Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
u I PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 16.. SZERDA £j Az állampolgárok kérdeztek Mérlegkészítés a Pest Megyei Vöröskeresztnél Jövőre százéves lesz a ceglédi városháza Hétszázhatvanhét nappal a hála mögött közmeghallgatást tartott a ceglédi ön- kormányzati testület, amelyre nem tolongtak a polgárok (a képviselők és a polgármesteri hivatal jelen levő munkatársai többen voltak). Ezért aztán sokan nem hallották Mácz István polgármester okfejtését, miszerint ez az érdektelenség talán azzal magyarázható, hogy a város országgyűlési képviselője, az önkormányzati testület tagjai és jómaga — aki eleddig kétezernegyven személyt hallgatott meg —, rendszeresen találkoztak az őket felkereső ceglédiekkel. A polgármesteri hivatal csoportjai tevékenységének ismertetése után -máris elhangzott a kérdés: van-e terv a református templom, illetve iskola, valamint a Szabadság tér felújítására. Mácz István kifejtette, a Szabadság tér rekonstrukciós terve elkészült, amelynek egy részét már 1993-ban szeretné a város megvalósítani. A templom helyreállítását csak az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szigorú előírása szerint lehet elvégezni, ami mintegy százmillió forintot emésztene fel. Ez bizony lelassítja a rekonstrukció lendületét. örvendetes, hogy az elmúlt két esztendőben körülbelül tizenegymilliót fordíthattak az egyik torony — és napjainkban a két torony közti átjáró híd — újjávarázsolására. Jó lenne, ha legalább a templom és persze az iskola főhomlokzata megszépülhetne. Ez csakis az anyagiakon múlik. A mérsékelt érdeklődés ellenére sem kellett amiatt aggódni, hogy a város vezetői és képviselői unatkozni fognak. Akadt, aki kérdésköteggel gondoskodott arról, hogy ez véletlenül se fordulhasson elő. Felvetette, a kispénzű nyugdíjasoktól megvonták az anyagi támogatást; a polgármesterék milyen időszakonként járnak Bécsbe; ki fizette az itteni fórum vendéglátását; az alpolgármesterek nyugdíjasként felvehetnek-e teljes bért; a polgármester miért kap pénzt az illetékhivataltól; ki tervezte az egykori szovjet lakások felújítását és ki vette át azokat műszakilag. A polgármester válaszából kiderült; a nyugdíjasoktól nem vontak meg meg semmit. Akik rászorulnak, a szenet is megkapják. Ausztriába a Rum- pold cég vendégeként jártak kint képviselők, szakemberek, nem vadászni vagy biliárdozni, hanem azért, mert égető gondja a városnak a szemétösz- szegyűjtés, Az osztrákok egy vegyes vállalat létrehozására gondoltak, ám ebben az önkormányzat nem kíván részt venni partnerként, mivel feltehetően megnövekedett volna a lakosság kiadása. Mácz István egy-egy fórum utáni vendéglátás kapcsán leszögezte, egyetlen fillért sem fizettek közpénzből államférfiak vagy más személyiségek vacsorájára. Az önkormányzati testület jelenlevő tagjai állták a cechet —, a sajátjukat, és természetesen a vendégekét is. A továbbiakban a polgármester hangsúlyozta, hogy az alpolgármesterek és az ő fizetését nyilvános ülésen állapította meg a képviselő-testület. Az erről szóló jegyzőkönyvet bárki megtekintheti a könyvtárban. Elgondolkoztató, hogy miért ez a téma egy efféle fórumon. Vajon megkérdezte-e már valaki, hogy egy-egy cég igazgatójának mennyi a havi munkabére? Egyébként a mindenkori ceglédi polgármester a munkáltatója a Pest Megyei Illetékhivatalnak. Amennyiben az utóbbi teljesíti lelkiismeretes, szakszerű tevékenységével a Pénzügyminisztérium által megszabott anyagi célkitűzéseket, akkor a polgármestert és jegyzőt prémium illeti meg. Az ösz- szegről a képviselők döntöttek. Fésűs Ferenc alpolgármester rámutatott, Magyarországon a nyugdíjnak és a munkavállalásnak semmi köze egymáshoz. Közszolgálati alkalmazottként semmiféle üzleti tevékenységben nem vesz részt. Banai Benő vállalkozási csoportvezető elmondotta — erről lapunk hasábjain onár többször írtunk —, a polgármesteri hivatal csak ügynökként működött közre az egykori szovjet lakások értékesítésében. Ezzel a tulajdonos, azaz a Kincstári Vagyonkezelő Ugynökség bízta meg. Fő- vállalkozásba adták ki a munkát — pályázat alapján. A felújítás a közművekre, a lakások külsejére, tetőszerkezetre és a közösségi helyiségek helyrepo- fozására szólt. A szerződésben belső munkálatok elvégzése nem szerepelt. Egy újabb kérdésre — az önkormányzat épít-e lakásokat — Fésűs Ferenc igen tömören válaszolt: „Nem valószínű.” Éppen elég hajléka van a városnak, ahol jó néhányan nem fizetik a lakbért. Velük is meg kell küzdeni. Az — ha lenne pénz — esetleg elképzelhető, hogy szükség- lakások épülnének. Arra a faggatásra, hogy mi indokolta a városháza jelenlegi átalakítását, elhangzott: a polgármesteri körszoba mennyezete megrongálódott. fennállt az a veszély, hogy leszakad. Emellett az is indokolta az átalakítást, hogy meg kellett oldani az irattár gondját, valamint az is ezt a döntést sugallta, hogy az objektum jövő februárban lesz százéves. Felvetődött, hogy a vásártéren — a környező egy-két településhez képest — kevesen kínálják állataikat. S van, aki elégedetlen a jegyszedőkkel. A válaszból kiviláglott, Cegléden sem kérnek többet, helypénzként, mint a környékbeli vásárokban. A helypénzszedő az érvényben levő — kifüggesztett — tarifa alapján ad jegyet (minden bevitt és az üres kocsi után is fizetni kell). A gazda nézze meg, hogy milyen értékű jegyet kap. S ameny- nyiben valami szabálytalanságot észlel, jelezze ezt — bizonyítékkal alátámasztva — a polgármesteri hivatalnál. F. F. VALÓD/ VÁLASZTÁS Vállalkozó orvosok Tökölön Az egészségügy átalakítását 1'ükSlön a képviselő-testület úgy szerette volna megoldani, hogy valódi választás legyen a településen a háziorvosok között. Ezért a meglévő három körzeti orvos mellé még két vállalkozó orvost szerződtetett az önkormányzat háziorvosnak, és ezt saját forrásból finanszírozta. A körzeteket újból felosztották, így jött létre három nagyobb és két kisebb körzet, így a vállalkozó orvosok is elláttak kötelezően egy-egy területet. Ök a „kártyapénzről” lemondtak az önkormányzat javára, a rendelőt pedig ingyen használhatták. Viszont a velük kötött szerződés alapján tiszteletdíjat kaptak, és külön keresetük volt a gyógyszerköltségre. Bár a két vállalkozó orvos viszonylag kevés kártyát gyűjtött össze az eltelt csaknem fél év alatt, az önkormányzat továbbra is szeretné őket megtartani. Viszont jövőre szárnyaira bocsátja őket, és a kártyapénzből kell gazdálkodniuk, további támogatást az önkormányzat nem tud nyújtani. Időközben a másik három orvos is bejelentette, hogy január 1-jétől vállalkozó orvosként szeretne tovább dolgozni és a gyermekorvos is vállalkozó lesz. Viszont az asszisztensek és a kisegítő személyzet nem akart minden körzetben közös megegyezéssel átmenni a vállalkozó orvosokhoz. Ók úgy gondolták, ha megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk, akkor sok mindentől elesnek. Úgy vélték, ha munkaszerződésben lesznek az orvossal. nem lesznek biztonságban, bármikor felmondhatnak nekik. Ezért igényt tartottak volna végkielégítésre és felmentési időre. Ez viszont több mint egymillió forintjába került volna a falunak. Végül a testület úgy határozott, csak akkor egyezik bele abba, hogy az orvosok vállalkozók legyenek, ha az átállás után az egészségügy nem kerül többe, mint amennyibe eddig került. Márpedig a rendelő fenntartása, a rezsi- költség, a hétközi és hétvégi ügyelet, a gyermekintézményekben — a bölcsődében, óvodában, iskolában — a gyermekellátás elviszi azt a pénzt, amit eddig az egészségügyre fordítottak. Ezért az orvosoknak maguknak kell meggyőzniük az asszisztenciát, hogy nincs mitől tartaniuk, ha velük kötnek munka- szerződést. Az önkormányzat a tb- finanszírozást a jövő évtől az új szempontok alapján osztja szét. Kiszámolták a körzetekben dolgozók bérét és járulékait, a fennmaradt pénzt pedig az őszTestre szabott feladataink voltak Míg az 1980-as évek közepén a négy feladat — az egészségmegőrzés, a véradás szervezése, a szociális munka s a humanitárius eszme terjesztése — egy egységet alkotott a Vörös- kereszt feladatvállalásában, az utóbbi két-három esztendőben a harmadik teendő „térhódítása” figyelhető meg. Ennek a munkának a sajátosságairól, az 1992-ben végzett feladatokról beszélgettünk a Pest Megyei Vöröskereszt titkárával, Szviatovszki Andrással. — Leegyszerűsítve úgy is mondhatnám, hogy az utóbbi egy-két esztendőben nem az életkor kérdése a rászorultság — fogalmazott a titkár. — Hiszen míg korábban főként az idősek váltak elesettekké, kértek tőlünk, s más hivataloktól is segítséget, napjainkban mögéjük sorakoznak a hajléktalanok, a munka- nélküliek is. Emiatt alakult úgy, hogy' a Vöröskereszt négyes tevékenységi köréből a szociális munka kapja néhány év óta a főszerepet: mintegy hatszorosára emelkedett az ezen a téren végzett feladataink száma. Természetesen ez a megnövekedett teher nem jelenti, nem is jelentheti azt, hogy a Vöröskereszt bármelyik helyi vagy területi szerve mértéket tartva a többszörösét is képes lenne teljesíteni a korábbiaknak. Inkább konkrétabb feladatvállalásban — a rászorulók felderítésében és a gondoknak az illetékes hivatalokhoz történő közvetítésében — tudja nagyobb mértékben kivenni részét e humanitárius szervezet. Ez a, mondjuk úgy, munka- megosztás alanvetően feltételezi — s "lényegében ez ki is alakult a településen — a helyi alapszintű szociális ellátás normális, hatékony működését, melynek „csak” kisegítője, kiegészítője lehet a Vöröskereszt. A Pest megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy egyelőre még sok kivetnivaló akad a szervezettsége, a szociális juttatások arányos elosztása, a helyi szervezetek és az ugyanott működő önkormányzatok, szeretetszolgálatok, alapítszegyűjtött kártyák alapján arányosan osztják el az orvosok között. A Népjóléti Minisztérium háziorvoslásról szóló rendelete szerint a jövő év végéig kell a rendelőket felszerelhi, és ez elvileg az önkormányzat kötelezettsége. Tökölön azonban olyan szerződést kötöttek a vállalkozó orvosokkal, hogy ez az ő feladatuk lesz. Az egyik orvos azonban azt javasolta, hogy idén az összes kártyapénzt fordítsák a rendelők felszerelésére. és akkor jövőre mentesül ettől a feladattól a háziorvos. Erről azonban a képviselő-testületnek kell döntenie. Annál is inkább, mert elvileg az idei kártyapénz szétosztása már megtörtént. Az önkormányzat adómentes lehetőséget keresett, így az összes pénz hatvan százalékát a rendelőkben dolgozók saját lakásuk felújítására használhatják fel. A maradék negyven százalékból pedig a rendelők dologi kiadásait kell fedezni. Halász Csilla ványok, egyházi karitatív mozgalmak tevékenységének összehangolása terén. — Az emberek adnak, szívesen adakoznak — állapítja meg az 1992-es programokat, akciókat számba véve a megyei titkár. — Ugyanakkor nagyon fontos, hogy tudják, kinek milyen célra megy a természetbeni vagy pénzbeli juttatás. Ami az adományozás formáit illeti, azokkal maximálisan meg vagyunk elégedve: a szociális munkánk gerincét képező gyűjtési és szétosztás! akcióink mondhatni testre szabott feladatot adtak aktivistáinknak. Ugyanakkor természetesen hasonló lelkesedéssel végeztük a menekültek üdültetését, működtettük nappali melegedőinket. ingyenkonyháinkat. Utóbbiakban például naponta száz embernek tudtunk biztosítani egy tál meleg ételt. Sajnos a források nem gyarapodnak a feladatokkal párhuzamosan. Így szinte évek óta változatlan alapösszeg áll a Vöröskereszt rendelkezésére vállalásai teljesítéséhez. A minimális tagdíjak, a felvásárlásokból, s azok kiárusításából származó szerény bevételek mellett folyamatosan kell keresniük a szervezeteknek az újabb anyagi erőforrások lehetőségeit. Szerencsére egyre több az adakozó. Ahogyan Szviatovszki András megfogalmazta: leginkább azok adnak, akiknek maguknak sincsen sok, éppen ők a legfogékonyabbak a segítségre. — Elférünk, elférnénk többen is a segítés asztalánál — összegezte az idei tapasztalatokat a megyei titkár, utalva egyrészt arra, hogy a Vöröskereszt nem mondhat le egyetlen forrásáról sem. Másrészt arra figyelmeztet ez a gondolat. hogy olyan terület a szociális segítségnyújtás, amelyen összeférhetetlen a némelykor tapasztalható kiszorítósdi, a feladatokkal való rivalizálás, az enyhítendő gondok közötti válogatás. Mailár Éva A korábbi évek gyakorlatához igazodva a megyei Vöröskereszt helyi és területi szervei többségében az önkormányzatok és települési intézmények programjaihoz kapcsolódva — részben pedig önálló akciókat szervezve — idén is gondolnak a rászorulókra, az idősekre, a szegényekre. a nagycsaládosokra. Részükre — hozzávetőlegesen 6000 fő számára — meghitt hangulatú karácsonyi ünnepségeket szerveznek, nekik apró ajándékokkal kedveskednek. Alábbiakban néhány jelentős programot említünk meg: — ingyenes ruhaosztást szerveznek a vöröskeresztesek Jászkarajenőn, Érden, Ráckevén (itt 60 nagycsaládosnak) és Vácon; — Törökbálinton december 24-én betlehemes játékot előadva viszik ki a betegeknek az ajándékcsomagokat; — a Váci Vöröskereszt a kórház gyermelcosztá- lyának ad át játékadományokat; — Szigetszentm'iklóson — az önkormányzattal együttműködve — az idősek napközi otthona kap ajándékot a Vöröskereszttől; — hasonló szervezettség révén jut Szentendrén 40 idős ember, Nagykátán 500, Tápiószecsőn 300, Tápiószentmártonban 800 fő ajándékhoz. Monoron pedig hetvenen kapnak csomagot; — karácsonyi ünnepséget szerveznek az aszódi fiúnevelő intézetben 85 fő részére, a budaörsi önkormányzatnál — december 21-én — 250 fő részére, Törökbálinton külön a gyermekeknek, külön a nyugdíjasoknak; Inárcson 80 nagycsaládos részére; Dunakeszin az időskorúakat várják a december 22-i műsorra; Gödön, Érden, Pándon is hasonló karácsonyi ünnepség lesz; Nagykőrösön a szociális otthonban vendégelik meg az öregeket; Dunavarsányban a kisegítő iskola tanulói részére készül a műsor; Szigethalmon a nagycsaládosok karácsonyát szervezik az illetékesek december 18-ra; Tökölön pedig a szegény gyermekek szeretetün- nepe lesz. Agrártermékek háborúja A komáknak nehéz lesz... Az agrártermékek európai és amerikai ártámogatási háborújának beszüntetése és kereskedelmi fegyvernyugvás mellett szállt síkra Jacques Delores, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke. Az EK—USA agrármegállapodás francia részről történő elutasításával kapcsolatban kijelentette: Párizsnak nehéz lesz elfogadnia azt, mindenesetre Brüsszel minden tőle telhetőt megtesz a.» álláspontok összeegyeztetéséért. Európának és az Egyesült Államoknak, a világ két legnagyobb exportőrének egyaránt intézkednie kell az ártámogatás mérséklése ügj'ében, hogy mások is bejuthassanak piacaikra.
