Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám

NÁLUNK A Jó TISZT HOLTIG TANUL (3. oldal) ELVITT A HÉJJÁ 237 MILLIÓ FOKINTOT (4. oldal) PENGEVÁLTÁS MUZSIKÁVAL (5. oldal) ELSŐSORBAN GONDOLKODÁSBA KELL NEVELNI (0. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 2G3. SZÁM Ára: 13,50 forint 1992. NOVEMBER 7., SZOMBAT LEVÉLVÁLTÁS ANTALL JÓZSEF ÉS GÖNCZ ÁRPÁD KÖZÖTT A köztársasági elnök ismét megtagadta az aláírást Antall József miniszterelnök tegnap indítványozta a köz- társasági elnöknek, hogy Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét és Ilankiss Elemért, a Magyar Televízió elnökét mentse föl tisztéből, valamint azt, hogy Sára Sándort a Magyar Televízió alelnökévé nevezze ki. A miniszter­elnök részletesen taglalta levelében a médiumok körül az utóbbi hetekben kialakult helyzetet. Göncz Árpád válasza nem késett: az aláírást ismét megtagadta. An­tall József a megtagadásra reflektáló levelében sajnál­kozását fejezte ki a köztársasági elnök lépése miatt. Egyben kérte, hogy Göncz Árpád tegyen meg mindent a médiaügy rendezéséért, hogy a kormány végre fonto­sabb kérdésekkel foglalkozhasson. Az alábbiakban közöljük a legfőbb közjogi méltósá­gok közötti levélváltást. ,.Tisztelt Elnök Ür! A mai napon — a köz- szolgálati tájékoztatási esz­közök (Magyar Rádió, Ma­gyar Televízió, Magyar Táv­irati Iroda) vezetőinek ki- tem dr. Gombár Csabának, nevezési rendjéről szóló a Magyar Rádió elnökének 1990. évi LVII. tv. 1. parag- és dr. Hankiss Elemérnek, a rafusának (1) bekezdése Magyar Televízió elnökének alapján előterjesztést tét- felmentésére, valamint Sára msmms Ferenc emlékére A szeretet parancsára cselekedett Koszorús Ferenc emléktáblájánál Für Lajos honvédelmi miniszter rója le kegyeletét (Vimola Károly felvétele) Für Lajos honvédelmi miniszter leplezte.le tegnap délután a fővárosi Dohány utcában azt az emléktáb­lát, amelyet Koszorús Fe­renc vezérkari ezredes em­lékére állított a Honvé­delmi Minisztérium, az Er­zsébetvárosi Polgármesteri Hivatal és a Bajcsy-Zsi- linszky Társaság. Vígh Károly történész, a társaság örökös tiszteletbe­li elnöke 1944 júliusára emlékezett, amikor Koszo­rús Ferenc zsidók ezreit mentette meg a deportálás­tól. Az év nyarán Horthy Miklós kormányzó felszólí­totta Sztójay miniszterelnö­köt, hogy menessze a vidé­ki zsidóság deportálását ke­gyetlen brutalitással vég­rehajtó Baky Lászlót és Endre Lászlót. Követelte, hogy tevékenységüket ne folytathassák a budapesti zsidóság elhurcoltatásával. Ennek ellenére nem csupán helyén maradt a két állam­titkár, de Baky még puccs szervezésébe is kezdett. Mi­közben ő csendőrtiszteket rendelt a fővárosba, Koszo­rús Ferenc július harmadi­kén tiszti értekezletet tar­tott az Esztergom melletti Tök községben. Tájékozta­tott a puccs tervéről és uta­sításokat adott Budapest biztonsága és a puccs el­leni védekezés érdekében. A kormányzó csak július 5-én adta ki a parancsot neki a hatalomátvétel meg­hiúsítására. Ekkor Koszorús jelentette előzetes intézke­déseit, amelyekkel Horthy egyetértett. Másnap reggel Koszorús parancsára az 1. számú páncélos hadtest Ö'ouda magasságában kö­rülzárta a fővárost. Baky 24 órás ultimátumot kapott, hogy csendőreit kivonja Budapestről. Mivel ekkor meg nem bízhatott a német támogatásban, teljesítette a követélést A történelmi visszatekin­tés után Kéri Kálmán nyu­galmazott vezérezredes me­leg szavakkal idézte fel a hajdani bajtárs emlékét, kiemelve Koszorús Ferenc emberi értékeit, megbízha­tóságát és mindenki iránti szeretetét. Az emléktáblát az Or­szággyűlés nevében Szabad György házelnök, a Honvé­delmi . Minisztérium és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nevében pedig Für Lajos. Vígh Károly és Gajzágó László koszorúzta meg. A hős főtisztet már 1991- ben — tizenhét évvel Ame­rikában bekövetkezett ha­lála után — posztumusz előléptették vezérezredessé. Demeter Sándornak, a Magyar Tele­vízió alelnökévé történő ki­nevezésére, továbbá Sára Sándornak, a Magyar Tele­vízió alelnökének az elnöki teendők átmeneti ellátásá­val történő megbízására. Tisztelt Elnök Űr, enged­je meg, hogy a hivatalos formális előterjesztésen túl­menően a kérdéssel kapcso­latos álláspontomat az aláb­biakban kifejtsem. Mint ahogy Elnök Urat november 3-án kelt leve­lemben már tájékoztattam, a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál kiala­kult helyzetre tekintettel, a pártatlan tájékoztatás bizto­sításának sürgető igénye mi­att. a kormány feiüeveleti felelőssége foivtán halaszt­hatatlannak ítéltem meg a két média személyi kérdé­(Folytatás a 2. oldalon.) Kisebbségi nyilatkozat Jeszenszky Géza Szlovéniában Jeszenszky Géza külügy­miniszter Dmitrij Rupel szlovén külügyminiszter meghívására tegnap, egy­napos munkalátogatásra Szlovéniába utazott. A ma­gyar diplomácia vezetője a tervek szerint aláírja a magyar—szlovén kisebbsé­gi egyezményt, és Szlové­nia ez alkalommal csatla­kozik a magyar—ukrán— horvát kisebbségi nyilat­kozathoz. Jeszenszky Géza, a Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége képviseleté­ben a nap folyamán részt vesz a Szlovén Demokrata Szövetség konvencióján is, amelynek Dmitrij Rupel az alelnöke. AZ ÚJJÁÉLEDT EGYHÁZ Naponta eljárok egy üdítőital-raktár előtt, amely valaha munkások pengőiből, filléreiből felépített református templom volt. Szülővárosom zsinagógá­ját megvette egy kőművesmester, fürdőmedencés- szaunás családi házzá alakította. A Regnum Ma- rianum-templom lebontott helye ma a Városliget eleven sebe. A leváltott rendszer egyetlen, nagyon is valós ideológiai ellenzékét az egyházban, a papokban, a hívő emberekben látta. Évszázada működő isko­lákat, rendházakat, kórházakat államosítottak egyetlen tollvonással, földönfutóvá tévén a benne dolgozókat. Vajon mit remélhettek a brutális, soha, sehol még sikerrel nem járt intézkedéstől? Vajon hányán köszönhetik ismereteiket Mezőkövesd je­zsuita, Gödöllő premontrei. Pannonhalma bencés- rendi, Debrecen református, Sopron evangélikus, a budapesti Abonyi utca zsidó gimnáziumának? Hány, életét a gyermekek között ellobbantó, Gár­donyi által megénekelt. lámpás indult el Eger ka­tolikus, Sárospatak református tanítóképzőjéből? Megszámlálható-e, hányán nyerték vissza egészsé­güket a pesti Szent Rókus, a váci irgalmasrendi kórházban? Amikor a hosszú idő után először demokratiku­san megválasztott Országgyűlés az egyházi ingat­lanok visszaadásáról kezdett tárgyalni, a törvény beterjesztői tudták, hogy falakat kell ledönteniük, s ez a munka nem is lesz könnyű. Ellenzéki oldal­ról a törvényt érték is támadások. Ezekből nem volt nehéz kiolvasni az aggodalmat. Mi lesz, ha visszakapja az egyház az iskolákat, egyéb javait? Befolyása lesz a telkekre, s aki kézben tartja a lel­keket, kézben tartja a gondolatokat is. S innen már csak egy lépés a gazdasági hatalom, mondták az ellenkezők. Mint annyiszor, most sem lett igazuk. Az egyhá­zak nem követelőznek, szolidan kérik a nékik jo­gosan visszajáró javak körüli dolgok rendezését. Ebben az évben az állam mindössze egymilliárd forintot költött el a visszaadás anyagi rendezésére. Arról meg szó sincs, hogy gazdasági hatalomhoz jutna az egyház, csak oktatási, egészségűnyi, kul­turális célokra használható ingatlanokat igényelhet vissza — az egykori ötvennégyezerből mindössze hatezret. Hegyes Zoltán Hitel és költségvetés Csökkent qz adósságállomány — Az idén kevesebb hi­telt vett fel az ország, mint amennyit törlesztett. Töb­bek között ennek eredmé­nyeként jelentősen csök­kent a nettó adósságállo­mány — közölte Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. ÜLÉSEZETT A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Üzleti tervek születtek Pest megye közgyűlésé­nek tegnapi ülésén tizen­négy napirendi pont megvi­tatása szerepeit. A résztvevők elfogadták Inczédy János megyei el­nök jelentését a lejárt ha­táridejű közgyűlési határo­zatok végrehajtásáról, ezt követően pedig kisebb-na­gyobb módosításokkal tudo­másul vették Pest , megye önkormányzatának 1993. évi költségvetési koncepció­járól szóló előterjesztését. Régi emlékeket ébresztett a képviselőkben a DOPE Környezetvédelmi Kft. megalapításáról előterjesz­(Folylatás a A. oldalon.) Hmondotta, hogy a múlt év végén a nettó adósság- állomány 14,8 milliárd dol­lárt tett ki, s jelenleg 13 milliárd dollár körül ala­kul. Időközben a Magyar Nemzeti Bank tartalékai a múlt évi 4 milliárd dollár­ról 5 milliárd dollárra emelkedtek. Mindez azzal magyarázható, hogy á kül­kereskedelemben, az ide­genforgalomban többlet alakult ki, a működőtőke­beáramlás továbbra is je­lentős. Augusztus végén a folyó fizetési mérlegben 800 millió dollár körüli ak­tívum halmozódott fel. Az ország törlesztési kö­telezettsége az idén 2,5 mil­liárd dollár volt. Ezzel szemben a Magyar Nem­zeti Bank mintegy 1.3—1.5 milliárd dollár értékű hi­telt vett fel. A költségveté­si hiány az év folyamán jóval meghaladta a terve­zettet, és az IMF-fel kötött hároméves programban foglaltat. Ennek megfele­lően a felek a további rész­letek lehívását, illetve fo­lyósítását szüneteltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom