Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

FELTÖRTÉK A SZOLGÁLATI LAKÁST (4. oldal) TEHETSÉGET SEGÍTŐ SZERETET (5. oldal) RÉSZKÖZGYŰLÉSEK A FEHÉRAKÁCNÁL (5. oldal) VÁLASZ AZ ELSŐ FÖLDÁRVERÉSEN (6. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1992. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ló helyeit traktor „Obernburgiakat várunk, akikkel a személyes és hi­vatalos ismerkedés és kap­csolatok után testvérvárosi szerződést fogunk aláírni november 21-én, a Podma- niczky-kastély dísztermé­ben ..,.Azt szeretném, ha a szerződés egy, a végtelen­ségig bővíthető lehetőség lenne, melynek tartalmát a magánemberek és a szer­vezetek, egyesületek közötti kapcsolatok alakítanák ki.” Többek között Bagyin József aszódi polgármester lent idézett gondolataival jelent meg a városi lap ma­gyar és német nyelvű kü- lönszáma abból az alka­lomból, hogy tegnap obern- burgi vendégeket vártak a Galga mente központjába. Wendclin Imhof polgár- mester vezetésével percre pontosan, két busszal meg­érkezett a 73 tagú küldött­ség az észak-baj orországi nyolcezer lakosú városból. A kapcsolatok története 1990 áprilisában kezdődött, amikor a Pax Romana kongresszusán Víg Mária aschaffenburgi tanárnő is­mertette Obernburg part­nervárosi kapcsolatot kere­ső szándékát dr. Asztalos Istvánnal, az aszódi Petőfi- múzeum igazgatójával, aki a hírt továbbította a város önkormányzatának. A leg­utóbbi mozzanatról — a múzeum bemutatkozásáról a német városkában — la­punk is beszámolt. A rövid üdvözlések után a fáradt vendégek az őket fogadó aszódiak lakásán pi­hentek egy kicsit, majd lapzártánkkal egy időben ismerkedési est kezdődött a Vécsey Károly Helyőrségi Klubban, A Petőfi-gimná­zium és a zeneiskola nö­vendékeinek műsora után a ház gazdája, Vörös László igazgató magyarul, Gál Ti­bor középiskolai igazgató- helyettes német nyelven köszöntötték a vendégeket, kifejezve reményüket, hogy reális képet kapnak Ma­gyarország értékeiről és hétköznapjairól is. A tudósító tapasztalatai alapján lelkiismeretesen felkészültek az . aszódiak a vendéglátásra. Ma a fővá­rossal, holnap Észak-Ma- gyarországgal, szombaton a Galga mentével ismerked­nek. Vasárnap, elutazásuk előtt német nyelvű isten­tiszteleten vesznek részt a katolikus templomban, ahol az obernburgi havasi kür­tösök művészetében is gyö­nyörködhetnek az érdeklő­dők. B. G. AZ ELSŐ LÉPÉS Magyar—horvát i egyezmény A közúti áru- és személy­szállítás szabályozásáról írt aiá egyezményt tegnap Sik­lós Csaba közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisz­ter horvát kollégájával, Ivi- ca Mudririic tengerészeti, közlekedési és hírközlési miniszterrel. A miniszterek örömmel üdvözölték az országaik kö­zötti első megállapodást. Siklós Csaba elmondta: az európai színvonalú egyez­mény igazodik az Európai Közösség előírásaihoz is. Mivel Magyarország szá­mára mindig nagy jelentő­ségű volt a fiumei. Adriai­tengeri kapcsolat, így ha­marosan, várhatóan a jövő év elején, megkötik a vas­úti. hajózási, hírközlési és frekvenciaegyezményt is. Visszakérik rangjukat Az esztergomi önkor­mányzat legutóbbi ülésén Könözsy László polgármes­ter indítványozására a kép­viselők elhatározták, kérni fogják a kormánytól, hogy Esztergom, az ősi királyi város visszakapja megye­székhelyi rangját. A várost Szent István tette megyeközponttá, és csak az 1950-ben végrehaj­tott közigazgatási átszer­vezéskor kapta Tatabánya ezt a szerepkört. Magyar giszdlgsság '93 Megáll a teljesítmény csökkenése A fizetési mérleg aktívuma az idei cv végén minden eddigi várakozásnál na­gyobb mértékű, 809 millió dollár lehet, a devizatarta­lékok megközelítik a hat- milliárd dollárt, így az or­szág biztonsággal teljesít­heti adósságszolgálati köte­lezettségeit. Jövőre a GDP (bruttó hazai termék) stag­nálhat. illetve maximum 3 százalékkal növekedhet, az infláció várhatóan 16-19 százalékos ütemű tesz — mondotta Anion Zsolt, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője. A pénzügyi szakember azon a konferencián szólalt fel, amelyét-a magyar gaz­daság 1993—96 közötti pers­pektíváiról tartottak Buda­pesten, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társa­ság szervezésében. A főosztályvezető hangoz­tatta, hogy idén a kivitel eddig 5-6 százalékkal nőtt, és a PM prognózisai szerint év végén is körülbelül ilyen növekedéssel számolhatunk. Az adatok bizonyítják, hogy hazánk gazdasága sikeres piacváltást valósít meg. Az infláció ütemét sikerült le­lassítani, Idén a termelői árnövekedés nem lesz több 10-12 százaléknál, o fogyasz­tói árak növekedése pedig 23 százaléknál. A kamat- csökkenés folyamata las­san és egyoldalúan követi az infláció csökkenését. Miközben a betétek kama­tai csökkennek, a hitelek­nél a pénzintézetek alig kö­vetik az infláció mérséklő­dését, a bankok tül óvato­sak, nagyra ítélik a befek­tetések kockázatát. Az ipari termelés a ta­valy év végi alacsony szin­ten stagnál, az élelmiszer- gazdaság produktuma — az aszállyal is súlyosbítva — tovább csökken, a GDP a kormányzat várakozásaival ellentétben körülbelül 5 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. A munkanélkü­liek létszáma szeptemberre megközelítette a 620 ezer főt, év végén 700 ezer kö­rül lesz. Jövőre a kormányzat az eddigi tapasztalatokat is figveiembc véve arra szá­mít, hogy a gazdaság telje­sítményének csökkenése megáll, illetve egyes terü­leteken növekedésre számí­tanak. A kormányzat a jö­vőben sem törekszik a gaz­daság mesterséges élénkíté­sére. A főosztályvezető sze­rint a külső egyensúlyt to­vábbra is fenn kell tartani, de nincs szükség ilyen nagy mértékű fizetésimérleg-ak- tívumra, enélkiil is bizton­sággal tudjuk teljesíteni adósságszolgálati kötele­zettségeinket. A GDP jövőre maximum 3 százalékkal növekedhet, várhatóan 1994-ben már beindul a fejlődés, növeke­dési üteme 2-4 százalékot is elérhet. Ehhez az ipari ter­melés hasonló nagyságú {Folytatás■ a 3, oldalon.) Hangszigetelő fülkék Hollandiába Hifiállványok az IKEA-nak Az elmúlt év nyarán rt.- vé átalakult Rákosmezeje Termelőszövetkezeten belül működik a Rúkosmezeje és Fonyó Kft., amely tulaj­donképpen egy kétszemé­lyes vállalkozás, s egyebek között a holland piacra készít zajszigetelő fülkéket. Olyan berendezéseket, ame­lyeket, például a panelhá­zakban minden további ne­hézség nélkül felállíthat­nak azok, akik zenét kí­vánnak hallgatni, netán do­Virtusból is licitáltok Szigetszentmiklóson Á gazdaszövetségé az üdülő Nagy érdeklődéssel várták az egybegyűltek Sziget- szentmikléson a vagyon­megosztási árverést. A központi tanya szociális épülete szűknek bizonyult, mert sok volt az érdekelt és még több az érdeklődő.' Az árverésen örömmel vettük tudomásul, hogy nem veszett még ki az ősi virtus a magyar emberből. Újból bebizonyosodott, hogy nemcsak ultin tud li­citálni, hanem árverésen is. Az egybegyűlteken lát­szott, hogy itt komoly a dolog, és nincs helye a tré­fának. Ezt : erősítette meg Becz . János bejelentése is. A Szigetszentmiklósi Gaz­daszövetség nevében óvási szeretett volna benyújtani az árveréssel kapcsolatban, de a jelen levő közjegyző megnyugtatott mindenkit, hogy a törvényességet be­tartották. Az árverés kezdete előtt előkerültek a zsebszámoló- gépecskék és az elárvere­zésre ajánlott vagyontár­gyakat tartalmazó fénymá­solt listák is. (Folytatás a 4. oldalon.) bolni támad kedvük, és így nem zavarják szomszédai­kat. Ezekből a fülkékből tavaly még 40 darabot szál­lítottak egy holland—ma­gyar kereskedelmi vegyes vállalat közvetítésével. Idén eleddig mindössze 12 darab fülkére érkezett igény. A hangszigetelő fül­kéket a DIOGÉN nevű kft. forgalmazza. Értesülések szerint készítenek a Rákos- mezeje és Fonyó Kít.-nél az Ikarus számára külön­böző alkatrészeket több millió forint értékben. A legifjabb, szövetkeze­ten belüli vállalkozások kö­zé tartozik a Rákosmezeje Korplat Kft. Ez a társaság a nagyhírű IKEA-nak szál­lít hifiberendezésekhez áll­ványokat. A kft. jogelődje az Ikarus Mátyásföldön működő gyáregysége szá­mára készít úgynevezett végzáró kereteket. Ez a férmékegyüttes változatla­nul szerepel a kft. profil­listáján. Gy. L. LAPULÓ MILLIÁRDOK Pénz. pénz és pénz. Nem lehet ma nálunk rá­diót. tévét bekapcsolni, újságot kinyitni anélkül, hogy ne e négybetűs szót hallanánk elsőnek, ezt olvashatnánk először. Mintha valamennyien a meglehetősen sikertelen hadvezér, Montecuccoli leszármazottai, utánzói lennénk. Amikor ő há­romszor egymás mellé rakta az idézett szót, azt rriondta, e három dolog kell a háborúhoz. Nekünk — most és itt, tízmillió magyar állam­polgárnak — nem háborúra kell (kellene) sok mil­liárd forint, hanem békére, egy háborúmentes időszakban szép csendesen, bélzésen kifosztott or­szág újjáépítésére. Elmúlt negyedszázada, hogy a gazdasága átszervezésére készülő, leváltott rend­szer felvette az első háromszázmillió dolláros hitelt. Aztán a hitelek, a kölcsönök mind nagyob­bak lettek, az átszervezés késett, majd végképp elfelejtődött, a áollármilliárdokká növekedett ősz- szeg jó része kábítószer, lett. Mert ugyan mi más­nak nevezhetnénk, ha ezzel a pénzzel tartották alacsonyan a mezőgazdaságból származó termékek árát; a lakásépítési kölcsönök kamatát, a közleke­dési jegyek árát, a közüzemi díjakat... és mi el­kábultunk állam bácsi jóságától. A legvidámabb barakk lettünk. Elkábulván, nem vettük észre, hogy az általunk megtermelt értéknek mikroszkopikus részét kapjuk fizetésként, s ha évekig spórolunk, akkor is csak egy Trabant nevezetű pszeudoautót tudunk venni. Mindezek mellé el kellett tűrnünk, hogy soha nem látott méreteket-öltött a gyárka­pun belüli munkanélküliség. Pénz, pénz, pénz. A. minap a törvényhozók vi­tát kezdtek a társadalombiztosítás jövő évi költ­ségvetéséről. A kormányzatnak az a szándéka, hogy a szervezet már most látható 40 milliárd fo­rintos költségvetési hiányát államkötvények ki­bocsátásával próbálja meg kipótolni. Az ellenzék a kormány szemére vetette, két éve fel van ha­talmazva, adjon működő vagyont a társadalom­biztosításnak, ha ezt már megtette volna, ma ki­sebb lenne a hiány. Könyörgöm, honnan, s mi­lyen vagyont adjon a kormány? Adja vissza a régi OTI-bérházakat? Többet kellene rájuk költeni, mint amennyi ma az értékük. Arról persze nem szólt senki egy szót sem. hogy a tönkretett, mostanában iay-úgy privatizált, va­lamelyest talpra álló vállalatok egyszerűen nem fizetnek a társadalombiztosításnak, pénzüket el­dugják. ellenőrizhetetlenül öt-hat bankban tart­ják, jól titkolt számlákon. A költségvetés is képes lenne fedezni a hiányt, ha ebben az évben nem arra kellene számítani, hogy a 100 milliárdot meg­haladja majd a be nem fizetett adók összege. Van-e megoldás? Természetesen van. Jó tör­vényt kell hozni, s azt igen szigorúan betartani, betartatni. Akár vagyonelkobzás formájában Is. Meg kell ezt tenni, meg kell mozdítani a lapuló milliárdokat, mert még egyszer nem kerülhetünk hasonló helyzetbe. Hegyes Zoltán Obernburgiak Aszódon Megszólalnak i havasi kerteli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom