Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
SZÍNES TELEMASAZÍN xxxvi. Évfolyam, 2go. 1992. NOVEMBER 4., SZERDA A tragédia napja AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. LEVERÉSÉNEK, A SZOVJET CSAPATOK NOVEMBER 4-1 TÁMADÁSÁNAK TRAGIKUS NAPJÁRA 2., 4. ÉS 5. OLDALUNKON EMLÉKEZÜNK (Vaíiay Elemér felvétele) PARLAMENTI NAPLÓ A többség igent mond az életre Tegnap délelőtt folytatta őszi ülésszakának munkálatait a magyar törvényhozás. A T. Ház napirendjén többek között a magzati élet védelméről szóló törvény- javaslat vitájának folytatása. valamint az ez évi pótköltségvetés szerepelt. A magzati élet védelméről kidolgozott törvény ja vaslatról számos képviselő fejtette ki álláspontját. Mécs Imre (SZDSZ) szerint a törvényjavaslat tárgya alapvető világnézeti és erkölcsi kérdés. Éppen ezért a szabaddemokraták frakciója minden egyes tagjának lelkiismeretére bízza a döntést. A képviselő előrebocsátotta, hogy egyetért azzal, miszerint a művi abortusz során kiváló életképes egyedcket pusztítanak el, ugyanakkor a társadalom jelenlegi erkölcsi állapotában ezt nem lehet megtiltani. A törvénynek — mondotta a képviselő — meg kell határoznia azokat a peremfeltételeket, amelyek az embereket felelősségteljes magatartásra késztetik. Tóth Sándor (KDNP) szerint a törvényjavaslatot a vallásos em terek meggyőződésének megfelelően ki kellene egészíteni a teljes jogú életvédeiem garanciáival. Szelényi Zsuzsanna a Fidesz alapelveit ismertette, amelyek a következők: a magzat jogvédelme nem szemlélhető önmagában a terhes, nő érdekeitől .függetlenül; a törvényjavaslat nem lehet a népességszabá- lyozás eszköze; az állam szerepe csak arra korlátozódhat. hogy a nő megfelelő információkat kapjon, és így ne hozzon elhamarkodott döntést. Szeleczky Zoltán (MDF) biológusként amellett ér(Folytatás a 3. oldalon.) Magyar-francia rendezvény 1956-rél A magyar október külföldről nézve címmel rendez kerckasztal-beszélge- . test ma az 1936-os Magyar Forradalom Történetét Kutató Intézet és a budapesti francia nagykövetség kulturális Osztálya. Az eszmecserének a Magyar Tudományos Akadémia e’nö-' ki tanácsterme ad otthont. AZ ÓBUDA TSZ. KÖZGYŰLÉSE Tegnap tartotta közgyűlését az Óbuda Termelőszövetkezet. A 2 ezer. 216 szövetkezeti tag közül 874-en vettek részt a Népstadion melletti Körcsarnokban tartott tanácskozáson, melyen első% napirendként Tatár Tamás elnök az. egyénileg kiválni akarók vagyonmegosztási kérelmeit terjesztette elő. A szeptember 3-i közgyűlésen elfogadott alapelvekre hivatkozva közölte a vezetőség október harmincadikat döntését, minek alapján javasolta a kertészeti ágazatból kiválni akaróik kérelmének el utasítását. Kezdetben százharmincegyen fontolgatták, vagy ötvenen írásban közölték kilépési szándékukat, de megismerve a várható esélyeket, a legtöbben vissza(Folylatás a 3. oldalon.) LÁNCTALPAKKAL, SORTÜZEKKEL Vajon mi lett. volna, ha ... Akkor, ha 1956. november 4-én szomszédaink és minden nagyhatalom jóváhagyásával nem törnek ránk a szovjet csapatok? Olyan kérdés ez, amely fölött az elmúlt évtizedekben számtalan, többnyire kisebb, mint nagyobb — hisz az már veszélyessé válhatott volna — társaság elmerengett. A magam köreiben azzal fejeztük be az ilyen jellegű álmodozásainkat, hogy előbb megállapítottuk: akkor olyanok lehetnénk, mint Ausztria, Dánia vagy Finnország. Aztán legyintettünk. Mint őseink is, de hányszor legyintettek tatár-, török- és németdúlások után. Nekünk ez adatott! És mégis, annak ellenére, hogy a Szovjetunió mérhetetlen laktanya- és lakótelep-építésekbe kezdett, hogy a börtönök még a hatvanas évek közepén is rejtegettek ’56-os rabokat, hogy a ’70-es években tiszteletre méltó idős apácáknál tartottak házkutatásokat, a nemzetet se megtörni, se megfélemlíteni, se megalázni nem sikerült. A legjobbak igenis tudták: a természetellenes állapot nem tarthat a végtelenségig. Tudták, hogy bár roppant mennyiségű pénzt fordítanak rá. de a keleti mintára létrehozott ipari központok, kolhozok, iskolák és szocialista nagyvárosok sosem fognak nekünk megfelelni. Lelkűnktől, szívünktől idegenek! De hogyne lenne — lett volna — a magyar embertől idegen az. amit lánctalpak, akasztófák, sor- tüzek dübörgésével, jaikiáltásokkal kívántak megalapozni. A véres fundamentumról évtizedeken át sem lehetett lemosni azt a mocskot, amelyből rakatott, nem állt rajta magabiztosan sem a gulyás- kommunizmus. sem a vidám-barakk, sem a puha- diktatúra építménye. Az 1955. november 4-én Magyarországra törő seregek hiába gyilkoltak és romboltak, végül is önnön pusztulásukat készítették elő. Akkor úgy tűnt, győztek, de erkölcsileg már az első percben sebet kaptak, mely évtizedek alatt se gyógyult, csak üszkösödött. Ez is bizonyítja: 1956 hősei és mártírjai nem hiába adták életüket. Nem is adták! Élnek ők. a magyar történelem legfényesebb nevei között van helyük — ott ragyognak! Vödrös Attila Miniszterelnöki javaslat Sára Sándor a televízió áj alelnokjelöltje A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a távirati irodához: „A pártatlan tájékoztatás biztosításának sürgető igénye, másfelől a politikai, Mszsgszdzség Kedvezőbb esély A tervezett szabadkereskedelmi társulás létrejötte után az eddigieknél kedvezőbb lehet a magyar termékek piacra jutási esélye a visegrádi csoport országaiban — mondta Ke- mendy Tibor, a szaktárca -illetékes főosztályvezető- . helyettese. A visegrádi csoport által tervezett szabadkereskedelmi társulás lényege, hogy a társulásban részt vevő országok az EK- és az EFTA-kedvezményekhez hasonló előnyöket nyújtsanak egymásnak. Vízre bocsátották a Marie Christ Vízre bocsátotta második tengerjáró hajóját tegnap a Ganz Danubius Hajó- és Gépgyár Részvénytársaság. A folyami és tengeri hajózásra alkalmas, Marie Chris -névre keresztelt konténerszállító hajó egyike annak a háromnak, melyet a holland Thyssen Rheinstahl Technik rendelt a magyar hajóépítő cégtől egyeztető tárgyalások eredménytelensége szükségessé teszi, hogy a felügyeleti jogkörből a kormányra háruló felelősség alapján — az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak megfelelően — a miniszterelnök intézkedéseket kezdeményezzen a Magyar Rádió és a Magyar Televízió személyi kérdéseivel kapcsolatosan. A miniszterelnök ezért — az Országgyűlés illetékes bizottsága általi meghallgatást követően — javaslatot kíván tenni a köz- társasági elnök részére dr. Gombár Csabának, a Ma- gyar Rádió elnökének és dr. Ilankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének 1992. november 9-i halállal történő felmentésére, valamint Sára Sándornak, a Magyar Televízió alel-nökévé, 1992. november 9-i hatállyal történő kinevezésére. Az említett személyek bizottsági meghallgatását a miniszterelnök a mai napon kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél. Az új elnökök kinevezéséig dr. Csúcs László, a Magyar Rádió alelnüke, illetőleg Sára Sándor, a Magyar Televízió alelnük-je- löltje elnököt helyettesítő Jogkörben látná el feladatkörét, biztosítva a Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendeltetésszerű működését, a konszolidációt". ic Nem tudom, hogy a Televízió alelnöki posztja tar- talmazza-e az elnök helyettesítésének jogkörét — nyilatkozta Sára Sándor az MTI-nek kedden. Az alelnöki felkérés nem érte váratlanul, mert erről „már volt szó”. Holnapután esedékes kulturális bizottsági meghallgatásának dátuma azonban meglepte, arra most kell felkészülnie. Elképzeléseit és terveit a testület állásfoglalását megelőzően nem kívánja nyilvánosságra hozni. Hankiss Elemér esetleges elmozdítását Sára Sándor nem kommentálta. Kijelentette: arra mondott igent, hogy az alelnöki teendőket el tudja látni. Az, hogy ki lesz az elnök, vagy mi lesz az elnök sorsa, „egy másik történet”.
