Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

Januártól: szerződéskötések Környezetvédelmi konferencia az FM-ben A körösi konzervgyár talpon marad Érthető aggodalommal latolgatják a mezőgazdaságban a Nagykőrösi Konzervgyár jövőjét. Legfőképpen a közvet­len környezetében dolgozó kistermelők, hiszen a cég gaz­dasági szerkezetének átalakítása, a konzervipar piaci helyzete nagymértékben befolyásolja a több ezer kiskert további sorsát. A gyár II-es telepét privatizálták, a hírek szerint a közeljövőben a dobozitzemet is megvásárolják. A cég többi része pedig állami tulajdonú részvénytársa­sággá alakul. jöhet, paradicsompapriká­ból pedig főleg a paradi- csomalakúak, de a szerző­dések kötésekor ez utóbbi­nál még tisztázzuk a faj­tákat. — Mikor jöhetnek a ter­mesztők az együttműkö­désről tárgyalni? Országos viszonylatban roppant aggasztó a kon­zervipar helyzete, hiszen a 14 konzervgyárból alig né­hány maradt talpon. Ez utóbbiak közé tartozik a nagykőrösi is, amely a megosztódás után is jelen­tős felvásárlóbázist jelent majd a környékbeli gazda­ságok számára. Igaz, ter­melésének mennyisége vár­hatóan csak feleannyi lesz mint a ’80-as évek máso­dik felében, amikor évente 120 ezer tonna terméket ál­lított elő. — A termesztők szeret­nék, ha megnevezné a fajtá­kat is. — Nos, uborkából lénye­gében a forgalomban lévő összes fajta megfelel, de úgy gondolom elsősorban a minerva, az orienta adja majd továbbra is a termés zömét. Paradicsomból eb­ben az évben csak a ke­mény húsúakat vettük meg, jövőre a nagy bogyójú, sű­rítménynek való fajtákat is fogadjuk. Zöldpaprikából a csípmentesek bármelyike — Január közepe táján kezdjük a szerződéskötése­ket. Ekkor adunk majd az áradról is tájékoztatást. Azt már előre bocsáthatom, hogy garantált árakat is megállapítunk, ettől csak felfelé térhetünk el. A jövő évben nagyobb ár várható, többek között, a paradicsom felvásárlási árán kívánunk javítani. A városban szét­szórt felvásárlótelepeinket továbbra is hiánytalanul működtetjük. M. J. Elsőrendű a termőföld kímélése Agrár környezetvédelmi konferenciát tartanak Bu­dapesten, ma és holnap. Az I. országos agrár kör­nyezetvédelmi konferen­ciának a Földművelésügyi Minisztérium ad otthont. A nyitó előadást a rendez­vény védnöke Gergátz Ele­mér, földművelésügyi mi­niszter tartja. A kétnapos rendezvényen kormányzati szervek, kuta­tó intézetek és vállalatok szakemberei ismertetik szakterületük fontosabb környezetvédelmi problé­máit. A konferencia alap- gondolata az összefogás a környezetkímélő agrárter­melés kialakítására. Ehhez felhasználják az idén Rio de Janeiróban tartott kör­nyezetvédelmi világkonfe­rencia tapasztalatait is, ösz­szevetve a hazai környe­zetvédelmi politikával. Is­mertetik az agrár-környe­zetgazdálkodás feladatait, amely többek között ma­gába foglalja a termőföld védelmét, a műtrágyák, nö­vényvédő szerek és egyéb vegyi anyagok környezetkí­mélő alkalmazását, vala­mint az oktatás és kutatás feladatait. Külön kérdéscsoportként szerepel az erdő- és ter­mészetvédelem, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari hulladékok, melléktermé­kek kezelése és környezet­kímélő hasznosításuk. A konferenciára meghív­ták Gábor Dzs'ingisz urat, a holland társminisztérium környezetvédelemért fele­lős államtitkárát. A KÁRPÓTLÁS ÉS A FÖLDHIVATALOK Biztonságosabb az adatátvitel Új utakon a számítástechnika Biztosítani a gyors tulajdonszerzést Akár a keleti, akár a nyugati piacot nézzük, mindkét oldalon megtor­pant a kiszállítás. — ön mégis bizakodó a helyi termény forgalmazást illetően ... — vetem fel Dj- falusi Sándor termelési fő­osztályvezetőnek. — Fenntartom, amit egy évvel ezelőtt is mondtam, a gvár termelésének csökke­nése nem veszélyezteti a vá­rosban és környékén az ipa­ri felvásárlást. Továbbra is vevők leszünk zöldségfélék­re, gyümölcsökre. A zöld­ségfélék közül elsősorban az uborkára, a paradicsom­paprikára, paradicsomra, zöldpaprikára tartunk igényt, de más kisebb téte­leket is megveszünk. Nem érdemes viszont gyökér­zöldségekkel foglalkozni. A Közös Piac országaiba 1993-tól csak olyan termé­kek adhatók el, amelyeket nemzetközile'' elismert mi­nősítő bizonyítvánnyal szál­lítanak az exportáló orszá­gokból. Ez alól az intézke­dés alól a számítástechni­kai berendezések sem kivé­telek. A Számítástechnika, Kommunikáció és Innova- tika Rt. (SZKI) tegnapi sajtótájékoztatóján többek között elhangzott, hogy az elmúlt hónap során jelen­tősen megváltozott az SZKI Rt. gazdasági helyzete. Az Állami Vagyonügynökség­gel kötött megállapodással összhangban -alakítják át a cég vagyoni szerkezetét. Az SZKI megszabadult hi­teleitől, a társasági tőkét növelni fogják. A vállalat kapcsolatot lé­tesített a francia Dassault (DAT) elektronikai céggel, az általuk gyártott kártyát a magyarok forgalmazzák majd. Ezenkívül olyan számí­tástechnikai rendszert ho­nosítanak meg nálunk, amely hétszer r /orsabb az eddig alkalmazott adatát­viteli komputereknél. Az SZKI Rt. és a székesfehér­vári AlbaComp vállalat megállapodott egy közös konzorcium létrehozásáról. Ennek első lépéseként Bu­dapest és Székesfehérvár között zárt információs lán­cú telefonközpontot hoznak létre, ezt követi majd to­vábbi hét. A beruházás előnyeként emlegették a szakemberek, hogy illeték­telenek nem jutnak hozzá a vonalon keresztül továb­bított információhoz, ez csak speciális kódrendszer ismeretében lehetséges. Váltópereket indított mintegy egymilliárd forint értékben a nyári bankbot­rányban ismertté vált Gyo- maendrődi Vállalkozói Ta­karékszövetkezet — közöl­te a pénzintézetben kiren­delt bankfelügyeleti biztos, a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég munka­társa. A takarékszövetkezet fel­számolását július végén ké­relmezte az Állami Bank­felügyelet az illetékes bíró­ságnál. Jelenleg nagy erő­feszítések folynak a rövid lejáratú hitelek fedezetére felajánlott biztosítékok be­hajtására. Mivel a fedeze­tek értéke fokozatosan csök­ken, a követeléseké pedig nő, a hitelezők érdekét szolgálná, ha a bíróság (Folytatás az 1. oldalról.) rületiieg illetékes földhi­vatalok által a kárpótlások céljára kijelölt területeken az árverések, licitálások mintegy 20 százaléka már lezajlott. Sajnos, sok gondot jelen­tett az AK-érték megálla­pítása. Az 1959—61 között tartott téeszesítések idő­szakában eléggé elnagyol­ták az aranykorona-értéke­ket, mert a hatalomnak szüksége volt á gyors tago­sításra. Ennek hátulütői most jönnek elő, s okoznak olykor nézetkülönbségeket. Vázolta a privatizációból adódó alapvető teendőiket, fgy például az árverezett földek azonnali átvezetését az új tulajdonosok nevére. A téesztagok részarányai­nak a tulajdoni átvezetése úgyszintén a sarkalatos teendőik közé tartozik a földhivataloknak. Hazánkban Békés megye áll az első helyen, ahol a legtöbb földigénylőt tart­ják számon. Az élvonalba tartozik Pest megye, vala­mint a főváros. Ez utób­biakkal kapcsolatban el­hangzott, hogy az agglo­merációban különösen gondot jelent az igények kielégítése. Ugyanis az utóbbi néhány évtizedben sokan települtek Buda­pestre, illetve a főváros gyorsan döntene a felszá­molásról. A Békés megyei Bíróság ugyan megállapította a fi­zetésképtelenséget, azonban ez ellen a gyomaendrődiek fellebbeztek. A helyzetet bonyolítja, hogy a szintén csődbe ju­tott Ybl Bank részvényei­nek birtokbavételével és átforgatásával jogilag tu­lajdonosává vált a felszá­molás alatt levő Ybl Bank­nak. Még a rendőrségi vizsgá­lat sem tudta kideríteni, hová kerültek a bankbot­rány harmadik érdekeltjé­nek, az Általános Vállalko­zási Bank részvényei, me­lyeket szintén hitelfedezet­ként ajánlottak fel a gyo- maendrődi pénzintézetnek. —a. —a. vonzáskörzeteibe. Ennek következtében a kárpótlá­si célokra a szövetkezetek nem mindenütt tudtak ele­gendő termőföldet elkülö­níteni. Ezért lesz majd szükség a vitatott térsé­gekben az állami gazda­ságok művelése alatt álló szántóit kárpótlási célokat biztosító elkülönítésére. A sváb településeken élők majd a Il-es számú kár­pótlási törvényben foglal­tak szerint kapják vissza földjeiket. Az FM földügyi és tér­képészeti főosztályának a vezetője többször is hang­súlyozta. hogy hivatalaik a kártérítési igények és panaszok elbírálását, ren­dezését követően 60 napon belül kimérik a licitálá­sokhoz nélkülözhetetlen termőterületeket. — Kiemelten fontosnak tartjuk a helyi földrende­ző bizottságokkal a kor­rekt kapcsolattartást, s úgy ítéljük meg, hogy a jövőben a földhivatalok válnak a másodfokú ható­ságokká, és az esetlegesen felmerült problémák gyors orvoslóivá — fejezte be tá­jékoztatóját Zsámboki Sándor. Gyócsi László Drága az erdőtelepítés A Pilis Állami Parkerdő- gazdasághoz közel 70 ezer hektárnyi erdőterület tar­tozik. A cég ez év január­jától államigazgatási válla­latként funkcionál. A vál­lalat egyik legráfizetése- sebb területe a gödöllői dombvidéken elterülő erdő­ség. Az utóbbi három év­ben mintegy 50 millió fo­rintnyi veszteség szárma­zott erről a térségről. Egyre költségesebbé vá­lik az erdőtelepítés, hiszen egy hektárnyi tölgyes te­lepítése 100 ezer forintba kerül. A parkerdőgazdaságon belül elindult önállósodási és átszerveződési folyamat révén a pilisiek tulajdonos­társak lettek három kft.- ben. Közülük az egyik leg­eredményesebb a Kettner— Pilis Kft., amely egy né­met-magyar vadkereske­delmi cég. "7. L. Olcsó a Dunaholdiirg-részvény Véletlen az árcsökkenés? Az elmúlt héten élénkü­lő forgalom jellemezte a budapesti tőzsdét. Az utób­bi hetekben nagyot zuhant a Dunaholding-részvények árfolyama, nem tudni, mi­lyen kétes üzleti manőve­rek állnak a háttérben. A hét vége felé már mérsé­kelt emelkedés jellemezte ez.en papírok adásvételét, s csak a csillagjós a meg­mondhatója, meddig tart­hat ez a folyamat. Ügy tűnik, hetek óta sta­bil a Fotex-részvények ár­folyamkínálata. A két esz­tendeje piacon levő, lakos­sági pénztárcához készült értékpapírokat egységes áron adják-veszik. Az IBUSZ-részvények másfél esztendővel ezelőtti kibocsátási árukhoz képest rendkívül alacsony áron keltek el az elmúlt héten. Az alacsony árfolyam ked­vező alkalmat kínál azok­nak a megyei befektetők­nek és vállalkozóknak, akik most akarnak részvényt vá­sárolni. Számítani lehet majd az ár emelkedésére, mivel a tulajdonosoknak sem közömbös, mennyit ad­nak az értékpapírjaikért. Illetékes pénzügyi körök­ben gyanítják, hogy a bé­csi tőzsdéről kiszorult IBUSZ-papírt a külföldi brókerek nálunk értékesí­tik „felesleges” papírjaikat, mert így is jó üzlet. Ez oka lehet az itthoni alacsony árfolyamnak, tehát most nem lehet az IBUSZ-on ke­resni. Felbukkant egy olyan tár­saság részvénye, amely a közelmúltban csődöt jelen­tett, Ez a Terraholding- részvény, ha nem rende­ződik időben a vállalat ügye, feltehető, rövidesen kiszorul a pénzpiacról. Fantomrészvényeknek ne­vezik azokat a papírokat, melyek ugyan ott vannak a tőzsdén, de senki sem kere­si őket. Ilyen a Buda-Flax részvénye, melyet nem a csillaghegyi Buda-Flax, ha­nem a győri cég vitt piac­ra. A kárpótlási jegyekért cserélhető részvények kö­zül jelenleg a Zalakerámia van forgalomban, senki sem akar belőlük vásárol­ni. Hetente tízmillió fo­rint értékű részvény cse­rél gazdát a magyar tőzs­dén, a brókerek szerint volt már ennél jobb hét is. Az állam által garanciát vállalt kötvényekből már jóval nagyobb forgalmat bonyolítanak. Pillanatnyi­lag a legnépszerűbb a Pos­tabank I. sorozatú kötvé­nye, amely hosszú távra jó befektetést jelenthet egy vállalkozó számára, mivel fix összeget adnak egy év lejárta után. Az állampa­pírokból 200-300 milliós forgalmat bonyolítottak a múlt héten. A kevésbé tá­jékozottak kedvéért el­mondjuk, sohasem úgy kell elképzelni a tőzsdei üzlet­kötést, hogy röpködnek a zöldhasú bankók. Minden ügylet a pénz kikapcsolá­sával, papíron történik. Ezért biztonságos. (—rí a) I. M. Bírósági fejlemény a bankpsrben A rendőrök sem találtak meg NORMAN LAMONT brit pénzügyminiszter kedden kijelentette, hogy Német­ország alábecsüli az Euró­pai Közösséget sújtó gaz­dasági recesszió hatását és fölszólította Bonnt, hogy csökkentse a kamatlábakat Németországban. A brit miniszter szerint a német kamatcsökkentés lenne a legfontosabb feladat. AZ EURÓPAI KÖZÖS­SÉG gazdasági és pénzügy- miniszterei brüsszeli ta­nácsülésükön a tagországok között egyeztetett, gaz­daságélénkítő csomagterv kidolgozásában állapodtak meg. A miniszterek egyet­értettek abban, hogy a fel­merült javaslatokat az edin­burghi EK-csúcstalálkozó elé terjesztik. ROMÁNIA NEM HAGY EÖL a Ceausescu-rendszer bukása óta hozott refor­mokkal, sőt igyekszik ösz- szehangoltabbá tenni őket — jelentette ki Nicolas Vacaroiu kormányfő egy sajtótájékoztatón. Elmond­ta, hogy a tervezett refor­mok közül a hozzáadott ér­tékadó bevezetése legalább 5 százalékos áremeléssel jár majd együtt. KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGOT hozott lét­re a Magyar Gazdasági Kamara. Az üzleti életet képviselő közgazdászok úgy látják, hogy a következő évtizedekben össze kell hangolni a gazdasági fejlő­dést és a környezetvédel­met, a piaci erők és a kör­nyezetvédők bevonásával. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÄLLAPODÄST kötött a Magyar Gépgyártók Or­szágos Szövetsége és a Bel­ga Gépgyártók Szövetsége. A megállapodás szerint a két szövetség információk­kal, szakemberek cseréjé­vel, rendszeres találkozók­kal segítik majd a magyar és a belga cégek együttmű­ködését. AZ MTA VILÁGGAZ. DASÁGI KUTATÓ INTÉ­ZET szerint a magyar áruk exportképességének meg­erősítéséhez kormányzati intézkedésekre van szük­ség. A látványos piacnye­rés mögött a magyar válla­latok vagyonfelélése és a mezőgazdasági árualapok csökkenése húzódik meg. Kifulladni látszik a privati­záció, a keleti országoknak juttatott nyugati vám- és piacra jutási előnyök lé­nyegesen lecsökkentek. DOBRA VERTÉK Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Zöldért részvénytársa­ság vagyonának egy részét. A bíróság a Kossuth Hol­ding Rt.-t bízta meg a Zöldért felszámolásával, a felgyülemlett 1,5 milliárd forintos adósság kiegyenlí­tését szolgáló pénzügyi kér­dések rendezésével. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom