Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 25.,'SZERDA KÜLÖNVÁLÁS UTÁN Szigetbecse a fejlődés útján gazdálkodási év eredményeként a lakosság mege'é- .gedéssel fogadta az elért eredményeket. Hogy mit hoz a jövő, azt egyelőre nehéz leime megmondani. Vannak még elképzelések a fejlesztésekre, de egy biztos, óvatosan kell tervezni. Az iskola .előtti, ma még üres területen teniszpálya lesz. A kis óvoda mellett megvásárolt Gál- féle házat fel kell újítani, a telket rendezni kell. De nem is ezek jelenleg a falu legfőbb gondjai. Sokkar inkább problematikus, hogy nincs Szigetbecsén gáz. Az emberek mai gazdasági helyzetében elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben el tudják hozni ide a gázt. Más, korszerű energiahordozóban kell gondolkodni, és ilyen lehet a PB-gázos fűtési rendszerek kiépítése, tartályos megoldással. Ennek a megvalósíthatóságáról egy tanulmánytervet készíttetett az önkormányzat, és a lakosság teljes bevonásával- felmérik az igényeket. Ugyancsak óriási gond, hogy' nincs csatornázás a faluban. Az itt keletkezett szennyvíz mind bekerül a talajba. A szennyvízkezelés azonban az óriási költségek miatt belátható időn belül nem megvalósítható, így egyre, szermy.ezett.ebbé válhat a trl'-'. A falut foglalkoztató más gondok -hasonlóak -a többi település és az ország f>robT lémáihoz. Első helyen kell említeni a munkanélküliséget. A két nagy Csepel-szi- geji gyár magas létszámleépítései mellett gondot jelent, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemágai részlegesen vagy . teljesen megszűnteik', és a helybéli írószergyár is jelentősen csökkentette a létszámot. Ezért a foglalkoztatás központi kérdéssé vált. Ráadásul benne van a .levegőben, hogy további elbocsátások várhatók. A munkahelyteremtés azonban szinte lehetetlen Szigetbecsén. A lelve, tőség a mezőgazdaság felé tolódhat el, ha az emberek is úgy akarják. Annál is inkább, mert most már látszik, hogy a tsz-elc, ha más formában is, de fennmaradnak. Ezenkívül van néhány magán vállalkozó, aki több embert foglalkoztat. Kicsit aggasztó a faluban a közbiztonság kérdése. Bár még tavaly megalakult Becsén 44 taggal a polgárőrség, az emberekben félelemérzetet keltenek, aggályokat ébresztenek a vagyon _ elleni bűncselekmények. A munkanélküliség következménye, hogy egy bizonyos réteg elszegényedett a faluban. A jövő tervei igen óvatosak Szigetbecsén: az intézmények alapellátása és megfelelő színvonal ú működtetése a cél, fejlesztésre a továbbiakban nem sok lehetőséget látnak De az eredmény, amit ecichg elértek, így is óriási. Magasitz Lajos polgármester végigkísér a falun, hogy saját szememmel lássam a változásokat.: a megújult óvodát, a gyönyörű, ízlésesen korszerűsített művelődési házat. Az épülő buszmegállók mellett elhaladva megérkezünk a tó mellett húzódó járdáig, amely Szigetbecsét Rácko- vével összeköti. Sok helybeli iskolás tanul Ráckevén, és eddig a meglehetősen éles kanyarban nagyon veszélyes volt közlekedniük. Most sok szülő megnyugodhat, hogy ez a probléma is megoldódott. És a falu minden lakosa' elégedetten nyugtázhatja: Szigetbecse a fejlődés útjára lépett. Halász Csilla Nagybörzsönyben Kisért a Felemás település Nagy- börzsöny. A békeidőkben olyan halkan beszéltek egymás között a családok tagjai, hogy szinte suttogtak, nehogy megzavarják szomszédjaik álmát. Akkoriban a sok évszázados paraszti logika és életritmus határozta meg a település szokásrendjét és erkölcsi normáit is. Bezzeg nagyot változott a világ. Az eltelt évtizedekben új életritmust diktált az ingázás, bocsánatos bűn volt elvinni kéretlenül két zsák almát, s valahogy úgy tűnt, hogy a kora hajnalban induló autóbuszok nemcsak a betanított munkásokat vitték el Vácra, vagy Szobra, hanem elvitték (elzötyögtették) a paraszti életforma hagyományos értékrendjét is. A település felemásságát bizonyítja a lakosság ösz- szetétele is. Kilencszáztíz áilandc lakosa van Nagybörzsönynek, de ezt csak irányszámnak kell tekinteni, hiszen nagy az átmenő forgalom és sokan itt vásároltak hétvégi telket maguknak. Van olyan időszak, amikor 1400 embernek kell biztosítani a friss kenyeret, a tejet és a húskészítményeket. Kimondottan ellátási zavarról nem beszélhetünk ugyan, de a vásárlók számának a változása, bizony sokszor hozta kellemetlen helyzetbe az itteni kereskedőket. Valamikor úgy osztották a munkalehetőséget, hogy mindenkinek jutott valami az asztalára. Igaz, akkoriban senkit nem vontak felelősségre a bújtatott munkanélküliségért és a lőtéri kutyát sem érdekelte a munkatermelékenység. A vasútnál mindig volt munkaerő-alkalmazás, akinek pedig nem volt kedve korán kelni, az elhelyezkedett a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél vagy az állami gazdaságnál. A szakmunkások tudására mindenütt szükség volt. És hadd tegyük hozzá, a legújabbkori piacgazdasági változások őket érintették a legkevésbé. Jelenleg Nagybörzsönyben a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot. Az önkormányzat adatai szerint a munkaképes lakosság ötven százaléka inaktív. A számadatok hátterében viszont ott lapul egy nagy és eddig nem szívesen hangoztatott igazság: a munkanélküliek nagy részének eddig sem volt stabil munkahelye, a másik része pedig régebben sem dolgozott rendszeresen. Ezt a megállapítást lehet vitatni, lehet kételkedni a statisztikai adatok igazságában, de azt is tudomásul kell venni, hogy a legtöbben azért nem jogosultak munkanélküli-segélyre, mert rendezetlen volt a munkaviszonyuk. Az állampolgárok a saját bőrükön érzik a gazdaságban végbement szerkezetváltás munkaerő-piaci kihatását, és annak következményeit. A mezőgazda- sági termelőszövetkezet életképtelen, ipart nem telepítettek a községbe, a vasút megszűnt fejőstehén lenni, a környéken lévő kft.-k pedig alig néhány embernek tudnak munkahelyet biztosítani. És akkor jönnek esőstől a megoldhatatlan gondok, amelyeket egy olyan ön- kormányzatnak ■ kell orvosolnia, amely amúgy is forráshiánnyal küszködik. Papp János Tsz-munkanéiküíiek Nagykőrösön? Láda helyeit elbocsátás A munkanélküliség számszerű és pillanatnyi állapo- áről' pontos adatok sósam illnak rendelkezésre, legfeljebb a nyilvántartásban szereplő számok tájékoztatnak. -Nos, ezek szerint, Nagykőrösön és vonzáskörzetében valamivel meghaladja a 2 ezret a valami oknál fogva munkahely nélkül maradottak száma. Főként a segédmunkások számára okoz gondot az elhelyezkedés, de jócskán vannak szakmával rendelkezők is. a munkát keresők népes táborában. Általában -Nagykőrösön is pang a lakatos, a villanyszereiö, a kőműves, a festőmázoló ipar, de viszonylag sok gépkocsivezető is munkanélküli-járadékra szorul. .Tóval kisebb hányadban vannak a szellemi foglalkozásúak, Különösen a pályakezdők helyzete nehéz; a szakmunkások közül például 155-en keresnek jelenleg állást, s csaknem 60 nem fizikai állományban lévő fiatalnak próbál segítséget adni azélhélyéakedés- hez á megyei- munkaügyi központ helyi irodája. Most az őszi, téli hónapokban sajnos meglehetősen kevés állásajánlat érkezik. Az esetenkénti munkásfél vételkor annak van nagyobb szerencséje, aki több szakmával rendelkezik, ennélfogva sj.ép szám- mák járnak nagykőrösiek is különböző tanfolyamokra, aminek végeztével általában sikerül is elhelyezkedniük. Az utóbbi hetekben a ládagyárban volt nagyarányú elbocsátás a • mintegy 360 dolgozónak felét küldték el A konzervgyár másfélszáz embert volt kénytelen nélkülözni. A két helyi termelőszövetkezet a jövő év első negyedére jelzett elbocsátásokat. Lehetséges, hogy a mezőgazdaságból összes. ségében 200 személyt bocsátanak el. (m) BARACKFAKAT TIE.EPITEÍSI& Kevés alma termett . Benépesült az Alagi Ál- lami Tangazdaság szobi kerületének őszibarackosa. A gazdaság dolgozói a kiszáradt, termőképtelen barackfák pótlását végzik. Gömbös Dezső, a tangazdaság kertésze elmondotta hogy sietniük kell ezekkel a munkákkal, mert még a fagy beállta előtt el kell ültetni az új csemetéket. A közíudatban úgy él, hogy az őszíbarackfáik viszonylag rövid ideig teremnek, hamar kiadják magukat. Nos, Gömbös úr szerint, ha megfelelő kezelésben részesülnek, akár 20-25 évig is termőképesek. Azonban éppen az idei nyár bizonyította, hogy. hiába a legszakértpbb kezelés. ha az aszály tönkreteszi a gyümölcsöst; .Jobb években a tangazdaság al- máskertje félezer vagonnyi gyümölcsöt terrnet’t. Idén alig haladta meg a termés a 300 vagonnyi t.. Azért a Hungarofruct révén sikerült a már évék óta „bejárt” piacokra eljuttatni az Alagi Állami Tangazdaság almaszállítmányait. Gy. Be kell vallanom, hogy nem szívesen búvárkodom a. jogászi nyelven íródott re .ideietek szövegsűrűjében. Bajban lennék, ha hirtelen meg kellene mondanom: Hány tagja lehet egy közel kétezer társult tulajdonosból álló termelőszövetkezet vezetőségének, igazgatóságának — ahogyan újabban nevezik a testületet az átalakulási közgyűlések alkalmával. Mégis úgy érzem, jogos óhajt feszegetett az egyik nagy gazdaság tagjaként felszólaló idős ember, aki nemrég azt követelte a gyűlésen: az ötszemélyes testületbe javasolt hivatali beosztásúak mellé Válasszanak: még be legalább két. fizikai munkást vagy legalábbis olyan személyeket, akik az igazi tagságot képviselik ott. Nosza, lett erre nagy felzúdulás áz emelvényen. Ez nem lenne szabályos — bizonygatta a jelölőbizottság képviselője. — Mit keresnének ott a fizikai munkáKényszerű mozdulatok sok? — tette fel a kérdést, majd állítással folytatva jelentette ki: a szövetkezet üzleti vállalkozás, a munkások pedig nem értenek az üzlethez. Nem az a dolguk, hogy beleszóljanak, hanem az, hogy a maguk helyén termeljenek. Arra való viszont az évente rendezett közgyűlés, hogy ott mondják el, ami foglalkoztatja őket. Ezt a fejtegetést ugyan nem fogadta valami nagy tetszéssel a tagság. Itt-ott még füttyszó is belevegyült a tiltakozásba., de aztán a szépen leegyszerűsített tulajdonosi jog alapján magasba lendültek a karok, kevés ellenszavazattal jóváhagyták a jelölőlistát. A nyílt szavazás után következett a végleges, a titkos. Az urna kis hasndékán becsúszkáltak a szavqzócéduRENDTEREMTÉS MONORON Költözik a zsibvásár döntést készítették elő, ami változtat a helyzeten. de nem fosztja meg olcsó Vásárlás lehetőségétől á kispénzű polgárokat. Balatoni Pál városgondnoktól megtudtuk,- hogy az önkormányzati képviselő- testület legutóbbi rendkívüli ülésén elfogadott új rendelet -teljeskörűén . szabályozza a piac és a vásár működését. A gyökeres változás december 1 -jévél kezdődik. A döntés értelmében a piacot kettéválasztják. A régi helyen, a Forrós út és a Bocskai út által határolt területen lesz az úgynevezett belső piac, ahol elsősorban őstermelők, bérleti szerződéssel rendelkező vállalkozók árusíthatnak mezőgazdasági termékekét, élő és művirágot, terményfát, rövid- és méterárut, lábbelit, kosarakat, edényeket. Az úgynevezett KGST- piacokon szokásos használtcikkek, műszaki portékák, palackozott italok, kávé, játékok, bazáráruk, csak a külső piacon hozhatók majd forgalomba. Ez pedig kiköltözik a vásártér kijelölt, körülhatárolt helyére Balatoni Pál hangsúlyozta: az új piaci rendet szigorúan betartatják, mert mindenképpen el akarják érni, hogy Monor központja városhoz méltó arculatot kapjon. A külső piac köny- nyebb megközelítése érdekében már tárgyalnak a Volán monori igazgatóságával, mert szerelnék, ha a szokásos szerdai-szombati piacnapokon sűrítenék járataikat a vásártérré is. Persze a megszokás nagy úr, s könnyen lehet, hogy az új városi piacrendelet megvalósítása, legalábbis kezdetben,. az érintettek ellenállásába ütközik . majd. A . monori képviselők és a:>vá- rosi gondnokság vezetői azonban bíznak abban, hogy a helybeliek megértik: h.a valóban szép .városként szeretné’' megismertetni Monon az ide Tátogató vendetekkel, akkor vállalniuk ke1! ért a változást. V. J. Már-már a város szé-. gyenf©ltjává vált á monori piac az utóbbi hónapokban, - hiszen mindinkább ázsiai zsibvásárra. kezdett hasonlítani. Az őstermelőkét és az engedéllyel rendelkező adózó kereskedőket szinte kiszorítják.az alkalmi árusok, akiknél — tény'— a használt ruháktól a riasztó- pisztolyig, a bóvlitól az értékes aranytárgyakig sok mindent lehet kapni, s elfogadható áron. Igaz viszont, hogy az áruk eredete legalábbis . bizonytalan. Ugyanakkor a piactéren és a főtéren, valamint a környező utcákban — éppen a városközpontban — szer- dán--szombaton lehetetlen közlekedni. A Volán-busz járatai csak veszélyes mutatványok árán tudnak kijutni a pályaudvarról. Az év végi ünnepek közeledvén a helyzet hétről hétre romlott olyannyira, hogy az áldatlan állapotokat most már a városatyák is megelégelték. A polgár- mesteri hivatal szakembereinek segítségével olyan Iák, s nagy többséggel nyert az ötös fogat. Amíg a voksokat számolták, szünetelt a közgyűlés, zsongott, zajongott az előtér. Azon dörcögött, morcogott a nagy többség, hogy most aztán megint addig csürték-csa- varták a fiskálisok, hogy ezután is úgy lesz minden, ahogy ők akarják. Vagyis a legtöbben a saját meggyőződésük ellen szavaztak, döbbentem meg az eredmény bejelentésekor ezen a tudathasadáson. Az emberek még mindig idegenként mozognálc a saját tulajdonukban, pedig már nincs külső hatalom, nem érkezik sem. úr, sem elvtárs a járástól, a megyétől, hogy rájuk erőszakoljon egy külön akaratot, A régi beidegződés görcse nehezen oldódik. K. T. I. S/ige! becse 21 év „közös élet” után a szabad választások Idején vált külön Ráckevétól. Az önállósodás nemcsak lelkileg tett jót a falu lakosságának, de anyagilag is kedvezően alakította a 60 százalékban sváb település helyzetét. Az 1380 lakosú Sziget becse soha nem látott fejlődésnek indult. A tavalyi és az idei év a fejlesztések éve volt. A falu felelős vezetői néni pazarolták el az idejüket, akkor használták ki a lehetőségeket, amikór lehetett. Mára már látszik, elő- relátóak voltak, hiszen a jövőben valószínűleg kevesebb pénzből kell az önkormányzatoknak gazdálkodniuk, ami visszavetheti a további fejlesztéseket. Az eltelt több mint két- év alatt járhatóvá vált a falu. Több mint tízezer négyzet- méter kemény burikoiatú út készült el, amelyből 2500 négyzetméter- aszfaltút; a többi pedig itatott kő. Gyönyörűvé varázsolták a kí- vül-belül megújult művelődési házat. Teljesen rendbe hozták az épületet, beleértve a villamos hálózat és a tető felújítását, a járdák megépítését. Felújították és ■ átadták a ■ gyerekeknek a kis óvodát. A. polgármesteri hivatal épületének felújításakor «z eredeti, 1936-os állapotot igyekeztek visszaállítani. Az óvodában, or> vosi rendelőben, iskolában szemmel látható a változás. Az iskolában hahgszigete-1 lést építettek ki, az óvodában a vizesblokkot újítót-’ ták fel, az orvosi rendelőben új várótermet építettek.- A sport te! epents megújult az öltöző, -és több száz méter-járda épült. A köz-' világítást az egész faluban felújították, a nátriumlámpákat higanygőzös lám- ’ páfcra cserélték, ki. 1 Az üdülőterület is részese yolt a fejlesztésnek, a Du- na-part egy jelentős szakaszát villamosították, és elkészült ezen a területen is 1,7 kilométeres itatott köves útszakasz. Az önkormányzat igyekezett minden forintot megfontoltan szétosztani. Ahol lehetett, megfogták a pénzt, nem töreked- . tek luxusra. A hivatal dolgozói nagy lelkesedéssel, önfeláldozógn vettek részt a falu érdekében folytatott munkában. Sokszor 4 órával is többet dolgoztak a napi munkaidőnél anélkül, hogy ezt bárki is elvárta volna tőlük. Szigetbecse tehát az eddigi terveit megvalósította, adósságot nem visz át a ko■ vetkező évre, hitelt nem vett fel, de pénze sem. maradt. Egy nagyon kemény
