Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

Zűrzavar a román határátkelőkön A román vámhatóságok keddi jelentése szerint Ro­mánia nyugati határátke­lőin mintegy 25-30 száza­lékkal csökkent a gépko­csiforgalom a szigorú vám­intézkedések következté­ben. Annak ellenére, hogy nem jeleztek összetűzése­ket, tanácstalanság és a fe­jetlenség meglehetősen nagy volt. A Vaskaputól Hagy lakig levő átkelőktől a ro­mán és külföldi turisták 90 százaléka fordult rissza megfelelő anyagi eszközök hiányában. Népes volt v - szont azok száma, akik gyalogosan, poggyászokká: megrakodva lépték át a tia- tárt. Erdélyi hírforrások sze­rint a nyugati határ fele folytatott benzincsempé szét tulajdonképpen már négy hete pang, egyrészt a görög benzin Jugoszláviába áramlása, másrészt az akut erdélyi benzinhiány miatt. Ügy tűnik, a megszorító vámintézkedéseknek lóval korábban kellett volna meg­születniük, jelenleg több zűrzavart okoznak, mint hasznot Izraeli cenzúra Újságírók felelősségrevonása A hónap eleji, halálos áldozatokkal járó titkos iz­raeli hadgyakorlat, a „tá­bornokok háborújának” ki­robbantása után, a katonai cenzúra és a külföldi sajtó kapcsolatát is kikezdte. A jeruzsálemi rádió tegnapi jelentése szerint a cenzor négy tudósítótól követelt írásban magyarázatot a lap­jaikban megjelent informá­ciókról, amelyek szerint a hadgyakorlat főpróba volt egy bejrúti kommandóak­cióhoz, a Hizbollah siíta mi­lícia vezetőjének megölé­séhez. Az Izraelben tartósan dol­gozó — vagy csak oda láto­gató újságírók — mielőtt akkreditálják őket, aláírá­sukkal kötelezik magukat, hogy minden, az ország biz­tonságát érintő értesülésüket a továbbítás előtt megmu­tatják a katonai cenzornak. A cenzúrahivatal egyik illetékese szerint a szóban forgó tudósítók a figyelmez­tetéstől újságíró-igazolvá­nyuk visszavonásán át egé­szen a kiutasításig terjedő megtorlásban részesülhet­nek. Az izraeli Külföldi Újság­írók Szövetségének (FPA) elnöke a kiutasítás, illetve a sajtóigazolvány megvoná­sa esetére példa nélküli vál­ságot jósolt az FPA és az izraeli hatóságok között. Conny Mus szerint a had­seregen belüli presztizshá- borút akarják megvívni a sajtó hátán. Közeledés a kereszténységhez Walesa az elszámoltatásról — A múlttal el kell szá­molni, de nem ez a legfőbb cél — jelentette ki Lech Walesa lengyel államfő teg­nap, a Trybuna című szo­A lengyel katolikusok tiltakozása Az abortusz sérti a természet Bronislaw Dabrowski ér­sek, a lengyel püspöki kar titkára megismételte a hí­vőkhöz intézett felhívását, hogy imádkozzanak az em­beri élet tiszteletben tar­tásáért, és azokért a meg- tévelyedettekért, akik „a haladás és a szabadság mértékét látják az abor­tusznak nevezett gyilkolás megengedhetőségében”. Francíszek Macharski ér­sek, a krakkói metropolita vasárnap, a krakkói temp­lomokban felolvasott leve­lében szólította fel a híve­ket. hogy utasítsák el a népszavazás gondolatát az abortusztilalom kérdéséről. Az érsek hangsúlyozta, hogy az abortusz nemcsak az emberi jogokat, de a ter­mészet rendjét is sérti, s ha most megengedik, hogy errő] népszavazással dönt­senek, az más hasonló nem­telen cselekedetekhez, így például az eutanáziáról („kegyes halál”) való szava- zásos döntéshez vezethet. A Czestochowában ki­lencedik alkalommal meg­rendezett Keresztény Kul­túra Hetének résztvevői nyílt levelet intéztek a par­lament vezetőihez, amely­ben közölték: „Elég volt abból, hogy a legnagyobb tömegtájékoztatási eszkö­zök pornográf, erőszakos, gyűlöletteljes és a lengye­lek 95 százalékát kitevő keresztények vallásos érzé­seit sértő műsorokat és fil­meket sugározzanak!” A to­vábbiakban követelték, hogy a rádió, a televízió és a lapok hagyjanak fel a ka­tolikus egyház, a pápa, a prímás, a püspökök és a papok elleni támadásaik­kal. ciáldemokrata újság szer­kesztőségében tett látogatá­sa során. A vezető lapokat végiglá­togató elnök kifejtette, hogy az elszámoltatást a törté­nészekre és az ügyészekre kell bízni, a legfontosabb most az országépítés, amely­ben van hely mindenki szá­mára. A mintegy másfél órás beszélgetés során a baloldallal szembeni legfon­tosabb elvárásaként nevez­te meg közeledését a ke­reszténységhez. Pápalátogatás a Baltikumba II. János Pál jövőre lá­togatást tesz Litvániában, Lettországban és Észtor­szágban. Ez lesz a katolikus egyházfő első útja az egy­kori Szovjetunió területére. A balti államok lakosságá­nak döntő többsége katoli­kus vallású, szemben a szomszédos Oroszországgal, Ukrajnával és Fehérorosz­országgal, ahol a keresztény ortodox vallás az uralkodó. Határrevízió? Az olasz nem! Olaszországban erősöd­nek az olasz—jugoszláv határt rögzítő osimói szer­ződés újratárgyalását kö­vetelő hangok, noha Emi­lio Colombo külügyminisz­ter a minap világosán le­szögezte: a jelenlegi hatá­rok Szlovéniával nem kér- dőjelezhetők meg. Az II Giornale című konzervatív milánói napi­lap aláírásgyűjtő mozgal­mat indított el a szerző­dés megváltoztatásának követelésére, és máris egyetértő levelek százai érkeztek a szerkesztőség címére. A kezdeményezés célja a nyomásgyakorlás a kor­mányra, annak érdekében, hogy a Jugoszlávia fel­bomlásával kínálkozó egyedülálló lehetőség ne maradjon kihasználatlanul — buzdítja olvasóit na­ponta az II Giornale. Az osztrák hírügynökség ismertetése szerint „a ke­leti határok helyzetének javítása” mellett a milánói lap a szlovéniai olasz ki­sebbség jogainak és a II. világháború után elkobzott isztriai és dalmáciai olasz javak problémájának meg­vitatását is szükségesnek ítéli. Szóbeli jegyzék benzinilleték-ügyben Szüntessék meg az illeték behajtását! A bukaresti magyar nagykövetség a Külügymi­nisztérium utasítására már kedden hivatalos tájékozta­tást kért a román hatósá­goktól a benzinilleték be­vezetéséről. Mivel a tájé­koztatást nem kapta meg, szerdán reggel a Külügymi­nisztérium illetékese hiva­talába kérette a budapesti román ügyvivőt — infor­málta az MTI-t tegnap dél­után Herman János külügyi szóvivő. Az ügyvivővel közöl­ték, hogy a magyar közvé­lemény meglepetéssel fo­gadta a benzinilleték min­den előzetes hivatalos tá­jékoztatás nélküli bevezeté­sét. Ez a lépés jelentős za­varokat okozott az utasfor­galomban és nehéz helyze­tet teremtett a határállomá­sokon. A Magyar Külügy­minisztérium ismételten részletes tájékoztatást kért a román intézkedésről, és egyúttal kérte a román ha­tóságok közreműködését abban, hogy a román terü­leten rekedt magyar állam­polgárok kilépését mielőbb biztosítani lehessen. A Kül­ügyminisztérium véleménye szerint a legszerencsésebb az lenne, ha az intézkedést Románia néhány napra fel­függesztené. A Külügymi­nisztérium illetékese egy­úttal jelezte, hogy a nehéz helyzet mielőbbi megoldása érdekében a kéréseinkre adandó román válaszra még szerdán délután szükségünk van. Mivel a válasz a kért időpontig nem érkezett meg, és nem tapasztaltuk annak jelét, hogy a román hatóságok kérésünknek megfelelően kezelnék a Romániában rekedt ma­gyar állampolgárok ügyét, tegnap délután 5 órakor a Külügyminisztérium illeté­kes főosztályvezetője szó­beli jegyzéket nyújtott át Románia budapesti ügyvi­vőjének. A jegyzék hangsú­lyozza, hogy a benzinille­ték bevezetése nagymérték­ben sújtja a Romániába lá­togató magyar állampolgá­rokat. A minden előzetes értesítés nélküli lépés ugyanakkor komoly nehéz­ségeket okoz a Romániában rekedt magyar autósoknak, kedvezőtlenül befolyásol­hatja a két ország között örvendetesen fejlődő lakos­sági kapcsolatokat. Ezért a Külügyminisztérium jegy­zéke kéri, hogy a román hatóságok vizsgálják felül intézkedésüket, és szüntes­sék meg az illeték behajtá­sát — mondta Herman Já­nos. HM-közlemény Sikertelen versenytárgyalás A Honvédelmi Minisz­térium az alábbi közleményt juttatta el tegnap az MTI- hez. „A Magyar Honvédség repülőgépeinek és lokáto­rainak egy részénél a nem­zeti saját—idegen felismerő (IFF) rendszer korszerűsí­tésére kiírt zártkörű ver­senytárgyalás elbírálásra került. A pályázók ajánla­tainak értékelése és össze­hasonlítása megtörtént. Kö­zülük olyan nem érkezett, amely minden szempontból kielégítő és kedvező lenne, ezért a kiíró egyetlen aján­latot sem fogadott el.” A csöndes Csoóri Mindenféle emberek no­szogatják Csoóri Sándort, ugyan szólaljon már meg. Nyilatkoztasson ki vala­mit, mert ha nem, hát tudj- isten mi történik. Azt irta a napokban egy ember, aki ráadásul esztéta is, hogy egy másik, igen tekintélyes ember felszólí­tását kővetően már nem könnyű Csoórinak a néma­sághoz ragaszkodnia, és ki kellene böknie végre, hogy mi böki az oldalát. Egyér­telműen állást kellene fog­lalnia bizonyos tanulmá­nyokkal kapcsolatban, mert a mesebeli leány, és Ludas Matyi, no meg Illyés Gyu­la ravaszf ortély für fang fá­val előadott állítólagos fá­tyoltánca a Magyar Nem­zetben, majd a Magyar Hírlapban, nem elégíti ki a gondolat fürké szőkét. Nosza, mondom én, fog­juk meg Csoóri Sándort, kötözzük le jó erősen, val­latólámpát a szemibe ne­ki, de peckeljük fel a szem­héját is, nehogy lesüthes­se. Tegyünk meg ennyit azok kedvéért, akik a sze­me közé akarnak nézni, és szóra akarják bírni. Azok kedvéért, akik milliméter pontossággal szeretnék tud­ni, hol áll, kiktől határol­ja el magát, s kiktől nem. Akik tudni akarják, hogy ott ül-e még a pózna tete­jén, imádkozó pózban, vagy araszolgat csöndben az övéi felé. Mert aztat sugallják it­ten, hogy Csoórira figyelni kell. Egyetlen percre sem szabad levenni róla a vizs­lató tekintetet. Amíg meg nem mondja, mit forgat a fejében. Lehetőleg minél előbb, mielőtt még telje­sen összehajol önmagával. A hallgatás ugyanis ve­szélyes. Túl sokan értenek belőle. Bánó Attila Átfogó egyezmény Hollandiával Együttműködési meg­állapodást írt alá tegnap az egynapos látogatáson Buda­pesten tartózkodó Jozef Maria Ritzen holland okta­tási és tudományügyi mi­niszter, és Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke. Az együttműködés során főként az energiaracionalizálás, a mezőgazdaság, a biotechno­lógia területén bővülhetnek a két ország kapcsolatai. A holland és a magyar szak­minisztériumok között ez idáig nem volt rendszeres kapcsolat, az együttműkö­dés csupán az egyes tudo­mányos intézményekre kor­látozódott. Az árucsere-forgalom adatai alapján Hollandia 1991-ben hazánk nyolcadik­kilencedik legfontosabb ke­reskedelmi partnere volt. A holland tőke magyarországi jelenléte az elmúlt két év során felerősödött, jelentős beruházásokkal jelentek meg a holland multinacio­nális cégek, mint például az Unilever, a Philips, a Dou- we Egberts. Jelen van Ma­gyarországon a két legna­gyobb holland biztosítótár­saság, a Nationale Nieder­land és az AEGON, vala­mint a holland banktőke is. A hazánkban működő mintegy 250 holland—ma­gyar vegyes vállalatba be­fektetett holland érdekelt­ségű tőke 250 millió dollárt tesz ki. AZÉRT A VÍZ AZ ÚR Újabb acélmonstrumot halásztak ki A dunai árhullám vél­hetően hatalmas károkat okozott a szlovákoknak. Erre enged következtetni, hogy tegnap újabb acélka­put „fogtak ki” a vízügyi dolgozók Rajka térségében. A 24 méter hosszú, 3 méter széles szerkezet nagy meny- nyiségű fauszadékkal együtt érkezett a magyar oldalra. A 25 tonnás monstrum a 20 nyílású dunacsúni ár­apasztó tartozéka csakúgy, mint az a kapu, amely már kedden megérkezett Rajká­ra. Mindkettőt sikerült, rög­zíteni. Egy harmadik elsza­badult szerkezet a hírek szerint a főmeder felé tar­tott, ezért az Észak-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság hirdetményben hívta fel a hajók figyelmét a baleset- veszélyre. Ügy hírlik azon­ban, hogy ezt a kaput szer­dán délután szlovák terüle­ten megtalálták. Mindegyik szerkezetet a C variáns építményeihez tartozó ár­apasztóról szakította le a víz. A Rajkánál partra ve­tett részegységek sorsáról, visszaszállításukról egyelő­re nem tudtak nyilatkozni az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóságon. Ami a C variáns körüli egyéb rongálódásokat illeti: a vízügyi szakemberek fel­tételezik, hogy a félig kész árvízkapun az áradás által, kikényszerített vízátbocsá- tás minden bizonnyal erős eróziós folyamatot indított el, a bezúduló víz kimélyít­hette a medret az építmény alatt, mivel az árapasztó úgynevezett utófeneke nem épült ki. Az árhullám jótékony ha­tásaként a szigetközi mel­lékágakba is jutott után­pótlás, arra azonban nem lehet számítani, hogy a ta­lajvíz feltöltődik. Márpedig, a Duna elterelése miatt a Szigetközben éppen a talaj- vízszint-csökkenés okozza a legsúlyosabb gondot. Akciészázathk a határ védshmro Nincs ellenségképünk A Magyarországot is egy­re inkább érintő szervezett bűnözés, így például a nem­zetközi ember- és fegyver- csempészet, valamint a délszláv háborús veszély új felfogású határrendészeti és a határvédelmi munkát tett szükségessé. A határokon a védő-szűrő hálózatot e cse­lekmények ellen kellett ki­alakítani. másrészt a határ­őrségen belül az úgyneve­zett akciószázadokat létre­hozni a fontos objektumok védelmére, a támadó irre­gularis fegyveres csoportok megsemmisítésére — mond­ta Kiss Kálmán vezérőr­nagy, a határőrség rendé­szeti főigazgatóba tegnap Kiskunhalason, ahol harcá­szati bemutatóval egybekö­tött sajtótájékoztatót tartott a Határőrség Országos Pa­rancsnoksága. Mint közölte: a határőr­ségen belüli akciószázadok kialakítását az 1991. októ­ber 27-én Barcsnál történt bombatámadás után, kor­mányhatározat értelmében kezdték eg. Ez idáig 19 ilyen századot állítottak fel, és további 9-et hoznak létre 1995-ig. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a határőrség­nek politikailag nincs el­lenségképe, ám katonai szempontból úgy kell gon­dolkodnia: ha az ország biztonságát veszély fenye­geti, azt el kell hárítani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom