Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-23 / 276. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK Regöstalálkozó Szigetszentmiklóson Maradj magyarnak! Már négy év telt el azóta, hogy Visegrádon ismét a fiatalok nyakába került a cserkésznyakkendő. Az újjáéledt mozgalom célja, hogy a gyerekeket visszavezesse az alkotás öröméhez. A X. kerületi regösvezető, Németh Jstván biztatónak érzi a mai helyzetet. A fiatalok felnőttek már ahhoz, hogy maguk keressék és fedezzék fel a népművészetet. Nemzetünk népművészetében fellelhetők még ismeretlen, eddig ki nem aknázott területek. Egyre inkább elterjed a falukutatás és mindenkinek érdeke, hogy a fiatalok rádöbbenjenek, nem az olcsó szórakozások, hanem a nemzeti értékek rejtik az igazi kincseket. Vajon Így látja a regösök vezetője is? — Ha sikerül elérnünk azt, hogy gyermekeink diszkó helyett parasztházakat látogassanak meg azzal a céllal, hogy igazi kincseket bányásszanak elő, akkor elégedettek lehetüns. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos közös játékok, például a betlehemes, közelebb viszik a gyerekeket a Hithez. Könnyebben átélik, megértik a Bibliát, ha azonosulnak alakjaival. — A biblikus témákon kívül mi foglalkoztatja a fiatalokat? — Nagyon fontos a kézművesség. Talán a legcsodálatosabb, dolog a világon, amikor az ember szeme láttára az élettelen sárból valami nag on érdekes, sokatmondó tárgy válik. A gyerek azt készít anyagából, amiben fantáziát és értelmet lát. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az egész világon nincs még egy olyan átfogó, mindenkit összekovácsoló erő, mint a magyar nemzeti tárgyi kultúra, ami gyakorlatilag az egész Kárpát-medencére kiterjed. Éppen ezért vált a regösség feladatává: feltárni és mindenkihez közel vinni e felmérhetetlen kincset. — Hogyan tudják összegyűjteni a cserkészeket? — Könnyen, mivel ezt ők maguk is igénylik. Legutóbb november hatodikán volt Szigetszentmiklóson egy háromnapos találkozónk, a SZER ’92, ahol nemcsak hazai gyermekeket, hanem 22 felvidéki és 84 erdélyi kiscserkészt is fogadtunk. A tábor költségét a szigetszentmiklósi cserkészek szülei állták. A külföldi apróságok ingyen vehettek részt, a hazaiaknak pedig mindössze száz forintjába került a napi ellátás. — Miért éppen Sziget- szentmiklós? Karácsonyi népszokásokkal ismerkedtek a regösök Avatott mesterek tanították a fafaragást, jelképolvasást — Mert itt indult el a regösmozgalom, méghozzá úgy, hogy a kicsik szinte nem is érzékelték, gyakorlatilag egy mozgalom részesei lettek. Ugyanitt működik a Varázskéz kézműves kör is. valamint az az önképző kör. amely alapot teremtett a népművészet kutatásához. — Mi volt a találkozó célja? — Egy cserkész mindig követi azt az elvet, hogy: állj a haza. Isten és embertársaid szolgálatára! Ennek értelmében soha nem feledkezünk meg arról, hogy határainkon túl ötmillió magyar él, akikkel összeköt a vallás, a közös népművészet, a múlt. Éppen ezért ezeken a találkozókon egymásra figyelnek a gyerekek, ismerkednek a szokásokkal, hagyományokkal. A SZER ’92-nek egy bőrszíj volt a jelképe, amelyen két csomó található. Egyik azért, hogy a cserkész ne feledkezzen meg hazájáról, a másik, hogy ne feledje határon túl élő társait. Senkire nem erőltettük rá a vallást, de azért a találBeköszöntött a tél Tegnap a megyében is leesett az első nagyobb hó, a gyermekek legnagyobb örömére (Hancsovszki János felvétele) kozó megőrizte ökumenikus jellegét. Minden reggel a miatyánkkal kezdtük a napot, és este is imával zártuk. Jelen volt tizenegy különböző felekezetű pap. — Mit tanultak ez alatt a három nap alatt? — Egymás táncait, énekeit tanulták meg, de alkalmuk volt mézeskalácsot sütni, gyakorolni a gyertya- mártást. volt lehetőségük nemezein! is. Játékokat készítettek természetes alapanyagokból. például csuhából. kukoricaszárból: kopjafát faragtak, rajta hagyva névjegyüket, és a karácsonyra is gondolva csodaszép karácsonyfadíszeket állítottak össze. — Mik a távlati tervek? — Rengeteg tervünk van. s ezekhez fontos céljaink: megismertetni a falusi emberekkel, hogy milyen óriási kincs a csűrben talált kis mozsár, a nagyanyó rokkája, vagy éppen a régi vőlegény árvalányhajas kalapja. Rettenetesen fáj nekünk. amikor látjuk, hogy kapzsi kereskedők kezébe kerülnek ezek az ereklyék. Sajnos kevés lelkes ember van, aki magára vállalhatja a falujárást. Meg kell őriznünk hagyományainkat, verseinket, mondókáinkat. hitünket, különben elveszítjük szellemi értékeinket. — Mit üzennek a cserkészek? — Legjobb, ha idézem Orosházy Lajosnak, a szlovákiai magyar cserkészek tiszteletbeli elnökének szavait. amelyek a csíki szokások szerint feldíszített karácsonyfa alatt hangzottak el: „Amikor az ég felé fordított tenyérrel a sorsún, kért fohászkodunk az Úrhoz. akkor nézzünk két tenyerünkbe, mert válaszát már odaírta. Tenyerünk vonalai egy-egy M betűt formáznak. így olvassuk le: Maradj Magyarnak!” Ez a nagyszerű hitvallás örökös karácsonyi ajándék mind annyiunknak. Papp Antonella Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknat időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kisközösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. 3ebegentjiXami l»(*Sn tnvitep .ára íúfy forint Zebegény polgárainak a portájára a napokban köszöntött be a megye legújabb, havonta megjelenő újságja. A Makovecz Benjámin tervezte ízléses, szép lapot a Zebegény „Pannónia” Alapítvány jelenteti meg, a polgárőrség tagjai pedig önként vállalták, hogy terjesztik azt. Kapható ezenkívül a Zebegényi Tanú az állomáson lévő pavilonban, a Fenyő Gyöngye vendéglőben, a Kulacs borozóban és a Mókusban. A helyi lap célja — mint írja beköszöntőjében Esztergomy György felelős szerkesztő, —. hogy „szolgáljon hírrel, hasznos tudnivalóval, tájékoztatással. Közvetetten pedig szellemiségével építsen, formálja a megnyomorgatott, rombolt lelkü- letet”. S e vállalásnak az első — összevont — szám igyekszik megfelelni. Hírt ad például arról, hogy: Megkezdte működését a Szőnyi István Alapítvány, amelynek az a célja, hogy a település méltóan emlékezzen meg 1994. januárjában Szőnyi István festőművész születésének 100. évfordulójáról. Ahhoz ugyanis, hogy méltóak legyenek az emlékév programjai, kiadványai, kiállításai, rendezvényei, szükség van a megfelelő támogatás felkutatására, pályázatok kiírására és a művész életművének népszerűsítésére. Iskolaszék megalakításáról hozott határozatot Zebegény község képviselőtestülete. A kezdeményező az iskolaigazgató volt; az iskolaszék munkájában egy- harmad-egyharmad arányban vesznek részt az önkor- mánvzat, a szülők és a pedagógusok képviselői. Jövőre megkezdik és 1994-ben befejezik a községben a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep építését, legalábbis erre utasította g testület a polgármesteri hivatalt, hogy tegyen meg ennek érdekében minden erőfeszítést. Azt a későbbiekben döntik el, hogy társulati formában vagy önkormányzati pénz-, bői készül el a beruházás. Egy eve lesz decemberben, hogy 27 zebegényi lakos megalakította a polgárőrséget. A település értékeit őrző bátor férfiak júniustól szeptemberig éjszaka őrjáratoztak, azóta folyamatosan kinn vannak a helyszíneken. Eddig négyszer értek tetten bűnözőket, 19 idegen állampolgárt adtak át a rendőrségnek, és 12 illetéktelen személyt tanácsoltak el barátságos szóval a község területéről. Most a polgárőrség irányítására és felügyeletére Si- lencium névvel alapítvány létesült, amelynek kuratóriuma egyebek mellett helyi csendrendelet megalkotását kezdeményezi az önkormányzatnál. Vezetékes földgáz építésére szerveződött társulat Kókán — Írja a községi könyvtár kiadásában megjelenő újság. Lapzártáig több mint 700 ingatlantulajdonos kötött szerződést, s ezt megkönnyítendő, az OTP Bank nagykátai fiókja október közepén kihelyezett ügyfélfogadást tartott a polgármesteri hivatalban. Hasonló akciót terveznek ezekben a napokban is. Kóka történetének megírását kezdeményezte a község lapja, egyik korábbi számában, s ezt üdvözölte most nagy örömmel Krámer Iván honvéd őrnagy. „Nagyon remélem, hogy ezt a ... kezdeményezést előbb vagy utóbb egy aprócska füzet vagy könyv koronázza, mert higgyék el, hogy a kötődésre nagy szükség van” — írja az őrnagy és közre is bocsát Kóka történetéhez két emlékezést, dokumentumot. Minden második héten kedden Kókára megy a Ceglédi Kéményseprő Vállalat szakembere a gázzal kapcsolatos kémények vizsgálatára. Az érdekeltek Szűcs István vasboltjában jelentkezhetnek. Három fekete német juhászkutya törzskönyvvel eladó — ez is olvasható sok egyéb mellett a Kókai Hírmondóban. IVáci FóruM ^ Reprint kiadásban adta közre az MDF váci szervezetének lapja az Üj Váci Naplót, amely eredetileg 1956. október 31-én jelent meg a Városi Nemzeti Forradalmi Bizottság gondozásában. A ma már történelmi dokumentumnak számító egylapos újság krónikáját adja „egy történelmi hét”-nek, beszámol a Forradalmi Nemzeti Tanács megalakulásáról, a váci közellátás helyzetéről, a közlekedési viszonyokról, demokratikus választásokról, és az ország híreiről. Odaítélte az idei díjakat a Neufeld Anna Alapítvány kuratóriuma — olvasható a mai Váci Fórumban. Kitüntették a váci Régizene Együttest, Varga László zeneszerzőt, a váci székes- egyház karnagyát, fe. Lu- gossy László képzőművészt és Tumbász András fotóművészt. A kuratórium — Bartos Ferenc polgármester vezetésével — 80-80 ezer forintot ítélt oda a barokk év zenei és képzőművészeti eseményeinek támogatására, 50 ezer forintot a Hincz-gyüjtemény korszerű átrendezésére. Dr. Bánk József volt váci érsek-püspök számos korábbi egyházjogi és paszto- rális könyv után most általános érdeklődésre számító kötettel lepte meg az olvasókat. Az ókori bölcsek írásaiból több mint 3500 latin szállóigét, szólásmondást, köztük bibliai idézetet gyűjtött össze és adott közre. A könyv két nyelven, latinul és magyarül íródott, a Váci Nyomda Kft.-nél készült, a Szent Gellért Kiadó adta ki, és Vácott kapható. Büszkeségeink címmel sorozatot indított a Váci Fórum, s elsőként Fábián Katalint, a Váci Vízmű SE országos ifjúsági bajnok úszónőjét mutatja be az olvasóknak. Fábián Katalin időközben a Budapesti Spartacushoz, Egerszegi Krisztina egyesületéhez Igazolt. A MI ÚJSÁGUNK A katasztrófa elkerülhető címmel adott közre felhívást a kiskunlacházi polgármesteri hivatal főépítésze. Csapiár István az ön- kormányzat lapjában. Mint írja, a településen az ivóvíz 90 százaléka szennyvízzé válva jut vissza a talajba, s ez veszélyezteti a vízadó rétegeket. Sürgős megoldás szükséges, ez pedig a csatornázás, amelyet késlekedés nélkül meg kell valósítani. A nagyközséget ennek érdekében szervezők járják, ám a községháza műszaki osztálya is nyitva áll az érdeklődők előtt. Megalakult viszont már a gázépítő közösség; több mint 700 jelentkező adatait vitték számítógépre s ez körülbelül harmada a családi házak számának. A jelentkezők vállalták a 38 ezer forint hozzájárulást, amelyet részletfizetéssel vagy kölcsönnel teljesíthetnek. A kivitelező. az INNOTERV Kisszövetkezet illetékese elmondta: jelenleg a Zsámbéki-medencé- ben fejezik be a rájuk bízott 500 milliós beruházást, azután következik a Kis- kunlacháza-környéki mintegy 470 milliós értékű munka. A műszaki átadást Lac- házán a jövő év november -végéig vállalja a kivitelező. Felvirradt az ÉGSZÖVnek — jelzi A Mi Újságunk —, ugyanis az építő- közösség megalakulásakor kiállították az ÉTI T gázkazánokat, s azoknak nagy sikerük volt. Valóban, van kereslet e termék iránt széles e környéken, éppen ezért felvettek nyolc olyan munkanélkülit, akiket a megelőző időszakban éppen az ÉGSZÖV-től bocsátottak el. Becslések szerint 5-7 évig elélhet a részvénytársaság a gázkazánok gyártásából. Az igazgatóság most azon gondolkozik, milyen kedvezményt lehetne adni a kiskunlac- háziaknak a vásárláshoz. Nagymarosi Hírek Pályázati felhívással fordult a nagymarosiakhoz Zoltai Mihály alpolgármester, kérve őket, hogy egykét gépelt oldalon foglalják össze a Nagymaros jövőjével kapcsolatos gondolataikat, elképzeléseiket. A pályázat címe: „Milyennek szeretné látni Nagymarost 2012-ben?” Az önkormányzat 300 forinttal jutalmazza a legértékesebb írásokat, amelyeket az év végéig lehet beküldeni a községházára, s amelyeket rendszeresen közread a Nagymarosi Hírek is. Közétkeztetést szervez az önkormányzat szociális bizottsága a Maros étteremben Az önkormányzat a 8000 forint alatti jövedelműeknek 75 százalékos, 8-10 ezer forintig 50 százalékos, 10 ezer forint felett 25 százalékos kedvezményt nyújt. Alapítványt hozott létra a nagymarosi óvoda fejlesztésére a nevelőtestület és a szülői munkaközösség. Célja a többi között a magyar és német nyelvű foglalkozásokhoz szükséges eszközök biztosítása. Összeállította Deregán íitábor
