Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Százötven éves a Fóti dal Présház és hírnév Vörösmarty Mihály Fáy András fóti borpinccjc előtt (Korabeli kőnyomat) „Szerencsénk nekünk, fótiaknak, hogy Fáy András megszerette ezt a vidéket” — hangzott el a fóti könyvtárban az ünnepségen, melyre az adott alkalmat, hogy Vörösmarty Mihály 150 évvel ezelőtt írta meg a Fóti dalt, valamint, hogy a „Fóti szüret” rendezvénye is 25 éves immár. Üj fejezet Dr. Csáder Dezsőné előadását hallgatva visszatekinthettünk a múltba. Felidézte, milyen legendás magyarázatait őrzik a „Fót” községnévnek, emlékezett a település arculatát kialakító Károlyi grófokra, közülük elsősorban Károlyi Istvánra. a kastély, s az Ybl Miklós tervezte híres-neves templom építtetőjére. a Kosuth- párti főnemesre. Ezután rátért arra az eseményre, mellyel új fejezet kezdődött Fót életében: 1832-ben Fáy András szőlőt vett a község határában. Nyaranta kitelepült a szőlőhöz épített présházba, meghívta oda kora neves személyiségeit, magyar szellemi központtá téve ezzel Fótot. Vidám borozással múlatták az időt a vendégek, de lévén a reformkor politikusai, irodalmárai, a vidámság közepette is gyakran szóba került a haza sorsa. A hagyomány szerint 1842- ben Vörösmarty Mihály Deák Ferenccel tartva Fót felé még az úton felolvasta neki új bordalát- mely Deák talán mások által is megerősített javaslatára nyerte a Fóti dal címet; Az első bordái Ezzel Fót neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe, máig elevenen, hiszen a Fóti dal sokat emlegetette jelentős költemény születésétől napjainkig. Az első hazafias bordái mindmáig érvényes parancsa: a cselekvő hazaszeretet. Dr. Csáder Dezsőné szót ejtett arról is, hogy később sem maradtak el az írók Fótról, akkor is látogatták, amikor a Fáy-présház már összedőlt, A község lakosai pedig büszkék hagyományaikra, ápolják azokat. Őrzi az örökséget a fóti asz1970—1990 A XX. század művészete szonykórus, a versmondó fiatalok. Mindnyájan be is mutatkoztak ezen az ünnepségen. Ajándék portré Béres Ferenc elénekelte a Fóti dalt — s még sok más műdallal, valamint népdallal örvendeztette meg a hallgatóságot —, Selley Zoltán pedig elmondta a költeményt. Előadott egy-egy csokrot Fáy András meséiből, mai költők Fótlioz kötődő verseiből, s elmondta a Foton sok időt eltöltő Garay János, Az obsitos című versét. Józsa István, Foton élő festőművész Garay Jánosról készült portréját ajándékozta a könyvtárnak, melyért dr. Földi Petemé, a könyvtár vezetője, az ünnepség rendezője mondott köszönetét. — Nádudvari — Ma temetik Vass Lajost Vass Lajost, a nemrég elhunyt népzenekutatót, Liszt Ferenc-díjas karmestert, országos hírű népművelőt ma délelőtt II órakor temetik a Rákoskeresztúri új köztemetőben. A XX. század művészete — 1970—1990 című tárlat a kor szellemiségét, a különböző, de egymásra hatást is gyakorló művészeti irányzatokat mutatja be. A kiállítás — amely a Szépművészeti Múzeum kortárs művészeti gyűjteményeiből válogat — érdekessége: első ízben ad áttekintést a közelmúlt kelet-európai képzőművészetének alakulásáról, jellemzőiről is. A bemutató a Dózsa György úti épület márványcsarnokában látható. A Dunakanyar modern festői mutatkoznak be a festészeti hagyományairól is nevezetes Nagymaroson. Hídvégi Valéria, Markó Erzsébet és ATizser Pál képeit december 2-ig tekintheti meg a közönség. HelyGerard Titus-Carmel, Claude Viallat, Alberto Burri, Rune Mields világhírű nyugati alkotók mellett régiónkat — többek között — Vladyslaw Hasior és Magdaléna Abakano- wicz lengyel, Mircea Spí- tarj román művész munkái képviselik a kiállításon. Ezenkívül magyar munkák is láthatók a már- ványcsarnokban, például Kepes György, Amerikában élő festő- és grafikusművész alkotásai. A kortárs művészet bemutatója 1993 tavaszáig tekinthető meg, szín a G Galéria Pézsma utca 4. sz. kiállítóterme, December 5-től ugyanitt mutatkozik be Jankovits János grafikusművész. A verőcei művelődési házban ezen a héten még látható Bethlen Sára kisplasztikái tárlata. Ha egy költő vers- vagy esszékötete mottójaként egy klasszikus, avagy kortárs alkotó immáron klasz- szikussá váló szövegrészét választja, akkor annak az idézetnek ülnie kell a kötet egészére. „Ülnie” kellene, ha a költőnek nem állna keze ügyében a játék — a mottó megválasztásában is. „Isten hozzád szülöttem föld. / Én miattam lehetsz már zöld: / Tiportalak, nem tiporlak, / Isten hozzád, már itt hagylak’’ — olvasható Vikár Béla egyik Somogy megyei népköltési gyűjtésének a szövege Fodor András 1990-ben megjelent esszékötetének az első oldalain. Isten hozzád — ami napnál is világosabban jelzi az elválást, mármint a szülöttem (az az szülő-) földtől való szakítás könyörtelen valóságát. E sorok írójában a szülöttem földtől való el- és megválás motívuma történelmi és etikai kataklizmákat idéz (határátlépésekkel és családmentésekkel fűszerezett „történelmi” Hídvégi, Markó, Mizsér a nagymarosi G-ben Nemzetközi könyv-, video- és ba ngszerkiá 11ítás Részvételi kedvezmény a magyaroknak A múlt évi sikeres bemutatkozás után a Nemzetközi Tudományos Ismeret- terjesztő Irodalmi és Információs Központ (Inter- bright) márciusban ismét megrendezi nemzetközi könyv-, video- és hangszerkiállítását Könyv- és video- kommunikáció egy jobb világért címen a Pesti Vigadó és Vigadó Galéria épületében. Kiállításukat az Expo ’96 egyik erőpróbájának szánják. A rendezvényen olyan nemzetközi hírű cégek, mint a Cambridge University Press, a világvallásokat felkaroló Bahai's Publisher, az ostzrák Herder, a Japán Kiadói Szövetség, az egyik legnagyobb német terjesztő, a Koch, Neff és Oetinger, valamint hazánkból többek között a Téka és a Tankönyvkiadó vesz részt. A kiállított könyvek ezúttal is forintért vásárolhatók meg a helyszínen. A kiállítás idén is a következő főbb témákra tagolódik: tudomány, művészet, szépirodalom; korszerű nyelvoktatás és nyelvtanulás; gyermekkönyvek, video- és játékkiállítás; zeneirodalom, hanglemez- és hangszerkiállítás. A rendezők a fenti tárnák közül idén a zenei, szekciót emelték ki. Az itt kiállított hangszer .k — köztük várhatóan több Stradivari — egy részét a helyszínen kipróbálhatják a látogatók. A kiállítás keretén belül különböző rendezvényeket is tart az Interbright. Sa- tellitabemutatójukon a környezetvédelemről, természettudományos és vallási témákról nyelvoktatásról, történelemről, riéprajzról és szociológiáról hallhat- nak-láthatnak az érdeklődők. A zenei bemutatóhoz komoly- és könnyűzenei rendezvény is kapcsolódót. Az Interbright három ka- marakiállítást is szervez a kiállításon belül: Magyar írók külföldön, illetve Külföldi írók Magyarországon, valamint Könyvillusztrátort kiállítást, mely utóbbi legsikeresebb résztvevői közöli díjakat osztanak ki. A nemzetközi kiállításon való részvételre november határon túli magyar kiál- 30-ig lehet jelentkezni a lítók számára 24 százalékos következő címen: 1476 Bu- kedvezményt biztosítanak. dapest, Pf. 225. A hazai és (d. v. s.) VERSEK ÜZENETE Egyszemélyes színház A vers addig él, amíg van, aki leírja Dúsa Ödön, Stockholmban élő, kolozsvári származású előadóművész két sikeres budapesti szavalóestje után már a tavaszi előadás-sorozatra készül. Üjabb, Szürkület című estjét Kányádi Sándor és László György verseiből állította ös-ze. A magyarság (de az anyaföldön kevésbé) ismert költőinek szellemi üzenetét hozta, hozza el hozzánk. Az erdélyi magyar költészetet szólaltatja meg, elismerteket és mellőzötteket egyaránt. Teszi mindezt Erdélyben, Magyarországon, Svédországban, vállalva a sorsközösséget mindazokkal, akik e nemzet költészetéért, színjátszásáért sokat tettek és tesznek. Egyszemélyes színháza misszió és egyben üzenet. Húsz éve hajtja a feladat, egy elfogadott kihívás beteljesítése felé. A vers addig él, amíg van, ki leírja, elmondja, elfogadja. A magyarországi közönség és Dúsa Üdön két novemberi fellépése csak megerősítik ezt. Az üzenet ismét célba ért. Reméljük, Pest megye verskedvelő közönsége mielőbb találkozni fog líránk elkötelezett és méltó tolmácsolójával. J. EGY VERSKÖTET HANGULATÁBAN Egymás gondjait fogalmazzuk emlékeket) — megörökölt és át nem örökíthető vidékek, Aranyosszékek és Somo- gyok, Háromszékek és Göcsejek utánozhatatlan ide- oda rázogatását — hogy ne a történelmi szita (Trianon utáni) riszálását említsük ... Őrzök magamban egy színes emlékképet: a 70-es évek közepén Fodor András és családjának egy része az erdélyi Aranyosszékre látogatott. Egyszóval: vendégem volt, vendégünk és nagy szeretettel, már- már élvezettel „fedezte fel” azt az Aranyosszéket, ahol épp akkor a Balázs Ferenc szellemét idéző irodalmi kör működött (Jósika Miklós művelődési kör címén), félvállalva a nemzetiségi élet és sors megannyi baját .... ahol Petőfi utolsó napjait élhette, ahol a szülöttem föld elsorvasztása és elfeledtetése érdekében megannyi hivatalos fórumot állított a román hatalom .., Őrzöm a torockói és Torda- hasadéki kiruccanás felvételeit, és őrzök más emléket is. Egyet nem őrzök, mert nem őrizhetek: a szülőföld, azaz szülöttem föld elhagyásának, megtagadásának, illetve megtagadta- tásának a hangulatát. És a mottó, Fodor András mottója mégis ezt sugallja. Vajon nemrég megjelent verskötetének ezért ilyen meggyfanyar az íze, vajon a Meggyfa (Szépirodalmi, 1992) keserédes verseiből ezért sugárzik felénk a költőkre épp nem jellemző bizonytalanság? E sorok írója — immáron a történelmi határok innenső oldaláról figyelve a határokat és hajdani szülőföldjét, az Aranyosszéket — hajlandó elfogadni annak az igazságát, hogy jó ideje nincs határon túli és határon inneni, hogy egy idő óta egymás gondjait fogalmazzuk meg — határok minden oldalán élő és alkotó magyar írók és költők. A Meggyfa című kötet, tán éppen azért, mert bár ismételten vissza-visszatér a „megtagadott” Somogyba, a maga sajátosan Fülep Lajos-i Várkonyának a „zengésével”, idézvén az egykori „janicsár-idő” hangulatát, annak a megfogalmazására késztet, miszerint (végre) hazai, költőtársak száján is felszakadt a zár: igenis a SZÜLŐFÖLD elhagyása nem vétek — vétek az, ha képtelenek vagyunk hozzá visszatérni, mint félszárnyú bumeráng, vagy meghibásodott ingaszerkezet (lásd a Tornai Józsefnek címzett A politikai végzet című verset). Egyetemesen magyar költő verskötete a Meggyfa. Mert hiszen szerzője egyike az egyetemes magyar nyavalyák ismerőinek. Bágyoni Szabó István
