Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA i *KádnaiBtiű mMiK» JGu sti Nándor tárlata A kedvtelés szabadsága és művészete A ceglédi galériában megnyílt dr. Pesti Nándor orvos-festőművész kiállítása. A bevezető szöveget a kiállító egykori gimnáziumi tanára. Velkey Imre mondotta. A Ceglédről elszármazott alkotót nem kötik a tanult festők különböző korlátái és szabályai. Felszabadultan és lazán fest — irigylésre méltó bátorsággal — jórészt farostlemezre, hullámpapírra. Kifogyhatatlan kísérletező kedvében új minőséget hoz létre. Annál szabadabban gondolkodik, hogy stílusát egyetlen irányzatba be lehetne sorolni. Akad néhány jellegében figurális kompozíciója is.' A legújabb próbálkozásai papírplasztikák, az ősi festett afrikai maszkokra emlékeztetnek. Némi groteszkség sugárzik belőlük, s mégis maiak. Pesti Nándort elsősorban az iskolai évek emlékei kötik a városhoz. Húsz esztendeje Nyíregyházán él, s a megyei kórházban ideg- elmegyógyászként tevékenykedik. # Mi inspirálta az orvost arra, hogy a művészet világába kalandozzon? — Az 1950-es évek közepén a művészetekből vajmi keveset szippantottunk magunkba. Gimnazista korunkban is nagyon képzetlenek voltunk zeneileg, a képzőművészetről nem is beszélve. Talán az irodalom, a költészet egy kicsit közelebb került hozzánk. Ötödéves egyetemistaként hirtelen elkezdtem rajzolgatni. Feltehetően ott rejtőzött bennem valami, amit. nem lehetett szavakkal elmondani. Kerestem a kifejezés formáját — anyagban, mozgásban. ® Felrúgja a szabályokat: sajátosan egyéni utat jár. Ez voltaképpen egy tudatos készülődés végkifejlete? — Azt hiszem, van ebben némi kritikátlanság és ta- nulatlanság. Akit nem . tanítanak képzőművészek — mint engem —, az a rnafla- sága miatt semmitől sem riad vissza. Olyan anyaghoz is hozzányúl a magamfajta autodidakta, amihez egy tanult festő nem mer. • Témáiban miként szü- remlenek be az orvosi hivatás élményei? — Nem tudok erre pontosan válaszolni. Nyíregyházán — szinte bányász életet élve — egy kis orvos- csoport tagjaiként nagyon Intenzíven végezzük a hivatásunkat. Lehetetlenség, hogy ne szivárogjon az alkotásaimba az, amit naponta látok, ahogy próbál(ok)- urik segíteni a betegeken. Csak. életeié a képeimben Ma premier Cegléden Nem fizetünk! Kölcsey Ferenc alcímmel Is ellátta a Himnuszt: „A magyar nép zivataros századaiból”, Talán a cenzúra megtévesztése volt a célja, hiszen a vers jelen idejű fohász a nemzet sorsának rosszabbra fordulása miatt. A jeles szerző dramaturg, Mészöly Gábor, is adhatott volna valami hasonló alcímet a ma este Cegléden, a művelődési házban bemutatásra kerülő olasz vígjáték plakátjára, ugyanis a címe: NEM FIZETÜNK! Dario Fo írta, „A munkásosztály a paradicsomba megy” szerzője. Az olasz szerző ugyanis az ország olyan éveit örökítette meg bohózatában — sok zenével adja elő ma este a Honvéd Művész- együttes a Jászai-díjas Gáli László rendezésében —, amelyekben a válság, a fenyegető munkanélküliség, az elnyomorodás közvetlen közelről érezhető. Ebből is lehet vígjátékot írni? Mészöly Gábor dramaturg válasza egyértelmű: igen. A Nem fizetünk! zenés bohózat, ami együtt jár azzal, hogy az előadás szórakoztatóbb ugyan, mint az olasz eredeti, ám minél harsányabb a humor, annál e' goijdolkod ta több a . szerző által ki nem mon- . dott, vagy a humor szta- nioljába csomagolt igazság. Aki pedig netán rokonságot vél felfedezni a darabbeli olasz munkások hányatott sorsa és a mai magyar valóság között, annak csak azt mondhatjuk :• ez a darab nem az a darab. Ä Nem fizetünk! egy bohózat az. olasz nép zivataros századaiból... (nádor) Ä művész érzékenysége ezt nemigen tudtam megfogalmazni, most már egy kicsit direktebben teszem a dolgom. Foglalkoztat valami, egy ideig hordom magamban, aztán megszületik a mű. Fogalmam sincs, hogy miféle anyagra dolgozom majd. Minden képemhez úgy készülődök, mintha az lenne az első alkotásom. Egy garázsban és időnként a szobám melletti kis műhelyben festege- tek. O Hogyan készülnek a papírplasztikák? — Előveszem egy-egy régi rajzom, ha beszakadt a széle, gyorsan ráragasztom egy másik lapra. Némelyiket összegyűröm, rákenek egy kis festéket. Hagyom, hogy a ragasztó munkálkodjon. Engedem, hogy . az anyag játsszon. A végén a papír meghajlik, a néző felé fordul. ® Önnek mi a festészet: kiteljesedés, megnyugvás ... .? — Életforma. Ezt már nem lehet nem csinálni. Persze filozófia is. Ahogy gondolkozom, élek, azt elmondom a festészet nyelvén. Pesti Nándor eddig ötvenkét csoportos kiállításon vett részt. A ceglédi galériában december 4-ig tekinthetők meg alkotásai. F. F. Történelmünk része Hazánk * és az Újvilág A Magyarok az Újvilágban című, nyáron megnyílt tárlathoz kapcsolódóan — november közepétől — tematikus előadás-sorozat indult a Legújabbkori Történeti Múzeumban. A kiállítás első ízben villantja fel a hazai közgyűjteményekben fellelhető, Amerikába kivándorolt honfitársainkra emlékeztető tárgyi dokumentumokat, fotókat', írásos anyagokat. A keddi -előadásoknak a múzeum épülete ad helyet; az utolsó előadás 1993. február* 2-án hangzik el. A kilencrészes sorozatban a jövő héten 1848—49 Amerika-képe és a magyar politikai emigráció téma kört taglalja Urbán Aladár, A decemberi első előadás a magyarok latin-amerikai szerepével foglalkozik, az előadó. Änderte Ádám. Bevándorlás és Amerika népe címmel hangzik el előadás december 8-án. A téma ismertetője Puskás Julianna a Teleki László Alapítvány tudományos szaktanácsadója. A magyar természettudósok és műszaki alkotók amerikai szerepéről beszél Szabadváry Ferenc, -az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója, december lsén. A jövő évben az első előadást január 12-én tartják meg: Magyarok az indiánok között címmel. Az erdőkertes! művelődési házban megnyílt lapunk munkatársának, Vimola Károly fotóriporternek az egyéni fényképkiállííása. A kiállítás anyagát december 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. ★ A fényképezőgép lencséjénél csak a művész szeme és szíve érzékenyebb. Jó ezt tudni, de jó ezt főleg látni, akkor, amikor olyan különös dolgok történnek ebben a nagy rohanásban viszont muadt annyi ideje,, hogy meglássa és megörökítse a friss hóhullás derűjét, az egyre mélyülő ráncok közötti, mosolyt,: a hidegen világító holdfény titokzatosságát és az apró gesztusok emberi melegségét. A fényképezőgép nem tud gondolkodni. Szükség van a művész éleslátására és érzékenységére. A kompozíciók bizonyítják, hogy Vimola Károly rendelkezik mindkét tulajdonsággal. A kiállított képanyag nagy értékének tartom köz- érthetőségét A képeket nézve nem kell bonyolult jelképeket keresni, nem kell rejtett filozófiai igazságok után kutatni. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy. olyan dolgok' is vannak . a világon, amelyek egyszerűségükért és szerénységükért szépek. Papp János VASTAPS VOLT A JUTALOM Sinkovits-est Kárpátalján Csodálatos estét ajándékozott a beregszásziaknak Sinkovits Imre Kossuth- díjas kiváló művész, aki fiával, Sinkovits Vitai Andrással együtt három órán át tartotta a szép magyar szó bűvöletében a járási művelődési ház nagytermét megtöltő lelkes közönséget; Nem olcsó sikerre törekedtek a vendégek, hanem elmélyült gondolkodásra, meditálásra késztették hallgatóságukat, ízelítőt adtak nekik a magyar dramaturgia legszebb gyöngyszemeiből. Sinkovits Imre, aki tagja a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Alapítván - kuratóriumának, jótékonysági célú műsorokat ad Kárpátalján: A turné teljes bevételét a beregszászi magyar szinház létrehozásának előmozdítására ajánlotta fel, ám a dolognak nemcsak anyagi oldala van. „A jövőbeli beregszászi magyar színház létrejöttét — nyilatkozta a sajtónak kárpátaljai vendégszereplése során a művész — az mozdíthatja elő a legjobban, ha már most. közönséget tobor-u:ik neki, megtanítjuk az embereket a legnagyobb csoda, a színház szeretetére. Ennek érdekében a jövőben is készek vagyunk együttműködni.” A beregszásziak vastapssal jutalmazták ezt a készséget. Váciak Finnországban Magyar hét Järvenpääben Egy hétig a finnországi Järvenpääben, Vác testvérvárosában vendégeskedett a Vox Humana, három váci képzőművész és a városi képviselő-testület néhány tagja Moys Csaba alpolgármester vezetésével. A meghívásra az ismerkedési lehetőségen, a bemutatkozáson (most Belányi László bőr domborműveit, Markó Erzsébet és Orvos András festményeit állították ki) túl két évforduló is alkalmat adott: Finnország 75 éve nyerte el függetlenségét, a Finn Dalszövetség pedig 1922 óta, azaz 70 éve létezik. Mindkét évforduló jelentős. Az első nem szorul magyarázatra, a másik talán. Vincze Imre, a városi kulturális bizottság elnöke, aki. mint régi voxos utazott Järvenpääbe, sokat beszélgetett erről a vendéglátókkal. Amíg az ajándékba kapott, a várost képek segítségével bemutató albumot nézegetjük, elmeséli, hogy erre azért is adódott rengeteg alkalom, mert nem szállodában laktak mint turisták, hanem családoknál mint messziről érkezett, rég látott ismerősök. A finnek elmondták, hogy a finnség a dalaikban, zenéjükben, őrződött meg, ezért nem hajlandók „modernizálni” azt. Így áz még ma is archaikus, dallamos, a Kalevalára emlékeztető. Szót érteni azonban az ősi nyelvi közösség ellenére csak angolul vagy németül tudtak a magyarokkal. Nézelődni, látni viszont némán Is lehet. Közös sétáik során a figyelmes vendéglátók bemutatták széles utakkal tagolt, modern városukat, amelyben ugyan nincsenek régi házak, sem a régmúlt emlékei, a sajátos finn építészet mégis megmutatkozott. Erre a természetes (elsősorban fa) anyagok felhasználása jellemző. A látogatás idején ma- gyar hetet, tartottak az egyik helyi iskolában. A gyerekek a falra akasztott képeken bejelölték azokat a magyar településeket, amelyeknek finn testvérvárosai vannak, »tanulmányozták a’ finn—magyar szótárakst, érdeklődtek például a váci kórus műsora iránt. A vezetőket a világkiállítás is érdekelte. Felvetették ötletként egy kiállítási pavilon építését a váci Duna- parton. Búcsú záskor egy újabb találkozót is megbeszéltek a váciakkal. 1933 tavaszán a järvenpääi női kar részt vesz egy budapesti kórustalálkozón, és a testvér- városba is ellátogatnak. ribáry Cecília ünnepén zengett az ének A Szent Cecília életéről szóló legenda a vértanúsághoz vezető stációkról beszél. Mint minden hasonló történet, homályos egy kicsit. Nem találni benne . például annak a magyarázatát, hogy miért épp ő lett a szent zene közbenjárója. Azzá választották. A váci székesegyház kórusa is az ő nevét viseli, és a novemberi névnaphoz kapcsolódóan hagyományosan hálaadó hangversenyt rendez tiszteletére. Idén is megtelt a székes- egyház a hívekkel, akik hálásak a fontos liturgikus szolgálatot végző kórusnak. Az ünnepi szentmisét Keszthelyi Ferenc püspök celebrálta, és prédikációjában ő is megköszönte á 128 énekes és a 45 zenész egész évi áldozatos munkáját. Az ország legnagyobb egyházi kórusa karnagyuk,. Varga László kc-t művét adta elő. Az egyiket áz 1937-es Mária-évben komponálta. A vegyes kárt, szólistákat és nagyzenekari is megszólaltató alkotás a Missa Va- ciensis (Váci mise) címet viseli. A második mű, az Áldott kertész az isteni szerétéiről szól. Ezt követően — a barokk év alkalmából — Handei-művek hangzottak el. a zenekar, valamint Fejérvári Nelly és Zábó Gyula énekművészek közreműködésével. Az utolsó, műsorszám . az ismert Halleluja című kórusmű volt. R. Z. Lajtha László és kora vetélkedő Lajtha László IV. szimfóniájának hangjait gyermektáncot járó kisiskolások éneke váltotta fel a Lajtha László és kora vetélkedő sajtótájékoztatóját bevezetendő. A szervező Magyar Zenei Tanács tagjai a zenei hangulattal is érzékeltették, hogy a vetélkedőn gyermekek és felnőttek — ahogy mondták, 9—99 éves korúak — részvételére egyaránt számítanak. Csengery Adrienne énekesnő, a szervezőbizottság tagja a vetélkedőről elmondta, hogy a 13+1 kérdést tartalmazó, totószelvény formájában elkészített tesztlapot kell a játékosoknak kitölteni. A helyes megfejtők valamémíyien bejutnak a középdöntőbe, amelyet a főváros négy helyszínén tartanak. Óbudán elsősorban a népzenesz, a Zsámbéki Tanítóképzőben a pedagógus, a polgármesteri hivatalban és az újpesti Ady Endre Művelődési Házban a zeneszerző Lajtha Lászlóról kérdeznek. A középdöntőn részt vevők koncertet hallhatnak Lajtha műveiből, valamint pénz-, könyv- és hanglémezjutal- mat kapnak. A vetélkedő hangversennyel egybekötött döntőjét 1993. február 15- én, Lajtha László halálának 39. évfordulóján. tartják a Zeneakadémia Nagytermében. Csébfaívi Éva, a szervező- bizottság 'másik " tagja mindezekhez hozzáfűzte, hogy a tesztlapokat valamennyi iskolába, valamint a zenei anyagokat is tartó könyvtárakba küldik el. A tájékoztatón részt vevő ifj. Bartók Béla és Lukin László zenepedagógus javasolta, hogy a szervezők a határon túli magyarságnak is tegyék lehetővé a vetélkedőn váló részvételt. S rögtön több lehetőséget is javasoltak a tesztlapok terjesztésére. A szervezők hálásan fogadták az Ötletet, s az alkalmat felhasználva a vetélkedőt gazdagító további javaslatok megtételére buzdítottak minden zeneszerető érdeklődőt. ★ A tesztlapot mai számunk 9. oldalán jelentetjük meg. Kérjük a megfejtéseket december 31-i határidővel, név, lakcím, életkor és telefonszám megjelölésével a következő címre elküldeni: Magyar Zenei Tanács, Budapest, Pf: 47., 1364. A Börtönmusical Gödöllőn A veszprémi Petőfi Színház társulata vendégszerepel november 25-én a gödöllői művelődési központban. Asztalos István és Kovács Attila Börtönmusical című kísérletét adják elő két részben 19 órától. Rendező: Vándorfi László. Elhunyt Kovács János A Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház megrendüléssel tudatja, hogy hosszan.tártó betegség után, éjeiének 66. évében elhunyt Kovács János. Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész. 1953-tól 1932-ig a Szegedi Nemzeti Színház, 1982- től a Vígszínház tagja volt. A két színház a művészt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
