Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
PEST MEGYEI IIÍKLAP 1992. NOVEMBER 27., PÉNTEK A psskholégas tanácsa Játék mindhalálig! Élénkét és pihentet Nemcsak gyermekkorúak kiváltsága a játék, mi, felnőttek is élvezzük örömét. Nemcsak homo sapiens (bölcs ember), homo (aber (eszközkészítő), hanem legalább ennyire homo ludens (játékos ember) is vagyunk. Utóbbi jelző persze nem különböztet meg az állatoktól, hiszen azok is játszanak, és náluk sem szorítkozik ez a fiatalok korosztályára. Egyébként minél magasabb értelmi szinten áll a faj, annál játékosabb. (A ragadozók felnőtt korukban is játszanak, a háziállatok az emberrel is játékba bocsátkoznak.) Játszani jó ezért játszik állat, felnőtt, idős és gyerek. Különböző elméletek születtek a játszási kedv magyarázatára. Például a fölösleges energiát vezetjük így le, vagy a játék a későbbi fclnőttfunkciók gyakorlására szolgál. Elemeiben ez mind megtalálható a játék műveleteiben, de az egészében mégis más — olykor több, olykor kevesebb ezeknél Legelsősorban örömszerzés, olyan tevékenység, mely élvezetet nyújt embernek, állatnak egyaránt. Foglalkoztatja a testet, mint például a szökdécselés. hajladozás, kergetőzés, labdázás. Minden helyváltoztató élőlénynek minden életkorban van bizonyos mozgásigénye, melynek meghiúsulása rossz érzést kelt. szabad kiélése pedig élvezetet. A mozgások szépsége, lendülete, harmóniája külön esztétikai örömöt jelent. Szellemi torna Ennél azonban sokkal több van a játékban. Foglalkoztatja a szellemet Is (az embernek ilyen igénye is van) A játszás során kiélhető sokféle érzelem, mint az izgulás, a reménykedés, az együttérzés, a sikerélmény — persze velejárhat az irigykedés, a bosszankodás, a kudarcérzés is. A játék élénkít és pihentet is. Hol inkább erre, hol inkább amarra nyújt lehetőséget. Jó érzésünket fokozza. és egyben ki is fejezi. Rosszkedvében nemigen kezd el játszani az ember; jókedvét gyakran úgy adja a világ tudtára, hogy ugrálni. dobálózni kezd, vagy másokat játékba hív. Ha viszont, amikor letört, s másvalaki kezdeményez játékot vele, akkor, ha már belemelegedett.. feloldódhat, és bizonyos fokig vigasztalódhat. A játék ritkábban magányos időtöltés, legtöbbször társas tevékenység. Egymásra figyelünk, egymás keze alá (illetve egymás ellen) dolgozunk például a lánc. lánc, eszterlánc vagy az adj király, katonát játékokban, melyekben együttes az élmény: közös az Izgalom, az öröm, mely érdeklődés jele, ez már óvodás gyermekeknél megfigyelhető. Mintha csak azt mondanánk a másik embernek, amikor játékba hívjuk: szeretném magam jól érezni veled. Magányt oldó Gyermeki közösségek egyik összetartó ereje az együttes játék. Szinte kegyet gyakorolnak, ha új tagot bevesznek. Aki megharagszik, az elsősorban játszótársként utasítja el haragosát. A felnőtti lét sok gond- ja-baja nem lehet ürügy arra, hogy mellőzzük a játékot. Ha engedünk — legalább néha — a játékra való csábításnak, egy időre feledtetni fogja a rosz- szat, és segít könnyebben viselni az életet. Az időseknél oldja a magányt, kellemes órákat szerez. Tehát: játék, mindhalálig! Dr. Ignácz Piroska Forfénelml emlékidéső A kijátszott ultimátum A Horthy-korszak utolsó kormányának, a rövid életű, ám annál zaklatottabb sorsú Lakatos-kormány lábor- nok-külügyminiszterének, Hennyey Gusztávnak Magyar- országon mindeddig nem publikált emlékiratából közlünk ismét részleteket. A könyv az Európa Kiadó Extra Hungáriám sorozatában jelent meg. zal is biztatta Vörös vezérezredest, hogy hamarosan olyan hadművelet kezdődik, amellyel Erdélyen kívül még a Kárpátokon túli Romániát is visszafoglalják A hadműveleti terveket, mondotta, most dolgozzák ki. — A tervekből egyetlenegyet sem tudtak már megvalósítani, VALÓJÁBAN nem hajtották végre a koronala- nács szeptember 7-i határozatát. Szeptember 8-án ugyanis a meghatalmazott német tábornok fölkereste Lakatos miniszterelnököt; Veesenmayer német követ és Bárdossy, volt magyar miniszterelnök pedig kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, s rávették elhatározása megmásításá- ra. A kormányzó azért másította meg döntését, mert hitelt adott a Veesenmayer követ által közvetített és a meghatalmazott német tábornoktól hallottakkal teljesen egybevágó ígéretnek, amely szerint a követelt hadosztályok egy héten belül rendelkezésre fognak állni, sőt néhány már úton is van; ezenkívül — mint mondották neki — a Balkán-térségben állomásozó erőkből öt hadosztály tíz- tizennégy nap múlva felvonul Orsóvá—Belgrád térségében. és készen áll majd az ottani bevetésre. PUSZTA ÍGÉRET maradt Hitler és a német meghatalmazott ígérgetése. Semmiféle hatékony segítség nem jött Magyarország hadászati védelmére A valóságban csak annyi történt. hogy a német meghatalmazott által bejelentett erőket először Nyugat-Ma- gyarországon vonták össze, majd Budapest köré csoportosították. és csak hetek múlva, október első felében vetették be őket a nagy magyar Alföldön, tehát olyan ter'i'pten. amelynek orosz elözönlését a magvar korma nv és vezetés éppen német segítséggel akarta elhárítani. Ekkorra a német Wehrmacht. ötéves hadviselés után, már annvira meggyengült, hogy nem is lett volna képes hatékonyan megsegíteni Magyarországot. (Folytatjuk.) A nyugdíjas titkárnő esete Veszélyes kaland Ava Watkins nyugdíjas titkárnőt csak a helyszínre érkező autósok mentették meg attól, hogy egy medve ebédje legyen. Brit Columbia egyik útján megállította kocsiját, hogy lefényképezzen egy fekete medvét. Az állat azonban nekirontott, behurcolta a bokrok közé, és marcangolni kezdte. Csak akkor bocsátotta el, amikor öt, arra kocsizó utas ernyővel és faágakkal elkergette. A 70 éves nő 40 sérülését több mint 100 öltéssel kellett összevarrni. Szakértők szerint Watkins csak egyike a támadó medvék áldozatainak a Csendes-óceán északnyugati partvidékén. Ez évben medvék már négy embert megöltek, és tízet megsebesítettek Brit Columbia, Alaszka, Alberta és Montana területén. Perbáli barangolások Az idősek utcája Péfer-Pál-eröd Cári temetés A Romanov család arra készül, hogy az egykori fővárosban, Szentpéter- várott temeti el a bolsevisták által meggyilkolt utolsó orosz cárt, II. Miklóst és családjának tagjait. Marija Vlagyimirovna nagyhercegnő. a cári trón várományosa elmondta, az Oroszország Űjjásztiletése Alapítvány kérni fogja, hogy a cári kriptában, a Péter-Pál-erőd ben helyezhessék örök nyugalomra a meggyilkoltakat. Az eltemetés költségeit is az alapítvány viselné A 39 éves nagyhercegnő a meggyilkolt II. Miklós cár apja. III. Sándor cár fivérének. Vlagyimirnak a leszármazottja. Ismeretes, hogy egy orosz és külföldi antropológusokból álló szakértői csoport nemrég azonosította II. Miklós cár és felesége, Alekszandra cárné földi maradványait, amelyeket Jekatyerinburg közeiében találtak meg. ne vegyenek részt a megszállásban. 3. Vegyék Igénybe a magyar közbiztonsági szerveket (a csendőrséget és a rendőrséget) a belső rend fenntartására. 4. A szövetségesek egyezzenek bele a német csapatok zavartalan elvonulásába, minthogy Magyarország nem hajlandó és nem is fog volt szövetségese ellen harcolni. 5. A külügyminiszter haladéktalanul tegye meg az előkészületeket az esetleges fegyverszüneti tárgyalásokra. A MINISZTERELNÖK, Lakatos Géza még 1944. szeptember 7-én este tájékoztatta Veesenmayer követet a koronatanács határozatáról. Ezenkívül a kormányzó — figyelembe véve a rendkívül kényes helyzetet — a koronatanács után személyes levélben fordult közvetlenül Hitlerhez; nemcsak azt követelte, hogy a németek haladéktalanul bocsássanak rendelkezésre megfelelő erejű német csapatokat a magyar határokon húzódó arcvonal védelmére, hanem azt is, ho hozzák vissza az ország határaitól távol harcoló magyar csapatokat Magyarországra. Ugyanekkor Vörös vezérezredes, a magvar vezérkar főnöke emlékiratot juttatott el Guderian vezérezredeshez, amelyben rávilágított a Kárpát-medence hadászati jelentőségére, valamint arra, hogy feltétlenül szükséges lenne azonnal készenlétbe helyezni megfelelő német egységekét. KITŰNIK teh." t, hogy a kormányzó és a kormány kitartott a kormányalakításkor hozott döntése mellett: az ország megvédése, egyidejűleg a fegyverszü- net előkészítése. Szeptember 11-én Vörös vezérezredes von G reif fen- berg gyalogsági tábornokkal a német főhadiszállásra repült, hogy ott személyesen is előterjessze a magyar követeléseket. Ez alkalomból Hitler nemcsak a követelt öt páncéloshadosztályt ígérte meg, hanem azA FEGYVERSZÜNET ügyét jelentősen befolyásolta az orosz erők felvonulása Romániában a Kárpátok hágói előtt. Erről 1944. szeptember 7-én érkezett jelentés Budapestre. A kormányzó még ugyanaznap összehívta a koronatanácsot, és bejelentette, hogy fegyverszünetet fog kérni a szövetséges hatalmaktól. Mint mondotta, annak a legfrissebb hírnek az alapján jutott erre az elhatározásra, hogy Romániában, a Kárpátoktól keletre öt orosz páncéloshadtest vonult fel. Ekkora erők támadásával szemben Magyarország úgyszólván védtelen. Ha ezek a páncéloserők a hágókon át bejutnak a Kárpátokon inneni völgyekbe a nagy magyar Alföldre való behatolásukat immár fel nem tartóztatja semmi. A német vezetéshez Intézendő ultimátumnak Horthy elgondolása szerint azt kellett tartalmaznia, hogy ha Németország 24 órán belül nem bocsátja rendelkezésre az elhárításhoz szükséges erőket, akkor Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni. A helyzet alapos mérlegelése után a koronatanács egyhangúlag elfogadta a kormányzó javaslatát. Egyidejűleg felhatalmazták a miniszterelnököt és a vezérkar főnökét, hogy e döntést még ugyanaznap közöljék Veesenmayer német követtel és Von Greiffen- berg gyalogsági tábornokkal, a Magyarországon állomásozónémet Wehrmacht tábornokával. A követelés mértékét öt páncéloshadosztályban szabták meg. A KORONATANÁCS ülésén az a nézet alakult ki, hogy esetleg feltétel nélküli kapitulációval is számolni kell. de a fegyverszüneti tárgyalásokon lehetőség szerint még a következő elvek érvényesítésére kell törekedni: 1. A szövetségesek lehetőleg csak hadászatilag fontos központokat szánjanak meg. 2. Román és szerb erők megosztva fokozódik, míg a kudarc bánata enyhül társaink körében. •• Összetartó erő A játék egyik funkciója a társas élettel kapcsolatos. Egyfajta kommunikáció (közlés, üzenetváltás): kifejezhetjük vele környezetünk számára a jókedvünket, miközben akaratlanul is próbálunk a játszótársunknak örömet szerezni (hasonlóan ahhoz, mintha jó étellel-itallal kínálnánk). A játszótárs kiválasztása is jelzés, a ro- konszenv vagy legalábbis séges 62 éves korhatár 2002- ben valósulna meg, de ehhez képest is három évvel korábban lehetne nyugdíjba menni. Természetesen a férfiaknak is, ugyanazon feltételekkel. Aki viszont az emelt korhatáron túl is dolgozik, évente öt-öt százalékos nyugdíjkiegészítést kap. A nyugdíj-biztosítási fel- ügyelőbizottság által javasolt változat 1994. január 1- jétől emelné föl ötvenhat évre a korhatárt, ezt követően kétévenként további egy-egy évvel. Végül 2006- ban lenne a korhatár egységesen hatvankét év, E javaslat szerint a mindenkori fölemelt korhatárhoz képest csak egy évvel korábban lehetne nyugdíjba menni, ez esetben pedig a megállapított nyugdíjat csökkentenék öt százalékkal. Ezek szakértői változatok, arról a kormány dönt. hogy milyen javaslatot terjeszt a parlament elé. Mostanában a nyugdíjba vonulás előtt állókat érthetően foglalkoztatják a korhatár felemeléséről érkező hírek. Tájékoztatásul el kell mondanunk, hogy ez ügyben semmilyen intézkedés még nem történt, a javaslatok nem kerültek az Ország- gyűlés plénuma elé. Érdemesnek tartjuk viszont, hogy a két elgondolást ismertessük az állampolgárokkal. Az illetékesektől kapott tájékoztatás szerint az alábbi változatokról van szó. A Népjóléti Minisztérium változata szerint a nők nyugdíjkorhatára 1993. január 1-jét.ő] ötvennyolc év lenne. De akinek húsz év szolgálati ideje van, 1997-ig ötvenöt évesen is elmehet. Ennek 1993-ban semmiféle következménye nincs, de 1994-től bizonyos mértékű ellenösztönzés érvényesülne : aki korábban megy nyugdíjba, az adott év nyugdíjemeléséből egyhar- maddal kevesebbet kap. A javaslat második lépésként 1997-tői hatvan évre emelné fel a korhatárt, de ötvenhét évtől bárki nyugdíjba mehet. Azaz, gyakorlatilag négy év alatt két évvel emelkedne a korhatár. A mindkét nemre egyMÉC CSAK JAVASLATOK A nyugdíjkorhatár megnézi a postaládát, habár tudja, hogy a postás csak úgy tíz-tizenegy óra között szokott érkezni. Ideje van bőven, de már any- nyira szeretné kézbe venni a Németországból küldött levelet, hogy hajlandó egy egész órát a várakozásnak szentelni. ó dolog megmártózni a J nagy csendben. Az idős emberek nem kérdeznek semmit egymástól, hiszen életük nyitott könyv itt mindenki ismeri a másik szokásait, fiatalkori duhajkodásait, és a néha megcsillanó huncut mosolyok sejtetni engedik, hogy si- kamló dolgokról is tudnának beszélni, ami akkor történt meg, amikor... De hát ezekre nem illik emlékezni sem, hiszen hol vannak már azok az évek? P. J. Bizony, öregednek régi szép falvaink, és velük együtt őszülnek meg a János bácsik és Rozálka né- némék. Kívülről nem tapasztal semmi különöset az idegen, csak akkor érzékeli az elmúlást, amikor beszélgetésközeibe kerül az itt élőkkel. Ahány ház, annyi sors. Töpörödött asszony ül a konyhában, s néz a nagy semmibe. Előtte ugyan alig kartávolságnyira ott fekszik egy igencsak jámbor kandúr, de legfeljebb csak érzi a közelségét, látni nem látja. Később az utcán megjelenik egy még mindig délceg tartású férfi. Nézi a hulló leveleket, lehajol, felvesz egy elárvult diót, amelyet valamilyen csoda folytán nem találtak meg az unokák. A diót zsebre vágja, A fondorlatos időjárás megtréfálja a gyanútlan idegent. Bandukol céltalanul, rácsodálkozik a szépen cifrázott portákra, próbálja összeilleszteni a késő ősz fonnyadt sárgáját a téli szeleket sejtető haragos pirossal, és amikor már sokadszorra köszön a szembejövőknek, akkor döbben csak rá, hogy itt valami nem stimmel. Aztán hirtelen megvilágosodik elméje: a köszönő férfiak és asszonyok mindmind az idős korosztályhoz tartoznak. Ez egy nyugdíjasutca, fogalmazhatnánk summásan, de a dolgok leegyszerűsítése rengeteg tévedést hordoz magában. Perbál község Hunyadiról elnevezett utcájában az élet törvényei szerint alakultak és alakulnak folyamatosan a dolgok.
