Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám

n j. PEST MEGYEI HÍRLAP SIŰKEBB HAZANK . ................. ' 19 92. NOVEMBER 21., SZOMBAT 1 Testületi ülés Szigetszentmiklóson Marad a nullamegoldds SíafossaS Mépfőiskofa Nagyiarcsan Mit mondott Silov, és mit mond Keleti ? (Folytatás az 1. oldalról.) érzete is ezt igényelné, és pszichológiailag jót tenne a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek. A gazdasági bizottság el­nöke kifejtette, nincs sem­miféle lelkiismeret-furdalá- sa, amikor a nullamegol­dást javasolja. A testület ugyanis eddig is igyekezett a közalkalmazottak számá­ra mindent megadni, két év alatt csaknem harminc­százalékos béremelést kap­tak a tanárok. A kulturális bizottság ez­zel szemben továbbra is ki­állt az ötszázalékos bérfej­lesztés mellett. Koós F e- renc azt javasolta, nézzék meg személyekre lebontva, kinek mennyi elmaradása van, és csak azok kapja­nak fizetésemelést. Űri József polgármester arra hívta fel a testületi tagok figyelmét, hogy a szociális törvény hatásával egyelőre még nem tudnak számolni, és azt sem lehet még tudni, a kétkulcsos áfa bevezetése milyen ter­heket ró majd a városra. Ezért indokoltnak tartot­ta a szokásosnál nagyobb tartalék képzését, mert ezeket az új kiadásokat a tartalékból kell majd fe­dezni. Ezután többen javasol­ták a vita lezárását, arra hivatkozva, hogy ez nem a végleges költségvetés, csak koncepció, amit a ma még hiányzó törvények elfoga­dása után úgyis újra kell tárgyalni. A szavazáson a hosszú vita után mégis úgy döntött a testület, hogy a nullamegoldást fogadja el, a 16 képviselőből mindösz- sze hatan szavaztak a kon­cepció ellen. A képviselő-testület ezek után néhány rendeletet és a szervezeti és működési szabályzatot módosította. Majd az a társasági szer­ződés került napirendre, amely szerint a PVCSV va­gyonának átadása után né­hány környező település közösen üzemeltetné a víz- és csatornaműveket. Erre a célra egy közös kft.-t hoz­nak létre, amely nonprofit jellegű szolgáltató cég lesz. Ez a megoldás azért is kí­vánatos lenne, mert az érintett települések koráb­ban a szigetszentmiklósi üzemmérnökséghez tartoz­tak, és a vagyon megosztá­sa közöttük igen nehéz len­ne. Ha a mostani elképzelés megvalósul, az eddigi 42.90 helyett 33,70-be fog kerülni a víz. A társasági szerződés el­fogadása után a képviselő- testület mellett működő bi­zottságok munkájának ér­tékelésével folytatódott az ülés. Dr. Kécza Géza, a népjóléti bizottság elnöke a beszámoló előterjesztése után kifejtette, egyre több olyan ember van, aki tá­mogatásra szorul. Többlet- kiadásokat jelent az is, hogy a már megítélt rend­szeres támogatások összege többször változhat a vi­szonyítási alap — a nyug­díjminimum és a családi pótlék — központi emelése miatt. Ezért elfogadhatat­lannak tartja, hogy a tava­lyinál nem lesz több pénz a szociális támogatásra. A bizottság mindenképpen többet szeretne szétosztani, ha másként nem, a keret­összegen belüli átcsoporto­sítással. A bizottsági elnök egy kérdésre válaszolva ki­fejtette: négymillió forint­tal számít többre a mostani tervhez képest. A polgármester elmond­ta, ő is kevésnek tartja a keretösszeget. Ráadásul most már számolni kell azokkal is, akiknek nem jár tovább a munkanélküli- járadék, az ő támogatásu­kat is meg kell oldani. De hozzátette, amíg nincs szo­ciális törvény, nem lehet részletes tervet készíteni. A felszólalók mindany- nyian egyetértettek abban, hogy több pénzt kell bizto­sítani a támogatásokra, se­gélyekre. De a legtöbben úgy vélték, erre a végleges költségvetés készítésekor kell visszatérni. Ettől füg­getlenül már a mostani koncepcióban is előirányoz­tak tízmillió forint szociá­lis tartalékot. A kulturális bizottság előterjesztéséhez Juhász Antal kultúrtanácsnok hoz­zátette: nem szabad szűk­markúnak lenni, ha a kul­túráról van szó. Annál is inkább, mert a kultúrára szánt kiadások előbb-utóbb megtérülnek, és Sziget- szentmiklós felemelkedését fogják szolgálni. Bár a pénzügyi és gazda­sági bizottság is nehéz anyagi helyzetben van, az ő előterjesztésüket vita nélkül fogadta el a testület. Halász Csilla Első kézből hallhattak a közelmúlt magyar törté­nelmének talán legjelen­tősebb eseményének epi­zódjairól Nagvtarcsán, a helyőrségi klubban, a Ka­tonai Népfőiskola résztve­vői. A meghívott Keleti György ugyanis sok eset­ben szem- és fültanúja volt azoknak a tárgyalá­soknak, amelyeken a Né- meth-kormány és az ak­kor már ellenzéke közösen folytatott a csapatkivoná­sokról. Kiderült, hogy a magyar katonai és politikai veze­tésnek sokkal több infor­mációja volt a szovjet csa­patok létszámáról, techni­kájáról a háború alatt és közvetlenül utána, mint amikor már „barátságban” voltunk. Nemcsak a nuk­leáris töltetek hazai elhe­lyezkedéséről nem tudtak a magyar katonák, de pon­tosan azt sem tudták, hogy mekkora az a hadsereg, amelyik jogszerűen — vagy nem? —, hazánkban tartózkodik évtizedek óta. Ugyanis a közel 47 év alatt a Szovjet Déli Hadsereg­csoport magyarországi tar­tózkodásának a jogi alap­ja kétszer is megszűnt! Az Osztrák Államszerződés egyik pontja ugyanis 90 napon belüli kivonást tett volna kötelezővé Magyar- országról is (1955 május!), hacsak ... meg nem kötik az újabb nemzetközi pak­tumot. amit Varsói Szer­ződésnek hívtak. Nem vé­letlenül — egy nappal! — az Osztrák Államszerző­dés aláírása előtt hagyták ALBCRTIltSA KÉSIÜL AZ [XPÓRA Együtt a testvértelepülésekkel A gyógyvizéről híres Al- bertirsa Budapesttől csak fclszáz, a ferihegyi repülő­tértől pedig alig harminc kilométerre fekszik, a 4-es főút mellett. A városiasodé község képviselői egyhan­gúlag döntöttek úgy, hogy a település kapcsolódjon az Expo ’96-hoz. A leendő rendezvények terveit pá­lyázatban foglalták össze. Albertirsán — a megye több településéhez ha­sonlóan — Expo-íalu épül­ne, amelyet már 1995-ben üzemeltetni tudnának- El­képzeléseik szerint külföldi vállalkozók szállhatnának meg itt, hisz mind a vasúti, mind a közúti közlekedés lehetőségei jók. Sör várha­tó, hogy a közeljövőben itt épü’ majd meg a 4-es és 40-es főutat az 5-ös számú autópályával összekötő út is Kihasználva a világki­állítás nyújtotta lehetősé­geket, kitűnő alkalom nyí­lik a település fejlesztésére. A.z idegenforgalmi kínálat hosszú távon is fenntarthat­ja a terület vonzását. Rendezvénysorozatuk cí­me: „Barátaink között.” Albertirsának ugyanis jó néhány testvértelepülése van a környező országok­ban (Brembio, Csíkszereda, Gaggianó, Malacky, Schö­naich, Tibro), s őket is meghívják a világkiállítás­ra. Ipari és mezőgazdasági termékeik bemutatásával, valamint szakmai megbe­szélésekkel kívánják előse­gíteni a majdani üzleti kap­csolatok kiépítését, új gaz­dasági vállalkozások létre­jöttét. A gyógyfürdő közelében található Gerje-patak mel­lett és a Dolina-völgyben a vendégeknek előre megha­tározott időpontokban és útvonalakon vendéglátással és idegenvezetéssel, hintó- Val vagy lóháton sétautakat indítanának erre a terület­re. A környezet megfelelő duatlon (kerékpározás és futás) számára is, melyet 1996 májusában kívánnak megrendezni. Erre az időre esik a nemzetközi ifjúsági cselgáncstalálkozó is. Az iskolai oktatásban itt emelt óraszámú tagozatos osztá­lyokban tanítják ezt a spor­tot. Versenyzőik az elmúlt három évben kiváló ered­ményeket értek el országos és nemzetközi szinten is. A versenyeket egyébként már 1994-től évente szeretnék meghirdetni. A község zsinagógája ma még helyreállításra vár, ám a világkiállítás idejére fel­újítják, s az ünnepélyes át­adásra is ekkor kerülne sor. Terveik szerint alkal­mas lesz az Expó-val kap­csolatos kiállítások, hang­versenyek, tanácskozások lebonyolítására. ’93-tól kez­dődően minden évben a testvértelepülések íúvósze- nékarai és énekkarai együtt lépnek majd fel. Mivel a környék hagyo­mányokban gazdag, az Expo rendezvényeit — ha lesz rá lehetőség — szeret­nék összekötni egy lakodal­mi és egy szüreti mulatság­gal is. A látványosság min­den bizonnyal nagy ide­genforgalmi vonzerővel bír. N. L. Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatala a lakossági'irodába munkatársat keres, általános igazgatási feladatok elvégzésén} irodavezető-helyettesi beosztásba. Pályázati feltételek: állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség, büntetlen előélet. A pályázat tartalmazza a pályázó: — szakmai önéletrajzát — érvényes erkölcsi bizonyítványát — dipiomamósolatát. Bérezés: az 1992. XXIII. tv. alapján. A pályázatokat december 15-éig lehet benyújtani, a polgármesteri hivatalhoz (Nagykőrös, Szabadság tér 5. 5750). A pályázatok elbírálásának határideje: december 31-e. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Monor Város Önkormányzata pályázatot hirdet a tulajdonában levő üzlethelyiségek 5 évi időtartamú hasznosítására — Monor, Attila u. 3. 195 m2 alapterületű épület, 1104 m2 alapterületű udvar — Monor, Deák Ferenc u. 2. 24 m- alapterületű, volt hatósági húsból! — Monor, Kossuth Lajos u. 65. 75 m2 alapterületű, jelenleg könyvesbolt. Az üzlethelyiségek kezelője Monor Város Polgármesteri Hivatala. A pályázatok leírása 1000 Ft ellenében átvehető a polgármesteri hivatalban (Monor, Kossuth Lajos u. 78—80. fszt. 19. 2220), munkaidőben 8 és 16 óra között A pályázatok benyújtásának határideje: december 7-én déli 12 óra. További felvilágositást adnak az előbbi cimen. jóvá a varsói tervezetet. Második alkalommal 1957- ben szűnt meg a jogi alap, amikor „konszolidálódott” a helyzet, és Hruscsov fel­ajánlotta a magyar félnek a teljes kivonást. Kádár János személyesen utasítot­ta vissza a javaslatot, mert tartott saját népétől. Az is kiderült, hogy a MÁV-nak közel egymilliárd forintos bevétele származott abból, hogy hiba nélkül közremű­ködött a csapatok határra szállításában. Tizenöt hó­nap elégnek mutatkozott ahhoz, hogy Viktor Silov altábornagy 1991. június 19-én utolsóként léphesse át Záhonynál a Tisza-hídon felfestett. sárga vonalat, ami a magyar—szovjet ha­tárt jelzi. Ö már csak meg­szokásból köszönt el „Dász- vidányijával’”, ugyanis nem valószínű, hogy tudott vol­na a két hónappal későbbi moszkvai puccs előkészü­leteiről, ami a visszajöve- telét is jelenthette vol­na...-Kérdésre elmondta Kele­ti György, hogy a nukleá­ris töltetek Oroszlány és Dombóvár környékén le­hettek. Tapolcán például, ahol Scud-rakétákat tárol­tak, semmilyen töltete nem volt a magyar katonák­nak, ezért a szükséges súlyérték elérése céljából a magyar rakétákat beton­nal „fejelték meg”. Az is szóba került, hogy a Vörös Hadsereg erkölcsi szintje sok kívánnivalót hagyott maga után. Az est máso­dik felében a szakértő he­lyett inkább a parlamenti képviselő szólalt meg, és mint ellenzéki, hiányolta a honvédelmi alapelvek kidolgozását, a rendkívüli állapotról szóló törvényt, az új szolgálati szabályza­tot. A résztvevőik nemcsak kérdeztek, hanem saját ta­pasztalataik alapján is el­mondták, hogy elsősorban a fiatal tisztek és tiszthe­lyettesek, illetve az egy keresetből élő családos hi­vatásosok életszínvonala alacsony. A civilek szerint túl sok leszerelő katonát bocsátanak el a munkahe­lyek két hét után, mert amíg a hazát szolgálta a fiatal, helyette' olcsóbb és begyakorlott munkaerőt vettek fel. így a katonai szolgálat jelentős hátrá­nyokat hozhat, ha nem fi­gyelnek föl rá az illetéke­sek időben. Nádor István A kivétel akár példa is lehet Beruházások Rádon Valóban nehéz a kistele­pülések önkormányzatai­nak helyzete. Kevés pénz­ből gazdálkodhatnak, ami a fejlődésre — azaz közmű­vesítésre, felújításokra, bő­vítésekre — nem elegendő. Legalábbis ez az általános helyzet. Kivételek azért varrnak, példa erre Rád esete. Pedig semmi különös nincs abban, amit megpró­bált az önkormányzat. A „recept” a következő lehet­ne. Időben hozzunk meg egy jóna,'| látszó döntést, végezzük el a szükséges szervezési munkákat, és máris megteremthettük a gazdálkodáshoz nélkülöz­hetetlen pénzügyi alapokat. A részleteket Böhm Béla jegyzőtől tudtuk meg. Vagy másfél éve kilenc hektárt vettek meg a fóti termelő­szövetkezettől; Ebből nyolc­van lakótelket alakítottak ki. Közműve,sítették, és nagy részüket már el is ad­ták. Igaz, közel tízmillió forintba került mindez, d-e az eladásokból befolyt ösz- szegekből tovább folytat­hatták a munkálatokat. Ami persze még nem feje­ződött be. Három-négy ház áll már, a többi épülőfél­ben. Nemcsak helybéliek vették meg a telkeket, jöt­tek vásárlók a környező településekről, így Vácról is. Nagy szerepe volt a sze­rencsének Is ebben a folya­matban. Hiszen szükség volt a szövetkezeti tagság, a lakosság támogatására is. Azután jöttek a szervezési teendők. Belterületté nyil­vánították a telkeket, meg­kötöttek nyolcvan adásvételi szerződőst. Eladtak egy rossz állapotban lévő kas­télyépületet, ez az összeg felhasználható lett a to­vábbi elképzelések valóra váltására. Utak épültek — és nem csak az újonnan kialakított lakótelkek mel­lett —, felújították a másik kastélyépületet, ahol az óvoda, a könyvtár kapott otthont. Elkészült a gázhá­lózat kiépítésének tanul­mányterve. Jövőre kerül majd sor egy másik nagy- beruházás:«, tornaterem épül, közel húszmillió fo­rint felhasználásával. Fel­merült a telefonhálózat bő­vítésének szükségessége. Most folynak a tárgyalások, melyik kivitelező vállalná rövid távon, kedvező ára­kon ezt a munkát. Pedig ott sem felhőtlen, gondtalan az élet. A mun­kanélküliek száma elég magas — a jegyző szerint a munkaképes korú lakosság közel tizenöt százalékát érinti. Ebben a kérdésben is keresett megoldásit az önkormányzat. Jelenleg hét munkanélkülit közmun­kásként foglalkoztatnak. Ez a másfél ezres lélekszá­mú községben nem cse­kély szám. A jövőben pe­dig még többet szeretnének alkalmazni. Üj háziorvosi körzetet alakítottak ki, az orvos szolgálati lakásának felújí­tását a közmunkások be­vonásával oldották meg. Az új háziorvosi körzet ki­alakítására azért volt szük­ség, mert korábban Penc község betegei is ahhoz az orvoshoz tartoztak. A tá­volságok — különösen sür­gős esetekben — elég na­gyok. Sajnos előfordult már az is, hogy mire megérke­zett az orvos a szomszéd te­lepülésről, a betegen már nem lehetett segíteni. Igaz, hogy ez nem kevés pénzbe került, de ez olyan lakos­sági szolgáltatás, ami min-, dánképpen igazolja a ki­adások vállalását. Mindezen változások ked­vező hatással vannak, le­hetnek a község életére. S mégis van pénz a fejlesz­tésekre, újabb tervek — éppen az anyagi cikok miatt — is sokkal biztosabb ala­pokon hozhatók. Mi kell ehhez? A jegyző véleménye az, hogy ma már nem le­het csak „felülről” várni a segítséget .— illetve azt a bizonyos sült galambot. Mert az nem jön sem hívás­ra, sem önként. Elébe kell menni az eseményeknek. Vázolva az elképzeléseket, mérlegelve a lehetőségeket. Mart azért akadnak. No persze egy csipetnyi sze­rencse sem árt... .1. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom