Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám

6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 27.. PÉNTEK AZ EURÓPAI KÖZÖS- SÉliüK BIZOTTSÁGA ál­dását adta az Egyesült Ál­lamokkal kötött GATT- megáiiapodásra, mivel az — a testület értelmezése szerint — nem lép ki a kö­zösség nyáron elfogadott agrárrefo rmjának keretei közül. Franciaország töb­bek között azon az alapon támadja a mezőgazdasági cikkek kereskedelmének részleges liberalizálását az EK és az USA között, mi­vel így az európai farme­rek exportcsökkentésre kényszerülnek. EZERSZÁZTÍZ GAZDA­SÁGI SZERVEZET ALA­KULT októberben és 101 szűnt meg — közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal. Az újonnan létrejött szervezetek közül 983 jog­előd nélkül alakult, 127 pe­dig már eddig is működő cégből — átalakulás, vagy kiválás útján jött létre. MAGYAR—HOLLAND ok­tatási és tudományos együttműködésről szóló szándéknyilatkozátot írt alá a magyar és a holland kultuszminiszter. Erősítik a két ország kulturális együttműködését, támogat­ják a közép- és felsőfokú oktatás minőségi fejleszté­sét. A MAGYAR BOR kül­piaci értékesítésének előse­gítésére a külgazdasági mi­nisztérium — borászati szakemberek és Phare-ta­nácsadók közreműködésé­vel — hosszú távú marke­tingprogramot dolgozott ki. Az akciót a tárca Befek­tetési és Kereskedelemfej­lesztési Ügynöksége a jövő év végéig mintegy 100-150 millió forinttal támogatja. KUVAITBAN kétoldalú szerződést írt alá az ener­gia-, víz- és közmunkaügyi miniszter a Transelektro Kereskedelmi Részvénytár­sasággal. A magyar cég kulcsrakészen adja át két esztendőn belül a „Brigade 6” nevet viselő nagyfe­szültségű villamos állomást. HASZNÁL TGÉP-/MPOR T Traktorok olcsó áron AZ EURÓPAI KÖZÖS­SÉG ismert szakértője, Jozef Nemcsicz szerint halaszthatatlanná vált a kö- zép-kelet-európai orszá­gokban az is, bogy vonzó bérekkel vegyék elejét a magasan képzett állami al­kalmazottak átáramlásának a magánszektorba, a „pár­huzamos gazdaságba”. A közigazgatás állagának megőrzésére programok készülnek Lengyelország­ban, Magyarországon, az OECD-vel karöltve pedig újabban Romániában és Bulgáriában is. RIGA EGYIK ELŐVÁ­ROSÁBAN szabad gazda­sági övezetet létesítenek. A lett fővárostól északnyu­gatra levő Bolderajában vállalati adókönnyítéseket és vámmentességet élvez­nek majd a vállalkozók. Többen azért nem vállal­ják a tsz-ből való kivá­lást, mert nem látják biz­tosítottnak a föld megmun­kálásához szükséges gépi eszközöket. Mindezt Pest megye falvait járva tapasz­taltuk, egy olyan felmérés során, amikor azt vizsgáltuk, milyen a mezőgazdasági gé­pek iránti igény a megyé­ben. Elsősorban használt, illetve felújított gépekben gondolkodunk, mert egy kezdő vállalkozónak nincs pénzé egy új traktort meg­vásárolni. A véleményku­tatások arról győztek meg bennünket, hogy megéri tenni valamit ebben a kér­désben. A fentieket Kovács Atti­la, a Da Vinci Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft. igaz­gatója mondta el beveze­tőül azon a szűkkörű saj­tótájékoztatón, amelyen be­jelentették, januárban két konszignációs lerakatot nyitnak — Pesterzsébeten és Felsőgödön —, ahol az országban először, zömében felújított mezőgazdasági gépeket kínálnak eladásra olcsón és kedvező feltételek mellett. A tájékoztatóból azt is megtudtuk, hogy olasz kapcsolatainkat kamatoz­tatva elsősorban a Ferar- ri-gyár termékeit kívánják forgalmazni, valamint kö­zel-keleti, köztük a jó ne­vű Kubata cég gépeit. Ugyanakkor behajózásra vár egy nagy tétel Ford traktor is, amit a tengeren­túlról hoznak be Magyar- országra. A teljes készlet felújított, minőségükért egyéves ga­ranciát vállalnak — mon­dotta Zováth László me­nedzser. — A traktorok 14 és 23 lóerősek. Ezekhez kü­lönböző kiegészítő egysé­geket kínaiunk, köztük kukorica- és burgonyabe- gyűjtő kombájnokat, dö- hányvágót, permetezőt, szántásra, vetésre alkalmas gépeket. Az árak egyelőre infor­matív jellegűek, három- százezertől másfél • millió forintig terjednek. — Azok­ra is gondoltunk, akiknek kezdésitől' még ennyi tőke­tartalékuk sincs beruhá­zásra, és idegenkednek a kamatos kölcsöntöl. Ilyen esetben — megfelelő garan­cia mellett — bérbe adjuk a kívánt gépeket, elővásár­lási joggal: Ez azt jelenti, ha a bérlő időközben pénz­hez jut, bármikor megvált­hatja a bérleményt. Emel­lett keresünk olyan tőke- társakat, akik kedvező kamatfeltétel mellett fel­vállalnák a részletre törté­nő vásárlások finanszírozá­sát. Régebbi évjáratokról lé­vén szó, joggal vetődött fel . a kérdés, miként lesz meg­oldva a cserealkatrészek problémája. — Valamennyi típushoz biztosítjuk a szokvány al­katrészeket, ami viszont nincs raktáron, annak be­szerzését — záros határidőn belül — cégünk vállalja. Az erre vonatkozó kötelezett­ségvállalás benne lesz az adásvételi szerződésben. Befejezésként a két fia­tal üzletember még azt is elmondta, hogy azok a vál­lalkozók, akik a megnyitást követő harminc napon be­lül vásárolnak. 15 százalé­kos kedvezményt kapnak. Matula Gy. Oszkár Távközlésünk holnap Még mindig várunk a telefonokra Nemrégen szavazták meg a honatyák a távközléspoliti­kai koncepciót. Ezen a te­rületen nem volt konkrét törvény, hogy miként ke­zelje az ország az ezzel összefüggő jogszabályi és pénzügyi kérdéseket. Az utóbbi esztendőkig, de mondhatnánk azt is, majd­nem fél évszázadig az irá­nyított tervgazdaság hatá­sára a kelet-európai orszá­gokban olyan intézmény- rendszer alakult ki, amely a lakosságon belüli, vagy a vállalatok egymás közöt­ti információcseréjét feles­legesnek tartotta. A volt KGST-államokban úgyne­vezett „információigény­telenség” jellemezte a ter­melést, s a helyzet csaknem ma is változatlan a volt szovjet utódállamokban. SOK A KURBLIS Ez a tény visszahatott hazánk távközléspolitiká­jára. Egy külföldi felmérés szerint a közép- és kelet­európai országokban még az alacsony GDP-hez ké­pest is „alulfejlettek” a távbeszélővonalak. A hazai telefonvonal-hálózat szin­tén rossz: fél-egymillió te­lefonvonal hiányzik. Az új vonalak bekapcsolására át­lagosan 12 esztendőt kell várni, jelenleg több, mint 600 ezren szeretnének e ma már nélkülözhetetlen­nek mondható kapcsolat­Nyúlvúgóhidat építenek Önálló szövetkezetek alakultak (Folytatás az l. oldalról.) mertette a közös gazdaság belső életét, gazdasági, üz­leti lehetőségeit. Utalt ar­ra, hogy mindössze nyolcán léptek ki szövetkezetükből, akik érthetően kivitték a rájuk eső üzletrészt is, s mint hírlik, többségük szar­vasmarha-tenyésztéssel kí­ván foglalkozni. Megmaradt az anyaszö­vetkezet tulajdonában az élelmiszerüzem, ahol ez­után is mustárféleségeket, tormát, konzervipari termé­keket állítanak elő. Éveken át a dunavarsányiak siker­ágazatának számított a nyúltelep, ahonnan Egyip­tomba, Kínába is jutottak anyaállatok, biztosítva a szaporulatok révén az em­lített országok élelmiszer- gazdaságának választékos­ságát. A főkönyvelő asszony nem rejtette ugyanakkor véka alá azt a gondjukat, hogy igen telített a nem­zetközi nyúlpiac, a kartel­lekbe tömörült cégek rette­netesen lenyomják az ára­kat, s így pillanatnyilag rá­fizetéses ez az ágazat, Ter­mészetesen még nem kell kongatni a vészharangot, hiszen a nyúlpiacon egyik hétről a másikra adódhat­nak meglepetések. Dunavarsányban és a környező településeken erős az ott élők földszeretete. A szövetkezet által kárpótlás céljára elkülönített 1625 hektárnyi terület tekinté­lyes része olyan gazdákhoz jut, akik szó szerint tiszte­lik a földművesmunkát, s azon vannak, hogy ki is fi­zetődjön számukra a föld­művelés. Ezen a környéken már fellelhetőek a magán- gazdálkodás nyomai. Van­nak, akik gyümölcsfákat telepítettek a tulajdonuk­ba visszakerült földeken. Megint mások aprómag­vak, ipari növények ter­mesztésével próbálkoznak. A szövetkezeti tagok egy tekintélyes része benthagy­ja részarány-tulajdonát a közös gazdaságban, mert így látja biztosítót tabbnak jövőjét. Akadtak szép számmal olyan tagok is, akik üzletrészük fejében a föld mellett szarvasmarhát is kivittek a közös gazda­ságból. mintegy jelezve azt. hogy tejtermelésre kíván­nak berendezkedni. Az utóbbi két évben az új társasági és átalakulási törvény hatására megnőtt azoknak a nyugati vállal­kozóknak a köre, akik sze­met vetettek Dunavarsány- ra. Az olaszok egy nyúlvá- góhíd telepítésére részvény- társaság létesítését szorgal­mazták. Már-már felkerült arra a bizonyos „i”-re a pont, amikor leálltak az rt. szervezésével. Éppen a már említett nemzetközi értékesítési nehézségek és az olaszok által diktált át­vételi árak miatt. Egy osztrák üzletember szeretett volna hasznot lát­ni a szövetkezet Délegyhá­zán található kavicsbányái­ban. Majdnem megkötötték a. szerződést egy, üdülőfalu létesítésére, amikor a nyu­gati partner visszalépett. . A kavicsbányákat egyéb­ként a már említett alaku­ló szövetkezetekkel közö­sen kívánják a jövőben hasznosítani. Annyi bizo­nyos, hogy az anyaszövet­kezetnél megmaradt mint­egy 800 tag úgy látja, hogy a mezőgazdasági nagyüzem­ben meglévő különböző fő- és melléküzemágak biztos megélhetést nyújtanak. Gy. L. teremtő eszközhöz jutni. Az ország másfél ezer telepü­lésén olyan manuális, el­maradott szolgáltatásokkal találkozunk, melyék kizá­rólag a helyi postahivatal nyitvatartási Ideje alatt vehetők igénybe (Dabas, Nagykáta, Tápiószeeső, Sülysáp, Gyömrő, Ácsa, Tú­ra, stb.). A nyilvános se­gélykérő állomásokon kurb­lis módszerrel lehet men­tőt, vagy tűzoltót hívni. Ilyet láttunk a közelmúlt­ban Csévharaszton. ZSÚFOLT VONALAK Az automatizált területe­ken az a legnagyobb prob­léma, hogy csúcsidőben szinte lehetetlen kapcsola­tot létesíteni a vonalak túlzsúfoltsága miatt. A há­lózat kiépítetlensége gátja annak, hogy korszerű adat­átvitelű komputeres szol­gáltatásokkal bővítsék a le­hetőségeket. Az elektroni­kus tömegkommunikáció legfontosabb technikai esz­köze a műsorszórás. Eb­ben nem kell szégyenkez­nünk a szomszédok előtt. A távközlési törvény megszavazása csak egyik eleme az ország adatátvi­teli színvonalának javítá­sára. Ehhíz még hiányzik a frekvenciagazdálkodási törvény, mely abban nyújt­hatna segítséget az egyre jobban szaporodó megyei magánrádióknak, hogy sza- ályozná a rádiósáv-hasz- nálatot. A Közlekedési, Hírköz­lést és Vízügyi Miniszté­rium megbízásából a Booz, Allen és Hamilton ameri­kai pénzügyi tanácsadó cég elemezte a hazai fejleszté­si elképzeléseket, s megál­lapította rólunk, hogy ak­kor kerülhetők el a finan­szírozási problémák, ha a fejlesztésre szánt pénz az inflációhoz viszonyítottan mindig 12-14 százalék kö­zötti szinten marad. De nem biztos, hogy ilyen szintű pénzmozgás mellett elegendő lesz a hazai tőke, szükség lehet külföldi tő­kére és bankhitelekre. A Magyar Távközlési Vál­lalat a közelmúltban rész­vénytársasággá alakult. A programjuk alapján a ki­lencvenes évek első 3 esz­tendejében 120-150 milliárd forintot kívánnak a fejlesz­tésekre fordítani. Az ez­redfordulóig további 400- 500 milliárd forintra tehe­tő a beruházásokra szánt összeg. Egy állomás léte­sítésének költsége — a te­lefonhálózat fejlettségétől függően — 1500-1700 dollár között mozog, legalábbis eddig a nemzetközi átlag­tarifa ennyire rúgott. A jövő év végéig — az inflá­ciós ütemnövekedés gyor­sasága miatt — ez az ösz- szeg elérheti a 2700 dollárt állomásonként. A szakem­berek szerint ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy itt, Magyarországon is vég­re lehessen hajtani az automatizálást, a faluprog­ramban kitűzött háttértech­nika megépítését. A Matáv privatizációja so­rán kedvező árakat szeret­nének kialakítani, ezzel is kedvet teremtve a befektet­ni akaró magyar és külföl­di vállalkozóknak. HIÁNYZÓ ÖSSZEGEK A műsorszórás az egyik „legneuralgikusabb” pont­ja a mai magyar távközlés­nek. Az elkövetkezendő öt esztendőben tízmillióid fo­rintra lenne szükség ahhoz, hogy- korszerűsíteni tudják a meglévő adóhálózatot. (Olykor már a lakihegyi adó kapacitását is kicsinek tartják.) A költségvetés a fejlesztés finanszírozásá­ban még nem tud részt vállalni. A közgazdászok úgy vélik, hogy a szüksé­ges pénzügyi források csak a piaci mechanizmusok hatékonyabb működtetésé­vel érhetők el. Most' már csak az a kérdés, hogy így olcsóbb lesz-e a távközlés, gyorsabban jutnak-e tele­fonhoz az évtizedek óta vá­rakozók. I. M. A BANKNAK IS MEGERI Még saját körben finanszíroznak A vállalkozók nehezen juthatnak hitelhez, és ha sikerül, akkor is bonyolult a helyzetük, mert kevés nagy keresetű kezest talál­nak. Ezen segíthet a cég­bírósági bejegyzés alatt le­vő Vállalkozási Hitelga­rancia Részvénytársaság. A kormány döntése értel­mében ezen intézmény lét­rehozásához az állam 2 milliárd forinttal járul hozzá a privatizációs be­vételekből. Ezzel is kife­jezésre juttatja a kis- és középvállalkozások műkö­dési feltételeinek javításá­ra és a vállalkozások élén­kítésére irányuló szándé­kát. Ügy tűnik, a hitelgaran­cia-konstrukció hiánypót­lást és komoly előnyöket jelenthet a pénzintézetek számára, mivel az rt. na­gyobb részben átvállalja majd a bankok hitelezési kockázatát. Az eddigi gya­korlat szerint, ha nem volt kéznél a nagy kerese­tű kezes, a bank ugyan adott hitelt a vállalkozó­nak, de csak abban az esetben finanszírozta a vállalkozást, ha gyors hasznot látott a dologban. A bankok egyre óvatosab­ban bánnak a hitelek oda­ítélésével. A kormánynak ez az in­tézkedése remélhetően jó hatással lesz majd a pénz­intézetek biztos működésé­hez, a tartalékok képzésé­hez. Eddig öt kereskedelmi bank és kilenc vállalkozói érdekképviseleti szervezet — többbek között a Ma­gvar Iparszövetség, a Pest Megyei KISZÖV — jelez­te. hogy részt vennének a Hitelgarancia Rt. megala­pításában. Ha meglesz, sok minden­re jó lesz. Megfelelő felté­telek esetén a részvénytár­saság készfizető kezessé­get vállal majd a saját részvényesei körébe tarto­zó. legalább 10 millió fo­rint névértékű részvénytu­lajdonnal bíró kereskedel­mi bankok, szakosítóit pénzintézetek, takarékszö­vetkezetek által nyújtott hitelek után. Az egyes hi­telkérelmek utáni kezesség összegét a Kisvállalkozói Garanciaalap forrásainak, a részvénytársaság bevé­teleinek és a várható vesz­teségeknek a függvényében határozzák meg. A kezességvállalás kiter­jed a privatizációs hitelek­re, a hosszú lejáratú beru­házási és rövid lejáratú, minimum hat hónapos for­góeszközhitelekre. Mint szolgáltatás, csak bizonyos díjazás után vehető igény­be a kezesség. Az alapítók a társaság alaptőkéjének hozamait a vagyon növelé­sére fordítják. A cég tevé­kenységét a magyar kor­mány adókedvezménnyel segíti, ezzel remélhetően jelentősen javulhatnak majd a magyar vállalkozá­sok alapítási lehetőségei. — im —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom