koncepciós elbánásba. Ez bizonyos területeken jelen­tős piacra jutási könnyíté­seket jelent, illetve csök­kenti a magyar mezőgazda- sági kivitelnek az elmúlt évben a lengyel és a cseh piacon kialakult hátrányát — mondotta a miniszter. zat útján lehet majd igé­nyelni, visszatérítési köte­lezettséggel, vagy anélkül. A miniszter elmondta: a 7,5 milliárd forintnyi pénz­összeg — amelynek 4 mil­liárd forintos része a pri­vatizációs bevételekből származna — alapszerű ke­zelésé biztosíthatná, hogy a pénzt csak a meghatározott célra lehessen felhasználni. Az Országos Erdészeti Egyesülés egy korábbi leve­lére reagálva a miniszter elmondta: mindenkinek le­hetősége volt véleményt nyilvánítani, és a minisz­térium több kérdésben is konszenzusra jutott az egyesülettel. Nem sikerült azonban megállapodni a vadgazdálkodási alapról, amelynek működtetése az egyesület véleménye sze­rin1- csak az Erdészeti Ala­pon belül lenne szerencsés. A miniszter, bár a kérdést nem tartotta kardinálisnak, ismertetve a tárca állás­pontját. kifejtette: nem lenne értelme a két alap összevonásának. A minisz­ter szerint a törvényjavas­lat nem terelné kényszer- pályára a későbbi vadászati törvényt, és a vadászati jog rendezését. A napirenden lévő törvényjavaslat csupán technikailag próbálja meg­oldani a vadászati joggal kapcsolatos, a privatizáció miatt előtérbe került prob­lémákat, és csak átmeneti megoldásokat kínál a va­dászati törvény megszüle­téséig. Bánjfy György felszólalá­sában indokolatlannak tar­totta a 40 millió forinttal gazdálkodó Vadgazdálkodá­si Alapnak az Erdészeti Alappal közös kezelését, hiszen a földterületeknek csupán 18 százaléka erdő, míg 82 százaléka mezőgaz­dasági terület. A vadak pe­dig nagy számban a mező- gazdasági területeken he­lyezkednek el, így értel­metlen lenne a bevételeket az erdészethez kapcsolni. Az egyensúly fenntartá­sáról más véleményük volt az ellenzéki képviselőknek. Lakos László (MSZP) frak­ciója nevében elmondta: bár támogatni fogják a tör­vényjavaslatot, ők is sze­rencsésebbnek találnák, ha a földtulajdonosnak is len­ne beleszólása a vadászati jog hasznosításába. Pap János (Fidesz) frak­ciója véleményét ismertet­ve elmondta: néhány mó­dosítással támogatják az alapokról szóló javaslatot a vadgazdálkodás kérdését kivéve. A két külön alap ugyanis szerintük az erdők állapotának további romlá­sához vezethet, és a va- dászlobbyt támogatná. Rótt Nándog (KDNP) egyenesen humorosnak tar­totta, hogy az alap keze­lője a minisztérium, holott az alapok felett általában egy kuratórium rendelke­zik. Mivel Európában a vadászati jog a fő tulajdo­nosokat illeti meg, és a ter­vezet koncepcióját alapve­tően tévesnek tartotta, a jelenlegi szöveggel nem javasolta elfogadásra a ja­vaslatot. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) szintén az érdek- védelmi szervezetek rész­vételére és a nyilvánosság szükségességére hívta fel a figyelmet. A Tisztelt Ház megkezd­te az útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módo­sításáról rendelkező tör­vényjavaslat általános vi­táját. Az országos közútháló­zat működőképességének megőrzését szolgáló útala­pot a kormány évente kö­teles a költségvetési tör­vénnyel párhuzamosan jó­váhagyásra az Országgyű­lés elé beterjeszteni — em­lékeztetett expozéjában Rajkai Zsolt. A Közlekedé­si. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára leszögezte: az útalap be­vételeinek növelésével le­hetővé válik jó néhány ége­tően fontos feladat ellátá­sa. Az árak emelése lehető­vé teszi, hogy 1993-ban to­vább folytatódjék a két leg­jelentősebb közúti beruhá­zás: az Ml-es autópálya győri elkerülő szakaszának és az MO-s autóút érdi A NYOMOZÁS FOLYIK Idén lezárják a Hankiss-ügye Hankiss Elemér, a Ma­gyar Televízió elnöke ellen indított fegyelmi ügyet még az idén lezárja Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter, aki a kormány megbízásá­ból vizsgálóbiztosa az eljá­rásnak. Mindezt maga Bal­sai István erősítette meg tegnap Vásárosnaményben, ahol az új városi bíróság és ügyészség alapítási ün­nepségen vett részt Györgyi Kálmán, legfőbb ügyésszel együtt. A miniszter megerősítette azt a tényt is. hogy a vizs­gálat zárt lesz és zárt tár- .gyalásra tesz majd javas­latot a fegyelmi bizottság­nak. Hangsúlyozta: sem a döntés irányát, sem pedig a részleteket nem - kívánják sajtónyilvánosságra hozni. Ügy vélte: ez Hankiss Ele­mér,' valamint az ügyben szereplő más szemétyek, il­letve vállalkozások szemé­lyiségi és üzleti jogainak megóvása érdekében, továb­bá a törvényes garanciák biztosítása céljából történik. Balsai István fontosnak tar­totta kiemelni, hogy az el­szakaszának építése. 1993. január 1-jétől a tervek sze­rint a motorbenzin, a gáz­olaj, a sűrített földgáz ese­tében 6 forintot, a propán­bután gáz esetében S fo­rintot kell literenként, il­letve köbméterenként az útalap számlájára befizet­ni az üzemanyag árából. Az államtitkári expozét köve­tően Jávor Károly (MDF) az Országgyűlés környezet- védelmi bizottságának elő­adója arról számolt be, hogy testületé a törvény- javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Kocsenda Antal (36-ok) az országos közúthálózat szemléletes ismertetése után — utalva az 1996-os világkiállításra — kiemel­te: Magyarország a nem­zetközi tranzitforgalom egyik fő lebonyolítója, ezért különösen fontos szerepe \7an közútjaink állapotának. Mivel több képviselő nem kívánt hozzászólni, az el­nöklő Dörnbach Alajos az általános vitát lezárta. járás alapja a közalkalma­zottak jogállásáról szóló törvény, amelyet az idén alkotott meg a parlament. Kijelentette: semmilyen vo­natkozásban nem tekinti a vizsgálatot megalapozatlan­nak és semmilyen tekintet­ben nem fog megalapozat­lan indítványt tenni a fe­gyelmi bizottságnak. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ugyancsak megerő­sítette azokat a lapértesülé­seket, hogy Nagy László, az MTV gazdasági főigazgató­ja és Bányai Gábor inten­dáns panasszal élt az ügyészségen, a gyanúsított­ként! kihallgatás, valamint a megtartott rendőrségi házkutatás ellen. Beadvá­nyuk elbírálása a Fővárosi Főügyészség hatáskörébe tartozik, ott hozzák meg a határozatot a panasz tár­gyában. Györgyi Kálmán arra a kérdésre, hogy az ügyészség bűncselekmény­ként kezeli-e még az ügyet, azt válaszolta: a Televízió vezetői ellen feljelentés ér­kezett a rendőrhatósághoz, s a nyomozás most folyik. Önök szerint jó lenne a nyolc? Barátomék a legcso­dálatosabb ajándékot várják: kisbabát, még­hozzá talán december 24-re. Nem az első lesz, hanem az ötödik. Klári, az anyuka természet­szerűleg nem a legmoz­gékonyabb, s mivel édesanyja most éppen nem jöhet Pestre Ko­lozsvárról, az apuka édesanyja meg férjét, a kicsik nagypapáját kénytelen ápolni, bizony úgy tűnt, baj lesz a sü­tés-főzéssel. A barátom ugyanis még egy rán­totta fölött sem tud ki­igazodni, örök dilemma számára, hogy a tojást a zsírba vagy a zsírt a o- jásba kell tenni? Villa­mosmérnök. Ott tehát a négy kicsi, meg Klári jókora hasával. Mi lesz most? Aztán az egyik délután becsengetett két kislány, másodikos gimnazisták, hogy papírt gyűjtenek. Istenem, van még ilyen. Aztán szó szót követett. Jé, állapí­totta meg egyikük — ba­bát vár a néni. Nem folytatom. A két gyerek papírgyűjtést feledve azonnal hozzáfogott. A harmadik délutánjukat töltik Klárival, főznek az asszony irányítása mellett, bevásárolnak, takarítanak, s persze nem feledik a számukra legszórakoztatóbbat sem, azaz eleven gyerekekkel babáznak. Második dél­utánjukon elhozták édesanyjaikat is, hogy lássák, milyen jó dolog sokan lenni. Tegnap ké­sőn délután voltam ba- rátoméknál, s viccelve mondtam: látod, kislá­nyom, milyen nagy gond a nagy család? No, önök szerint mit válaszolt a fruska? Nem vicc, ezt: „Nem olyan sok négy-öt gyerek. Nekem lesz leg­alább nyolc.” S a más­fél esztendős Sanyikát mint peiyhet emelte a magasba, hogy induljon vele a fürdőszoba felé. Én meg arra gondoltam: bárcsak úgy lenne. (Vödrös) Napirend előtti felszóla­lás vezette be tegnap az Országgyűlés téli rendkí­vüli időszakának második munkanapját. Csápé Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője pártja nevében mélyen el­ítélte azt a vandál akciót, amellyel ismeretlen tette­sek hétfőre virradóra letör­ték a Dohány utcai zsina­góga márványtábláját, amely a gettó felszabadítói­nak emlékét örökítette meg. A kereszténydemok­rata politikus hangoztatta: elengedhetetlen, hogy a ki­sebbségek az állam védel­mét élvezhessék. Csépe Bé­la hangsúlyozta azt is, hogy ezzel az akcióval á Magyar Köztársaságot igyekeztek rossz hírbe keverni az is­meretlen tetteseit. A házelnöki bejelentések sorában hangzott el, hogy a kormány visszavonta tör­vényjavaslatát a szakszer­vezetek közötti választásról és a szakszervezeti vagyon felosztásáról. Az elnöklő Szabad György elmondta azt is, hogy az alkotmány vonatkozó rendelkezése alapján a jövő évi költség- vetésről szóló törvény sür­gős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől. Befejeződött a földmű­velésügyi alapokról szóló törvényjavaslat általános vitája. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter a törvényjavaslat Indoklá­sakor elmondta: a négy, már eddig is működő föld­művelésügyi alap a tör­vényjavaslat értelmében kiegészülne állattenyésztési és a mezőgazdasági fejlesz­tési alappal. Az alapok működtetése az átalakuló mezőgazdaság számára el­engedhetetlen, ezek ugyanis az agrárszféra működőké­pességének fenntartása mellett az új tulajdonvi­szonyok mielőbbi kialaku­lását segítik elő. A hat kü­lön alap az államilag fon­tosnak tartott feladatok szelektív, célirányos támo­gatását szolgálja, A támo­gatásokat nyilvános pályá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom