Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. DECEMBER 2., SZERDA 5 Ábrahám Tibor kérdéséit, Hagy Peregte József cfátassoBl Rólunk volt szó a T. Házban A parlament tegnapi plenáris ülésén dr. Ábrahám Tibor (SZDSZ) országgyűlési képviselő a Pest Megyei Hírlap átszervezésével kapcsolatban kérdést intézett a miniszterelnökhöz : Pest megye újságolvasó közönsége nemrégiben értesült arról, hogy a Pest Megyei Hírlapot átszervezték. Az átszervezés „politikai összefüggéseivel” érdemben nem kívánok foglalkozni. bár ez is megérne egy parlamenti kérdést vagy interpellációt. Pusztán azt szeretném megtu dn i min iszter elnök úrtól, sok Pest megyei újságolvasó állampolgárral egyetemben, hogy miért szüntették meg e napilap korábban egv-egy oldalas mellékleteit. Ezzel a döntéssel olyan Pest megyei városok, önkormányzatok vesztették el az önkifejezés, informálás, tájékozódás lehetőségét, mint Vác, Gödöllő, Monor, vagy ami számomra legjobban fáj, szülővárosom, Nagykőrös is. A döntés meghozatalakor nem kérdezték meg az előfizetőket, az olvasókat vagy a már említett önkormányzatokat sem. Az előfizetők a városi napilapok megszüntetése miatt' ésvré-másra mondják le a hírlapot a megyében. Nem nagy ügy, mondhatnánk legyintve, ha arra gondolunk, mennyi minden megszűnt nálunk az elmúlt évtizedekben „átszervezés”, „integráció” vagy „centralizáció” ürügyén. • A baj csak az, hogy mindez 1992-ben történik egy olyan lapnál, mely mind a mai napig állami tulajdonú lapnak számít. A Pest Megyei Hírlapot ugyanis a Hírlapkiadó Vállalat adja ki, és így nyilván érvényesül a kormány felügyelete. Azt hiszem, ennek tudható be az iis, hogy a főszerkesztő úr a köztudottan kormánypárti „Uj Magyaror- szágtój” került át a . Pest Megyei Hírlaphoz a Csur- ka-féle tanulmány megjelenésével egy időben. A Pest Megyei Hírlap a korábbi évtizedekben, az állampárti időkben a többi megyei laphoz hasonlóan a hatalom szócsöve volt. A mostani Pest Megyei Hírlap a jelenlegi végrehajtó hatalomtól. a kormánykoalíciótól már inkább jobbra helyezkedik el a főszerkesztő úr tevékenységének eredményeképpen. Tudom, ezt.az egész átszervezést és az ebből fakadó tendenciát sokan a lap belügyének tekintik. Véleményem szerint azonban nem lehet így felfogni. összefoglalva: tisztelettel kérem a válaszadó miniszter urat, ítélje meg, hogy a jelenlegi Pest Megyei Hírlap egy megye tájékoztatását szolgálja-e, vagy a kormányt is időnként jobbról támadó — markánsan szélsőjobboldali — erő propagandaeszköze. Tisztelettel várom miniszter úr válaszát. ★ A válaszadással megbízott Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter a következőket mondta: A miniszterelnök nevében és helyette az alábbi választ adom meg. A Pest Megyei Hírlap az utóbbi időben való igaz, hogy átszervezésen ment át. A képviselő úr nagyon helyesen említi, hogy nem kíván a politikai összefüggésekkel foglalkozni, hiszen valóban nem ilyen jellegű okok késztették a szerkesztőség vezetőiét arra, hogy megszüntette ott az úgynevezett mutációs oldalakat. A Pest Megyei Hírlapban a megye öt nagyvárosának, Gödöllőnek, Vácnak, Monornak, Ceglédnek és a képviselő úr szülővárosának, Nagykőrösnek volt önálló oldala. Erről a Pest megyei MSZMP egykori vezetői határoztak így. Határozatuk érdekes módon nem terjedt ki a megye többi nagyvárosára, településére, azaz Szentendrének, Érdnek, Százhalombattának, Fiáckevének, Dunakeszinek ugyanakkor nem voltak önálló mutációs oldalai. A szerkesztőség vezetője ezt. az igazságtalanságot tartotta szem előtt akkor, amikor döntését meghozta, s nem utolsósorban azt is figyelembe vette, hogy öt nagyvárosban felszámolta a szerkesztőségeket, amivel a kiadónak több százezer forintot takarít meg évente, Egv-egy tudósító maradt ezeken a helyeken, aki írásaival úgy jelentkezik a lapban, hogy azok témájuknak megfelelően jz arra illetékes rovatokban latnak napvilágot. Információnk szerint a mutációs oldalak megszüntetése óta sem fordult elő, hogy a réginél sokkal korszerűbb, úgymond napilaposabb újságban ne jelent volna meg gödöllői, váci, ceglédi, monori vagy nagykőrösi cikk a különféle információs hírek, úgynevezett szolgáltató jellegű anyagok mellett. A Pest Megyei Hírlapnál történt átszervezés kérdésében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége hatpárti egyeztetést hívott ösz- sze, ám ettől az MDF eleve elzárkózott, miután ezt munkaügyi, munkajogi kérdésnek tekinti. A Pest Megyei Hírlap vezetői a lap átszervezésekor nyilvánvalóan tisztában voltak azzal. hogy az érintett városokban az előfizetők száma csökkenni fog, ám számítanak arra, hogy Pest megye másik tíz városában ugyanez a döntés népszerű lesz, ott nyerhetik meg azokat az előfizetőket, akik most a szervezett propaganda hatására elmaradtak. A szervezett propaganda megnyilvánulása az, hogy a képviselő szülővárosának polgármestere a nagy-' körösi cikkekhez a későbbiekben felhasználandó városi címer használati jogát esztendőnként 120 ezer forintért kívánja a Pest Megyei Hírlap rendelkezésére bocsátani. A szervezett propaganda része az is, hogy a lap vezetőit sorozatosan azzal vádolják, hogy mint ez a kérdésben is elhangzott, szélsőjobboldali irányultságú, ami a Pest Megyei Hírlap esetében nem bizonyítható. A kormány eleddig olyan jeleket nem vélt felfedezni, amelyek arra utalnának, hogy a mintegy 40 ezer példányban készülő lap kívánná jobbról támadni, eiőzni. Tudtunkkal Csurka István a Pest Megyei Hírlapban szeptember 15-e után nem publikált. A Pest Megyei Hírlap nem a kormány propagandaeszköze, hanem egy olyan lap, amelyik, mint arról értesülhetünk a napilapokból és folyóiratokból legutóbb a hét végén megjelent Beszélőből, nem az ellenzékhez, hanem a kormánykoalíciót adó pártokhoz áll közelebb, ami a működő demokráciákban még nem olyan tett, amelyért börtönbüntetés járna. Értesüléseink szerint, a Pest Megyei Hírlap a későbbiekben is arra törekszik, hogy a megyéről és a megye életéről adjon hírt a megyében élőknek, még*, hozzá minden eddiginél nagyobb terjedelemben,, ami arra utal, hogy szeptember 15-től három alkalommal jelent meg a 10 oldal helyett 24 oldalon, decemberben karácsonykor 32 oldalon, és még négv alkalommal lesz 24 oldalas. A szerkesztőség az olvasók igényeinek kiszolgálására törekszik, amit bizonyít. hogv az úgynevezett szolgáltatórovat naponta három teljes újság- oldalon jelentkezik. 190 éves a váci silcetnéma intézet Rudolf Ferencné az óvodásokkal foglalkozik Százkilencvcn évvel ezelőtt, 1802-ben, kontinensünkön negyediknek, s a világon kilencedikként Vácott, egy haszálalon kívüli püspöki palotában megnyitotta kapuit az ország első érzékszervi fogyatékos gyermekeket kép- zö-nevelő-gondozó intézete. A „szülőatya", az ötlet gazdája, kezdeményezője, a megnyitásig eltelt Idő megannyi akadályának végigharcolja a híres ügyvéd, Cházár András volt. Az iskola az ő nevét viseli, s ahogyan helyi kalauzunk, Tölgyes Lászlóné, az óvoda, általános iskola és diákotthon, vagy köznyelven „siketnéma” intézet igazgatónője mondta, a majd’ ketszázéves fennállás alatt az intézmény amolyan „gyógypedagógiai alma materként” működik. — Az eredeti elképzelés az volt — idézi fel a múltat —, hogy legyen végre Magyarországon is egy, a fogyatékos gyerekek felkarolását szolgáló intézet. Természetesen ehhez a kezdeti lépéshez a határainkon kívülről kellett a mintát is „beszerezni”: Bécsből vette át a működési Baharav Darinné hallásnevelési órát tart (Hancsovszki János felvételei) és szervezeti-felépítési szabályokat az alapító Cházár András. Császári engedéllyel Hogy mekkora, mai szóval élve sikere volt az ötletnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga I. Ferenc császár engedélyezte az első hazai „gyógypedagógiai alma mater” létrehozását. A váci érzékszervi fogyatékos gyermekek képzési intézetéhez egy használaton kívül álló püspöki palotát jelöltek ki; míg anyagi támogatásként éppen az alapító, Cházár András ajánlotta fel jövedelmének egy részét. A kezdeti 20 tanulóra az ir- galmasrendi kórház nővérei felügyeltek, s az igazgatói székbe is elsőként egy paptanár ült be. A váci intézet hírét nem csupán egyedisége eredményezte: hamar elterjedt Nagy-Magyarország területén az is, milyen nagy tudású és áldozatkész nevelők, pedagógusok foglalkoznak e városban a többszörösen rászoruló gyermekekkel. Évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy innen, Vácról származtak el a felvidéki és az erdélyi városokba áttelepült hasonló intézeti igazgatók, vezető tanárok, akiket nemcsak szaktudásuk, de aktív társadalmi szerep- vállalásuk miatt is szívesen fogadtak új helyeiken. Szabás, varrás, fonás — Az intézetet, sőt magát a fogyatékosképzés történetét is szemléletesen mutatja a módszertan korszerűsödése — magyarázza a szakmai fejlődést az igazgatónő. — Míg kezdetben a fő törekvés az volt, hogy megtanítsák a gyerekeket valamilyen hasznos, a felnőtt életükben értékesíthető foglalatosságra, újabban elsősorban a még megmaradt hallásmaradványok maximális kihasználására, illetve az erre építhető tudás, készség elsajátítására törekszenek a szakemberek. Sőt, az intézet vezetői egy idő múlva azt is belátták: lehetetlen a kettős képzés párhuzamos fenntartása. Ennek a megállapításnak lett következménye, hogy 1878-ban különválasztották az eredeti iskolától a foglalkoztató tevékenységet: a lányok Vácon, a fiúk Sopronban tanultak szakmát, varrást, szabást, játékkészítést, kosárfonást, stb. Az eredeti profil, a csecsemőkortól 16 éves korig tartó képzési-nevelési terv Vácon maradt. A legkisebbeknél ez azt jelenti, hogy a születés után még megmaradt hallásérzékenységre épülve kezdődjék meg a beszédtanítás; a háromtól hatéves korú gyermekeknél a megtartó figyelem, a hangkeltésre figyelés alakítása és a hallókészülék használatára való megtanítás a fő pédasógiai cél. Az iskolás kor előtt az intézetben lévő 118 gyermek (közülük 25 állami gondozott) úgynevezett előkészítőn esik át, maid az azt követő nyolc osztályban a szóA megújuló ólma mater kásos iskolai programot sajátítják el a diákok. Természetesen ezeknek a kicsiknek speciális foglalko-;: zásokon isMeyekeznek javítani a fizikai állapotán: ezt szolgálja az intézeten belül működő audiometriás szoba, melyben az eredeti, megmaradt hallásérzékenységet mérik a szaktanárok, s ugyanígy kimutatható eredményeket érnek el a pedagógusok egyéves anyanyelvi, illetve hallásneveléssel. — Határozottan állítom, hogy csak a kiscsoportos foglalkozásokon, amelyeken a maximális létszám a 12 fő, lehet minőséget elérni — mondja az igazgatónő, miközben végigkísér a szaktermeken, a kiegészítő tevékenységet biztosító műhelyeken, a tanítás helyszínein. — Ennek köszönhető, hogy gyermekeink évről évre jó eredményeket érnek el a készségtantárgyakban, hamar elsajátítják például a számítógépek kezelését, sorozatban nyernek pályázatokat, versenyeket rajzaikkal, tűzzománc figuráikkal, festményeikkel. Életkezdési tanfolyam S mivel egyszer minden véget ér — miként helyszínjárásunk is — a gyerekek intézeti-iskolai nevelése is a felnőtté éréssel zárul le. Számukra azonban, összehasonlítva egészséges társaikkal az esélyeket, az átlagnál is nagyobb gondot okoz az álláskeresés, elhelyezkedés. Ebben az intézet részben az iskolai nevelési programba épített szakoktatással próbál segíteni, de hasonlóképpen mindent megtesznek az itt dolgozó pedagógusok a gyerekek továbbtanulása érdekében is. Szinte minden esztendőben akad olyan diák, aki gimnáziumban folytatja tanulmányait, míg többen a falakon belül szervezett kétéves úgynevezett családi-életkezdési tanfolyamon szerzik meg a később nélkülözhetetlen ismereteket. Maliár Éva
