Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP HAVANNABAN CÁFOLJÁK, hogy tovább csökkentenék a jelenlegi napi 8 (nyolc !)-dekás kenyér-fejadagot. „Ha mégis lesz változás, arról idejében értesítjük a lakosságot” — teszi hozzá az illetékes. Ugyanakkor elismeri, hogy B sütödékben használt liszt nem kenyérnek való, nem kel meg rendesen, s ezért a megannyi panasz a térnék minőségére. A JAPAN MEZŐGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM a rizzsel beültetett termő- terület csökkentéséről határozott. Megfigyelők a lassítás, a japán agrárpolitika „fordulata” mögött a kormánypárt nyomását vélik felfedezni. CSŐDBE JUTOTT ai orosz vállalatok közel 20 százaléka, állította a privatizációs ügyek orosz minisztere. Egyes ellenzéki szakértők szerint az említett számadat négyszerese közelíti meg a valóságot. BULGARIA VALUTATARTALÉKA a január— szeptemberi időszakban 778.4 millió dollárral növekedve 1,895 milliárd dollárt tett ki. A BTA bolgár hírügynökség a Bolgár Nemzeti Bank illetékeseit idézve azt jelentette, hogy ez a növekedés csupán negyede a „normálisnak”. A i, hogy pontosan mi értendő normális valutatartalék növekedése alatt, azt a BTA nem részletezte. Dobra vert vállalkozások Érden árverések — Cegléden csak hátralékok Míg megtakarított forintjaink .kamatai az utóbbi időben ugyancsak csökkentek, a pénzintézetek a hitelek kamatait viszont nem igyekeznek csökkenteni. Az OTP manapság 32+3 százalékra ad például vállalkozói hitelt, ami elég magas kamat, gazdaságunk jelen állapotában nagyon nehéz a törlesztéseket rendben fizetni. ★ A minap Érden járva a városháza hirdetőtábláján több árverési hirdetményt láttam, valamennyi esetben az OTP volt megjelölve ár- vereztetőként. A dobra verendő értékek között láttam daruskocsit, egyéves, alig használt Audi 80-ast, csúcsesztergagépet. Arra következtettem, hogy az árverezendő vagyontárgyak valamilyen vállalkozás részei lehettek egykoron. Jó-e a következtetésem ? — kérdeztem Smigruha Mihályné fiókvezetőt. — Igen, az árveréseket szinte kizárólag vállalkozók ellen kértük. Százezer—kétmillió forint közötti hiteleket vettek fel a szóban forgó vállalkozók, már jó deje nem tudnak fizetni. — Mi lehet az oka ezeknek a tartozásoknak? Kosz- szul választották meg a vállalkozási formát, a gazdasági ágat? Vagy egyszerűen csak rosszul gazdálkodtak a vállalkozók? — Nehéz erre válaszolni, mert akár tíz oka is adódhat annak, ha egy vállalkozás megbukik. Egyik ok kétségtelenül a vállalkozói tapasztalat, a menedzseri rutin hiánya. Ok lehet az is, ha a vállalkozó rosszul választja meg vállalkozása méretét, többet akar fogni, mint amennyit bír. Ügy látom, gyakori az is, hogy nem teljesül a hitelfelvétel szerződésben rögzített célja. Mi egy-egy kérelem esetén csak azt vizsgáljuk, hogy megvan-e az előírt saját erő, van-e hitelfedezet. Ha ezeket biztosítottnak ítéljük, a hitélte megnyitjuk. Előfordult, hogy valaki műanyagból készült gyermek- játékok gyártására, az ehhez szükséges gépek beszerzésére kért és kapott hitelt, aztán berendezett egy har- minetehenes lefejő tehenészetet. Az állatok elpusztultak, a vállalkozó képtelen törleszteni. Azt is tapasztaltuk, hogy a vállalkozónak esze ágában sincs arra használni a tőlünk felvett pénzt, amit hitel céljaként megjelölt. Részben ez az oka annak, hogy a vállalkozók néni teljesítik fizetési kötelezettségüket. ★ Az OTP ceglédi fiókjánál szintén érdeklődtünk, arrafelé is olyan felelőtlenek az új vállalkozók, mint a Duna másik partján? — Nem irigylem a kollégámat — mondta Farkas Károly fiókvezető. Még egyetlen árverést sem kértünk, nem kényszerültünk rá. Nekünk is vannak olyan ügyfeleink, akik egy-egy alkalommal elmaradnak a törlesztőrészlet fizetésével, de az időben elküldött felszólítás mindig hatásos. Lehet, hogy azok a vállalkozók, akiknek mi hitelt nyújtottunk óvatosabbak, mint a megye másik felében élők? Több tucat vállalkozónak nyújtottunk hitelt, több tízmillió forintot — de nagyon lelkiismeretesen törleszte- nek. II. Z. Több kérdésben is egyetértésre jutottak tárgyalásaik során a Társadalmi Agrárparlament és a kormány képviselői. A megegyezés három területet — piacvédelem; falusi, illetve agrár-munkanélküliség; az élelmiszer-ágazat finanszírozása — érint, melyek konkrét megvitatására — valószínűleg már miniszteri szinten — decemberben kerül sor — mondta el az újságíróknak Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium álKárpollás a mezőgazdaságnak lamtitkára kifejtette; a nyugati modell, az élelmiszer-gazdaság 40-50 százalékos támogatása nálunk nem megvalósítható. A jelenlegi problémák főként a belföldi piacvesztésből adódnak, amiért az ágazatot ideiglenesen kárpótolják az exportjövedelmek. 1992-ben várhatóan 2,5 milliárd dollár lesz az ágazat deviza- bevétele, az aktívum értéke pedig eléri a 150 milliárd forintot. Az Agrárparlament képviselői hangsúlyozták: ki kell alakítani az átlátható szabályok mozgatta piaci mechanizmust, ugyanakkor az állami támogatás megvonása az ágazattól nem lehet túl gyors. Üdvözölték azt a kormányszándékot, hogy az élelmiszer-ágazatból származó privatizációs jövedelmeket fokozottabban forgassák vissza a vállalatokba. Véleményük szerint a rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek jobb kihasználásával a kormány a támogatás növelése nélkül is számottevő eredményeket érhetne el. Önkormányzati tulajdonba kerülnek Átalakul a PVCSV Az érvényben lévő rendelkezések szerint január elsejéig át kell alakulnia a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Szegedi Pál tanácsnok, kinevezett vállalati biztos kezdeményezésére hívták össze azt a szakmai egyeztető megbeszélést, amelyen dönteni kellett a jövendő üzemmérnökségek sorsáról. Az elmúlt héten ugyan minden érdekelt település önkormányzata megvitatta az átalakulással járó ter- V-.:et és elképzeléseket, de a vagyonátadó bizottságnak tegnap kellett véglegesen döntenie, hogy milyen formában fognak működni ezek az új gazdasági társulások és egységek. Tudni kell, hogy néhány önkormányzat saját hatáskörében oldja meg a jövőben a víz- és csatornamű- szolgáltatások gondját, de az általános elképzelés szerint üzemmérnökségek megszervezésében gondolkodnak a települések ön- kormányzatai. A tervezett nyolc üzem- mérnökségnek kell vállalnia a továbbiakban az elsődleges fontosságú lakossági szolgáltatást, és már most világosan látszik, hogy sok-sok gonddal kell majd megküzdeniük az elkövetkezendő időszakban. Többen hangoztatták, hogy az induláskor szükséges anyagi feltételek megteremtésében számítanak a megyei önkormányzat költségvetési támogatására. Az érdiek véleménye szerint biztosítani kell a vagyonmegosztás tisztességes módját, és még az átalakulás előtt meg kell teremteni a szükséges pénzügyi fedezetet. Dabas polgármestere némi iróniával, de annál határozottabban mondta el, hogy náluk nem kevesebb, mint tíz „vattaembert” fizetnek a nagy semmiért. Ezekre a jövőben nem lesz szükség. Kifogásolta, hogy az átalakulási időszakban is nagy prémiumokat fizetnek ki törvénytelenül, de megnyugodtak a kedélyek, hiszen Szegedi Pál vállalati biztos elmondta, hogy határozottan megtiltott minden pénzkifizetést, csupáncsak a díjbeszedők munkája honorálható. A monoriak kételkednek a gyors átalakulás sikerében, és kifogásolták, hogy nem kaptak időben megfelelő részletes tájékoztatást. Tulajdonképpen vita csak akkor kerekedett, amikor a központi vagyon jövendő sorsáról esett szó. Egyesek szerették volna megszüntetni, mások ellenkező véleményen voltak, mondván, hogy a géppark állományát szolgáló kft.-be kell bevinni, mert csak így lehet megfelelőképpen igazságot tenni az óhajok kérdésében. Gyakorlatilag arról szólt a történet, hogy egyáltalán van-e szükség egy kilencedik önálló gazdasági egységre vagy sem. Végül is úgy tűnt, hogy az érdekeltek közös álláspontot tudnak kialakítani, amely szerint a jövőben lesz majd települési közművagyon, üzemmérnökségi vagyon, illetve egf központi vagyon. Lapzártakor még tartott a vita, a történtekre visz- szatérünk. Papp János Mintagazdaságból növénygénbank A régi séikiiűsések ' eg * b e ß" // tg ugboiidőszerűek ETIÓPIÁBAN nyolcmillió ember élete kerülhet veszélybe, ha rövid időn belül nem segítenek rajtuk, egyebek között 1,4 millió tonna élelmiszerrel. Az aszály sújtotta ország egyes vidékein gyakori az éhhalál, áldozatai elsősorban öregek és gyerekek. Elkezdődött a lakosság elvándorlása is. OROSZORSZÁG humanitárius segítségben részesíti az özönvízszerű esőzés sújtotta Montenegrót, melyet még gátszakadás is fenyeget — jelentette be az orosz külügyminisztérium. A minisztérium szóvivője nem adott részletesebb tá jékoztatást a segítség mibenlétéről, sem pedig ösz- szegéről — írta az AFP. DAKARBAN BEFEJEZŐDÖTT a déli félteke 15 fejlődő országát tömörítő önálló szervezet (G15), a Tizenötök csúcstalálkozója. Az állam- és kormányfők elfogadták Chile jelentkezését a szervezetbe. Határoztak egy saját pénzintézet, úgynevezett Déli Bank kiépítéséről, valamint egy szenegáli továbbképzési központ létrehozásáról. Számos iparágban az eddigi együttműködés erősítéséről döntöttek a tárgyaló felek. Sanyarú helyzetben vannak a csak állami költségvetésen élő tudományos kutató- intézetek. Nonprofit jellegük miatt egyébként is elkülönültek a piaci szférától, s a csökkenő finanszírozás miatt esélyük sincs pénzt keresni, hogy azt visszaforgatva önállóan fennmaradhassanak s végezhessék munkájukat. A Tápiószelén működő Agrobotanikai Központ egy azok közül, amelyek a fenti problémával küszködnek. Tudnunk kell azonban, hogy az ország vezető nemzeti növénygénbankjáról van szó, ahol szántóföldi és zöldségnövényeinket mint génforrásokat gyűjtik, kutatják. Megőrzik a magyar tájfajtákat és helyi változataikat. Igény szerint bármelyik felszaporítható vagy valamely tulajdonsága átörökíthető, legyen az a kukorica között jól termő babfajta, vagy abrakot kiváltó zöldtakarmány, mondjuk szöszös bükköny, csicsóka, esetleg baltacím. Itt azt is tudják, hová, milyen talajra speciálisan mi a legjobb. Aligha szorul tehát bizonyga- tásra, az újraszülető kisgazdaságok szempontjából ennek igen nagy a jelentősége. Mégis méltatlanul keveset hallani a Mezőgazdasági Minőségkutató Intézet felügyelete alá tartozó génbankról. Pedig — épp a sanyarú helyzet miatt — időszerű, sőt példaadó az Agrobota- nika története, lévén hogy egykor alapítványi tangazdaságként született. Erről először 1929-ben Konkoly Thege Sándor doktor, az Országos Magyar Mezőgazdasági Egyesület főtitkára és Phöl Henrik, a tangazdaság felügyelője írt beszámolót. Eszerint Szelé- nyi Lajos dr. orvos 1835. évben készült végrendeletében az OMGE részére adományozta nemesi birtokát. Az oldalági rokonok pereskedése miatt csak 1912-ben került új tulajdonosához a több mint 300 kát. hold nagyságú földterület, s a rajta lévő épületek. Az alapítólevél úgy rendelkezett, hogy „a mintagazdasági alapítvány célja a mezőgazdasági szakismeretek terjesztése, a tudomány és tapasztalat vívmányainak a gyakorlatban való kipróbálása és az eredményeknek a gazdaközönséggel való megismertetése”. Másik feladata „a már bizonyos ismeretekkel rendelkező gazdaifjak továbbképzése”, amire vonatkozóan viszont sem a végrendelet, sem az alapítólevél közelebbi utasítást nem tartalmazott. A két dokumentum értelmében a birtokot sem eladni, sem adóssággal megterhelni nem szabad. A beszámoló kalászosok, kapásnövények és takarmány kísérleti jellegű termesztéséről ír, de ugyanígy telepítettek szőlőt, fásítottak, állattenyésztéssel foglalkoztak. A tangazdaság életében az újabb nagy fordulópont 1958, amikor dr. Jánossy Andor professzor vezetésével — akit egyébként az 1958-os forradalom után mintegy büntetésként száműztek ide — hozták létre az Agrobotanikai Intézetet. Magyarország ezzel kapcsolódott be a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete által kezdeményezett akcióba, amelyben Tápiószelén először a fajtagyűjtemény létrehozásán munkálkodtak. A törekvés a növénytermesztésben akkoriban megjelenő intenzívebb termelési technológiát igénylő fajták és hibridek miatti faj- és fajtaválaszték szűkülésének, a hagyományos helyi fajták eltűnésének igyekezett gátat vetni. Az intézet a hetvenes évek elején a stockholmi környezetvédelmi konferencia ajánlásait követően génbankká alakult át. Az idén, néhány nappal ezelőtt újabb ajánlás érkezett a FAO-tól. A nyáron egy, a közép- és kelet-európai génbankokra kiterjedő vizsgálat alapján az Agrobotanikai Központ a teljes magyar génbankprog- rám szakmai koordinálására, Magyarország ez irányú nemzetközi együttműködésben való képviseletére javasolták. Ehhez nélkülözhetetlen a központi információs rendszer kiépítése, hiszen ez egyben alapfeité- tel a most kifejlesztendő európai génbank számítógépes rendszerhez való csatlakozásnál. A koordinálásra minisztériumi belső határozat született — tudtuk meg dr. Holly Lászlótól, az intézet igazgatójától — a részletes kidolgozás azonban még folyamaiban van. A megvalósítás nem képzelhető el az infrastruktúra megfelelő kiépítése nélkül, hiszen hatalmas mennyiségű információ tárolását, szükség esetén azonnali továbbítását kell megoldani. Az ország 1360 növényfajából 72 300 tétel szerepel a hazai gyűjteményekben, ebből Tápiószelén félszázezer található. A már meglevő számítógépes rendszert kellene tehát sürgősen továbbépíteni. — Az elképzeléseket azonban szinte önmagában meghiúsíthatja, hogy nincs korszerű telefonunk, telefaxunk: Ceglédről 650 ezer forintért hozhatnánk egy crossbarvonalat. Pénzügyi támogatottságunk szűkülése miatt jelentősen csökkenteni kényszerültünk a létszámot: az 1990. évi 184- ről a nyár elejére 109-re fogytunk, jelenleg már csak 72-en vagyunk, köztük kutatók, technikusok, laboránsok. Az átlagos bruttó havi bérünk tizenkétezer forint: szerencsére azok. akik itt dolgoznak, nem veszítették el szakmaszeretetüket — mondta az igazgató. Az egykori Szelényi-féle alapítvány célkitűzéseinek és a mai követelményeknek is az felelne meg legjobban, ha az itt felhalmozott eredeti faj- és fajta- választék felszaporítása után a neki megfelelő vidék kis- és középgazdáihoz, a szövetkezetekhez minél gyorsabban kikerülne. A szaporítóanyagok előállításához azonban vállalkozók kellenének, mert ez a tevékenység már nem az intézet feladata. A pénz és egyéb feltételek hiányán túl akad még néhány, ma már fölösleges kötöttség, ami gátolja a gyűjtő- és kutatóintézet közvetlenebb részvételét a mezőgazdasági termelésben. Közös érdekünk ezek feloldása, a tápiószelén és máshol lévő tudományos értékek közkinccsé tétele. Tóth Ferenc
