Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

1992. NOVEMBER 23., HÉTFŐ 7 Hiteire is lebet Danubius-részvénye a pénzpiacon Korszerűsödő érdekvédelem Útkeresés és partnerkapcsolatok Várhatóan december első két hetében már jegyezhe­tik a kisbefektetők a Da­nubius Hotels részvénye­ket. A Danubius Hotels-rész- vények kibocsátásával el­sősorban a magyar kisbe­fektetőket kívánják támo­gatni. Most alkalmazzák először Magyarországon az állami vagyon magántulaj­donba adásának ezt az el­járását. A magyarországi szállodaláncok közül ily módon a Danubius Hotels kerül elsőként magánkéz­be. A részvények 40 szá­zaléka a cég alkalmazottai, az önkormányzatok, a pénzintézetek tulajdonába kerül, a fennmaradó ösz- szesen mintegy 4,75 mil­liárd forint értékű rész­vénycsomagot viszont érté­kesítik. A mostani nyilvá­nos jegyzés során várha­tóan 2 milliárd forint érté­kű részvény kerül forga­lomba. Hazánkban a fajtiszta tehénállomány létszáma meghaladja a 24 ezret, míg a keresztezetteké eléri a 340 ezer darabot. Az úgy­nevezett termelésellenőr- zött állomány több mint 2 milliárd liter tej termelé­sére képes. Ami külön is figyelemre méltó, hogy 1971 —1992 között a tejterme­lésben közel 50 százalékos növekedés tapasztalható, s ez a tehénlétszám 40 százalékos csökkentése mellett ment végbe. Áüományritkítás Mégis, az utóbbi egy­másfél évben az állatte­nyésztési ágazatok közül a baromfi után a szarvas­marhaszektor termelése esett vissza a leglátványo­sabban. Az elmúlt év ja­nuárjától nyomon követ­hető tejértékesítési bizony­talanság, számos állámi tejipari vállalat tartós ké­sedelmes fizetése, az ala­csony felvásárlási árak, és nem utolsósorban a szar­vasmarha-állomány drasz­tikus ritkítása miatt a fel­vásárolt tej mennyisége már az elmúlt év végére közel 16 százalékkal lett kevesebb. A napokban a Szarvas­marha-tenyésztők Orszá­gos Választmánya, vala­mint a Tejtermék1 Tanács soros ülésén egyebek kö­zött elhangzott, hogy az esztendő első félévében a tejfelvásárlás 11,2 száza­lékkal lett kevesebb, mint az előző év hasonló idő­szakában. Vagyis az el­múlt esztendő első felé­ben 929, míg idén az em­lített időszakban már csak 825 millió litert vásárol­hattak fel a tejipari cé­gek. Ebben ráadásul az a bosszantó, említette Berend Ferenc, a Szarvasmarha- Tenyésztők Országos Vá­lasztmányának elnöke, hogy ugyanakkor idén el­A jegyzési időszak alatt kül- és belföldiek egyaránt jegyezhetnek részvényt. A belföldi magánszemélyek számára viszont az Állami Vagyonügynökség jelentős kedvezményeket ad. Az Állami Vagyonügy­nökség és az akcióban résztvevő bankok olyan kedvezményeket ajánlanak fel a belföldi magánszemé­lyeknek, amire mind ez idáig még nem volt példa. A kedvezmények három részből állnak. Az ÁVÜ adóvisszatérítést megelőle­gező féléves kamatmentes hitelt nyújt. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy minden egyes 1000 forint címletű részvény vételárá­ból 400 forintot csak a jegyzést követő 180. napon kell befizetni. A bankok Egzisztencia­hitelt adnak, a hitel össze­ge a jegyzett teljes rész­vényérték fele, tehát rész­érte a 20 millió dollárt az importból származó tej­ipari termékek értéke. Az egyik alapvető problémát tejtermelés terén az jelen­ti, hogy a tej- és tejtermé­kek piaca beszűkült. A ha­zai fogyasztás visszaesése mellett csökkentek a kivi­teli lehetőségek is. Az év hátralevő másfél hónapjá­ban ráadásul 10-15 ezer szarvasmarha sorsa még bizonytalan. Ebben közre­játszanak olyan körülmé­nyek, mint például a me­zőgazdasági nagyüzemek felszámolása, a gazdasá­gok elleni csődeljárások, vagy éppenséggel a vésze­sen fogyó, s egykoron jobb napokat megélt szarvas­marhatartó telepek sok­milliós pénzügyi vesztesé­gei. 1992. első kilenc hónap­jában a tehénállomány 518 ezer darab volt, s ezen időszakban a felvásárolt tej mennyisége alig halad­ta meg az 1 milliárd 94 millió litert. Többen is egyetértettek abban, hogy a hazai tejtermelést nem lehet kizárólag szabadpia­ci módszerekkel szabályoz­ni. Erre nincs példa még Nyugat-Európa országai­ban sem, holott ott is sok gondot okoz a gazdaságok­nak ez az ágazat. Némi javulás A Pest Megyei Mezőgaz­dasági Termelők Szövet­ségének választmányi ülé­sén jelen levő főmunka­társ, Dömsödi Mihály el­mondotta, hogy amíg 1991. december 31-én 83 ezer 738 darab szarvasmarhát tar­tottak nyilván a megye gazdaságaiban, addig szá­muk ez év szeptember 30-án 75 ezer 497 darabra csökkent. Ugyanakkor né­mi javulás várható a te­vényenként 500 forint. A hitel feltételeit az Egzisz­tencia-hitelre vonatkozó rendelkezések szabályoz­zák, kamata a mindenkori jegybanki alapkamat 60 százaléka, plusz 4 százalék, így összesen jelenleg 16,6 százalék. Ez az alacsony kamatozású hitel eddig ilyen széles körben rész­vényvásárlásra nem volt felhasználható. Az akció­ban részt vevő bankok minden részvényvásárlóval megkötik a hitelszerződést, aki vállalja, hogy a vásá­rolt részvényeket a hitel fedezeteként letétben a fo­lyósító bankban tartja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha valaki mindkét kedvez­ményt, tehát az ÁVÜ által adottat és a bank által nyújtottat is igénybe ve­szi, akkor egy 1000 forint értékű részvényért a jegy­zéskor csupán 100 forintot kell fizetnie. hénállománynál, hiszen az elmúlt évben nyilvántar­tott 35 ezer 217 darab te­hénnel szemben az idén szeptember 30-ig már 35 ezer 981 darabról adhattak számot a gazdaságok. Többet fejnek Ami kétségkívül biztató és kedvezőbb jövőképet sejtet, az az, hogy kisebb megtorpanások ellenére, de nő a kisgazdaságok ál­tal átadott tej mennyisé­ge. (gyócsi) A politikai jellegű érdek- védelem napjainkban egyre jobban átalakul gazdasági­vá. A gondok, bajok orvos­lásában zöld utat kapnak az ésszerű, pénzügyi taka­rékosságra ösztönző javas­latok. A Pest megyei gazdálko­dók és termelőszövetkeze­tek ismert képviselője, a Teszöv szintén új utakat keres. November 25-én véglegesítik a testület mű­ködésével kapcsolatos fel­adatokat. Vajon mi indokolja en­nek a szervezetnek a csi­szolását és korszerűbb, modernebb köntösbe történő felöltöztetését? — tettük fel a kérdést Gyovai Pál­nak, a Pest Megyei Teszöv titkárának. — Az átalakuló magyar mezőgazdaság, a. magántu­lajdon talaján szerveződő szövetkezetek, a tagi érde­keltség és a sokasodó far­mergazdaságok arra készte­tik az adott régiók területi szövetségeit, hogy elvégez­zék a szükséges „karban­tartásokat”. Vagyis a meg­határozott gazdasági érdek- képviselet helyett a szövet­kezeti tagság gazdasági vé­delmét és érdekeit helyez­zék előtérbe. Tehát terüle­tileg léteznek a Teszövök, míg felettes szervük, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége. A jövőben szeretnénk az alapvető hangsúlyt a területi és az ágazati ér­dekvédelemre összpontosít- tani. Ez utóbbiakra akad példa Nyugat-Európában, köztük Angliában. Amíg nem jönnek létre a szako­sodott érdekvédelmi szer­zetek, addig a területi szö­vetségek égisze alatt törté­nik a velük való törődés. — Megtalálták az önök­höz vezető utat a már mű­ködő kisgazdaságok is? — Szerencsésnek mond­hatjuk magukat, hiszen a megyében az új szövetke­zeti és átalakulási törvény lehetőségein nekibuzdulva az utóbbi egy-másfél évben több mint húsz olyan kis­gazdaság, illetve gazdaszö­vetkezet született, amely­nek tagjai felvették velünk a kapcsolatot, s kérték fel arra, hogy erkölcsi és szak­mai támogatást nyújtva se­gítsük felzárkózásukat az agrárszektor egyéb terüle­teihez. — Hogyan készülnek szervezetileg az említett elnökségi ülésekre? — Már kész a menetrend. Az előkészületeket, a szük­séges dokumentációk, ja­vaslatok beszerzését az úgynevezett átalakulási bi­zottság látja el. Esetünkben ez a Pest Megyei Teszöv ügyvezető elnökségének a kibővítését jelenti. Majd ez a bizottság tekinti át az alapszabályt s bocsátja azt vitára egyebek között a te­rületileg szervezett és már régóta bevált kiscsoportos érdekegyeztető értekezle­teken. Reális esély van arra, hogy 1993 márciusára szö­vetségünk megfelel majd az érdekképviseleten ala­puló követelményeknek. — Önöknél már most is több kft., bt. működik. El­képzelhető a jövőben ezek valamifajta érdekvédelmi szerveződése? — Azt hiszem, erre nincs szükség, hiszen kereske­delmi és információs vona­lon sikerült a megyei Te- szövnek vegyes vállalatokat és betéti társaságokat a sa­ját emberei révén házon belül működtetni. Dicsek­vés nélkül állíthatom, hogy Kárpátalján vagy éppen­séggel Erdélyben sikerült olyan partnerekre talál­nunk, akikkel eredményes szakmai, gazdasági és ke­reskedelmi együttműködést valósíthatunk majd meg. Gy. fi. Nagy-Britannia jövőre kivonul az Európai Közös­ség európai gyorsreaktor- programjából, amelyet ed­dig Franciaországgal és Németországgal együtt nagyrészt maga finanszíro­zott. Ezt a lépést az angol kormány azzal indokolta, hogy a hagyományos atom­erőmüvek a korábban el- képzeltnél hosszabb távon lesznek életképesek, mert az urán világpiaci ára las­san emelkedik. A svéd központi bank Is­mét jelentősen emelte ka­matait a nemzeti pénz vé­delmében, a valutakiáram­lás megakadályozására. A Riksbanken 11,5 százalékról 20 százalékra növelte az irányadó kamatlábat. Erre az akcióra a New York-i és a szingapúri bankok úgy reagáltak, hogy azonnal le­álltak a svéd valuta forgal­mazásával. A közös piaci acélgyár­tók szövetsége, az Eurofer szerint még az év vége előtt döntést kell hozni a kelet-európai acélimport korlátozásáról. A szervezet úgy véli, ezzel az EK brüsszeli bizottsága is egyetért, mivel a közösség acéliparának átfogó átala­kítási terveit nem veszé­lyeztetheti az importnöve­kedés. Albertirsán található ha­zánk egyik legjelentősebb hűtőházi raktárbázisa, ahol egyebek között a nemzet­közi hírnévre szert tett Schöller cég magyarországi partnervállalatai által elő­állított tejipari termékeket tárolják. Az albertirsai gyerekek körében is jól ismertek a legváltozatosabb ízekben előállított jégkrémek, fagy­laltféleségek. Az idei Mi­kulás-napot meg különö­sen megemlegetik majd, hiszen a Schöller cég tulaj­donosa ötezer márka érté­kű csomagot ajándékoz az albertirsai óvodásoknak és bölcsődéseknek. December 4-én délután négyszáz kis­gyermekhez érkezik meg a Schöller Mikulás. Az autókba szerelhető elektronikus készülékek iránt változatlanul élénk a kereslet Japánban. Az idei év első felében kétszer annyi tévét, CD-lemezját- szó készüléket adtak el a gyártók, mint tavaly ilyen­kor. A japán autósok köré­ben a mindössze 5-6 centi­méter vastag, folyadékkris­tályos tévékészülékek a legnépszerűbbek, ebből re­kordmennyiség fogyott a felkelő nap országának üz­leteiből. Mmszály-tej Az Almássy téren rövidesen tejdiszkontot nyit a Triad Kft., amelynek egyik tagja, a váci Naszály-tcj biztosítja a friss árut. A már februártól kedvelt üzlet átalakulás^ után sem emelnek árat, tehát 8-10 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak a fővárosiak tejet és tejtorméket. Egy liter tej 23 forint 50-be kerül, n:íg hétfőtől másutt 29 forint (Vimola Károly felvétele) Csökkenő tehénállomány A kisgazdaságok weFsemyképesek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom