Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP A 1902. NOVEMBER 23., HÉTFŐ Nyulak szigeti apácáké volt a birtok Feszültség a monon képviselő-testületben Mondjon le a polgármester? Második alkalommal szó­lították fel lemondásra dr. Marton Aurél monori pol­gármestert a városi képvi­selő-testület legutóbbi, rendkívüli ülésén. Ű ezt .másodszor is visszautasítot­ta, sőt nem kapott többsé­get Vér László képviselő azon indítványa sem, hogy a testület indítson fegyelmi vizsgálatot a polgármester ellen. Először azért határolták el magukat a képviselők dr. Marton Auréltól, mert egye­sek szerint vevőkijelölési jogával visszaélve megpró­bálta lakásvásárlási lehető­séghez juttatni Vadász Iván pénzügyi tanácsnokot; Az e témában történt ha­tározathozatal után azon­ban Vér László képviselő újabb bombát robbantott. Bejelentette: tudomására jutott, hogy a polgármester 13. havi fizetésként másfél havi járandóságot utalt ki a hivatal dolgozóinak — jogosan. Ám önmagának is, a képviselő szerint jog­talanul, mivel dr. Marton Aurélnak a képviselő-tes­tület a munkáltatója, s csak az dönthetett volna a félhavi többletről. A polgármester tehát vísz- szautasította a lemondást, a fegyelmi vizsgálat mellett pedig csak négyen voksol­tak, a jelen lévő 13-ak kö­zül. A többség tartózko­dott ... Ezek után állt 'ol Bajári János képviselő, s kicsit rezignáltan megkér­dezte: Kell-e ma még valami „stiklivel” foglal­koznunk? Pár hónap szünet után a jelek szerint ismét vége a nyugalomnak a monori képviselő-testületben, a fe­szültség fokozódik, pedig rendkívül fontos feladatok állnak az önkormányzat előtt. Pénteken lesz pél­dául a távbeszélő-hálózat fejlesztésével kapcsolatos közmeghallgatás... Dr. Marton Aurél polgár- mester egyébként a rend­kívüli testületi ülésen meg­ígérte, hogy a kifogásolt összeget másnap reggel visszafizeti a hivatal pénz­tárába. V. J. Hagyományteremtő falunap Dunavarsányban A hagyományteremtés szándékával rendezték meg az első falunapot szomba­ton Dunavarsányban. Ez alkalommal került sor a község címerének, zászló­jának átadására is. A Kertbarátok Klubja és a Zöld Szív. mozga­lom felnőtt és gyermek, tagjai fákat ültettek kora délelőtt e nap emlékére. A községházán a képviselők közmeghallgatásra várták a helybélieket. Csak né­hány lakó, elsősorban szo­ciális ügyekben, kereste meg a testületet — tudtuk meg Pálfi Márton polgár­mestertől. Olyan rendez­vényt kívánnak meghono­sítani ezzel a kezdeménye­zéssel, amely a fejlettebb demokráciákban is megta­lálható. Legyen a falu kö­zösségének évente egy olyan napja, ahol kicsik és nagyok együtt vesznek részt a programokban. S ami tovább erősíti az együ­Az általános iskolások betlehemes játékkal szórakoztatták a közönséget Nagyvonalú üzletember­nek tartották az ismerősei, a beosztottai Barta Andrást, olyan férfiúnak, aki átlátja a bonyolult helyzeteket, és mindenből pénzt tud csi­nálni. Hosszú ideig nem tűnt fel senkinek, hogy sok minden nincs rendben kö­rülötte, és mikor itthon már forró lett a talaj a talpa alatt, áttette a székhelyét Ausztriába, és ott folytatta tovább üzelmeit. S a szom­szédos nyugati országban éppúgy meggyűlt a baja a hatóságokkal, mint Pest megyében. Az ellene tett feljelenté­sek a Pest Megyei Rendőr­főkapitányságon futottak össze, s miután — erről a továbbiakban szó lesz — történetünk főszereplője egy kisebb ügy miatt lebu­kott, előzetes letartóztatás­ba került. Tavaly március­tól a fogda lakója, s idő­közben a vádirat is elké-. szült ellene; különösen nagy kárt okozó csalás és egyéb bűncselekmények miatt. A történet 1989 januárja*- ban kezdődött, amikor Bar­ta András belépett a Ligeti Delta Kisszövetkezetbe, ahol rövidesen gazdasági igazga­tó lett, és kézben tartotta az összes pénzügyeket. Az első nagy trükkje az volt, hogy fedezetlen elszámo­lású utalványokra vásárolt, illetve vásároltatott a be­osztottjaival, a legkülön­bözőbb árucikkeket. Sze­repelt ezek között Robur teherautó éppúgy mint Ikarus busz, tévé, ruhane­mű és bútor óriási tételben. Ma is ismeretlen, hogy ezeket a holmikat hol, s hogyan értékesítették, de a bevételből került ki a kis­szövetkezet dolgozóinak a munkabére, valamint sok más költség. - . . S rövidesén jött a másik nagy ötlet; fizessen az adó­hivatal! Fizetett. Barta András rövidesen még egy kisszövetkezetet alakított, ezúttal Ászódon, majd egy újabbat Tornádó néven. Egyik helyen például visz- szakapott — áfa-vissza­igénylés címén — 56 millió forintot, holott 163 ezer fo­rint lett volna a jogos kö­vetelés. A végtelenségig persze ez sem mehetett, felfigyeltek rá, s megindult a büntető- eljárás —, de még ekkor is módja volt arra, hogy Megveszem ezi a szállodái.-­Nagyvonalú üzletembernek látszott elszeleljen Ausztriába. Hő­sünk persze ott sem tét­lenkedett. Egyik elegáns üdülőhelyen megismerke­dett egy magyar származá­sú üzletemberrel, aki bizal­mába fogadta. Ennek az úrnak a tulajdona volt a szálloda is, amelyben Bar­ta lakott. — Megveszem ezt a szál­lodát! — jelentette ki egy napon történetünk fősze­replője, és úgy is cseleke­dett. Annak rendje és módja szerint megkötötték a szerződést. A vásárlás egyébként hitelben történt, hiszen Barta még a szállo­daszámláját sem fizette ki, nemhogy az épület vé­telárát. Ám ígért egy ugyancsak nagyvonalú üz­letet új ismerősének, s szerződést kötöttek Ma­gyarországról szállítandó különböző öntvényekre. Barta 32 millió fox'int elő­leget vett fel, bár a szállí­tásra nem volt lehetősége, ugyanis semmiféle önívény- nye} nem rendelkezett. Ausztriában is öszegyűl- tek a felhők a feje felett, ezért áttelepült Romániá­ba, ahol ugyancsak alapí­tott cégeket, bár ekkor már a magyar rendőrség. kereste. Végül úgy' bukott le, hogy elvitte egy távoli hozzátartozója BMW-jét, s körözték a gépkocsit. A rendőrjárőrök feltartóztat­ták, s kiderült, hogy nem­csak jármű önkényes elvi­teléről van itt szó... Barta András az eddigi eljárás során tagadta, hogy bűnös lenne. Kérte szabad­lábra helyezését, de ezt el­utasították. Büntetőügyé­nek a tárgyalását rövide­sen elkezdi a Pest Megyei Bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa. A vádlottnak hi­vatalból kirendelt védője lesz, mert megbízott ügy­védjének nem fizetett. Ne­héz elhinni pedig, hogy üres lenne a pénztárcája, hiszen 130 millió forintos csalással vádolják. Gál Judit Névadó ünnepség Gyálon Az Értől az Óceánig vé tartozás érzését, gondo­latát. Az időközben elké­szült, a képviselők által el­fogadott címert és zászlót is ezért, adták át e napon, hogy ünnepélyes keretek között, a lakosság részvé­telével kerülhessen erre sor. A Petőfi Művelődési Házban felléptek az óvo­dások. Műsorukkal vette kezdetét az általános isko­lások Ki mit tud? vetélke­dőjének döntője. Vagy két­százötven gyermek jelent­kezett a megmérettetésre. A zsúfolásig telt teremben próza- és versmondással, népi tánccal, énekkel, hang­szeres játékkal mutatkoz­tak be a gyerekek. A zsű­rinek nem volt könnyű dolga, de a nyeremények azért gazdára leltek. Köny­veket, csokoládét vehettek át a nyertesek, mintegy negyvenezer forint érték­ben. Faragó Károly, helyi képviselő szólt ezt köve­tően a falu történetéről, a címerről és a zászlóról. Egy 1270-ben kelt birtok­levél már megemlíti Var- sánj't, V. István királyi birtokként a Nyulak szige­ti apácáknak adományozta. A „varsány” szó tulajdon­név volt, a honfoglaló ma­gyarokhoz csatlakozó alánok egyik néptörzse viselte e nevet. A címer új. Megter­vezésére pályázatot írtak ki. Az alkotás utal ä köz­ségre, arra, hogy Pest vármegyéhez kapcsolódik, s arra is, hogy egyike azon településeknek, ahol a legtöbbet süt a nap. Pál­fi Márton polgármester át­adta e jelképeket a község lakóinak. A jövőben, ün­nepekkor a nemzeti lobo­gók mellett, a helyi zász­lók is díszítik majd . a há­zakat. Az ünnepségen felléptek a helyi népdalkor tagjai is. A falunap a Vöröske­reszt-szervezet báljával zá­rult. J. Sz. I. Gyimcsi István polgármester leleplezte a névadó port­réját (Folytatás az 1. oldalról.) rült az új tábla: gyáli Ady Endre Általános Iskola. A névadó ünnepség az eseményhez méltó volt, színvonalát emelte az a kül­döttség, mely Váradról ér­kezett a gyáliak meghívá­sára. A háromtagú tanár- delegációt Tuduka Oszkár Ady-kutató vezette. aki ezekkel a szavakkal kezdte a költőt méltató beszédét: — A Körös-parti város üdvözletét hoztuk. Ama városét, melyben legtermé­kenyebb éveit élte a XX. század magyar költészeté­nek poétaf^jedeime. Tuduka Oszkár előadásá­ban felvillantak azok a he­lyek, ahol szívesen megfor­dult vagy dolgozott Ady. Képszerűen jelenítette meg a század eleji Várad han­gulatos utcáit, a Kis Pipa vendéglőt, a Nagyváradi Napló rozzant redukcióját és a Szigligeti Színháza!, ahová ő vezette be a hánya­tott sorsú köliőtársat, Ju­hász Gyulát, hogy megírja a viszonzatlan szerelem örökszép ódáit. A magas színvonalú és mégis gyerekekhez szóié visszaemlékezést zenés, ver­ses műsor követte, részben a helyi, részben a nagyvá­radi Ady-gimnázium. tanu­lóinak . előadásában. Ez utóbbiak az Értől az ÓceáT - híg gyűjtőcímen ■ kötötték csokorba Ady néhány, köny- nyebb hangvételű versét, melyek kiválogatása a fel­készítő tanárok — Jakabffy Lászlóné és Teorá n, Éva — hozzáértését dicsérik. Az ünnepség fináléjaként Gyimesi István polgármes­ter leplezte le azt az olaj- portrét, amelyet Garay Jenő tanár úr festett Ady End­réről, s amely mostantól lógva az iskola előcsarno­kában emlékezteti a belé­pőt: egy olyan intézmény­ben jár, tanít, tanuj, mely példaképének Ady Endrét tekinti. Matula Gy. Oszkár I’álfi Márton polgármester átadja a község zászlóját A vetélkedőre zsúfolásig megtelt a művelődési ház terme (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom