Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

\ PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 3«., HÉTFŐ 3 A ff&k&ii repiiiéfér /óVő/e Szociális otthon a katonai lakótelepen Tököl jövőjét hosszú tá­von fogja befolyásolni az, hogyan sikerül a volt szov­jet lakótelep épületeinek hasznosítása. A lakásokat eladják, de a közösségi épü­leteket szeretnék olyan cé­lokra használni, ami sok embernek ürömére szolgál. A tervek szerint a lakó­telep egyik épületében eg.y gyertyagyártó üzemet fog­nak létesíteni. Jó ütemben haladnak az önkormányzat és a Gyertyaláng Kft. ez­zel kapcsolatos tárgyalásai. Már megkezdődött annak az épületnek a felújítása, amelyben az elképzelések szerint mintegy harminc egészségkárosult és mun­kanélküli számára nyílik foglalkoztatási lehetőség a közeljövőben. Az együtt­működés a kölcsönös érde­keken alapul: az önkor­mányzat adja az épületet, a kft. pedig gépeket hoz és a foglalkoztatást biztosítja. Szóba került egy bünte­tésvégrehajtási oktatási központ kialakításának le­hetősége is. Erről tárgyalt nemrégiben Hoffman Pál polgármester és Csurcsia Pál, a repülőtér-téma ön- kormányzati felelőse. Az épületet közösen újítanák fel, s felnőtteket — köztük remélhetőleg sok fiatalt — kéneznének ki büntetés- végrehajtási feladatokra. Az önkormányzatnak nem tit­kolt szándéka ezzel a lépés­sel, hogy munkát és megél­hetést biztosítson a falu pe­dagógusainak. Ezenkívül a tököliek a volt szovjet lakótelepen egy szociális otthon vagy egy idősek otthona megindítását tervezik, amellyel remé­nyeik szerint a térség igé­nyeinek is megfelelnek, és bekapcsolódnak a megyei ellátásba. Már elkészült a tanulmányterv, és ennek alapján a szakemberek a felújítás1 költségeinek elő­teremtésén fáradoznak. Az önkormányzati források mellett megyei, esetleg cél- támogatást is igénybe ven­nének, de a jószolgálati alapítvány támogatására szintén számítanak. A tököli repülőtér befek­tetési lehetőségei iránt kül­földiek is érdeklődnek. Pernd Weber német vállal­kozó a helyi önkormányzat közreműködésével tárgya­lásokat folytatott a Kör­nyezetgazdálkodási Inté­zetben a repülőtéri környe­zetszennyezéssel kapcso­latban. A tárgyalások ered­ménye: a vállalkozó aiánla- tokat tesz a környezet hely­reállítási munkáinak elvég zésére. Ezzel egyidőben Bernd Weber repülési parancsno­kokkal arról tárgyalt, *-*ó lehet-e a tököli repülőtér közforgalmú használatáról A honvédség vezetése nyi­tott, nem zárkózik el a re­pülőtér vegyes használatá­tól. Így a német vállalkozó a munkák idején esetleg sa­ját gépeivel is leszállhat majd Tökölön. H. Cs. legyük vonzóbbá a falut! Nemzetközi alakult Albertirsán (Folytatás az 1. oldalról.) kiépítéséről Közép- és Ke­let-Európábán a nemzeti hagyományok és a nyugat­európai tapasztalatok alap­ján. A mezőtúri határozat érezhető lökést adott a mai eseményeknek. Szövegét ugyanis lefordítottuk a hi­vatalos magyar, német, an­gol, francia mellett román, szlovák és bolgár nyelvre is. Törekvésünkre felfigyel­tek ez utóbbi országok. Az érdeklődésre jellemző, hogy román, bolgár, cseh és szlo­vák, orosz, lengyel kollé­gáink jöttek el, és jelezték csatlakozási szándékukat a szövetséghez. Sőt megtisz­telte látogatásával gyűlé­sünket Túra Avram úr, a magyarországi román nagy- követség első titkára is. — Az elmondottakból úgy tűnik, hazánknak köz­ponti kezdeményező szere­pe van a mozgalmat te­kintve a térségben... — Valóban. De ez nem véletlen. Régiónkban egye­dül Magyarországon terem­tették meg állami előfelté­teleit a szervezett falusi turizmus kialakításának. — Melyek ezek a felté­telek? — Adómentesség tízágyas üdülőkig; kedvezményes vílágbankhitel; szakmai to­vábbképző iskolákat nyi­tott a Földművelésügyi Mi­nisztérium ; a mozgalmat természetesen az állam is támogatja. Szubvenciót kap 1300 település, pályázat út­ján nyerhetik el — intéz­mények, önkormányzatok, magánszemélyek — a fej­lesztéshez szükséges 30 szá­zalékos támogatást. (A pá­lyázat részletes feltételei a 92/61. sz. Magyar Közlöny­ben olvashatók.) összefog­lalva : feltételrendszerünk egyenértékű a nyugatiéval — csak a nagyságrendek kisebbek. — Miért esett a Pest me­gyei nagyközségre, Albert­ijára a választás? — Ennek több oka v^n. Országos szervezetünk, a Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetsége már korábban jó kapcsolatot alakított ki a helyi önkor­mányzattal. Kérésünkre készséggel adlak helyet a tanácskozásnak. Másrészt: a község szülötte Tessedik Sámuel, a tudós pap, aki már 220 esztendővel ezelőtt szorgalmazta azt, amit mi csak most akarunk meg­valósítani. Harmadszor: Al- bertirsa műemlékekben, gyógyvizekben gazdag — már ma is példamutató itt a falusi turizmus. — A szövetség megala­kult. Melyek a további ter­vek? — Szombat délelőtt meg­hallgattunk egy nagyon ér­dekes előadást Norbert Lemb úrtól, aki Németor­szágból érkezett, és a téma alapos szakértője. Előadá­sában hangsúlyozta, hogy csak úgy tudjuk kiaknázni lehetőségeinket, ha figye­lembe vesszük a környezet- védelmi szempontokat, nemzeti-nemzetiségi sajá­tosságainkat. Magyarán: ne akarjunk más országok mintájáról kopírozni, épü­leteink, ételkínálatunk, szolgáltatásaink hagyo­mányőrző jellegűek legye­nek. Csak egy példa: Nestlé, hamburger helyeit mézet, vajat, lekvárt, nem­zeti ételeket kínáljunk. Diszkó helyett őrizzük meg a falu varázsát. Meggyőző­dése, hogy így szívesebben jön hozzánk a vendég. Igyekszünk megfogadni e tanácsokat. — Ugyanakkor a régió­ban negyven évig nem volt tudatos vidékfejlesztés — ezt most pótolni kell. Min­den tagnak, vállalkozónak a saját portáján kell újra felfedezni azokat a törté­nelmi értékeket, elfeledett hagyományokat, amelyek kialakításával vonzóbbá teheti a magyar, román, székely, szlovák, orosz, len­gyel falut a turisták szá­mára. '"óth Sándor pgigll iBs Ü fcv.Tíi. / '*\'K * " v * \ $'<■-•X. /■>' i * •4 ‘V Oltárszentelés Advent első vasárnapján szen­telte fel a székesfehérvári püs­pök a budakalászi katolikus templom szembemiséző oltárát, amely carrarai márvány­ból készült. (Vimola Károly felvétele) Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból, ünkor- máyzaíok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kisközösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Fest megye településeinek élete. PILISCSABAI GAZDAGODIK a házior­vosi szolgálat eszközellá­tása — erről ad hírt a töb­bi között a nagyközségi alapítvány havilapja. Az egészségügyi ellátás szín­vonalát emeli egy félmil­lió forintot érő számító- gépes EKG. valamint egy csaknem 300 ezer forint ér­tékű fogászati röntgenké­szülék. Folyamatban van egy orvosdiagnosztikai nyil­vántartásra alkalmas szá­mítógép beszerzése is. Mindez a szakminisztérium anyagi támogatásával és az önkormányba t hozzájáru­lásával valósult, illetve va­lósul meg. „DICSÉRETES Piliscsa­bai (Jászíaiui) Porta” ki­tüntető címet adományo­zott a képviselő-testület nyolc ingatlantulajdonos­nak, mert otthonaik rend­kívül szépek és díszei a nagyközségnek. A kitünte­tő címmel 10 ezer forini jutalom is jár. ÉJ IGAZGATÓJA van szeptembertől a Klotildn geti Általános Iskolána;., Mészáros András 39 éve? történelem, ének és magyar szakos tanár; felesége sz., tén történelem, ének szakos jeien.eg negyedik gyerme­küket várjak. Az iskolá­ban különben a tanév 251 beírt tanulóval és 21 neve­lővel kezdődött meg. Csak­nem teljesnek mondható a szaktanári ellátottság, és a német nyelv mellett lehe­tőség nyílott az olasz, va­lamint az angol nyelv ta­nítására is. mit TEHET egy kispol­gár — kérdi a lap egyik olvasója —, ha látja, hogy Piliscsabán a parkok virág helyett gazt teremnek, az árkok nincsenek kitisztít­va, az utak mentén egyes helyeken derékig ér a gaz, az autóbusz-megállók pisz­kosak? Mit tehet, ha a volt benzinkútnál levő busz­megállónál a két évvel ez­előtti választások félig le­tépett plakátjait a szél fúj- dogálja? Két év alatt nem jutott pénz at lefestésére! Az utak javítása, portala­nítása még mindig várat magára... * fHEfn---------------*—— Q ^IKL9Ü az Állattartásról alkotott rendeletet Sziget- szentmiklós város képvi- selő-testülete. Eszerint a város központjában, vala­mint ott, ahol az ingatlan 50 méteres körzetében is­kola, óvoda, bölcsőde, or­vosi rendelő, vagy más egészségügyi intézmény, gyermekjátszótér, üzemi konyha, vendéglátó egység, élelmiszer- vagy italbolt, több személy befogadására alkalmas közintézmény van, csők a család fogyasz­tási szükségleteihez mért mennyiségben tartható ba­romfi, kisállat és sertés. A MUNKANÉLKÜLISÉG enyhítésére, egy hatéko­nyabb vállalkozásbarát po­litika megvalósításárak az érdekében, új kezdeménye- zést szeretne elindítani az ’önkormányzat. Elképzelé­sük szerint, a kezdő vál­lalkozóknak Vállalkozói Házat alakítanának ki, egy másik ötlet pedig a Fog­lalkoztatási Medence címet viseli. Ez utóbbiban részt vevő Önkormányzatok és más érintett szervezetek együttesen alakíthatnák ki a munkanélküliséggel, a vállalkozások támogatásá­val, a képzéssel és átkép­zéssel kapcsolatos tervei­ket, összpontosítva a lehe­tőségeket. EGY ÉVE lett önálló Szl- getszentmiklós zeneisko­lája, amely májusban vet­te fel a város nagy szü­löttjének, Ádám Jenőnek a nevét. A nagy muzsikushoz méltó szellemben folyik a zenei oktatás, több száz gyerek ismerkedik a zene szépségeivel. SZÁZHÚSZ ÉVE alakult meg a településen a polgá­ri olvasó kör — erről is hírt ad a HELENA Rendezvény Szolgáltató Iroda kiadásá­ban megjelenő újság. Átte­kintést nyújt az olvasókör gazdag múltjáról, s meg­jegyzi, hogy 1949 decem­berében egy tollvonással megszüntették a diktatúra emberei az ország összes egyesületét, szervezetét, köztük természetesen a szentmiklósi polgári olvasó­kört is. K gödi .....gyJtejgg SE GÍTSÉG a rászorulók­nak — ez lehetne a mot­tója a gödi helyi lapban megjelent híradásnak. E- szerint Piczehelyi Tamás, az aktivitásáról, eredmé­nyes munkájáról és huma­nitárius magatartásáról is­mert felsőgödi vállalkozó az általa vásárolt földte­rületről kivágott fákat fel­ajánlotta a téli tüzelőben szegény lakosoknak. Héder Barna református lelkész gondos felmérése nyomán Bolyóczky János mozgósí­totta a gödi fiatalokat a fa házhozszállítására, Eke Já­nos fuvaros-vállalkozó el­lenszolgáltatás nélkül vál­lalta a csaknem 100 mázsa tűzifa szállítását, Dávid Gyula és Szilágyi György pedig ingyen felfűrészelték a melegíteni valót. GÖD DÍSZPOLGÁRA és Gödért elnevezésekkel he­lyi kitüntető címet alapí­tott az önkormányzati kép­viselő-testület. Határoza­tot hoztak arra is, hogy az emlékplakett elkészítésé­hez gödi művészek részére írnak ki pályázatot, ugyan­csak gödi művészeket kér­nek fel zsűrizésre, a végső szót pedig a képviselő-tes­tület fogja kimondani. POLGÁRŐRSÉGET szán­dékozik felállítani a helyi elöljáróság, emiatt a testü­let utasította pénzügyi el­lenőrző bizottságát, vizs­gálja meg, hogy ehhez mi­lyen összegű pénzügyi tá­mogatás szükséges. SPORTCSARNOK meg­építésére hajlik az önkor­mányzat — írja a Gödi Körképben Szinay József jegyző. Egyelőre elvi tá­mogatásról van szó, viszont komoly a szándék, a sport- csarnok a vasútállomás környékén lenne. A pénz­ügyi lehetőségek vizsgála­tára ugyancsak a pénzügyi ellenőrző bizottság kapott megbízatást. HELYI RÁDIÓRÓL gon­dolkoznak a gödiek. A lap szerkesztősége ismert köz­életi személyiségek véle­ményét kéri ezzel kapcso­lot Hon 1 orvról 1 tYTn .7ß» szenszky Pál tanár például az ötletet örömmel üdvöz­li, de — mint mondja — alaposan meg kell vizsgál­ni, hogy valóban szükség van-e a rádióra, és meny­nyiből lehetne létrehozni és működtetni. Jelenleg két újság is tájékoztatja a te­lepülés polgárait, ezenkívül pedig nyilvánosak az ön- kormányzati ülések. SBIiYMflRI HiRMBNBá KILENC ISKOLÁBÓL a solymári iskolát és a soly­mári gyerekeket választot­ták egy irúszrészes német nyelvoktató televíziós film­sorozat forgatására. Az egyes . részeket vasárnap délelőttönként sugározza majd a televízió, a költsé­geket a bajor kultuszmi­nisztérium fedezi. SOLYMÁRRA látogatott a hollandiai Hoofddorp községből a 60 tagú CAN- TAMUS vegyes kórus, a solymári református egy­házközség meghívására. A hangversenyre zsúfolásig megtelt a művelődési háa nagyterme. TÖBB PÁLYAMUNKA érkezett két reklámújság­ban kiírt pályázatra, a sze­métgyűjtés, -kezelés kor­szerűsítése tárgyában. Két pályázót tartottak figyelem­reméltónak, ám a helyi vállalkozó, aki most ellátja ezt a munkát, vitatta, hogy az új jelentkezők többet és jobbat tudnának produkál­ni. ÜLTESS EL EGY FAT! címmel környezetvédelmi felhívást tett közzé a Soly­mári Hírmondóban egy lel­kes lokálpatrióta. A kez­deményezést a Solymári Környezetvédő Egyesület indította el. SOLYMÁR KINCSE — így nevezi egy helytörté­neti forrás a római kato­likus templom díszes szó­székét és több hasonló do­kumentum magasztalja szépségét — írja Vácz Jó­zsef a lapban. A szószék művészi alkotás, tölgyfá­ból készült, kétoldalt fe­hérre festett angyalszob­rok ékesítik. Legszebb dí­sze a hársfából faragott és dúsan aranyozott három dombormű. mindhárom egy-egy jelenetet ábrázol s mester életéből. IPARŰZÉSI ADÓ beve­zetéséről határozott a tá- piószecsői önkormányzat. Erre a nagyközség pénz­ügyi helyzete és a megva­lósításra váró kommunális feladatok miatt volt szük­ség. Előzőleg e témában közmeghallgatást tartot­tak, ahol a többség igen­nel szavazott. BENZINKUTAT telepít Lipták László magánvál­lalkozó, és ehhez közterü­let-használati engedélyt kért és kapott. A vállal­kozó fűtőolaj-árusítással kíván foglalkozni. KÉK SZIVÁRVÁNY cím­mel írt krónikát Tápió- völgye népművészetéről és a tápiószecsői hagyomány- őrzésről Ofella Sándor, a művelődési ház nyugdíjas igazgatója, a híres szécsői Pávakör megalakítója. A figyelmet érdemlő munká­ból a Szécsői Tükör foly­tatásokban részleteket kö­zöl, a novemberi számban a szerző Vass Lajosnak ál­lít emléket. összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom