Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

SZUKEBB HAZANK 1992. DECEMBER 12.. SZOMBAT Kiskunlacházán számítónak a reptér építésére Százhatvanmilliós gázprogram Kocsis Mihályt ’88-ban nevezték ki Kiskunlacházá- ra tanácselnöknek, a ’90-es választásokon pedig ő kap­ta a legtöbb voksot. Ez az­zal a hátránnyal járt, hogy nem hivatkozhat az elődre, a fél ciklus döntéseiért neki kell felelni. Köztük az új művelődési ház költségve­tésének megszavaztatásáért, amiben nem kis része volt. És amiért sokán csóválták a fejüket annak idején. — Legyünk őszinték, volt ennek némi alapja. Elnézve az új intézményt, magam is azt kérdem: szükség van egy ekkora kultúr centrum­ra egy 8600 jós községben? — Ha itt élne, másként látná a dolgokat. A közsé­gi mozik sorra bezártak, nem volt egy tisztességes hely egy nagyobb rendez­vénynek. A fiatalság min­denünnen kiszorult, rossz volt nézni, hogyan lődörög­nek cél nélkül az utcákon. Lehet, nagynak tűnik ez a centrum, de tudni kell azt is, az általános iskola né­hány osztálya is itt kapott helyet. Itt minden korosz­tály megtalálja a maga szó­rakozását, a színházter­münkben a legigényesebb társulat is felléphet. A beruházás áthúzódott ’91-re, s ezzel 56 millióval terhelte meg az önkormány­zat első évének költségveté­sét. Gyakorlatilag a meglé­vő intézményhálózat üze­meltetésén kívül nem jutott pénz másra. Az 1992-es évet emigyen jellemzi a polgármester: — Emberléptékű tervek­ben gondolkodtunk és ez meg is látszik az eredmé­nyeken. Húszéves adósságot törlesztettünk a Munkácsi utcai iskola felújításával, mely nemcsak külsejében fiatalodott meg, de öt új tanteremmel is bővült. Re­kordidő, három hónap alatt készült el 30,5 millió forint értékben. Bekapcso­lódtunk á nemzetközi tele­fonhálózatba, a meglévő készülékek mellé 280 újat szereltek. Ez 24,5 millióba került, amiből a lakosság csak 8,5 milliót fizetett. A többit mi álltuk. Bővítettük a rendelőintézet műszerál­lományát, néhány új orvo­si gépet vettünk. A 3,5 mil­lióba az állam is beszállt egymillióval. Az elektromos közhálózatunk is felújítá­sért „kiáltott”, a kivitelezés 5,6 milliójába került az ön- kormányzatnak. Van aztán egy olyan beruházásunk, melynek befejezését min­denki nagyon várja, de leg­jobban a gyerekek. Az épí­tők az utolsó simításokat végzik a tornatermen, már a megnyitó időpontját is ki­tűztük. Ez lesz a lacházai gyerekek karácsonyi aján­déka az önkormányzattól. Az iskolafelújítás és a tor­naterem építési költsége összességében többe került, Alakuljanak helyi agrárkamarák (Folytatás az 1. oldalról.) az agrárágazattal kapcsola­tos dolgokról. termelési módszerekről, technológiák­ról. Éppen ezért nagy szük­ség volna agrárérdekeket védelmező' irodákra, amo­lyan mini agrárkamarákra, amelyeknek a téeszközpon- tok, az átalakult szövetke­zetek adnának otthont. Ezek menedzselnék a paraszti gazdaságokat. Ez utóbbiakhoz kapcsoló­dóan felsorolt számos olyan tényezőt, amelyek együttes megléte segíthetné a kis­gazdaságokat a talpon ma­radásban. A bankok, a vi­déki pénzintézetek a hitele­ket, illetve az export-import előlegeket biztosítanák. A gépkölcsönzők a különböző erő- és munkagépeket és gépvásárlásokat végezhet­nék. Az agrárszolgáltató intézmények biztosítanák például a különböző oltá­sok, fajtarendszerek elvég­zését, illetve beszerzésüket. A kereskedelmi és export- részlegek az üzletkötéseket, szerződések előkészítését végeznék. A tanácsadó in­tézmények a korszerű ter­melési módozatok átvételét és elterjedésüket garantál­hatnák. Szükség lenne to­vábbá az agrároktatásra és -to ábbképzésre, a gazda­tanfolyamok „feltámasztá­sára”. — Nem szabad késleked­nünk. hiszen megelőzhetnek bennünket a környező or­szágok. Oroszország néldául egy-két évtizeden belül a vi­lág legnagyobb élelmiszer­ellátójává válhat. Lépni kell tehát és vállalkozn*. amíg nem késő — mondot­ta befejezésül Práczki István. Gyócsi László HOtkhNm Bp., Eresébe! krt 8-lTt * Up., Somogyi B. tt. 2. (New York Palota) JÍteTABOLTOK (Sajtóház) T: 122-9832 ' - T.í 138-4300 mint minden más együtt. Azt hiszem, senki nem saj­nálja. A fiatalságra csak úgy tudunk a megtartás erejével hatni, ha városi feltételeket nyújtunk itt helyben. A jövő év tervei már nem is emberléptűek, hanem grandiózusak. Százhatvan­millió forintos gázprogra­mot indít a község. — Ügy hírlik, nehéz év­nek nézünk elibe. Ezt tud­va nem lesz a gázprogram túl nagy falat? — Ezerháromszáz porta jelentette be igényét, ezek már megkötötték a szerző­dést és fizetik a törlesztést. A tervek késze*, vannak, a látványos munkák tavasz- szal kezdődnek. Minden re­ményünk megvan, hogy no­vember végéig minden igénylőnél kigyullad a gáz, a jövő szezonban már az­zal fűthetnek. Ezzel egy idő­ben — ha már úgyis felás­suk az utcákat — szeret­nénk a szennyvízhálózat csöveit is a földbe helyez­ni. Szeptemberben benyúj­tottunk egy pályázatot a TÄKISZ-hoz, reméljük, megkapjuk az állami támo­gatást a szennyvízhálózati programhoz. — Ami gond volt az idén, és gond lesz jövőre is: a 15 százalékos munka- nélküliség .. .. — Azt hiszem, mi a sze­rencsésebb települések kö­zé tartozunk. Ha a repülő­tér építése beindul, nem­csak a munkanélküliek, de még jó néhány száz lachá­zai jut hosszú távon mun­kához. Matula Gy. Oszkár Kímélik a környezetet Hulladékelhelyezési kon­ferenciát rendeztek Sós- kúton, amelyen részt vett a Pilisi Parkerdő Gaz­daság igazgatója. Dobó Ist­ván és Bánó László osztály- vezető is. Az előadásom meghallgatása mellett mód nyílott külföldi környezet­kímélő technológiák tanul­mányozására is. A régióban igen nagy gondot okoz a kommunális szemét elhelyezése, ezért a falu vezetői felhasználják a tanácskozáson hallottakat. GYENGE CUKORREPATERMES Van még betakarítanivaló Idén Magyarországon 107 ezer hektáron termeltek a gazdaságok cukorrépát. A szövetkezetek jó része nem tudta úgy előkészíteni a ta­lajt, javítani annak tápér­tékét, ahogy ez a fontos ipari növény igényli, s en­nek tudhatóak be a gyenge terméseredmények. A Földművelődésügyi Mi­nisztérium intézményi önál­ló osztályának vezetője. Föl­di Péter arról adott tájékoz­Gyömrőn tisztelik a kosárfonót Raffael János számára az lenne az igazi nagy öröm, ha karácsony éjszakáján megjelenne egy ismeretlen jótevő, és ajándékozna ne­ki egy kicsi, egészen pici teherszállító gépkocsit. Jaj, mekkora öröm lenne a gyömrői család házában, ha ez így történne. Természetesen ez nem fog bekövetkezni, mert ilyen dolgok csak a mesék­ben történnek meg. A ka­rácsonyi meglepetést saját szorgalmuk árán teremtik elő, mert tudják jól, hogy nagy igazság van a régi bölcselkedésben, amely sze­rint, ha segítesz magadon, akkor az Isten is megsegít. Raffael János és, családja már korán reggel talpon van. Elvégzik teendőjüket, aztán indulás a közeli fü­zesbe. Ügy ismerik a Jász­berényi út melletti vizes, mocsaras területet, mint a saját tenyerüket. Azt is tudják, hogy mikor a leg­zsengébb a fűzfavessző, el­TANÍTOK, A FALU LAMPASAI Emléktáblát avatna Tápiógyörgyén Lcnkey Elvira tanítónő és könyvtáros tiszteletére he­lyeznek cl emléktáblát ma délután két órakor Tápió­györgyén, a faluház elő­terében. Az ünnepség után bemutatják az 1993-as „Györgyei Kalendárium” első számát. Ki volt Lenkey Elvira? A Györgyei Hírmondó ta­valy áprilisi száma idézte azt a húsz évvel ezelőtti ünnepi pillanatot, amikor a györgyeiek által egysze­rűen Vicuska néninek be­cézett tanítónő az arany­diplomáját vette át. „A ta­nítóképzőben 1922-ben fe­jezte be tanulmányait, a tápiógyörgyei elemi iskolá­ban 1923. december 12-én kezdte a munkát, s 1977-ig szolgálta ennek a kis köz­ségnek szellemi, kulturális életét, plántálta át a könyv- szeretetet, a könyvből su­gárzó szellemi tevékenység iránti igényességet gyere­kekbe és felnőttekbe egy­aránt. A fiatalok már nem ismerik, de mi emlékezünk a régi kis, sötét és szinte nyomasztóan ható könyv­tárunkra a községháza ud­varán. Furcsa volt oda be­lépni a csepp ajtón, a rossz padlón botladozva a csúf kályhától alig meleg szobá­ba. És mégis jöttek az ol­vasók sokan. Mert egy csu­pa lelkesedéssel, nagv-nagy önszeretettel és emberis­merettel rendelkező „lény” várta őket. Vicuska néni. Róla tényleg el lehetett mondani, hogy élete volt a könyv, mindene a betű, a jó irodalom. Nem voltak különleges igényei és anya­gi vágyai. Ö csak adni akart, jó könyvet, és min­denkinek az ízlése szerint. Apunak ez lesz a jó. Te ezt olvasd. Az ajánlatok mindig telibe találtak. Nem volt nála záróra és szün­nap. Nehéz körülmények között munkálkodott a kul­túra terjesztéséért. Szuhay Adél, a faluház­ban működő mai, korszerű könyvtár vezetője szerint Vicuska néni igazi falusi lámpás volt, akire minden györgyei. lakos szeretettel gondol vissza, mert őt egy­szerűen jó embernek is­merték az itteniek, soha­sem látszott idegesnek, ér­tette a nyelvüket, lelkűket. Nevéhez fűződik a helyi könyvtár létrehozása. Tápiógyörgyén nagy tisz­telettel veszik körül a nyugdíjas pedagógusokat, s áoolják az elhunytak em­lékét. Az idén először ad­ták ki a díszpolgári címet, s ezt két tanító. Miskolci István és Molnár Anna kapták meg. Tápiógyörgve barátainak köre — az em­léktábla készíttetője, a szombati rendezvény házi­gazdája — vállalta a taní­tók népművelők elhagyott síriainak gondozását. Lenkey Elvira emléktáb­lájának leleplezésén az egykori györgyei iskola­igazgató. a Pest Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatója, Bihari József mond ünnepi beszédet, majd Szabó Sándor szín­művész verseket ad elő. (tóth) ső látásra megállapítják, hogy mi is fog készülni be­lőlük. Raffael János szor­galmas ember. Nem pa­naszkodik feleslegesen, nem másokat hibáztat a néha nehezebh napokért, és igyekszik becsületes mun­kával megteremteni család­ja jólétét. A családban nincsen munkamegosztás, mindenki mindent végez. Amikor pe­dig készen vannak a szé­pen megmunkált kosarak, akkor jöhet a piacolás. Talán ez a legnehezebb, mert esőben és hóban, nap­sütésben és csípős szélben kint kell állni és lesni a' jó szerencsét. Igaz, vannak visszatérő vevők is, akik már régen csak tőle vásárolnak. Az üzlet nem hoz vagyont a házhoz, de tisztességes megélhetést igen. Ez pedig nagy dolog. Azért is nagy dolog/'rnert a falu emberei is /tisztelik a kosárfonó Raffael Jánost és szorgos kezű családját. ' Papp János tatást, hogy a 27-29 tonnás hektáronkénti hozamok bi­zony nem a legrózsásabbak. A termés 95 százaléka már a cukorgyárakba került. Tavaly ilyenkor lényege­sen rosszabb volt a helyzet, hiszen 15 ezer hektárról nem tudták felszedni a ter­mést, s így azt tavasszal a talajba szántották. Már az elmúlt évi gondok is jelez­ték, hogy alapvetően a bel­földi ellátásra kell beren­dezkedniük a termelőknek és a feldolgozóknak egy­aránt. Pest megyében évről év­re csökken azoknak a gaz­daságoknak a köre, akik még felveszik a termelési, növénytermesztési palettát jukra a cukorrépát. Idén közel 3 ezer hektáron ter­mett ebből a kultúrnövény­ből, s a terméseredmények az országos átlaghoz köze­lítenek. Gy. L. Sóskúti házavató Idősek házát avatnak még az év vége előtt a községben, ahol ötvenen kaphatnak teljes ellátást napközben. Az oda betérők­nek módjuk lesz a tisztál­kodásra is. Már előre na­gyon örülnek. főleg az egyedülálló öregek, hogy nem kell -~’sz nap otthon ülniük, itt beszélgethetnek, sakkozhatnak és kártyáz­hatnak majd egymással, nem kell magukban unat­kozniuk. A bútorokat egy magyar külkereskedelmi vállalat ajándékozza az otthonnak. |g§| £ HF mii 'pit ..... .. .. (Hancsovszki János felvétele) Az Alscnémedi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a nagyközségi vízellátás I. ütemének kivitelezésére A kiviteli tervek, amelyekben a műszaki tartalom is megtalálható, a pályázó rendelkezésére állnak. Pályázni december 31-é:g lehet. A beérkezett pályázatok elbírálása- február 1-jén. Érdeklődni lehet a polgármesteri hivatal műszaki csoportjánál, cím: Alsónémedi, Fő u. 58. (Pf.: 1.) 2351, telefon: (24)-78-101.

Next

/
Oldalképek
Tartalom