Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1992. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK 7 Az ember pusztította ki a mamutokat Mainutszobrok egy aszfaltló partján, Los Angelesben. Ebben és ehhez hasonló tavakban számos emlősállat lelte halálát a legutóbbi jégkorszak során, ahonnan mamutmaradványok is előkerültek a még most is folyó ásatások során A gerinces állatok paleontológiájának egyik rejsr télye a nagytestű állatok kipusztulása a jégkorszak végén. A mamut, a masztodon, az óriáslajhár csak néhány abból a harminc növényevő észak-amerikai állatfajtából, amelynek testsúlya 50 kg felett volt, és azóta eltűnt a föld felszínéről. Kipusztulásukat — az eddigi föltevés szerint — az éghajlatváltozás, okozta. Paul Martinnak, az Arizonai Egyetem kutatójának hipotézise szerint azonban a nagy állatpusztulást Amerika őslakosságának B ^ • • rr Könnyű, Amerikai kutatóknak sikerült olyan szilárd anyagot előállítaniuk, amely könnyebb, mint a levegő. Azt mondják róla, ha le nem húznák a pórusait kitöltő levegőbuborékok, egyszerűen lebegne. Az anyagot tengeri moszatból állították elő. Először a vegyiparban már régóta használatos agar-agart. készítettek belőle (ez moszatokból kivonható kocsonyás anyag), vízben oldották, majd szerves oldószert és emulziós adalékot kevertek hozzá. 11 000 évvel ezelőtti robbanásszerű növekedése idézte elő. A leletek sokasága bizonyítja, hogy a jeges szibériai sztyeppékról a befagyott Behring-szoroson száraz lábbal Észak-Amériká- ba átkelt indiánok mamutvadászok voltak. Steven Mithen, a McDonald Régészeti Kutatóintézetben komputeres modellszámításokkal igazolta, hogy a mamutok száma a vadászati hányad érzékeny függvénye. Mithen a mai elefántcsordák nagyságából és szaporodásának üteméből mint a... amelynek eredményeként az agar-agar apró cseppek formájában szétoszlott az oldatban. A kutatók ezután az egészet megfagyasztották és szárították. Az eredmény több mint egyszerű tudományos kuriózum. Az anyagot a csomagolástechnikától a gyógyászatig sok- félekénpen felhasznál1' atják. Egy köbcentiméterének a súlya 40-50 milligramm, míg az eddig ismert leg- könnvebh természetes anyagé, a balsafáé 60 mg köbcentiméterenként. indult ki. Komputerével aztán különböző forgató- könyveket számolt végig. 25, 50 és 100 milliós mamutpopulációból és eleinte 100 főnyi, különböző gyorsasággal szaporodó őslakosból indult ki. A vadászati hányadot lakosonként évi 0,01 mamuttól 10-ig változtatta; A programot mindegyik esetben a mamutok teljes kipusztulásáig futtatta. Fontosabb azonban a következő eredmény: a mamutok Száma csak 12 milliós népesség esetén kezd észrevehetően csökkenni, ekkor azonban néhány évtized alatt összeomlik. Lehet, hogy a mamutok é ez- redeken át együtt éltek az emberrel, míg aztán az emberek annyira elszaporodtak, hogy a mamutok néhány nemzedék alatt kipusztultak. Mithen azt is kimutatta, hogy az emberek annyival gyorsabban szaporodnak a mamutoknál, hogy az állatok kezdeti számának duplája vagy akár négyszerese sem mentette volna meg őket a kipusztulástól. Hogy valóban túlzott vadászatuk okozta a mamutok és más nagytestű állatok kipusztulását, az még további vizsgálatokat igényel. G. A. Mansell és a technika Már jóval az utolsó Forma—1-es futam előtt eldőlt, hogy az 1992-es világbajnokságot Nigel Mansell és a Williams-Renault csapat nyerte. Technikai sportok esetében mindig felvetődik a kérdés, hogy egy sikerben mekkora szerepe van a versenyzőnek és mekkora a tudománynak. ami a gépek mögött áll. Egy neves Forma—1-konstruktőr szerint 30 százalék a motor, 25-25 százalék a versenyző, illetve a karcisszéria, 20 százalék pedig az üzemanyag érdeme. Vajon miért és mennyivel volt jobb az idei Williams-Renault másoknál, illetve saját tavalyi modelljénél? A szakértők szerint mindenekelőtt a kocsi megbízhatósága növekedett. Tavaly a Williams versenyzői összesen hét futamot nyertek. hatszor viszont be sem tudtak futni a célba, mert az autók idő előtt meghibá- sodtak. A legnagyobb előrelépést valószínűleg az ún. aktív kerékfelfüggesztési rendszer hozta. A közönséges személyautóknál a felfüggesztés elsősorban az utasok kényelmét szolgálja, amikor a ru- gőzat felveszi az úthibák okozta rázkódásokat, a lengéscsillapítók pedig megakadályozzák a rugók és a kocsitest oszcillációját. A versenyautóknál a kényelem huszadrangú szempont. A legfontosabb, hogy a gumik minden helyzetben a legnagyobb felületükkel érintkezzenek az úttal. A kerekeket a rugókkal és a lengéscsillapítókkal összekötő tengelyek elektronikus érzékelőket tartalmazó hidraulikus hengereken haladnak át. Az érzékelők haladás közben folyamatosan mérik a felfüggesztésre ható erőt, és ezeket az információkat a kocsi két oldalán levő mikroprocesszorokhoz továbbítják. Ugyanezek veszik fel az adatokat a kocsi gyorsulásáról és a kanyarokban ható centrifugális erőről. A mikroprocesszorok mindezeknek megfelelően szabályozzák a hengerekben a hidraulikus folyadék mozgását, s ezen keresztül a felfüggesztési rendszer viselkedését. így érik el, hogy a kocsi tökéletesen tapadjon az úthoz, ami főként a lehető leggyorsabb kanyarvételekben segíti a versenyzőket. (Äz aktív felfüggesztés elve nem új, először a Lotus alkalmazta 1987-ben.) Tavalyhoz képest mintegy 100 lóerővel növelték a Renault motor teljesítményét, ami így már eléri a 700 lóerőt Mindezt azonban a Nemzetközi Motorsport Szövetség szigorú korlátozásai mellett kellett megoldaniuk a mérnököknek. Ismeretes, hogy már nem használhatják a turbó- feltöltést, a motor maximum 3,5 literes lehet, a hengerek száma nem haladhatja meg a 12-t, egy versenyen az üzemanyag nem lehet több 220 liternél, a benzin oktánszáma nem lehet magasabb 102-nél. A Renault a motor könnyítésével próbálkozott — sikerrel. Magát a motorblokkot, a hengereket és a dugattyúMÚLTIDÉZŐ Az első iparmű-kiállítás Most, hogy már eldőlt, 1996-ban Budapest megrendezi a világkiállítást, talán nem minden tanulság nélkül való visszapillantani a távoli múltba, amikor is 1842-ben ugyancsak a főváros adott helyet az első magyar országos iparmű-kiállításnak. Megszervezéséről az akkortájt megalakult Iparegyesület határozott. Példa értékű lehet a mai kiállításszervezők számára az a rendkívüli határozottság, az érdekek feltétlen fölismerése, s az a szervezeti egység, amely lehetővé tette, hogy az 1842. június 6-án hozott döntést követően ugyanez év augusztus 25-én — hetvenöt nap múltán! — a Re- doute (Pesti Vigadó) termeiben megnyíljon a kiállítás. A termeket ingven bocsátották a kiállítók rendelkezésére. A kiállításon részt vehetett „minden Magyarországban és hozzá csatolt tartományokban és Erdélyben akár hazai, akár külföldi nyersanyagokból készíteti kézmű és gyártmánvkészít- mény. Eszerint minden hazai- iparűző mesterembernek és gyámoknak, akár valamely czéhhez tartoznak. akár nem, inarkészít- menyei az iparmű-kiállításnál elfogadtatnak.” A kiállításra június 15. és augusztus 10. között lehetett jelentkezni. A kiállítási tárgyak küldeményei bérmentességet élveztek. A szeptember 21-ig nyitva tartott kiállításon 213 gyártó 298 ipari tárgyat állított ki. A nyitva tartás több mint egy hónapja során a kiállításnak 14 ezer 425 fizető látogatója volt. Bár a nagyközönség előtt bezárt, a kiállítást még további két és fél hónapig nem bontották el. Ez idő alatt a szakemberek rendelkezésére bocsátották tanulmányozás végett, s ekkor értékelte ki a zsűri is az anyagot. A díjakat karácsony másnapján, ünnepélyes külsőségek között osztották ki a Megyeházán. Aranyérmes lett a Munkácsi Vas- és Timsógyár, a Debreceni Salétromgvár, a Pesti Sztearingyár, Hoffmann és fia selyemgyárosok, valamint a festékgyáros Kiessling testvérek. A kiosztott tizenöt ezüstérmes között ott találjuk a Gácsi Posztó- és Gyapjú- szövet Gyárat, a Herendi Porcelángyárat, a Pesti Hengermalmot. Irinyi János gyúszergyárost. Kiosztottak még 29 bronzérmet, 31 dicsérő oklevelet, 36 kiállító pedig ,.méltányló említést” kapott. Az elemzők — köztük Kossuth Lajos, aki a Pesti Hírlapban a kiállítás minden apró részletéről lelkesen tudósított — egybehangzóan az ipari és gazdasági fejlődés igen fontos mozzanatának tartották a 150 évé rendezett országos iparmű-kiállítást. (P) Elmúlt a veszély Az öböl megúszta Iszonyatos, már-már végzetes környezeti katasztrófát jósoltak az Arab-öbölben egyes kutatók, hiszen az öbölháború során, de még inkább előtte Kuvait és Irak partvidékén igen sok nyersolaj került a tengerbe. Most, másfél évvel az események után megállapítható, hogy bár a partvidékek súlyosan szennyeződtek. az olajpestis nem lepte el az egész öblöt, sőt helyenként a víz tisztább, mint a háború előtt. Nem tilos a húsdopping Az angol olimpiai csapat orvosai is megerősítették azt a kósza hírt, hogy némelyik — néven nem nevezett — brit sportoló Barcelonára készülve, nagy adag kreatint. szedett egy angol gyártmányú, Ernomaxnak nevezett szer formájában. A kreatin közönséges ve- gyület, legnagyobb meny- nyiségben a húsban fordul elő. Egyelőre semmiféle szabályzat vagy szervezet sem tiltja a koncentrált formában való szedését, tehát nem számít doppingnak. Fő élettani szerepe az, hogy többletenergiát ad az izmoknak, s a sejtekben raktározódva a szervezet felhasználhatja. amikor természetes tartalékai a nagy erőkifejtés során kimerülnek. Hideg génhankok Fagyhalál? Naponta 50—100 növény- és állatfaj tűnik el a Föld színéről. Hiába beszélünk egyre többet a környezet- védelemről, hiába költenek dollármilliókat a nemzetközi konferenciákra, addig, amíg az esőerdők és a szavannák napról napra zsugorodnak, nemigen reménykedhetünk a helyzet javulásában. A biológusok és környezetvédők reménykai alumíniumötvözetből készítették, ráadásul a Hondával szemben beérték 10 hengerrel. Ennek számos előnye is van. A motor rö- videbb, ezért kisebb hűtő- rendszert igényel, s ezek lehetővé teszik, hogy a karosszérián többet változtassanak. A tízhengeres motor kevesebb üzemanyagot igényel, mint a 12 hengeres. Az már a motortervezők és az üzemanyag-keverők (Elf) érdeme, hogy sikerült lecsökkenteni a hengerekben a műveleti időt, és a motor fordulatszámát percenként 14 000-re (tavalyhoz képest ezerrel) növelték. (Egy átlagos személyautó ilyen fordulat- számnak már a felénél szétesne.) További újítás, hogy ez évben a Williams is bevezette a Ferrarinél és a McLarennél már használatos félautomata sebesség- váltást. Mindezek azonban semmit sem vonnak le Mansell érdemeiből. „Nigel a mai idők egyik legjobb pilótája, s az a tudat, hogy az egyik legjobb autóban ül, csak erősítette az eltökéltségét és az önbizalmát” — mondja a Williams-csa- pat főmérnöke. N. G. telenül és tehetetlenül kénytelenek nézni a gyilkolást. Alig van néhány eszköz a kezükben, hogy tegyenek valamit. Ezek közül egy a mélyhűtés. Persze nem felnőtt állatokat „tesznek hidegre”, hanem csak testük egy részét, egy lehetőséget az új életre. A világ új, mélyhűtött génbankjaiban petesejtek, spermiumok és embriók találhatók. Néhány veszélyeztetett fajnak ez az egyetlen esélye arra, hogy fennmaradjon. Például a szumátrai rino- cérosznak is, hiszen szabadon már csak alig 700 egyed él belőlük. Annyira lecsökkent a számuk, hogy elég egy járvány kitörése ahhoz, hogy az egész állatfaj kipusztuljon. Sovány vigasz ugyan, de elmondhatjuk, hogyha el is tűnne a faj, egyszer még életre kelthető lehet, mert az ivarsejtjei lefagyasztva megvannak Mindez elméletben nagyon egyszerű, a gyakorlatban azonban számos probléma merül fel. Az első és legfontosabb: hogyan lehet az ivarsejtekhez hozzájutni. A hím állatoknál egyszerűbb a helyzet, altatással mozgásképtelenekké teszik őket, majd a végbelükön keresztül enyhe elektromos stimulációval érik el, hogy ondót ürítsenek. Ezután az ondóból eltávolítják a magfolyadékot, amit más, a fagysérüléseket gátló folyadékkal helyettesítenek, és így előkészítve, folyékony nitrogénben tárolják. Sajnos minden állatfajnak más és más fagyasztás! körülmények, oldatok kellenek, ezért általában sok ismétlésben végzik el a fagyasztást, hogy biztos legyen olyan kombináció, ami biztosítja a túlélést. Sokkal nehezebb a nőstények petesejtjét megtalálni a fagyasztáshoz. Először is meg kell tudni, mikor van az állatnál peteérés. Erre egyrészt a vér, vizelet és széklet biokémiai változásaiból, és a hormonszintből következtetnek, másrészt az állat viselkedéséből. Vannak olyan fajok, ahol a nőstény ilyenkor fáradhatatlanul forog, üvölt, más fajok nőstényei mély, búgó hangot hallatnak, mindenesetre megváltozik a viselkedésük. Ekkor az állatorvosok elaltatják az állatot majd egy laparoszkóp- nak nevezett műszerrel megkeresik és kiemelik a petesejtet. Ezután következhet a fagyasztás. Esetleg laboratóriumi körülmények között elvégzik a megtermékenyítést, és az embriót tárolják folyékony nitrogénben. Egyelőre 2—300 állatfajt őriznek így a világban, de a kérdés szakértői nem győzik hangsúlyozni, hogy a fagyasztva tárolás nem csodaszer, nem várhatjuk tőle, hogy megmentse a kipusztulóban levő fajokat. Az egyedüli megoldást az élőhelyek megőrzése jelentheti. Az állatokon kidolgozott fagyasztásos technika viszont az ember meddőségi problémáinak kezelésénél is jó eredménnyel alkalmazható már napjainkban is. Buczkó Krisztina
