Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
& PEST MEGYEI HÍPvLAP SZÜKEBB HAZÁNK PATIKÁK PRIVATIZALAS ELŐTT Versenyhelyzet a gyógyszerellátásban Most már bizonyos, hogy új korszak kezdődhet a magyar gyógyszerellátásban. A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel megindulhat a központok és a patikák szétválasztása, magánkézbe adása. A folyamat elején erről s a megyei helyzetről beszélgettünk Farkas Lászlóval, a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszti főgyógyszerészével. B Ön kezdeményezője s részese volt a gyógyszerészeti reformprogram kidolgozásának, közel ötven éve dolgozik a szakmában. Hogyan látja most a gyógyszerellátás állapotát? — Valóban, 1946-ban kezdtem mint friss diplomás fiatalember. Nagyobbrészt Nagykátán működtem : patikuscsalád a mién c, a feleségem is gyógyszerész. Szervezőként vettem részt azon a tanácskozáson, amelyet 1989 márciusában a hálózati gyógyszerészeknek rendeztünk meg. Ezt követően 1990. december 8-án hívták össze a Magyar Gyógyszerész Kamarát az általunk kidolgozott reformprogram megtárgyalására. A gyógyszerészek kétharmada azt jóváhagyta, s javaslatát a kormány elé terjesztette. jgj Ehhez képest mintha késésben lennénk ... — Pedig a kabinet már 1991 tavaszán igent mondott a tervezetre. Csakhogy azok viszont, akik nem fogadták el, akadályozták e program szerinti kibontakozást. Leginkább Budapest gyógyszertári központia és vele szövetséges önkormányzata gondolta másképp. Szerintük a központ nem állami, hanem önkormányzati tulajdon, tehát az állam nem privatizálhatja. Csakis az önkormányzatok tehetik ezt meg. Tetten érhető, milyen egzisztenciális motivációk lehetnek a háttérben. Ekkora láncolat főnökei nyilvánvalóan ragaszkodtak a kialakult struktúrához. De hát a gyógyszerellátás állami jeladat, a gyógyszertár közegészség- ügyi intézmény. Az állam adja a működtetési jogot, azaz ő szabja a feltételeket is. A gyógyszertár nem kocsma: holnap lehúzom a redőnyt és masszázsszalont Kábelt évé készül Zsámbékon a közelmúltban kezdődött meg a kábeltelevíziós hálózat kiépítése. Vagy kétszáz lakást kötnek be hamarosan a rendszerbe. Jó néhány toki lakos is jelezte csatlakozási szándékát. Elérhető áron — tizenkétezerötszáz forintért — tájékozódhatnak majd a két település lakói az aktuális eseményekről, a polgár- mesteri hivatal és az orvosi rendelő működési rendjéről. Természetesen, helyi műsorok is lesznek, a képújság pedig, a tervek szerint, úgyszintén a környék hirdetéseit, fontos közlendőit tartalmazza majd. csinálok belőle. A patikának minden körülmény között működnie kell. Az ÁVÜ belépésével ez a vita lezárult. ■ Vagyis a már emlegetett 1990-es szakmai javaslat a mértékadó a gyakorlatban. — Igen. Gyógyszertára t felelősen csak személyi jogon lehet kezelni egyéni vállalkozóként, esetleg betéti *ársaság beltagjaként. A személyi jogokat a szaktárca mérlegelése alapján nyeri el a patikus. Következményként a mamut- gvógyszertárak meg fognak szűnni, aminek épp ideje. Magyarországon egv gyógyszer-nagykereskedelem létezett óriási raktárra!, monopolhelyzetben. Elosztottak, s nem kereskedtek. Óriási készleteket tároltak, akárcsak a gyógyszertárak. Havonta egyszer rendelhettek és kaphattak utánpótlást. De azt sem a nagykereskedelemtől, hanem annak megyei megfelelőjétől. Most már hetente szállítanak, s van, ahol naponta. Kiürülnek az óriásraktárak. m Mi a helyzet Pest megyében? — A magángyógyszertárak létesítésében élen járunk: ezek száma országosan 200 fölött van. ebből 31 nálunk. Most is ott az asztalomon négy kérelem. Az állami patikák száma 130 körül mozog, ezek privatizálása indulhat. Első lépésként az ÁVÜ a privatizációs biztost nevezi ki, majd meghirdeti a patikákat. A működtetési jog és az állami tulajdonú vagyontárgyak megszerzéséért csak gyógyszerészi diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. Több pályázó esetén a jogosultságot a privatizációs biztos, a gyógyszerészi kamara egy tagja, a megyei tiszti főgyógyszerész és egy közjegyző által alkotott bizottság bírálja el. Figyelembe vesszük a szakmában eltöltőt. évek számát, az anyagi eszközöket és sok minden mást. ■ A gyógyszerészeti törvény hiánya nem gördíthet akadályokat a privatizáció elé? — A gyógyszertárak létesítéséről és egyes szabályairól című törvényjavaslat február előtt aligha kerül a parlament elé. Pedig nagy szükség lenne a törvényi szabályozásra. Magángyógyszertár létesítésére egyelőre nincs paragrafus, csak arra. hogy ki és miként folytathat magángyógyszerészeti tevékenységet. A meglevők működésére is van szabály, ám arra semmi, hogy hová adhatok engedélyt s hová nem. Pest megyében ez sok vitára ad alkalmat. A fővárosból a vállalkozó gyógyszerész „kivonul”, mert vidéken olcsóbban juthat helyiséghez. A jelenlegi 31 magánzó fele nem Pest megyébe való. Gyakorlatból tudom: 5-6 ezer házaspár tud eltartani egv patikát. De itt könyörgött egv pesti házaspár, hogy Csömörön működnének. Megadtam az engedélyt. Majd kiderül, beválik-e. Van, ahol egy szegényből már korábban csináltak két koldust: Szentlőrinckátán például önálló patikát hoztak létre az addigi fiók helyett, ami viszont a szomszédos Szentmártonkátához tartozott. Ezeken a helyeken vagy az önkormányzat segít a privatizációnál, vagy egvik községben ismét fiókgyógyszertárra állnak visz- sza. 13 Hol volna szükség magángyógyszerészek jelentkezésére? — Versenyhelyzet fog kialakulni, de a gyógyszerellátással nem lehet gond. A magam részéről Gyomrot, Gödöllőt, Nagyköröst, Ceglédet, Albertirsát tudnám ajánlani. Tóth Ferenc SEPSEY TAMÁS KIVIZSGÁLTATJA A TÖRTÉNTEKET Döntés előtt a szigetcsépiek (Folytatás az l. oldalról.) érkezett földigény, ezzel szemben a tsz kárpótlásra mindössze 2950 aranykorona értékű földet különített el, ugyanannyit, mint amennyit a föld nélküli tsz- tagok és alkalmazottak számára. Pedig ez utóbbiak Szigetszentmártonban és Szigetújfaluban is kaphatnának földet, mivel ott maradtak a termelőszövetkezetnek tartalék területei. Korábban a tsz ígéretet tett arra, hogy Szigetcsép község határában csak azok a tsz-tagok és alkalmazottak juthatnak földhöz, akik helyi lakosok. S bár a tsz mind a mai napig nem adott hivatalos és hiteles információt tagjai és alkalmazottai létszámáról, kizárt dolognak tartják a helybeliek, hogy olyan sok szigetcsépi tagja lenne a tsz-nek, hogy közöttük a képzett alap szétosztható lenne. lötti, márpedig a törvény szerint ezeket is arányosan kell elosztani. NEM VOLT TÖRVÉNYES ARÁNYOSAN KELL ELOSZTANI Az is sérti a kárpótlásra jogosultak érdekeit, hogy a termelőszövetkezet a Duna- paríi földek csaknem egészét a képzett alapba sorolta, a kárpótlásra jogosultak és a részarány-tulajdonosok Duna-parti területeket minimális mennyiségben kaplak. Ezek a földek nem azért érdekesek, mert aranykorona-értékük magas, hanem mert elhelyezkedésüknél fogva forgalmi értékük jóval az átlag föMagyar-kanadai vegyes vállalat I. S v ...............M Ma gyar—kanadai vállalkozásban elkészült Gödöllőn a Human-Pharma Gyógyszer- gyártó Kft. tabletta-, drazsé- cs kapszulagyártó, valamint csomagolóüzeme. Az új gyár létesítésére a Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet, valamint a kanadai. Stanley Pharmaceuitcals Etd. hozott létre közös vállalatot. A 3000 négyzetméter alapterületű új épületben kisszériás kiszerelésben készítenek majd tablettákat, illetve kapszulákat mind az európai, mind az amerikai követelményeknek megfelelő minőségben. Felvételünkön: próbaüzem az új gyárban Mindezeket az okokat együttvéve a fórum tagjai úgy vélik, hogy a tsz földalap-kijelölése nem felel meg a törvényes feltételeknek. Ennek ellenére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jogerős határozatában elutasította a szigetcsépiek fellebbezését. Ráadásul későn értesült arról is az érdekegyeztető fórum, hogy a tsz olyan területet is besorolt a kárpótlási alapba, amely a magyar állam tulajdona, és a vízművek kezelésében van. — Nyugodt a lelkiismeretem, hiszen nagyon alapos, mindenre kiterjedő munkát végeztünk földhivatali szakvélemény alapján — mondja Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kár- rendezési Hivatal vezetője. — Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékes főosztálya kiegészítő szakvéleményt kért a Ráckevei Földhivataltól, ezenkívül a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság, mint szakhatóság jogszerűnek találta a Duna- parti területek kijelölését. Az viszont külön dolog, hogy a tsz kevesebb területet jelölt ki kárpótlásra, mint amennyi igény van. Erről a kérdésről már tárgyalunk a Földművelés- ügyi Minisztérium Pest Megyei Hivatalával pótlólagos földalap-kijelölésekről, állami gazdaságok területéből. ★ Szerkesztőségünk megkereste a Ráckevei Földhivatalt, ahol Baghy László hivatalvezető a következő felvilágosítást adta: — A tsz valóban kijelölt egy olyan táblát is kárpótlásra, amelynek egy része a magyar államé. Amikor a kárrendezési hivatal kikérte a mi szakvéleményünket, akkor ez még nem volt átvezetve a telekkönyvi nyilvántartásba, mert nem kaptuk meg róla az iratokat. A tsz-nek viszont tudomása volt róla, hogy egy bizonyos területét kisajátították, mégis kijelölte az egész táblát pedig nem lett volna szabad megtennie. Ez olyan probléma, amely mindenképpen orvoslásra szorul. Halász Csilla Lapunk kérdésére Sepsey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta, hogy a vélhetően meginduló bírósági eljárás mellett, saját hatáskörében kivizsgáltatja a történteket. A jogorvoslat e tekintetben nem felesleges, mivel a jogalkotó éppen azért biztosítja az ügyfél részére a lehetőséget, mert a tévedés joga a hatóságot is megilleti. ROSSZHISZEMŰEN JÁRT EL Főleg, ha rövid idő alatt nagyszámú ügyben kell határozniuk. Jelen esetben a földhivatal utólagos értesítése alapján megállapítható, hogy a tsz rosszhiszeműen járt el, mert olyan területet jelölt ki a kárpótlási földalapba, amely nem tulajdona. Ilyen esetben az államigazgatási törvény lehetővé teszi, hogy a hatóság határozatát visszavonja. A címzetes államtitkár véleménye az, hogy ameny- nyiben a földhivatal pontos adatokkal megerősíti a kisajátítás tényét, a korábbi határozat visszavonása nagy valószínűséggel bekövetkezik. Álláspontja szerint . nem a bizonyítványt kell utólag megmagyarázni, hanem a jogszerűség betartására szükséges minden esetben törekedni. Csak így nyerhető el az állampolgárok bizalma, szögezte le Sepsey Tamás. N. Zs. Elhúzódó csődeljárások Vagyonfelosztó közgyűlések Pest megyében ezen a héten több gazdaságban is tartanak vagyonfelosztó közgyűléseket. A mezőgazdasági nagyüzemekben fekvő vagyon nagyságrendje eléri a 40 milliárd forintot. A megyei TESZÖV-től származó információk szerint közel 15 közös gazdaság alakult már át magántulajdonon alapuló szövetkezetté. A talajdonosi átalakulásnak köszönhetően mintegy 4-5 milliárd forint került az új gazdálkodó szervezetekhez. A téeszekből kiváltak, illetve a jövőben kiválni szándékozók különböző csoportok, kft.-k formájában vélik megtalálni anyagi és gazdálkodási számításaikat. A tagok többsége a szövetkezetekben kívánja hagyni az őket megillető üzletrészt. Értesülések szerint a csődbejutott több mint húsz mezőgazdasági nagyüzemnél a csődeljárási procedúrák elhúzódása tapasztalható. de vannak olyan információk is, hogy sikerült egyik-másik gazdaságnak egyezségre jutni a hitelt nyújtó pénzintézetekkel. Az illetékes cégbírósághoz december 31-ig kell eljuttatni az új típusú szövetvetkezetek bejegyzését