Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám

1 í PEST MEGYEI IIÍPvLAP ■ / V-.. V'V"'- ---- - - - - > --- - . j- - , ~ MAGYARORSZÁG 1992. NOVEMBER 24., SZOMBAT 3 LÁSZLÓ BALÁZS ELKÖSZÖNT Kormányszóvivői tájékoztató KÖNNYEBB LESZ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRNAK LENNI (Folytatás az 1. oldalról.) gyeléseket végez, azt vi­gyázva, hogy a határaink­tól délre dúló háború át ne terjedjen Magyarországra. — Könnyebb és egysze­rűbb lesz magyar állampol­gárnak lenni a jövőben — mondotta Madari Edit, a Belügyminisztérium osz­tályvezetője, aki Juhász Judit szóvivő vendégeként ismertette az újságírókkal az új álampolgársági tör­vény tervezetét. Eddig há­rom évig kellett Magyar- ország területén lakni an­nak, aki reménnyel pályáz­hatott a magyar állampol­gárságra, s bár a jövőben ez az idő nyolc évre emel­kedik, egyidejűleg megnő á kedvezniúnyezettek köre. Várakozási idő nélkül lehet magyar állampolgár az a magyar nemzetiségű sze­mély, akinek legalább egy felmenője valaha magyar állampolgár volt. Magyar állampolgárságot csak az ország területén letelepedési engedéllyel bíró személy kérhet. Mivel az állampol­gárság születéssel is meg­szerezhető, akinek a gyer­meke Magyarországon ma­gyar állampolgárnak szüle­tett, ugyancsak a kedvez­ményezettek közé tartozik, s . egyszerűsített eljárással bírálják el kérelmét. Az állampolgári kötelékből való elbocsátás helyébe az államnolgárságról való le­mondás lép. A Magyar Köztársaság a jövőben nem gyakorolja az állam- polgárság megfosztásától való jogot. Akik ezután kérnek magyar állampol­gárságot, már nem kell leróniuk a 10 ezer forintos illetéket. Madari Edit el­mondotta még, hogy a tör­vény kétfordulós hatpárti egyeztetés után került a kormány elé. Juhász Judit szóvivő arról tájékoztatta a sajtót, hogy hosszas vitáktól sem mentes, de eredményes tárgyalások után szomba­ton este a Képviselők Há­zában aláírják az Érdek­egyeztető Tanács és a kor­mány közötti megállapo­dást. Erről annyit lehetett megtudni, hogy a kormány engedett eredeti állásfogla­lásából, a jövőben sem adóztatják meg a családi pótlékot, csökkentik a gyermeket nevelők adó­alapját: (Ez eddig gyerme­kenként és havonta 1300 forint volt.) A szóvivő tájé­koztatta az újságírókat ar­ról, hogy december 10-ig meghosszabbították a me­zőgazdasági termelők által felvehető hitelek állami ga­ranciáját a kenyérgabona- vetőmagvak beszerzésére vonatkoztatva. H. Z. UNICEf-kezdeményezés Egyenlő esélyt a gyermekeknek Az UNICEF Magyar Nem­zeti Bizottsága a Tv 2 és a Médiapress Kft. együttmű­ködésével gyűjtökampányt kezd a munkanélküliek gyermekeinek segítésére — tájékoztatott Kecskeméti Edit, az ENSZ Gyermek­alap Magyar Nemzeti Bi­zottságának vezetője teg­nap. Ez lesz az UNICEF ed­digi legnagyobb magyaror­szági akciója. A szervezet már részt vett a fővárosi tejakcióban, és jelenleg fo­lyik az úgynevezett szín­házjegy akciójuk. Hétfőtől kezdődnek a kü­lönféle rendezvények, ame­lyeknek csúcspontja egy te­levíziós műsor lesz decem­ber 6-án, Az akció alapvető célja nem jótékonykodás, hanem az, ho-gy segítsenek egyenlő esélyeket teremte­ni a munkanélküliek gyer­mekeinek is az iskolázta­tás területén. Német katcnapoiitiluis budapesti tárgyalásai Nem köS& fegyverüzletet! Újabb mérföldkövet je­lent katonapolitikánkban az egész hetet átölelő ese­mény: Bernd Wilz, a Né­met Szövetségi Köztársaság védelmi minisztériumának parlamenti . államtitkára Raffay Ernőnek, a Honvé­delmi Minisztérium politi­kai államtitkárának meg­hívására november IS. és 20. között hazánkban ven­dégeskedett, és tárgyalt rendkívül fontos kérdések­ről. A német vendég áz öt nap folyamán találkozott Jeszenszky Géza külügymi­niszterrel, Lörincz Kálmán­nal, a Magvar Honvédség parancsnokával, a parla­ment honvédelmi bizottsá­ga képviselőivel, és megte­kintette a szentkirálysza­badjai Bakony Harciheli- kopter-ezred napi életét. A találkozó utolsó napján — tegnap — a két állam­titkár sajtótájékoztatót tar­tott. Bernd Wilcz megköszön­ve a magyar vendéglátást, hangsúlyozta: másodszor jár hazánkban, és a látot­tak, megerősítették abban a meggyőződésében, hogy a jövőben is szívesen fogad­ja meghívásunkat. Az ál­lamtitkár ezután rátért a német—magyar tárgyalások lényeges kérdéseire. Ki­emelte, mennyire fontos,, hogy a két fél egyetért a közép-kelet-európai térség biztonságával kapcsolatos kérdésekben. Véleménye szerint a magyar—német katonai együttműködés a jövőben feltétlenül erősödni fog. Ennek egyik, már ma is működő formája a kö­zös kiképzési program. A Bundeswehr oktatási intéz­ményei készen állnak a ma­gyar tisztek fogadására, a magvar honvédség tolmács­tisztjeinek lehetőségük mú­lik a továbbképzésre. Tág lehetősége van a környezet­védelemmel kapcsolatos gór.dok közös orvoslására, hiszen köztudomású: mind­két állam területén állomá­soztak szovjet csapatok, melyek kivonulása után akad bőven tennivaló a ter­mészet megóvásáért. Ezután Bernd Wilz rátért arra a kérdésre; ami bizo­nyára nemcsak a két ország, de az egész téi'ség közvéle­ményét foglalkoztatja —1 az állítólagos fegyverüzletre. — Megállapodásunkban szó sincs fegyverkereskede­lemről — mondta nyomaté­kosan —, mindenféle kósza hír ellenére ez lehetetlen. Nemcsak a német állam jogrendjét, de nemzetközi kötelezettségeit is sértené ez a lépés. A megállapodás mindössze arról szól, hogy Németország olyan . fegy­veralkatrészeket szállít ha­zánknak, melyek a volt NDK hadseregének alapját képezik. Raffay Ernő tájé­koztatójában kiemelte: a magyar—német kapcsola­tokat mind politikgi. mind kulturális és katonai szin­ten tovább kell javítani. Ennek első állomása a 80-as évek második felében volt, amikor katonai attasék fog: halták el hivatalukat a két országban. Mára a legfel: sőbb szintű vezetők találko­zói mellett a szakmai kap­csolatok ánolása is rend­szeressé vált. Tóth Sándor SZÜKSÉG VAU A SZÖVETKEZETEKKÉ Felügyeleti jogkör segítse az átalakulást A szövetkezeti átalaku­lásokról tartott háttérbe­szélgetést a Földművelés- ügyi Minisztériumban pén­teken Sárossy László, a szaktárca államtitkára és Farkas Gabriella, az MDF alelnöke. Az FM politikái állam­titkára igen éles kritiká­val illette a sajtó képvise­lői .előtt a jelenleg zajlót Szövetkezeti átalakulások egy . részét. Úgy fogalma­zott.: „jelenleg a stricik úgy érzik, hogy ki lehet fosztani a magyar paraszt­ságot”. Elrettentő példa­ként említette az apostagi átalakulást, ahol a kivál­ni szándékozókat a megyei TESZÖV asszisztenciájával riogatták, állítólag olyan módszerekét alkalmazva, amelyek felülmúlják a téeszesítéskor alkalmazot­takat. A visszaélések megaka­dályozása érdekében az ál­lamtitkár szerint célszerű­nek tűnik törvényességi felügyeleti jogkört alkal­A parlament jávö heti programjáról Folytatódik az ahortuszveta Az Országgyűlés jövő he­ti' munkájáról tartott saj­tótájékoztatót tegnap Szű­rös Mátyás. Az Országgyű­lés alelnöke részletesen ismertette a T. Ház jövő heti munkáját és elmon­dotta, hogy hétfőn és ked­den plenáris üléseket tar­tanak, kedd délután és szerdán a bizottságok ülé­seznek, majd csütörtökön újra teljes ülése lesz a tör­vényhozásnak. Azért kellett az ülésnapok közé egy bi­zottsági napot beiktatni, mert hétfőtől az adótörvé: nvek megváltoztatásáról-, majd a jövő évi állami költ­ségvetésről lesz szó. Mi vel november 30-án, hétfőn éjfélig a költségvetés álta­lános vitáját le kell zárni, ezért a bizottságoknak a módosító javaslatokat meg kell vizsgálniuk. A házbizottság tervezi, hogy a jövő hét folyamán ismét napirendjére tűzi a magzatvédelmi törvényt, valamint a helyi önkor­mányzatok céltámogatási rendszeréről szóló új tör­vényt. Balsai István igaz­ságügyminiszter lesz az elő­adója annak a törvényja­vaslatnak, amely az 1956-os októberi forradalom és sza­badságharc során. elköve­tett egyes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos eljá­rásról szól. E törvény ál­talános vitáját is megkez­dik. A Pest megyei képvise­lők közűi áz adótörvények­hez és a költségvetéshez az alábbiak nyújtottak be mó­dosító indítványt: Szűcs István (MDF), Becker Pál (MDF), Török Gábor (MDF), Vona Ferenc (MDF), Dra­gon Pál (Kisgazda 36), Kö­rös fői László (MSZP), Fo­dor István (független). — s— n— mazni, valamely intéz­ménynek az átalakulások­nál tapasztalható vissza­élések megakadályoz.ása érdekében. Ilyen törvé­nyességi felügyeleti jog­körrel ruházhatnák fel pél­dául a cégbíróságokat. Sá­rossy László, hangsúlyozta azonban, hogy a mezőgaz­daságban tevékenykedő szövetkezetekre továbbra is szüksége van az ága­zatnak, ám ezeket a ma­gántulajdon alapján és ön­kéntes módon kell meg­szervezni. Farkas Gabriella kiemel­te: nem mint MDF-alelnök jelent meg a beszélgeté­sen, hanem szakértőként. Ö ugyancsak megerősítet­te, hogy sok a törvényte­lenség a szövetkezeti át­alakulásoknál. Ám azt is hozzátette, hogy vannak tisztességes téeszvezetők is, akik maguk alól szerve­zik ki a szövetkezetét. Pél­daként hozta az istvánme- zei átalakulást. Az alelnök asszony elmondta, hogy hozzáláttak vidéki tanács­adó irodák szervezéséhez, ahol felvilágosítják a szö­vetkezeti tagságot az át­alakulás jogi kérdéseirőL NINCS DÖNTÉS A Erőfeszítések a MÁV támogatására Nem igényelhető tetszés szerinti összeg a költségve­tésből a vasút támogatásá­ra, különösen a jelenlegi, erőteljesen csökkenő szállí­tási igények és teljesítmé­nyek mellett. Ezért a köz­lekedési tárca a költségve­tésen kívül más forrásokat próbál felderíteni. A szak- szervezetek azonban alig hajlandók engedni állás­pontjukból — mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Kovács Ferenc, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. A tájékoztatóra azért került sor, mert, mint ismeretes: öt vasúti szakszervezet kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot hir­detett hétfő hajnali 5 órá­tól, amennyiben az utolsó, péntek esti tárgyalások is eredménytelenül végződné­nek. A megegyezésre lap­zártánkig a szakszervezetek nem láttak esélyt. Magyarországi szlovákok kongresszusa Sürgetik a nemzetiségi törvényt Budapesten tegnap meg­kezdődött a Magyarországi Szlovákok Szövetségének IX. kongresszusa. A két­napos tanácskozás során a küldöttek megvitatják a leköszönő Országos Vá­lasztmány beszámolóját, és megválasztják a szövetség új vezetőségét, valamint módosítják a szervezet alapszabályát. A konferen­cia Jakab Róbertné or­szággyűlési képviselő, a szövetség elnökének be­vezetőjével kezdődött. Az Országos Választmány beszámolója leszögezi: a magyarországi szlovákok mindkét kultúrához kötőd­nek, nem akarnak izolálód­ni sem az óhazától, sem a szülőföldjüktől. Sajnálatu­kat fejezik ki, hogy az utób­bi időben a kisajátítás, il­letve a kirekesztés szándé­kát érzékelik mindkét irányból. A szlovákok alap­vetően hátrányos megkü­lönböztetés nélkül élhetnek és dolgozhatnak Magyar- országon, ugyanakkor a szlovákok által is lakott te­lepülésekre többnyire a hátrányos helyzet a jellem­ző. Ennek ellenére nincs tömeges elvándorlás. A be­számoló sürgeti a nemze­tiségi törvény megalkotá­sát, illetve elfogadását. Ez­zel egy időben pedig szor­galmazza az egyenjogúságot garantáló társadalmi köz­hangulat, értékrend megte­remtését, amely nemcsak az anyagi feltételeket, ha­nem az etikai normákat is biztosítja. így még meg­változhat a gyorsuló üte­mű asszimiláció, átörökít- hétővé válhat a szlovák anyanyelv. Olyan törvény­üsssevexés <a távirati irodánál Chrudinák A Fővárosi Munkaügyi .Bíróság pénteken — első fokon — zárt ülésen tár­gyalta Chrudinák Alajos keresetét. A Panoráma volt főszerkesztője azért fordult a bírósághoz, mert a Ma­gyar Televízió elnöke fel-, mentette korábbi beosztá­sából. A pénteken kihir­detett — nem jogerős — ítélet helyt adott Chrudi­nák Alajos keresetének, és hatálytalanította azt az el­nöki rendelkezést, amely­ben Hankiss Elemér fel­mentette őt az önálló kül­politikai főszerkesztőség ve­zetői posztjából. Dr. Varga Ferenc, az MTV jogtanácsosa, az MTI kérésére elmondta: való­színűnek tartja, hogy a te­levízió vezetése fellebbez­ni fog, hiszen erre az írá­sos ítélet kézhezvétele után re van szükség, amely ke­retet ad az aktív nemzeti­ségpolitikai gyakorlat szá­mára. Ez megújulást hoz­hat mind a nyelvhaszná­lat, mind az oktatás, illet­ve az új kulturális értékek megteremtése területén. A tanácskozáson . meghí­vott vendégként részt vesz­nek Szlovákia és a szlová­kiai magyarok képviselői is. A. konferenciát levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök, és An­tall József miniszterelnök. 15 napig módjuk van. Fel­lebbezés esetén — másod­fokon — a Fővárosi Bíró­ság tárgyalja majd a Chru- dinák-ügyet. Pálfy G. István kerese­tének tárgyalását a Fővá­rosi Munkaügyi Bíróság december közepére elna­polta. Mint ismeretes, a Híradó és A hét volt fő- szerkesztője' azért fordult a bírósághoz, mert jogta­lannak tartotta azt a dön­tést, amellyel Hankiss Ele­mér felmentette a két hír­műsor vezetése alól. ir A miniszterelnök előter­jesztése alapján a köztár­sasági elnök november 21-1 hatállyal további egyéves időtartamra kinevezte Olt­ványi Ottót az MTI vezér- igazgatójává — közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda. Önök szerint rossz hírünket keltik? Rövidesen — beszá­molót közlünk majd az eseményről — az egyik megyei általános iskola fölveszi gróf Széchenyi István nevét. Aki fölhí­vott, hogy közölje velem az örvendetes hírt, félve megkérdezte: — Mennyibe fog az nekünk kerülni, ha a lap munkatársai eljön­nek, hogy az eseményről tudósítsanak? — Ne haragudjon, de nem értem. — Mennyit kell érte fizetni, mert többen is mondták, hogy a Pest Megyei Hírlapnál ezért fizetni kell. Természetesen el­mondtam, hogy hirdeté­sekért kell fizetni, köz­leményekért már nem mindig, de tudósításo­kért soha. Többen is mondták ... Nyilván ugyanazok,- akik azt is mondják, hogy a lap csurkisták gyülekezete, hogy innen elüldözik az újságíró-szövetség tag­jait, hogy a kormány szócsöveivé váltunk. Mindez nem igaz, mint ahogy az sem, hogy a Pest Megyei Hír­lap fizetés ellenében tudósít eseményekről. A dolog általá­ban fordítva van. Ha egy-egy kistelepülésről kapunk használható tu­dósítást, akkor azért nem pénzt kérünk, ha nem honoráriumot fize­tünk. Ez nem vonatko­zik a Leveliink jött cí­mű rovatban megjelent írásokra. Kérjük hát, hogy bátran értesítse­nek, ha olyan esemény küszöbén állnak, mint például az említett isko­la tanárai és diákjai. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom