Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

Pjl PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 24., KEDD 7 iSm Ci«, LASSÚ ÁTALA Ml niéiőgazeSaSfig béklyói Megfontolt kormányzati intézkedések Zöld út a takarékosságnak Az ország energiaellátásá­nak biztosítása elsőrendű fontosságú a társadalom számára. A kormány új energiapolitikájának ki­alakításában célul tűzte ki a régi szerkezetű energe­tikai vállalatok tulajdonlá­si módjának megváltozta­tását. Mbvekvő ruházati expert Hátrányban cipőipar milliárd forintos veszteség­re változott. A bőr- és szőrmeipar termelésére szintén kiha­tott a keleti piacok össze­omlása, Ez maga után von­ta a jövedelmezőség csök­kenését. A cipőipar össz­termelése az utóbbi eszten­dőkben majdnem 45 száza­lékkal esett vissza az 1985. évihez képest. Ezt a szek­tort sújtják a legjobban a magas kézimunka-igé­nyességből adódó hátrá­nyok. A magas bérköltsé­get — a bérre épülő kü­lönböző járulékok miatt — egyszerűen lehetetlen el­lensúlyozni. Az évi átlag- kereset a múlt esztendőben a bruttó 11 376 forint volt, ami elmarad a magyar iparban megszokott átlag- keresettől. Az Európai Gazdasági Közösséggel kötött társu­lási szerződésünk talán ja­vítani fog ezen a helyze­ten. A szakértők szerint egyedül a ruházati iparban van mód színvonalasabb váltásra, a tavalyi eredmé­nyek biztatóak, hiszen a kivitel kilencven százaléka az Európai Közösség orszá­gaiba irányult. Ausztráliában foly­tat tárgyalásokat Kádár Béla, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok miniszte­re, bankárokból és üzlét- emberékből álló delegáció élén. A látogatás célja az ausztrál üzleti körök fi­gyelmének felhívása a ma­gyarországi befektetési le­hetőségekre, különös tekin­tettel a privatizációra és az Expo ’98 tervezett beruhá­zásaira. AUTÖ ALKATRÉSZ­GYÁRTÓ ÜZEMET alakít ki Székesfehérvárott, a volt szovjet helik'pterbázis egy részén a Ford autógyár alkatrész-beszállítójaként ismert,, amerikai Loranger Manufacturing Corporation és a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet által létre­hozott Loranger Ipari In­gatlanfejlesztő és Haszno­sító Részvénytársaság. Az ott lévő 5600 négyzetméte­res üzemcsarnokban rende­zik be a Ford székesfehér­vári gyárában készülő elektromos gyújtótekercsek­hez, illetve r.z üzemanyag­pumpákhoz műanyag al­katrészeket előállító üze­met. A gyár létesítésével 200 új munkahelyét terem­tettek. TÍZMILLIÓ FORINTOS ALAPTŐKÉVEL 1Ó0 száza­lékos német tulajdonú leányvállalatot hozott létre hazánkban a Schering — jelentette be tegnap a cég magyarországi ügyvezetője, Wilhelm F. Mesicek. Az is­mert vegyipari konszern el­sősorban gyógyszereket és növényvédő szereket állít elő. Elsősorban cukorrépa­gyomirtókat, a gyümölcs- termesztéshez szükséges nö­vényvédő szereket, vala­mint különféle gombaölő termékeket forgalmaznak. A Schering konszern ilyen termjkei már több mint 20 éve kaphatók Magyarorszá­gon. Az éves forgalom vár­hatóan 4-5 millió márka lesz az első három évben, azaz 200-250 millió forintos eladásra számítanak. A JAPÁN KORMÁNY kénytelen felülvizsgálni az idei pénzügyi évre vonat­kozó prognózisát, ugyanis a pénzügyi mérleg a várt­nál sokkal nagyobb többle­tet ér majd el. A Nihon Keizai Simbun című lap hétfői írása szerint 110 milliárd dolláros többlet keletkezik az idei — már­cius végéig tartó — pénz­ügyi évben, több mint az 1986-os rekordévben, ami­kor a többlet 94,1 milliárd dollárral állított föl csú­csot. A FRANCIA KOR­MÁNYFŐ vasárnap esti té­vényilatkozatában !.'jelen­tette, hogy Párizs szükség esetén él vétójogával, hogy megakadályozza az EK és az Egyesült Államok agrár­szubvenció-ügyben kidolgo­zott kompromisszumos megállapodásának életbe lépését. Nem fogjuk meg­engedni, hogy lábbal tipor­ják a francia mezőgazdáság érdekeit — mondta A francia parasztszervezetek országos, sőt Európa-szintű megmozdulásokat helyeztek kilátásba a megállapodó» elleni tiltakozásul. UkmimMl tilos a cserekereskedelem k magyaroknak csak pénzért Szingapúrban, Delhiben, az USA-ban is vannak képvi­seletei. Igor Zsguljovot, a magyar kirendeltség igaz­gatóját arról kérdeztük, miért éppen Magyarország fővárosát választották ? Mint mondja. nagyon sok hasonlóság van a ma­gyar és az orosz piac kö­zött, arról nem szólva, hogy tranzitállomás Nyugat felé. A kérdésre, miszerint a magyar vállalkozók gyak­ran bírálják az orosz vál­lalatokat, mért nem tudnak fizetni, azt válaszolta: a piacképtelen magyar vál­lalatok sem termelnek, s előbb-utóbb ők sem fizet­nek. Oroszországban első­sorban a részvénytársasá­gok és a kft.-k terjedtek el. mivel az amerikai gazda­ságban is ezek a formák működnek a leghatéko­nyabban. Ezért náluk is ezt a példát követik. Tőlünk élelmiszer-ioari cikkeket és ruházati termékeket impor­tálnak szívesen Oroszor­szágba. Hiányzó eszmecsere A Vállalkozók Klubja Egyesületének tagja a szo­bi Bállá László magánvál­lalkozó. Ügy véli. ha már minden kötél szakad, s még csak az egyszerű árucseré­hez sem járulnak hozzá az Ukránok, akkor olyan ve­gyes vállalatokat kell ala­pítani, amelyek termelnek, vagy a szolgáltatói szektort célozzák meg. Arra min­denképpen számítani kell. hogy hosszabb távon térül meg a társaságok alapítá­sára szánt befektetés. A FAK-tagállamok társasági szabályai különböző össze­geket jelölnek meg alaptő­keként. Ez csak töredéke az itthon szokásos egymil­lió forintos alaptőkének, amelyet elkérnek a korlá­tolt felelősségű társaságok alapításakor. Nagyon pon­tosan kell ismeri a rende­leteket, csak az a baj, hogy ez majdnem lehetetlen, annyira gyorsan változnak. Amit rendkívül hátrányos­nak érez Bállá László, az a kommunikációs eszközök hiánya. Ebben sem ártana fejlődniük az utódállamok­nak. I. M. magyar importőrök eddig dollárban kötötték meg az üzleteket, ugyanakkor a dollár és a rubel árfolya­ma napról napra annyit zuhan, hogy képtelenség „kiegyensúlyozni” a vásá­rolt termék ellenértékét. A problémákat még tetézi az év elején bevezetett ex­portadó, amely egyformán érvényes a FÁK-államok egymással folytatott külke- reskedésére is. Sőt a bar­ter után is adózni kell, a köztársaságok között kísé­rőlevél nélkül egyáltalán nem lehet árut szállítani. A közelmúltban egy ma­gyar kamionossal történt meg, hogy — elegendő pe­csét híján — csak hetek múlva engedték tovább, az áru megromlott. Jelentős igény mutatkoz­na vegyes vállalatok alakí­tására. A rubel mindenkori árfolyamának. megfelel''-o 12 ezer rubel tőkére van szükség egy kinti cég létre­hozásához. Egy amerikai bank felkínálta az egyesü­letnek. hogy a hozzájuk tartozó tagvállálkozóknak a kivinni szándékozott áru szállítási díjainak finanszí­rozásához bármely valuta­nemben olyan hitelt ad, amelyhez mindössze két százalék saját részt kell összegyűjteni, illetve ennek meglétét igazolni. Hatékony segítséget kap­nak a külkereskedelmi, a földművelésügyi, valamint az ipari tárca ille­tékes osztályaitól, folyama­tosan információt, cserélnek velük, hogy friss hírekkel tudjanak szolgálni tagjaik­nak — mondja az irodave­zető. Hasen Jó piac Felkerestük az Orosz Kultúra Házában működő Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Részvény- társaságot. A V. Kirilov el­nök vezette céget az orosz külügyminisztérium alapí­totta. Leányvállalatai a rá­diótechnikában, a mezőgaz­dasági termékek forgalma­zásában szereztek elisme­rést. A közelmúltban egy svéd—orosz vegyes vállala­tot alapítottak tejfeldolgo­zásra. A részvénytársaságnak Budapesten kívül még Ukrajnában a közelmúltban szigorú rendeletét hoztak, miszerint az országból származó bármilyen árufé­leség ellenértékeként tilos árut kivinni. A barterüzlet megtiltása rendkívül érzé­kenyen érinti a magyar vállalkozókat, hiszen eddig ez ,a fizetési mó 1 bizonyult az egyetlen biztonságos megoldásnál:. Az ukrajnai cégek nagy része ugyanis fizetőképtelen. A helyzetet bonyolítja, hogy Ukrajna az egyre zu­hanó árfolyamú rubel he­lyett más fizetőeszközt kíván bevezetni. Eddig úgynevezett kuponokkal fi­zették a saját számláikat. Lehetetlen követni A Vállalkozók Klubja Egyesületének jelenleg 50 tagja s húsz pártoló tagja van. Pest megyéből négy vállalkozó kér rajtuk ke­resztül információkat a kinti viszonyokról. Jeney Zoltánná irodavezető pa­naszkodik: a rendeletek napról napra változnak, lassanként már követni sem tudják, hol tart a kinti külkereskedelmi szabályo­zás. Viszont nemcsak a cserekereskedelemben ke- , letkeznek fennakadások. A annak a feltételeit, hogy korszerű eszközökkel ver­senyképes módon lehessen termelni a magyar mező- gazdaságban. Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára el- m. dta: eddm az 1300 ter­melőszövetkezetből 800-ban történt meg a vagyoni át­alakulás. Egyidejűleg sérel­mezte. hogy az államigaz'-'a- tási eljárás lassúsága miatt a tényleges átalakulási fo­lyamat lassúbb s szüksé 'es­nél. Példaként hozta a cég­bírósági bejegyzések hosz- szadalmasságát. A kárpót­lásról kijelentette, hogy az is vontatottan halad, és a tavaszi munkákat ez a. tény jelentősen befolyásolhatja. Ára kérte a jelenlevőket, hogy a föld tulajdoni vi­szonyait saját településü­kön igyekezzenek tisztázni, és keressék a kapcsolatot azokkal, akik a földet meg­művelni szeretnék, hogy a tavaszi munkák elvégzésé­ben ne legven fennakadás. Felhívta a figyelmet arra. hogy a helyi kezdeményezé­seknek lényegesen nagyobb szerep jut a jövőben, mint eddig. Rendkívülien elöregedett a géppark a mezőgazdasági üzemekben • jelentette ki egy hétfői MOSZ-tanácsko- záson Bindes László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége műszaki választmá­nyának elnöke. A szakember szerint mintegy 70-100 milliárd fo­rint kellene a mezőgazda- sági üzemeknek a 70 szá­zalékban amortizálódott gépparkjuk felújításához. Az átalaku’' szövetkezetek­ben marad elegendő gépi eszköz a gazdálkodás biz­tosításához, mivel a társas vállalkozások és a kiválni szándékozók csak azokat a berendezéseket vehetik meg, amelyeket a szövetke­zet nélkülözni tud a ter­melésben. A szakértő fel­hívta a figyelmet: az el­használódott gépeket meg­vásárlóknak számolniuk kell azze’, hogy ezek javí­tására. karbantartására sok pénzt kell költeni, s ily mó­don az előállított termékek ára is növekszik. Bindes László szerint a kormány­nak meg kell teremtenie gél kezeli azt a kérdést is, miszerint az energiahordo­zók fogyasztói árait meg­felelően lehessen a piac- gazdaság vérkeringésébe illeszteni. Ugyan az ország kötelezettséget vállalt rá, hogy csökkenti az ártámo­gatások mértékét, viszont a lakosságra háruló terhek miatt minden intézkedést megfontol e témában. Jövőre a hazai piacnak többirányú kihívásokkal kell szembenéznie: a drá­gává vált és bizonytalan jövőjű villamosenergia-im- portot jövedelmezőbb és biztosabb forrással kell felváltani. —a. —a. energia-igényét a felére le­hetne csökkenteni. Mivel az országnak csak néhány évre elegendő saját földgáz- és kőolajkészlete van, ezt stratégiai tartalék­ként kezelik. Mivel a kő­olajfeldolgozás állami mo- nonólium, továbbra is a MÓL Rt.-nek van jogosít­ványa e területre, amely­nek költségeit a termék­igény, az importverseny és a bérek összege fogja meg­határozni. A MÓL Rt. ré­szesedése a benzinkúthá­lózat működtetésében ez év végéig 40 százalékra esik vissza. A kormányzat feleiősség­A termelési szerkezet modernizációja közben csökkenhet a bruttó nem­zeti össztermék. A. kor­mány elképzelései között szerepel a piaci alkalmaz­kodás megvalósítása. A nö­vekvő energiaigényeket csak úgy tudják kielégíte­ni. ha időről időre az or­szág villamosenergia-háló- zatába a kis kapacitású erőművi blokkokat is be- kaocsolják. Kőolajellátásunk külpo­litikai okok miatt akado­zik, bizonytalan a szállítás a volt szovjet régióból és az Adria-kőolajvezetéken. A tervek szerint Auszt­riából, Németországból, valamint a Cseh és Szlo­vák Köztársaságból vásá­rolnánk a jövőben olajat, szó van kölcsönös kisegí­tési és csővezeték-össze­köttetés építéséről. Mivel a szén meglehető­sen drága tüzelőanyag, mind több település fontol­gatja, hogy gáztüzelésre tér át. A nyugat-európai gáz­rendszerhez való csatlako­zás első lépcsőfokaként a Győr és Baumgarten kö­zött olyan vezetéket építe­nek ki, amely évente 2—4 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. A létesítmény előrelátha­tóan kétezerre épül meg, ám az ezredfordulóra a fo­gyasztási igény a mostani­nak két-háromszorosára is emelkedhet. Az energiapolitikának kiemelt és legfontosabb eleme a takarékosság. Az ipari tárca,, adatai,. szerint ésszerűbb felhasználással az ország jelenlegi import­Az elmúlt évtizedekben a rubelpiac váltakozó sza­bályozási rendszere miatt keletkezett hátrányt na­gyon nehéz gyorsan ki­egyenlíteni a hazai ipar- vállalatoknak. Az utóbbi évtizedben rendkívül ala­csony hasznot hozott a ke­let’ piac. A jövedelemter­melő képességre a forint többszöri leértékelése is kedvezőtlenül hatott, vi­szont emiatt a hazai cé­geinknél hamar megfogal­mazódott: amit lehet. Nyu­gaton értékesítsenek. Nagy gondot jelentett az importalapanvagok miatti költségnövekedés, amely kiemelten az alapanyagter- melő-iparban jelentkezett. A ruházati ipar működő- képességét' 1908-től kezdve az adóreform és a szabá­lyozás együttesen tovább rontotta. Megindult a szak­ágazatok és a vállalatok differenciálódása, több cég került válságba. A szabá­lyozás merev volta, a nem­zetközileg is meglevő és elismert eltérő sajátossá­gok figyelmen kívül ha­gyása, valamint a vállala­tok előző iparpolitikai és kormányzati döntéseit ma­gán viselő „előélete” miatt ez az elkülönülés koránt­sem indokolható, és főleg nem a ténylegesen elért eredményeket mutatja. A központi tervutasításos rendszer miatt tovább csökkent a fejlesztések száma, a kamatok emelke­dése miatt elvesztették ^ gazdálkodó szervezetek a hitelképességüket, bért sem tudtak emelni. A nyolcvanas évek vége felé az egvre jobban szigo­rodó gazdasági, piaci kör­nyezetben a cégek igye­keztek minden olyan le­hetőséget kihasználni, amelyekkel javíthatták jö­vedelemtermelő és ver­senyképességüket. Például íladták felesleges állóesz­közeiket, hogy így javítsák a pénzügyi helyzetüket. Az átalakulási törvény alapján megindult az „ódi­vatú” vállalati tanácsok ál­tal irányított cégek társa­sággá alakulása. Az önálló szervezetek száma 1980- hoz viszonyítva, majdnem a hatszorosára emelkedett. Tavaly a ruházati iparban már 1221 cég működött. A textiliparban a nyolc­vanas évek közepén növe­kedni kezdett a dollárex­port. 1980-ban 161, 1989- ben már 240. 1990-ben 257 millió USA-dollár volt a kivitel összege. Sajnos, még ez sem tudta kom­penzálni a szovjet piac ki­esését. A piacvesztés, a magas kamatterhek és a bérrel kapcsolatos költség- emelkedések hatására a textilipar mérleg szerinti eredménye rohamosan csökkent, az 1985-ös — kö­zel 4.5 milliárd forintos — nyereség 1991-ben már 5,7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom