Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-06 / 262. szám
2 PEST MEGYEI HÍRLAP • • •• KÜLFÖLD &U 'V1992. NOVEMBER 6.. PÉNTEK Privatizálni az erőművet? Üzenet Amerikába A hajókaraván zöldre vár A Bőssel kapcsolatos magyar-szlovák vitát meg lehetne oldani, ha a két fél vegye? tulajdonú részvénytársaságot hozna létre, és az erőművet nemzetközi pályázat kiírásával privatizálnák — így vélekedett tegnap pozsonyi sajtóértekezletén Lubomír Üolgos szlovák privatizálási miniszter. Szerinte a privatizálással „minden felelősség áthárulna a külföldi tőkére”. Elmondta még, hogy javaslatát Szerdán megtárgyalták a szlovák és a magyar privatizálási minisztérium képviselőinek budapesti találkozóján, és magyar részről egyetértés fogadta az elgondolást. Eközben tovább folyik Bősön á hajóátemelő berendezések műszaki próbája, A szlovák fél október 19-én éjfélkor állította le a hajóforgalmat a Duna elrekesztése miatt, és Július Bindernek, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatójának a közlése szerint november 10-én indulhat meg újra a közlekedés immár az új, mesterséges csatornában. A csatorna Dunacsúnnál (Cunovo) az elrekesztés fölött ágazik el, elvezet a bősi erőműig, majd onnan visszakanyarodik a Duna felé, és Szapnál (Palkovi- covo) csatlakozik be ismét a folyóba. Szerdán a Te- kov nevű hajót juttatták át az egyik bősi zsilipkamrán, és hamarosan egy újabb hajó, a Martin átemelését hajtják végre. A Martin fedélzetére újságírókat is meghívnak. A hajóforgalom újraindítását egyébként Komárom közelében mintegy 280 veszteglő teherhajó várja. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter és Lubomir Dolgos szlovák privatizálási miniszter budapesti találkozóján nem esett szó a bősi erőmű privatizációjáról — mondta a miniszter kabinetirodájának illetékese tegnap az MTI tudósítójának kérdésére. Hozzátették: a szlovák fél ez irányú elgondolásairól nem rendelkeznek információkkal. A szlovák fél sem korábban, sem most nem adott tájékoztatást magyar tárgyalópartnereinek a bősi erőművel kapcsolatos privatizációs elképzelésekről. Tizenhárom határátkelő Such Kétnapos németországi munkalátogatásra Bonnba érkezett tegnap Hanna Suchocka lengyel kormányfő A miniszterelnöki út középpontjában a német—lengyel kapcsolatGöncz Árpád köztársasági elnök üzenetet küldött a leköszönő és az újonnan megválasztott amerikai elnöknek. George Bushhoz írott levelében köszönetét mond a többi között azért a kiemelkedő személyes szerepért, amelyet a magyar—amerikai kapcsolatok minden korábbit felülmúló fejlődésében játszott. Bili Clintonnak .gratulált megválasztásához, és kifejezte meggyőződését, hogy sikeresen megoldja a maga elé tűzött célokat. Göncz Árpád bízik abban, hogy tovább mélyülnek a magyar— amerikai kapcsolatok. Bonnban rendszer továbbfejlesztése áll: újabb tizenhárom határátkelőhelyet kívánnak megnyitni, és aláírják a kishatárforgalomról szóló megállapodást is. r-Vi 'mm' MAGYARORSZAG «if, ... v* .■' -s' ’> -.. Emberi jogi konvenció, kisebbségi charta Korszakos jelentőségű okmány Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, az Európa Tanács miniszteri bizottságának tanácskozása után az Európa Tanács főtitkáránál letétbe helyezte az Európai Emberi Jogi Konvenció magyar ratifikációs okmányait. Ez azt jelenti, hogv immár Magyarország is elismeri a konvenció alapján létrehozott európai emberi jogi bizottság, illetve az európai emberi jogi bíróság kötelező jellegű döntéseit, s mostantól a magyar állampolgárok — ha a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették — a két strasbourgi székhelyű szervezethez fordulhatnak. Jeszenszky Géza még a ratifikációs okmányok letétbe helyezése előtt aláírta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ez a dokumentum korszakos jelentőségű, az első, nemzetközi jogi értelemben kötelező erővel bíró önálló okmány, amely kifejezetten a nemzeti kisebbségek jogairól rendelkezik. Lipták Gorehoz fordult Az amerikai magyar Környezetvédelmi Alap Albert Gore-hoz, az Egyesült Államok új alelnökéhez fordult támogatásért a bősi Vízlépcső elleni harcban. Lipták, aki az elmúlt hetekben a Duna-eltérítés helyszínén vezette a nemzetközi tiltakozásokat, elmondta: mindent megtesznek, hogy felhívják a januárban hivatalba lépő új amerikai kormány figyelmét a kérdésre. ÁLLÁSFO GLALÁ S A magzati élet védelmében A magyar református egyetemes zsinat előkészítő bizottsága állásfoglalást tett közzé a magzati élet védelmében készülő törvényről. Magyarország parlamentjének a meglévő törvénytervezeten alapuló törvényalkotási munkája a magzati élet védelméről népünk történetének döntő kérdésében határoz. A tervezettel együtt az emberi élet védelmét fogantatástól kezdve alapvető jelentőségűnek tartjuk. Helyeseljük a családi pótlék folyósításának elrendelését a születendő gyermek után a terhesség harmadik hónapjától. Az orvosok és segédkezők lelkiismereti szabadságának biztosítását az életért nélkülözhetetlennek fogadjuk el. Az emberi élet feltétlen védelmének jegyében kívánjuk az abortusz lehetőségének roppant erkölcsi felelősséget követelő tárgyalását. Az élethez való jog és az élet feltétlen védelmének kötelessége nemcsak minden keresztényre, de kivétel nélkül minden emberre vonatkozik. Kérjük a képviselőket, hogy hozzanak törvényt, mely az éíetellenes- séggel szemben elhatárolódást, az életért alapvető erkölcsi és konkrét szociálpolitikai támogatást biztosít társadalmunknak. Egyházunk egész népével együtt imádkozva és fi- gyelmezve kérjük felelős döntésüket a magzati élet teljes védelmét biztosító törvény megalkotásában. A magyar református egyetemes zsinat előkészítő bizottságának püspökei, főgondnokai, esperesei, gondnokai, professzorai, tanárai, lelkészei és presbiterei nevében: dr. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke Energiakérdés: olcsó vagy drága? Folyamatosan emelkedik a villamos energia ára, miközben a lakosság állandóan azt hallja: csökken a drága importenergia és a hazai szén- és szénhidrogénalapú erőművekben előállított szintén drága energia részaránya, és helyette a leggazdaságosabban működő paksi atomerőműből kerül egyre több áram a fogyasztóhoz. Ez és ehhez hasonló ellentmondások foglalkoztatták a résztvevőket az országos energetikai konferencián, amely tegnap kezdődött Balatonaligán. Mint többen rámutattak: nem világos számukra, hogy az energiapolitikai koncepció a privatizáció mellett teszi-e le a voksot, vagy pedig továbbra is marad az állam meghatározó szerepe az ágazatban. Kérdésként hangzott el, hogy rövid és középtávon miért nem az ukrán és az orosz energiára alapoz a magyar gazdaság. A kétnapos tanácskozás a továbbiakban a fogyasztók és szolgáltatók kapcsolatával, az energiafelügyelet megváltozott feladataival és az energiaipar környezetvédelmével foglalkozik. KICSODA ÖN, PÁLFY G. ISTVÁN? Hatalmi téboly a Szabadság téren Hogy múlik az idő! Már több mint egy hónapja, hogy Pálfy G. István neve lekerült a képernyőről, s az ország egyik legnépszerűbb tévés személyisége — elvileg — munkanélkülivé vált. A Szabadság téri nagy házban folyó hatalmi villongásokról mindenki tudott, de azt még a szakma sem hitte, hogy a Hankiss és Pálfy közt feszülő nézetkülönbség a felmentésig fog fajulni. Pálfy egy ország kedvence (szándékosan írom jelen időben!), de mint emberről alig tudunk valamit. Megszoktuk, hogy ő beszél, kérdez a képernyőn, de tőle soha nem kérdezték meg: Kicsoda ön, Pálfy G. István? Már bölcsészhallgatóként lapot szerkesztett, s az egyetemről kilépve egyenesen besétájt a Szabadság téri palota ajtaján, 1970- ben debütált mint híradós riporter. Tíz év alatt számtalan riportját láthattuk, melyek igazolták a mondást: egy szakmára születni kell. Pálfy G. István tévésnek született! Persze, ami tetszik a nézőnek, nem biztos, hogy tetszik a vezetőknek. Márpedig Pálfy sokszor tett vagy mondott olyat, ami nem vívta ki egyesek elismerését. Történelmi fehér foltok Az első pohár akkor telt be, amikor 1981. december 21-én, a Néphadsereg Színház 30 éves jubileuma alkalmából sugárzott filmösszeállításba Pálfy bevágott egy képsort az 1951-es híradóból, mely a színháznyitással párhuzamosan Sztálin születésnapi ünnepségeit is rögzítette. Lévén, hogy Sztálin és Brezsnyev két nap eltéréssel egy napon születtek, mi sem természetesebb, hogy a riportfilm bejátszása után két nappal a Brezsnyev-szüle- tésnap került műsorba. Aczél György célzatosságot vélt felfedezni a két műsorban, s Pálfyt menesztette a Híradó stábjából. A művelődési főszerkesztőséghez „száműzték”, ahol négy termékeny évet töltött el, nevéhez fűződik a Gondolkodó, vagy a doni sorozat megszületése. Ez idő alatt került a neve mellé két jelző: nacionalista, narodnik. Mert először vetett fel olyan problémákat. mint a határon túl élő magyarság sorsa. Tizenöt éves tévés múlttal maga mögött, 1985-ben lépett ki először az MTV kapuján — munkakönyvvel a zsebében. Magyar Ifjúság. Itt folytatja, amit a tévénél elkezdett. Fogékony az egyetemes magyarság kérdései iránt, ami nála azt (is) jelenti: a határainkon túl is élnek magyarok, azok sorsa sem lehet számunkra közömbös. Olyan értékeket visz napvilágra, amit az akkori tankönyvekből kifelejtettek. Történelmi fehér foltokra irányítja a figyelmet, melyekre először Illyés figyelmeztetett. A „siker” nem várat sokáig, a KISZ KB utolsó hatalmi vonaglásként megszünteti a lapot, Pálfy negyven társával utcára került. Rövid kitérő, s 1990 januárjában másodszor vonul be az MTV-hez. Elnökségi tagként és a Híradó— HÉT főszerkesztőjeként. A továbbiakban beszéljen Pálfy G. István. Feltételekhez kötötte — Kezdjük a végén: milyen érzés munkanélkülinek lenni? — Számomra — illetve esetemben — megalázó. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy egy demokratikus társadalomban, 1992- ben megtörténhet egy ilyen vérlázító igazságtalanság. Amit Hankiss művel, az a hatalmi téboly tipikus megnyilvánulása! — Mivel kezdődött a Hankissal való konfliktus? — Antall Józseffel készítettünk egy interjút, melyben a kormányfő elmondta négy hónap tapasztalásait a hivatalba lépésétől 1990 októberéig. A mondanivaló lényege: az ország gazdasági helyzete sokkal súlyosabb, mint hitték, az örökség aggasztó. Antall József ezt figyelmeztetőnek szánta az akkor megválasztásra kerülő önkormányzatoknak. Ma is állítom, ha ezt a riportot leközöljük, nem következik be a taxisblokád, és egészen más megítélésben kerül be Antall József és kormánya a magyar tudatba. Kevesebb támadás éri őket, több megértést kapnak. — Hankiss tiltotta le az adást? — Feltételekhez kötötte. Azt mondta, szólaljon meg Göncz Árpád is, különben az Antall beszéde egyoldalú lesz. Biztosra ment, tudta, hogy az államfő nem vállalja el ezt a szereplést. És mikor közli ezt Hankiss Antall-lal ? Félórával a holland királynővel való találkozás előtt. A kormányfőnek sem ideje, sem türelme nem volt, hogy átgondolja a választ. Elállt a közléstől, amit később megbánt. A választások után, a saját szakállamra, Hankiss tudta nélkül becsempésztem egy kis részt az An- tall-beszédből A hétbe. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az ország érdekeiről tökéletesen másként gondolkodunk. Hankiss' soha nem tudta megbocsátani ezt a dolgot, ettől kezdve minden eszközzel megpróbált lehetetlenné tenni. Befagyasztotta a Híradó és A hét pénzforrásait, katasztrofális anyagi helyzetbe kerültünk. Odáig ment, hogy küiön-külön győzködte a munkatársakat, menjenek el a Híradótól. — Mi volt a „finálé", a felmondás megokolása? — Kérdezze úgy: a valós ok. Szerintem a Lantosügy. Amikor A hétben bemutattuk, hogy Tom Lantos — egyesek szerint „történelmi” — felszólalása valójában üres ház előtt zajlott a kongresszusban. Ez végképp nem tetszett az elnök úrnak, előbb felmentett. majd felmondott. A valóság szemszögéb öl — Lehet, hogy most rajta a sor? Antall József a kompromisszumkészség olyan jeleit adta, amire Göncz Árpád csak igennel felelhet. — Én is így vélem. És ha november 9-ig nem érkezik meg az államfő felmentési hozzájárulása, részemről ezt úgy tekintem, kettőjük közül valamelyik nem az ország érdekeit szolgálja. — Ezt a mostani munkanélküliséget tekintsük múló állapotnak. Ha hívnák, visszamenne a tévéhez? — Amíg a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem hirdet eredményt, én továbbra is tévésnek tekintem magamat. Bízom a számomra kedvező döntésben, mint ahogy abban is, hogy lesz igazi nemzeti televízió Magyarországon, mely csúsztatásmentesen, csak a valóság szemszögéből tájékoztatja a nézőket. Matula Gy. Oszkár
