Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
Helyszíni közvetítés Ráckevén Békesség, egyetértés nélkül nincs előrejutás I)r. Kulcsár István polgármester: ne legyünk az álmos kisváros megtestesítői Egy rendezvény sikere az előkészítésen múlik, a jó szervező eleve kiszűri a bukás tényezőit. l)c vajon számolhat-e az időjárással? A hétfőn délután hirtelen leszállt köd megbénította a forgalmat, a ráckevei ingázók csak nagy késésekkel érkeztek haza a munkahelyükről. Ez volt a fő oka, hogy jó néhány szék üresen maradt a városháza nagytermében, ahová közmeghallgatásra várta az önkormányzat a lakosságot. — Ne tévessze meg a terem képe — nyugtat meg St&hly István, a város jegyzője. — A kábeltévé helyszíni adást sugároz, 300 család a képernyőről követi figyelemmel az itteni eseményekét. — De nem tudnak bekapcsolódni a vitába ... — Több mint 600 telefontulajdonos van Ráckevén. Figyelje csak meg, telefonon fogják feltenni a legtöbb kérdést! Stáhly István jól tippelt, telefonon és levélben több kérdés érkezett, mint amennyit a teremben ülők intéztek az illetékesekhez. Kis túlzással azt szokták mondani Ráckevéról: a sziget fővárosa. Jóllehet 8400 lakosa alapján nem nagyobb egy fejlettebb községnél. Viszont körzetközpont, s e státusnak több a hátránya, mint az előnye. A sajátján kívül 20 település 45 ezer lakosának vállalja fel jó néhány köz- igazgatási problémáját. Mert itt van a rendőrség, bíróság, ügyészség, telekkönyvi hivatal, ezek működtetéséhez a város biztosítja a tárgyi feltételeket. A város egyetlen gimnáziumának működtetése jelentős anyagi áldozattal jár. Állami támogatásként 26,6 millió forintot topnak, ezzel szemben a felhasznált valós összeg 36,5 millió. A külön bözetet egy olyan költségvetésből kell fedezni, ami már eleve 22 millió Kérdések pergőtüzében a képviselők forintos forráshiánnyal indult ’92 elején. Amit joggal sérelmezett a város jegyzője: a tanulók 50 százaléka a társközségekből jár be, ám ezek egy forinttal sem járulnak hozzá a pluszkiadáshoz. A bölcsőde úgyszintén költséges, a fenntartásához szükséges 8,5 milliót a helyi adókból kell kigazdálkodni, Sok településen ezt radikálisan elrendezték: megszüntették a bölcsődét. — Mi nem élünk ez2el a módszerrel, ameddig lesz rá pénz; o bölcsőde megmarad — jelentette ki dr. Kulcsár István polgármester. Az értelmi fogyatékos gyerekek óvodájával már más a helyzet. Döntés született: jövőre privatizálják. A város szándéka jogos, az óvodába mindössze két helyi gyerek jár. Csepel-sziget tűzoltóközpontja Szigetszentmiklóson van, a 25-30 perces kiszállási idő nem igazán megnyugtató a városnak. Ezért állami támogatással saját szerkocsit vásároltak, és megalapították a város tűzoltóságot, amelyet szükség esetén a társközségek is igénybe, vehetnek, ellenszolgáltatás nélkül (a szerkocsi kimegy a helyszínre, működtetését az illetékes község önkéntes tűzoltói Végzik). Az elmúlt két év eredményeit értékelve felszínre kerültek a gondok is, hisz 350 millió forintból nagyon nehéz úgy gazdálkodni, hogy mindenre és mindenDr. Sípos István rendőrkapitány: a bűncselekmények száma érezhetően csökken kinek jusson, hitelfelvétel nélkül. Mint az a tájékoztatóból kiderült, erre nem került sor. Helyette — az intézmények megértésére apellálva — csökkentették az előirányzott támogatások Összegét négy százalékkal. Eredményekben azért nincs hiány. Átadták a megye egyik legszebb cs legkorszerűbb rendelőintézetét, befejezték a művelődési ház rekonstrukcióját, és épült egy új, 250 köbméteres víztorony. A tele- fonprogra m . végreha j tusában is nagy szerepe volt az önkormányzatnak, fél év alatt megkétszerezték az előfizetők számát. A tömegkommunikáció érdekében kiépítették a kábeltévé-láncolatot, és támogatják a helyi lap megjelenését. Kulcsár . István külön kihangsúlyozta, a két' média autonóm jogokat élvez, az önkormányzat nem kíván beleszólni munkájukba. A tájékoztatót követő közmeghallgatás a levélben érkezett kérdésekkel kezdődött, köztük egy névtelen levéllel, amelynek parlagi hangja — a benzintöltőállomás építésének kapcsán — a polgármestert sem kímélte. Ez a hecckampány- nyá dagadt vita amolyan vihar a vizespohárban, s a jelek szerint a fel várost feltüzelt látszatprobléma mögött magánérdekek húzódnak. A beruházó — a MÓL Rt. — tervezője egy olyan területet nézett ki az állomásnak, amelyen 40 vénséges akácfa tengeti életét. Ezeket kellene kivágni, az ellen tiltakoznak egyesek (á telek a varoson kívül van). Kulcsár István polgármester — noha névtelen levélre senki nem köteles reagálni — mértéktartó hangon csak annyit mondott: ebben a kérdésben nem én és nem a képviselők mondják ki az utolsó szót, hanem a lakosság. Merem remélni, tudatában vannak annak, hogy a városi cím magában nem elég, rangot viszont csak azzal tudunk szerezni, ha fejlődünk. A töltőállomás is ezt a célt szolgálná. Szót kapott dr. Kárpáti Zoltán, a MÓL Rt. igazgatója. Részben szavakban, részben dokumentumokkal igazolta, a töltőállomás üzemeltetése nem jár semmilyen környezetártalommal. A benzingőzöket elszívják, és visszavezetik a tartályokba, nem jut a levegőbe. Az amúgy is kivágásra érett fák helyett a vállalat 80-100 nemes fát ültet oda, ahová a város kívánja. Logikus érvelései közt az volt a legszimpatikusabb: a 70 milliós nagy- beruházás 12 embernek biztosítana kenyeret. (Jelenleg több mint 500 munkanélkülije van a városnak.)- Tóth István kérdésére: csak ott, azon a vitás területen épülhet fel az állomás? — a válasz egyértelmű volt. Csak ott, mert különben nem kifizetődő. A MÓL Rt. igazgatója nem hallgatta el, amennyiben nem kapják meg a kért területet, kivonulnak a városból, vagyis a ráckeveiek mehetnek tankolni Kiskun- lacházára. A kérdésben a december 20-i népszavazás mondja ki a végszót, igaz ez a kis „szórakozás” 250 ezer forintjába kerül a városnak. Közbiztonsági vonatkozásban a közlekedési morált többen is bírálták. A lakosság nem tartja tiszteletben a jelzőtáblákat, a sebességkorlátozást, , veszélyeztetve ezzel mások testi épségét. Dr. Sipos István rendőr ezredes, városi rendőrkapitány elismerte á bírálat jogosságát, de mint mondta, nincs traffipaxuk, esetenként a megyétől kapják kölcsön a rohamkocsit néhány órára. Ezek a rövid ellenőrzések 10-12 szabálysértési eljárással végződnek. Jövőre nyilván többen is „ráfáznak”, tavasz- szal meglesz a pénz a traf- fipaxra, mondta az ezredes. A jelzőtáblákkal kapcsolatban megtudtuk, nem a randalírozó fiatalság, hanem sokat javult az elmúlt egy évben. A bűncselekményeié száma nem nőtt, hanem csökkent. Viszont aggasztóan nőtt az ittas vezetés, 1991-hez viszonyítva 58 százalékkal. Burkolt szemrehányásként elhangzott, a körzetben két településen nem alakult, meg a faluvédők egyesülete. Ezek egyike Ráckeve. A rendőrkapitány adatokkal bizonyította, ott, ahol a lakosság is segít a rendőröknek, jelentősen csökkent a magántulajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekmény. Levélben és szóban is tiltakozást jelentettek be egy tábla miatt, ami a régi városháza falán a Tanács- köztársaság mártírjaira emlékeztet. Kulcsár István válaszát ban elmondta, egyértelmű igény nem mutatkozott eddig a tábla eltávolítására vonatkozóan, sőt olyan javaslatok hangzottak . el, hogy a táblát hagyják a helyén, de kerüljön mellé egy másik, amely a Tanácsköztársaság idején léfolyt atrocitások áldozatainak emeljen emléket. A vitában felszólalt Forgács János, Ráckeve egykori nemzetőrparancsnoka, a Baráti Kör tagja. Elmondta, valóban volt ilyen javaslat, ő maga is azon a # véleményen van, a békesség kedvéért ne bolygassák a halottak emlékét, maradjon a tábla a helyén történelmi mementónak. — Gesztusunkat egyesek Tóth István: nem lehetne azt a töltőállomást máshová telepíteni? színesfém gyűjtők „gyomlálják ki ’ azokat, ebben az évben 16 táblát loptak el 40 ezer forint értékben, három személy ellen folyik az eljárás. Sipos István emellett úgy nyilatkozott — és ezzel az önkormányzat is egyetértett —, hogy a város és a települések közbiztonsága Forgács János: mozgolódnak a régi rend hívei azzal honorálták, hogy a lecserélt utcatáblákat éjjel bedobáltak az udvaromra. Októberben meghívtak, tartsak történelemórát az iskolában, mint az ’56-os események személyes megélője. Utána valaki felhívta az igazgatót és felelősségre vonta előadásom miatt. Vagyis több jel arra mutat, hogy a volt rendszer hívei mozgolódnak, rendezik soraikat. Ilyen körülményeit közt csak egyet tehetek. Én is azt-mondom, tűnjön el minden, ami a múltra emlékeztet. Az a tábla is! Záróbeszédében Kulcsár István nyugalomra, békességre intett. Idézte a jól ismert mondást: túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy időről időre egymás életére törjünk. — A torzsalkodásra fecsérelt erőinket fórdítsük hasznosabb dolgokra. A magunk javára és a. város felvirágoztatására. Ráckeve a köztudatban az almos kisváros megtestesítője, ahol soha nem történi t semmi. Ideje erről a 'inglistáról feljebb lépni. De ehhez béke és nyugalom szükséges. Békesség nélkül nincs egyetértés, egvetértés nélkül nincs előrejutás — riiondottá Ráckeve első embere. Matula Gy. Oszkár
