Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK TERÍTETT asztal DRÁGA, MÉGIS VISZIK Vadat, halat, Egy ősi építőanyag s mi jó falat (Hancsovszki János felvétele) Szülőknek és gyerekek- a vállalatok terítettek asznék egyaránt hasznos és talt, akik ezeknek a kony- kényelmes megoldás, hogy háknak az ellátását bizto- iskolákban és munkahe- sítják. lyeken költhetik el ebéd- A bemutató cégek közt jüket. Tegnap délben azok volt Pest megyei is, de a Hitelgarancia - kormánytámogatással Könnyebb lesz kölcsönhöz jutni? A kormány döntése értelmében az állam kétmilliárd forinttal járul majd hozzá a privatizációs bevételekből a Hitelgarancia Részvénytársaság létrehozásához, amelynek már el is készült az alapító okirata — közölte lapunkkal Kottái István, a Magyar Iparszövetség főigazgató-helyettese. A kis- és középvállalkozások, kisiparosok helyzetén javíthat az új intézmény, hiszen a hitelek felvétele manapság meglehetősen bonyolult folyamat. A bank nem szívesen helyezi ki a pénzét, ha nincs a kérelmező mögött gazdag kezes. A kormányzati szándék tehát egyértelműen a vállalkozások élénkítésére irányul A kialakítandó hitelgarancia-konstrukció előnyős lenne a pénzintézetek számára is, mivel jelentősen átvállalná a bankok hitelezési kockázatát. Az alapító kereskedelmi bankokon kívül az Iposz-Magyar Kézműves Kamara, a Magyar Gazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége, az Agrárkamara, a Munkaadók Országos Szövetsége, a Kisosz, az Afeosz, a VOSZ, valamint a Magyar Iparkamarához tartozó Pest megyei érdek- képviseleti szervezetek (többek között a Pest megyei KISZÖV) is csatlakozott a leendő Vállalkozási Hitel- garancia Rt.-hez. Kisebb bankok (takarékszövetkezeti hálózat) jelezték, hogy összesen 20 millió forinttal vennének részt az új hitelezési rendszerben, az Okisz félmillió forintot szájba mostani akcióra. Igaz, kezdő vállalkozóknak nem előnyös, ám a már működő, de „éppen hogy nyereségeseknek” javasolt a leendő részvénytársaság szolgáltatása. Zöld utat kapnak az érdekszövetséghez tartozó iparosok, de a „kívülállókat” sem utasítják el. I. M. legnagyobb mindenképpen a Junior Vendéglátó Vállalat, amely már több mint negyven éve foglalkozik gyermekélelmezéssel. A csepeli székhelyű Mirelité Budapest Hűtőipari Rt. érdekes mediterrán ételeket, termékkülönlegességeket tálalt föl. Jogelődjük, a Magyar Élelmiszer-ellátó és Kereskedelmi Rt. a század elején alakult, és a Ferencvárosban, illetve a Csepeli Szabadkikötöben építette fel azokat a hűtőházait, amelyek még ma is működnek. A vecsési MÄVADKER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. két éve az ellenőrzött feldolgozásból származó vadhústermékek és apróvadak legjelentősebb hazai kereskedője. A bemutatott termékek változatosak; a cég a hagyományos vadtermékeken túl forgalmaz tengeri halakat és más termékeket is. reneszánsza Az egyik legősibb építőanyag a tégla, napjainkban újra reneszánszát éli. Pedig az 1960-as évek elején, amikor az első magyarországi házgyárak elkezdték ontani a paneleket^ sokan már-már úgy vélték, hogy a terra cottának, vagyis az égetett agyagnak, a téglának befellegzett. Aztán 1975 és 1985 között a nagy téglagyári beruházások és rekonstrukciók időszakában az ország több mint száz téglagyárának a termelése éves szinten már meghaladta a 2 milliárd kisméretű téglaegységet. Sorra jelentek meg az olyan falazóanyagok, mint például a Porothon, Ther- moton, Uninform, amelyek gyártási licencét osztrák cégektől vették át magyar- országi gyártók. Ezek a nagy hőfokon égetett vázkerámia falazóblokkok, s az azokat követő olyan termékcsaládok, mint például a szintén osztrák licencnek számító Porotherm—30-as, 38-as, illetve Porotherm— 10-es választótégla, a fogyasztók széles körét hódították meg. Az utóbbi két esztendőben az energiahordozók árának emelkedése következtében jócskán megdrágultak az építőanyagok. A családi fészkek, az új és modern otthonok, mi tagadás, méregdrágába kerülnek. Azoknak pedig, akik kénytelenek banki kölcsönökből beszerezni a nélkülözhetetlen falazó-, tetőfedő vagy éppenséggel búr kolóanyagokat, a tetemes kamatterhek jelentenek sokéves bosszúságot. És mégis, a téglagyárak udva rain egymást követik a szállítójárművek, mint például Törökbálinton, Pilis- borosjenőn, Solymáron, vagy éppenséggel örboty- tyánban. Harmadik éve jelent meg a hazai piacon az első osztrák—magyar vegyes vállalat a Hungária—Wienerberger Kft. Négy gyára közül kettő, megyénkben Hűvös halomban található. Az egyik a Solymárvölgyi 1-es, míg a másik az Örbottyáni 2-es. Solymárvölgyében járva feltűnő, hogy alig van a gyárnak álló készlete. A teljes Porotherm termékcsalád igen keresett. Miként azt Szikszóné Scihli Brigitta, a gyár vezetője elmondotta, a nagy kereslet is közrejátszott abban, hogy a téli hónapokban nem állnak le a termeléssel, s a szükséges karbantartásokat menet közben oldják meg. Idén, az esztendő végéig várhatóan 80 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő áru hagyja el a solymárvölgyi üzemet. Olykor több napot is kell várniuk a vevőknek, ha hozzá kívánnak jutni az örbottyáni téglákhoz. Miként Solymárvölgyében, úgy ebben a gyárban is készítik a Porotherm téglacsaládot. Áfa nélkül a Porotherm—38-as falazóanyag darabja 63 forint, a 30-asé 51 forint 20 fillér, míg a 10-es válaszfaltégláé 38 forint 80 fillér. Csonka Pálné, a gyár értékesítési osztályának vezetője elégedetten szólhatott arról, hogy a hagyományos termékcsaládba tartozó, kettős méretű magasított. továbbá a kisméretű lyukas falazótéglák iránt is nagy az érdeklődés. Pest megye egyik legrégibb és legeredményesebb téglagyára a Pilisborosje- nőn található hagyományos 1-es és korszerű 2-es számú üzem, amelyek a Budai Téglaipari Vállalathoz tartoznak. Riba György, a két gyár vezetője arról adhatott számot, hogy idén közel 48 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyagot készítenek. A konkurencia ellenére sikerült már évek óta szinten tartani a legyártandó téglamennyiséget. A pilisboros- jenőiek piacpolitikája, miszerint olcsó árön többet eladni, eleddig jól bevált. A két termelőég,ység jobbára a hagyományos tégla- fajtákat., köztük is a tömör kisméretű és soklyukú, valamint a kettős méretű csomagolt falazótermékeket állítja elő. Riba úr szólt arról is, hogy gyáraik nyereségesek, s a pillanatnyi 2,5 millió darabos készlet biztosítja a napi egyenletes ellátást. A pilisboros jenői téglák 85 százaléka magán- kereskedők révén jut el a fogyasztókhoz. Ami külön is figyelemre méltó, hogy eleddig 100 kilométeren belüli körzetekben terítették az eladásra szánt téglákat, s az 56 viszonteladó révén már 100 kilométeren túli területre is eljut az áru. Gyócsi László Kihasználva a Duna alacsony vízszintjét, Tökölön az árterületen szorgosan dolgoznak a szakemberek. Ritkítják a fákat, majd szelektálják, hogy jusson a papírgyár- . .... nak munka és még tűzifának való is (Erdősí Ágnes felvétele) OMFB-túmogatás megyei pályázóknak EGYEDÜL AZ EURÓPAI PIACON Október végéig közel három és fél ezer pályázat érkezett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz. Ennek harminc százalékát, vagyis 951 pályázatot fogadtak el, 790-re már szerződést is kötöttek az intézetekkel. Előnyben részesítik a környezetkímélő technológiai fejlesztéseket és az exportképes termékeket. Az idén 4,2 milliárd forintot ítélt oda a tizenhárom tagú műszaki szakértői testület. Pest megyéből a harmadik negyedévben öten kaptak támogatást, az FM megyei kutatóintézeteiből három pályázatot, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről és Nagykőrösről egyet- egyet küldtek el. Az öt munkatervre összesen 47 millió forint kamatmentes kölcsönt adott az OMFB. A nagykőrösi Trakis Transzformátor- és Hegesztőgyártó Kft.-nek így 13 millió forint jutott. Védőgázos és ívhegesztő készülékeket. valamint plazmavágókat készítenek. Bűz Ambrus ügyvezető igazgató szerint a jövő titka, mennyire lesznek továbbra is exportképesek. Mert elsősorban Nyugatra viszik a termékeiket. Az itthoni piac csak most ismerkedik velük. A cég rövid múltja alatt szépen ívelő pályát futott be, enyhe túlzással siker- történetnek is nevezhető az övék. A korábban szövetkezeti formában működő társaságnak, ha nem akarták idő előtt lehúzni a rolót, nem volt más választása, mint átalakulni. Ezt a múlt év elején megtették, s egyszemélyes kft. vette át az irányítást. A dolgozók között ingyen osztottak szét 150 millió forintnyi üzletrészt, később ez lett az induló társaság alaptőkéje, könnyebben tudták privatizálni a céget. Ma már csak 150 alkalmazottjuk van, vállalkozásuk teljes egészében dolgozói tulajdonú. így mindenki érdekelt a nyereségképzésben s a minőségi munka elvégzésében. Az idei teljes árbevételük — a mai inflációs gyorsulást tekintve — még mindig tetemes összeg, 350 millió forint. A nyugati exportból 280 millió forint „jön össze”. Ausztriába, Ausztráliáira, Németországba, Franciaországba, az USA-ba, Hollandiába szállítják a hegesztőkészülékeiket, évente több mint nyolcezer darabra van megrendelés, itthon 1500-2000 fogy. Az OMFB 13 millió forintjából invertert fejlesztenek, ezzel bővítik a választékot, illetve ezt építik be a termékeikbe. A Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének mérnökeivel közösen tervezik meg az új típust. A kamatmentes kölcsönt 1994-ben törlesztik, s 1997-ben fizetik vissza. A teljes fejlesztés költsége 21 millió forintot tesz ki. A Budapest Banktól exportfinanszírozó hitelt is kaptak, ennek kamata csupán 13 százalék, márkahitelnek is nevezik a cégek. Mivel az inverteres technológiával jelenleg a magyarok közül ölt vannak jelen az európai piacon, remélik, tovább növekszik az árbevételük, I. M.
