Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

TEST MEGYEI HÍ2LAP * MAGYARORSZAG 1992. NOVEMBER 33., HÉTFG Hasznos Miklós: Elveszik hitünket reményeinket Igaz magyar médiára van szükség Pest megyei kereszténydemokrata a Népi-nemzeti Körben (Folytatás az l. oldalról.) söségekre ragadtatnia, nincs szükség „fasiszta su- hancokra”! A fasisztákra hivatkozás, az álhírek-rémhírek ter­jesztése mögött igen ra­vasz gondolat bújik meg. A címkézés nem új keletű öt­let, ugyanis 1947-ben már sikerrel használták egy­szer. Akkor jól működött a szalámitaktika, s egyesek elérkezettnek látták az időt az ismétlésre. Most ország-világ visszhangzik attól, hogy Magyarorszá­gon dühöng az antiszemi­tizmus. Nos, ha ez igaz, ak­kor érdemes lenne néhány dolognak utánanézni. Pél­dául annak, hány zsidó kért emiatt kivándorlási engedélyt hazánkból. Kel­lett-e őket különrepülő- géppel menekíteni innen ? (Két-három évvel ezelőtt a Szovjetunióból igen, ám akkor a magyarok önzetle­nül segítettek rajtuk.) Az már egy másik kérdés, ha valaki liberális, akkor mi­lyen indíttatásból fasisz- táz ’e válogatás nélkül bár­kit? ... Nem hagyhatjuk magun­kat mocskolni, hallatni kell a hangunkat! Ám ez nem hőbörgést jelent! Ha minden egyes aljas rágalom ellen külön lépünk fel. ha­mar elfogy az energiánk. Nekünk nem védekeznünk kellene, hanem kimondani az igazat, s az már felér­ne egy támadással. Sokszor elhangzik az a vád. hogy a kormány hata­TÉMA A CSALÁD■ ÉS IFJÚSÁGPOLITIKA Guruló dollárok — vádemelés A Haza és Haladás Ala­pítvány, valamint az MDF Nőfóruma a család- és if­júságpolitika aktuális kér­déseit elemző országos ta­nácskozást rendezett a hét végén Kecskeméten a Technika Házában. A kétnapos tanácskozá­son, amely szombaton dél­előtt az MDF alelnökinek, Lezsák Sándornak nyitó- előadásával kezdődött —• szó esett egyebek között a szociálpolitika időszerű kérdéseiről, az iskolare­form előtti helyzetről, az átképzési, továbbképzési lehetőségekről. — A Magyar Demokrata Fórum meg fog erősödni! — mondotta Lezsák Sán­dor. Az MDF alelnoke megjegyezte, hogy noha a nyugati vélekedés szerint Magyarországnak van iga­zán esélye arra. hogy ki­szakadjon a kelet-európai gazdasági és társadalmi rendszerből, azért érzékel­hetők baljós előjelek is; szerveződik a baloldal, ami a visszazuhanás ve­szélyét rejti magában. Foglalkozott, az MDF al- elnöke a sajtóval is, mely­nek egy része folytonos és tudatos csúsztatásokkal állandó magyarázkodásra, kényszeríti a Demokrata Fórumot. Lezsák Sándor meggyő­ződése, hogy az MDF az áldatlan küzdelemből az országos gyűlésen megerő­södve fog kikerülni, Folya­matosan nő a tagsága — jelentette ki. és többször is szervezkedésre, közéleti funkció vállalására biztat­ta az MDF egységében, erejében bízó egyszerű ta­gokat. A rendezvény zárása­ként tegnap a Technika Házában nvilvános fóru­mon válaszolt a résztvevők kérdéseire Balsai István igazságügy-. Bornss Péter belügy-, Jeszenszky Géza kiilügy-, és Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter. Balsai István egyebek között hangoztatta: a kor­mány hamarosan a parla­ment elé terjeszti a tör­vényjavaslatot a volt tit­kosszolgálati személyek közszereplésének korláto­zásáról. Az ’öS-os bűnösök felelősségének bizonyítá­sára széles körű anyag áll rendelkezésre, az ira­tok az államosított párt­archívumokban hozzáfér­hetők. Az 56 utáni megtor­lásoknak pedig élnek a tanúi — hangoztatta. A „guruló dollár” üggyel kapcsolatban szólt arról, hogy jelenleg vádemelési szakaszban van. Boross Péter a Kossuth téren történtekről elmond­ta: egyrészt „mindig min­den beszédet el kell mon­dani”, másrészt a kiabálás és a fütty a tömegből jött, az 56-os szervezetek adták meg az alaphangot. Az el­lenzék reagálására utalva kijelentette: az ilyen ten­dencia 1993-ban erősödni fog. lomra tör. Erre nincs semmi szükség, hiszen ha­talomra : juttatta a nép. Igaz, nem könnyű úgy ha­talmon lenni, hogy a rá­dióból és a televízióból ömlő demagógiával visz- szaszoritanak. Jönnek a szemrehányások: egyre ala­csonyabb az életszínvonal. Az ország népe azonban nem kolbászból font kerí­tést akart! Vártak viszont olyan tetteket, amelyeket nem tudtunk véghez vin­ni. S ettől közömbösek lettek. Nem lennének azok, ha ’96-ben csak öt elvtár- sat elmozdíthattunk volna régi posztjáról. Ha leg­alább annyit mondhattunk volna nekik: ejnye-bejnye! Ennyitől is sokkal előrébb tartana Magyarország, s nem kellene áttörni a kö­zömbösség falát, ugyanis nem lenne! Nem arra van szükség, hogy mi az ellen­zéknek jók legyünk. A min­ket megválasztó tömegek­nek kell megfelelnünk. Nem azért küldte az ország ezt a kormány t,. hogy a kisebb­ségben lévő ellenzékkel ál­landóan megegyezést ke­ressen. A ’94-es választásokról Hasznos Miklós elmondta: a győzelemnek csak egy módja van. A három ke­resztény szellemű párt kö­zül. ha az egyiknek esélve van, akkor a másik kettő­nek kötelessége azt az egyet támogatni. Ha sikerül megvalósítani az 1994-es választási szövetséget, le­hetőség nyílik végre egy igaz . magyar média meg­teremtésére. s akkor bízha­tunk a jövőben. N. E. KDNP nyitás a vidék felé Minden lényeges kérdésre — saját választ A párt alapszabályának módosításával és ennek függvényében személyi kér­dések tárgyalásával vette kezdetét — zárt ajtók mö­gött — szombaton a Ke­reszténydemokrata Néppárt nagyválasztmányi ülése. A jelölésre már korábban régiók alakultak, fórumokat hoztak létre az adott or­szágrészben működő szerve­zetek, s listát állítottak a számba jöhető jelöltekről. A nagyválasztmány — el­fogadva az alapszabály mó­dosítását — döntött arról, hogy újabb tagokkal bővíti ki a párt vezető testületét. Ennek értelmében regionális elnökségi taggá választották Katona Györgyöt, Birkás Jánost, Kovács Kálmánt, Mészáros Gyulát, Kúsznak Miklóst és Ursprung Já­nost. A küldöttek megválasz­tották a KDNP ügyvezető titkárát is, akinek feladata a párt belső szervezeti ügyeinek irányítása és koordinálása. A poszt betöl­tője Rubovszky György jo­gász, a Fővárosi önkor­mányzat képviselője, akit a pártelnök Surján László jelölt erre a tisztre. A politikai helyzetelem­zés során tegnap a belső pártügyektől kezdve az igazságtétel vagy a média­ügy problémájáig szinte va­lamennyi belpolitikai kér­dés terítékre került. A fel­szólalók többsége azon az állásponton volt, hogy a KDNP-n belül kialakuló egység lehetővé teszi a párt sikeres szereplését a követ­kező választásokon. Ehhez azonban b rtározottabb po- litizálási stílusra, nagyobb önbizalomra van szükség — hangzott el a küldöttek ré­széről. Már a választásokra való felkészülést taglalva fogalmazták meg a küldöt­tek, hogy a keresztényde­mokratáknak 1994-ben egy­aránt kell rendelkezniük országos pártprogrammal és helyi programokkal. Mint Hasznos Miklós alelnök ki­jelentette: fontos, hogy minden lényeges kérdésre legyen kereszténydemok­rata válasz. A nagyváiasztmányi ülés befejeztével tartott sajtóér­tekezleten a keresztényde­mokraták elnöke. Surján Lászl' a kétnapos., tanács­kozást összegezve elmond­ta^ küldöttek megerősítet­ték azt a gyakorlati irány­vonalat. amelyet a jövőben is követni akar a párt. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért nincs szó fordulatról, a KDNP jelenlegi elvi, po­litikai felfogása szerves folytatása a korábban is képviselt programnak és ideológiának. A pártelnök úgy vélekedett, hogy egyér­telműen nőtt a KDNP sú­lya. befelyása az ország politikai életében. JÖVŐRE HAZÁNK AZ ELNÖK Tanácskozott a KeK parlamenti csoportja A Közép-európai Kezde­ményezés parlamenti fóru­ma a jövőben erősíteni szándékozik szerepét a tér­ség országainak együttmű­ködését célzó folyamatban. Pap András pécsi MDF- képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja képviselte hazánkat a KeK páriámén'i csoportjá­nak Grazban megtartott hétvégi tanácskozásán. A képviselő elmondta: a fórumon szorgalmazták, hogy a külügyminiszteri szintű találkozók előtt a parlamenti csoport tájéko­zódjék, illetve tárgyaljon a diplomáciai vezetők állás­pontjáról, s előzetes véle­ménynyilvánítással segítse azok tanácskozását. Ma­gyarországi értekezletüket — kísérletképpen — már e szándék szellemében, a kül­ügyminiszterek tanácskozá­sát megelőzően tartják meg. Kél országos nagygyűlésen Módosították a kisgazda-pártalkotmányt A 16 tagú kisgazda (a 36-ok parlamenti frakciója, a Kisgazda Történelmi Ta­gozat és az ideiglenes köz­pont által létrehozott) ügy­vivői testület szombaton megrendezett országos nagygyűlésén megerősítet­ték a pártelnökség korábbi döntéseit. Így egyhangúlag jóváhagyták a Torgyán Jó­zsef pártelnököt tisztségé­ből felfüggesztő, illetve őt a pártból kizáró határoza­tot. Ezt követően a grémium ügyvivő elnökséget válasz­tott. Ehhez előzetesen mó­dosítani kellett a pártalkot­mányt annak érdekében, hogy a nagygyűlést felru­házzák a nagy választmány vezetőtestület-választó jog­körével. Módosították az alkotmányt abból a szem­pontból is, hogy a párt jegyzésére jogosult sze­mélyt választhassanak. A jegyzési jogot Németh Bé­la főtitkár kapta meg. A gyűlést követő sajtótá­jékoztató résztvevői — Sza­bó János, a 36-ok frakció- vezetője, Németh Béla fra re in vezető-helyettes, Horváth László, a Törté­nelmi Tagozat elnöke és Németh Béla, az ideiglenes központ vezetője — lénye­gében sikeresnek könyvel­ték el a nagygyűlés mun­káját. Ez azt jelenti — mondották —, hogy most már egyértelműen tudják, kik tartanak velük, és fel­állt az új legális vezetőség is. A tájékoztatón elhang­zott: a nagygyűlés határo­zata alapján megteszik a bejelentést a Fővárosi Bíró­sághoz és a Cégbírósághoz arra vonatkozóan, hogy ki jogosult a Kisgazdapárt képviseletére. Amennyiben ez a jogi út mégsem bizonyul járható­nak, csak akkor vállalják új párt létrehozását. Egyébként erre a lehető­ségre is fel vannak készül­ve — mondotta végezetül Németh Béla frakcióvezető- helyettes. ★ Ezzel párhuzamosan a Torgyán-hívők sem tétlen­kedtek. „Ma elkezdtük a hosszú menetelést, s ez mindaddig tart, amíg nem győzünk a következő vá­lasztásokon” — mondta Torgyán József, a Kisgaz­dapárt elnöke a szombaton tartott országos nagygyűlé­sen. A grémium a pártalkot­mány módosítását követő procedúra után határozatot fogadott el arról, hogy a Németh Béláék által a MOM-ban összehívott ren­dezvény nem használhatja a Kisgazdapárt nevét, és ennek alapján határozato­kat sem hozhat. A gyűlés határozata alapján okiratot is összeállítottak, amit kül­döttség vitt el két alkalom­mal is a másik rendezvény résztvevőinek. A küldött­séget azonban egyik alka­lommal sem fogadták. A pártalkotmány módo­sítása egyébként megerősíti és kiszélesíti az elnök jog­körét. Így a munkáltatói jogot az elnök gyakorolja a főtitkár helyett. Ezenkívül az elnököt a főtitkár nem függesztheti fel és válthat­ja le. Ugyancsak lényeges módosítás, hogy a pártel­nököt a legközelebbi or­szággyűlési választásokat követő 60 napig nem lehet leváltani és felfüggeszteni. Nem módosítható és nem helyezhető hatályon kívül az újabb változtatás szerint a pártalkotmány sem a leg­közelebbi választásokat kö­vető 60 napig. ★ Az FKGP radikális ta­gozata elhatárolja magát az FKGP Dózsa György úti országos (Torgyán-féle — a szerk.) nagygyűlésén tör­téntektől — áll a szerkesz­tőségünkhöz eljuttatott köz­leményben. Az FKGP ra­dikális tagozata az elnöki diktatúrához vezető alkot­mánymódosítás tervét ele­ve elutasította. Visszauta­sítjuk a rasszista és anti­szemita megnyilvánuláso­kat, melyeket a „Múltunk, jelenünk, jövőnk” című programtervezet általános programszintézisének első és második pontja megerő­sít. Túlmenően azon, hogy a programtervezet antide­mokratikus, sérti a Magyar Köztársaság alkotmányát és a törvényként kihirde­tett Alapvető Emberi Jo­gok Egyezményét. Gyűlö­letet kelt, és idegen a párt szellemiségétől. Ha az FKGP vezetői programtervezetüknek meg­felelően járnak el, eltérnek a Kisgazdapárt alapeszméi­től, vad, szélsőséges irány­zatot képviselnek, veszé­lyeztetik az emberi szabad­ságjogokat, az ország nyu­galmát, a lakosság jólétét, a térség biztonságát, az em­beriség békéjét. A Kisgazdapárt háza tá­ján a közelmúltban tapasz­talt erőszakos jelenségek — skinheadek, militáns szer­vezetek, fasiszta röpiratok, súlyos testi sértés, garáz­daság — arra figyelmeztet­nek minden demokratikus erőt — így az FKGP radi­kális tagozatát is —, hogy a jogállamiság elleni nyílt támadásokkal szemben ha­ladéktalanul lépjen fel — olvasható egyebek mellett a Bereczki Vilmos képvise­lő és Freisinger Jenő szóvi­vő jegyezte közleményben. Önök szerint százasok vág) remittenda? Nekem korántsem tet­szik a kerítéskultusz. Nem szeretem a beton­koszorúkat, az odafönn éles, hegyes vasrudakat. Az őrvidéken sok he­lyütt láthatók még kerí- tetlen porták, melyek ily módon sokkal leve- gősebbhek tűnnek, de szépek a kerítésként fel­fogható élősövények is. Az újságban is törek­szünk c kerítéstelenség- rc, azaz nem választjuk el külön-külön oldalra a megye városait, hanem csak a rovatokat, ám a rovatok közti határokat sem tartjuk átjárhatat- lannak, hisz egy gazda­sági jellegű írás ugyan­csak érintheti a belpoli­tikát és fordítva. Éppen ezért kicsit kesernyés lett a szám íze. amikor váci tévésbeszélgetésün­ket megelőzően egy fil­met láthattunk arról, vajon a váci oldal meg­szűnésé* miképpen érté­keli egyik-másik polgár. Például az az újságárus, aki — ha jól emlékszem — egyharmados fogyás- csökkenést jósolt. Kor­rektebbnek tűnt volna, ha azt mondja: a puding próbája, ha megeszik ... Félek ugyanis attól, hogy a derék újságáru­sunk majd bebizonyítja az igazát, hisz találkoz­tam már olyan esettel, amikor azt mondták, nincs, holott volt. Remé­lem, az ő esetében más­ról van szó. vagyis örül­ni fog. ha pénzzé teszi a lapot, s nem — ahogyan a szakma nevezi az el­adatlan példányokat — remittendává. Hogy pénzzé lehessen tenni, ahhoz most azt találtuk ki, hogy a gazdasági ol­dalon sokakat érdeklő híreket tálalunk. A szö­vegrészeket kis százfo­rintosok különítik _ el egymástól. Olyan pén­zek. amelyekből sokat kívánok, és nemcsak magamnak. A váci új­ságárusoknak is. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom