Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-16 / 296. szám
MAGYARORSZAG 1993. DECEMBER 18., SZERDA Javuló ki0p€seialok Hazánkba látogat a horvát miniszterelnök Egynapos munkalátogatásra Magyarországra érkezik Hrvoje Sarinic. A Horvát Köztársaság miniszter- elnöke Antall József kormányfő meghívásának tesz eleget. Hrvoje Sarinicot fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A látogatás alkalmával aláírják a két ország közötti alap- szerződést. A látogatás kapcsán magyar. diplomáciai körökben hangsúlyozzák, hogy a magyar—horvát kapcsolatok fejlesztése nem irányul egyetlen más jugoszláviai utódállam ellen sem. Budapest abban érdekelt, hogy a délszláv válság mielőbb megoldódjék, Horvátország pedig állítsa helyre szuverenitását az ország egész területén. A kapcsolattartást számos, már aláírt, illetve előkészítés alatt álló megállapodás alapozza meg. A már megkötött egyezmények közé tartozik a kereskedelmi, gazdasági megállapodás, illetve a közúti fuvarozási egyezmény. Budapesten különösen figyelemre méltónak tartják, hogy Horvátország csatlakozott a mi- gyar—ukrán kisebbségvé. delmi nyilatkozathoz. Hasonlóan említésre méltó eredmény, hogy már életre hívták a magyar—horvát kisebbségi vegyes bizottságot. Ami a gazdaságot illeti, a két ország kereskedelmi r / f AZ ALKOT MANY BÍRÓSÁG HATÁROZATAI A kárpótlás volt a megoldás Nem volt alkotmányellenes az 1945-ös földosztás, mert kártalanítás, megváltás ellenében az állam igénybe veheti és szétoszthatja a földet. Ezt az Alkotmánybíróság tegnap aláírt, a nagybirtokrendszer megszüntetésével és a földosztással kapcsolatos indítványok ügyében hozott határozatában állapította meg. Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes viszont az, hogy noha az állam kártalanítási kötelezettséget vállalt, a kártalanítási igények érvényesíthetőségét felfüggesztették, majd megszüntették. Ez az alkotmányellenes helyzet a kárpótlási törvény megalkotásával ért véget. A határozat rámutat: a függőben maradt jogi követelések a kárpótlási törvény alapján érvényesíthetők. Az Alkotmánybíróság ugyancsak kedden hozott határozatában elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet egy parlamenti képviselő nyújtott be. mert — állította — az Országgyűlés a házszabály alkotmányellenes rendelkezése alapján úgy függesztette fel mentelmi jogát, hogy nem kapott lehetőséget véleménye kifejtésére. A határozat rámutat: a mentelmi jog a képviselőt nem állampolgári minőségben, hanem az Országgyűlés tagjaként illeti meg, azzal nem ő. hanem a parlament rendelkezhet. Az indoklás szerint a házszabály és a képviselői jogállásról szóló törvény szabályai között nincs ellentét. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát követve megerősítette: alkotmányjogi panasznak csak az alapjogok tekintetében van helye, a mentelmi jog pedig nem sorolható ezek közé. ERRŐL VAN SZÓ, H AN KI SS ÚR! Talán meglepő, egy olvasói levél késztet írásra. Hétfői számunkban Munkanélküliség a tévé tükrében címmel Labancz József váci olvasónk levelét közöltük. Hogy a szerző minden sorával egyetértek, az személyes ügy, szót sem érdemelne. Ám az értékes gondolatok mellett a levél aktualitása rendkívül jelentős. Egyenes és őszinte válasz a napok óta tartó, ízléstelenségében kirívó Hankiss-show-ra, melyet a magyar sajtó legnagyobb része támogat. A levélíró vasárnap délutáni televíziós élményeiről beszél. Mikulás napján egy munkanélküliséggel foglalkozó műsorban szerencsétlen sorsú embereket, síró anyákat szólaltattak meg, akik arról beszéltek, nem tudnak enni adni gyermekeiknek. „A munkanélküliség nemkívánatos dolog — folytatja levélírónk —, de tény, hogy a problémák egyoldalú, tudatos előadása nem vall politikai semlegességre. Ugyanis még nem láttam olyan tévéműsort e témakörben, ahol azt is bemutatták, előadták volna, hogyan jutott az ország ebbe a helyzetbe.” Hankiss úr, erről van szó! Ügy hallom, munlcatársai már szabadságharcosnak szólítják, a függetlenség bajnoka a paragrafusokban bízik. Tegye. Ám a lakosságot nem a törvények c és d pontjai érdeklik, hiába szónokol még hetekig demokratikus chartás aláfestéssel. Sok millióan látják, hogy a Televízió a rendszer- váltás kerékkötője. S az már csak kézlegyintést érdemel, hogy Sonda Ipsosék erről másképp vélekednek. A rövid levél ugyanakkor értékes javaslatot is tartalmaz. Miért nem hívják meg a korábbi rendszer prominens személyiségeit? Ók is beszélhetnének a munkanélküliség előzményeiről... De hallgatnak — talán nem véletlenül. Székely Ádám forgalma az idei esztendő első 10 hónapjában mintegy 115 millió dollár volt. A forgalomban jelentős a magyar aktívum: a mintegy 80 millió dolláros kivitellel szemben 35-36 millió dolláros behozatal áll. A horvátországi gazdasági lehetőségek iránt élénk érdeklődést mutat a vállalkozói szféra, amelynek tevékenységét várhatóan nagymértékben segíthetik majd a horvát törvényhozásban most tárgyalás alatt álló privatizációs, koncesz- sziós, illetve banktörvény- javaslatok. A két ország kapcsolatainak „speciális” területe a menekültügy. Jelenleg mintegy 30 ezer horvátországi menekült tartózkodik hazánkban. Magyarország azon az állásponton van, hogy önkéntes, szervezett visszahonosításukig gondoskodik a menekültekről. Parlamenti napló Vita az államfő javaslatáról (Folytatás az 1. oldalról.) tozatát sem. — Az 1990-ben elsöprő többséggel meghozott törvény módosítását semmi nem indokolja — hangsúlyozta a miniszterelnök. Rámutatott: Göncz Árpáddal szeptember 29-én folytatott tárgyalásai után egyszeri politikai megállapodásként egyezett bele abba, hogy a hat párt döntsön a médiatörvény problémáinak megoldási módjáról és a személyekről, de ő személy szerint a megállapodást szinte lehetetlennek tartotta. Az ellenzék ezt a lehetőséget elutasította, s mint a miniszterelnök megítélése szerint a beterjesztett törvényjavaslat mutatja, a köztársasági elnök magáévá tette az ellenzék álláspontját. A kormányfő kijelentette: mindent megtesznek a médiatörvény megszületéséért, a szólás- és sajtó- szabadság érvényesüléséért, a rádió és a televízió működőképességének megtartásáért. Reményét fejezPartnereink lesznek a vi lágkiállításon Tegnap délelőtt tíz órakor kezdődött az a sajtó- tájékoztató, melyet Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke tartott a ház tánctermében. A tájékoztató apropója: az alelnök november 33-tól december 10-ig tagja volt annak a delegációnak, melyet dr. Kádár Béla, külgazdasági miniszter vezetett olyan tájakra, melyek ma még fehér foltnak számítanak kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainkban. Az útvonal Ausztrália, Indonézia, Szingapúr és Thaiföld volt azzal a céllal, hogy készülő világkiállításunkra ebben a térségben is keressünk üzleti vállalkozókat. Kassai Róbert beszámolója alapján igazi partnerekre találtunk ezekben a távoli országokban. Az úgynevezett harmadik világ számos olyan példát tud felmutatni, melyet érdemes megszívlelni alakulóban lévő piacgazdaságunknak Említsük meg példaként Szingapúrt, ahol olyan olajjal kereskednek, melyből az ország egy cseppet sem termel ... így talán könnyebben érthető, hogy kereskedelmi forgalma 120 milliárd dollár. Indonéziában az export 57 százalékát a kisvállalkozók adják. Bangkok pedig a negyedik „kistigris”, ahol a megjelenő tőke tízmillió dollár. Minden bizonnyal hasznos volt ez a tárgyalás- sorozat, mely az elvi tapasztalatok mellett kézzelfogható eredményekkel is járt. Ausztráliában például olyan épületelemekről, illetve azok gyártásáról kötöttek megállapodást, melyeknek szigetelőanyaga magyar gyártmányú lesz, és az Expo-épületeknél kitűnően hasznosíthatók. Együttműködési szerződést kötőitek a kontinensnyi ország gyártókamaráival, a nagyságrend 500 millió ausztrál dollár. Több cég bejelentette építési szándékát, telefon helyzetünk javítását, szállodaláncunk bővítését, mélygarázsok kialakítását. A tárgyalásoknak ez még csak az első lépcsőfoka volt — de a kezdet biztatónak látszik. Bizonyosra vehető, hogy Pest megyei iparosaink, kereskedőink is profitálnak majd belőle. Tóth Sándor Ä ’hő'1 ' mim», v, h % § v' r • I > \ Az olasz Alitalia vásárolja meg a Magyar Légiközlekedési Vállalat 30 százalékát — jelentették be a két cég vezetői kedden az üzletkötésről szóló szerződés aláírásakor. A megállapodás szerint a magyar államot képviselő Állami Vagyonkezelő Rt. alaptőke-emelés keretében a nemzeti légitársaság részvényeinek 35 százalékát adja el. Az Alita-Simest-bcfektetés teljes összege eléri a 77 miilió dollárt. A részvényekért fizetett vételár — a tőkeemelésen keresztül — a Malévnál marad, s biztosítja a fejlesztés lehetőségét. Képünkön G. Tcsini olasz közlekedésügyi miniszter, Osváth Gábor, a Malév elnöke és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter. te ki, hogy a tárgyalások tovább folytatódnak a médiatörvényről. A miniszterelnököt követően az egyes pártok szószólói fejtették ki véleményüket a törvénytervezetről. Haraszti Miklós, a szabaddemokraták média- szakértője szerint az 1990- ben megalkotott kinevezési törvény módosítását éppen az teszi szükségessé, hogy változatlan maradjon annak eredeti szelleme. Kónya Imre az MDF nevében viszont úgy vélte: nem a törvény módosítása, hanem a betartása a járható út. ★ Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén a kinevezési törvényjavaslat vitáját követően Bogárdi Zoltán (MDF) ismertette Kánya Gáborral (MDF) közösen benyújtott, a mező- gazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, A javaslat a szövetkezeti átmeneti, valamint a szövetkezeti törvény megfelelő végrehajtása érdekében a megyei földművelésügyi hivatalokat a törvényesség betartásának ellenőrzésében való közreműködési joggal kívánja felruházni. ★ Az Országgyűlés folytatta a jövő évi költségvetés határozathozatalát. Megvitatták a költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját, hogy az egyes fejezeteken belül mód legyen átcsoportosításokra. A kedden délután megkezdődött határozathozatali procedúra során egyenkénti szavazással döntenek a mintegy 260 módosító indítvány sorsáról, s az elutasított javaslatok esetén az eredeti törvényjavaslatban levő változatot is felteszik szavazásra. Emiatt ma nem lesz plenáris ülés, a képviselők a bizottságokban dolgoznak majd, csütörtökön reggel pedig, a téli rendkívüli ülésszak első munkanapján egyetlen végszavazással döntenek a költségvetési törvény ügyében. Soós Károly Attila szabaddemokrata képviselő a miniszterelnökhöz intézett kérdésében arra kért választ: a Magyar Televízió vezetőihez hasonlóan kezdeményeztek-e felelősségre vonást azoknál az állami intézményeknél, ahol különböző gazdálkodási visz- szásságokat tárt fel az Állami Számvevőszék. A kormányfő helyett Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszolt az ellenzéki képviselőnek. Kifejtette: a kormányfő és a kabinet valamennyi számvevőszéki jelentést áttanulmányozza, és amennyiben szükséges, kezdeményezi az adott közhivatalnál a vizsgálatot. A kötelező gépjármű- biztosítás jövő évi díjának emelésével kapcsolatban tett fel kérdést Szili Sándor szocialista képviselő. Azt kifogásolta, hogy a Biztosításfelügyelet visz- szamenőleges hatállyal is érvényesítené a pótdíjfizetést a kárt okozó vezetők esetében. A kérdésre válaszoló Kupa Mihály cáfolta, hogy visszamenőleges lenne a pótdíj, illetve a megemelt tarifa kiszabása. ★ A költségvetési törvény keretében az Országgyűlés kedden délután döntött arról, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a miniszterelnökség keretén belül ne a közigazgatási államtitkár, hanem közvetlenül a kormány ellenőrzése alá kerüljön. A T. Ház az alkotmányügyi bizottság módosító indítványát megszavazva döntött úgy, hogy az eddig önálló fejezetként működő két közszolgálati média felett a tervezési, előirányzat-módosítási és felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettséget és jogot 1993-ban a kormány gyakorolja. Amint azt Kupa Mihály pénzügyminiszter a határozathozatal előtti beszédében jelezte: ez természetesen megváltoztatható akkor, ha elfogadják a médiatörvényt és az másfajta költségvetési kapcsolatot határoz rheg a két szervezet számára. (Lapzártakor még tartott az ülés.) Önök szerint nem partizánok? Bizonyára emlékeznek még arra a színházi rendezőre, aki — mint afféle humanista — őrületbe kívánt kergetni egy parlamenti képviselőt. Nos, az eljárás bevezettetett, csak nem a képviselőre, hanem mindnyájunkra vonatkozóan. Mindnyájunkra, akik szent elhatározással szeretnénk a szocializmus esztel enségei után olyan országban élni, amely a törvényekre alapozott és a nemzeti tudatra. Ennek ellenére lassan úgj tűnik, hogy azok ám az igazán klassz fiúk, akik fittyet hányva mindezekre, a tévékészülékeket, mint megannyi karikás ostort használva, veszik föl a harcot a a törvényes renddel, afféle szabadcsapatként, pontosabban partizán- osztagként. Igen, a televízió felfüggesztett sztárelnökére gondolok, aki körülötte hemzsegő udvaroncaival oly színben tünteti föl magát, amely a korábbi pártdirektívákhoz szoktatott társadalmunkban még tetszésre is számíthat. Ám szeretném, ha a falusi embernek föltűnne: ő csak azt tudja, hogy lassan megy a kárpótlás, hogy azt látja: nyakunkon ülnek a téeszveze- tők, még a régi MSZMP- sek és tanácsiak. Miért nem veszik észre, hogy mindezek az erkölcsi alapot pontosan abból a rádióból és televízióból kapják, amelyeknek pont ellenkezőleg az egyszerű embereknek kellene megmagyaráznia, vajon mit tegyenek, ha kárpótlást akarnak. A „nemzeti média” ezzel szemben fő feladatának tekinti a zavarkeltést, a nehéz helyzetben lévő kormány lejáratását, azaz érthető, hogy a partizánvezért partizánjai vastapssal fogadták volt munkahelyén. Magam olyan tévéelnököt szeretnék, aki nem a Szabadság téren, hanem Cegléden vágj’ Erden kap tapsot. Ám értesüléseink szerint az cxclnök nem készül Pest megyei körútra. (Vödrös)
