Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1!)92. NOVEMBER 1«.; HÉTFŐ Elek István és Dénes János véleménye nyűgöző a mondanivalója is. De engem a miniszter- elnök úr nem most nyűgöz Szerb kongresszus Ráckevén Sodródó liberálisok? (Folytatás az l. oldalról.) zsef is elmondta, képes ar­ra, hogy az MDF eredeti szellemi hagyományait ösz- szeíogja, azokkal szintézist alkosson. Amikor irányzat­két fogalmaztuk meg ma­gunkat, ezt az eredeti, kö­zös programot védtük és védjük valamivel szemben. Azt gondolom, ha ez a tét, akkor nem kétséges, hogy az MDF tagságának mit kell választania. — Ha az MDF egységét csak azon az áron lehetne fenntartani, hogy önök en­gedményeket tesznek, megtennék-e az ehhez szükséges lépéseket? — Azt kellene tudni, hogy minek az érdekében kellene ilyen lépéseket tenni... — Az MDF egysége ér­dekében. — No, de hát milyen egység érdekében? Ez a kérdés. Ha azoknak a gon­dolatoknak a mentén jönne létre az az egység, ame­lyeket Csurka István a dol­gozatában megfogalmazott, akkor szemrebbenés nélkül azt mondanám, hogy nem, ilyen egységet nem ké­rünk. Ezért nem vagyunk hajlandók kompromisszu­mokra. Nem a nemzeti li­berális elveinkből nem en­gedünk, hanem az eredeti MDF-programból nem va­gyunk hajlandók engedni. Nem azért dolgoztunk két- három évet, nem azért ál­doztunk az időnkből és az energiánkból erre az ügyre, hogy olyasminek a szolgá­latába álljunk, ami lénye­ges kérdésekben az ellen­kezőjét akarja annak, amit képviselünk. — És ha ennek az MDF bukása az ára? — Még annak árán is, mert azt gondoljuk, hogy így fog bukni az MDF mint part. Politikai meggyőző­désünk, hogy Ilyen egység­gel, ilyen programmal, ha egyben marad, akkor sem tud elérni tizenvalahány százaléknál többet. — Önök elismerték, hogy a jelenlegi tagság nagyobb­részt a népi-nemzeti irány­zattal szimpatizál. — Érzelmi, indulati ala­pon nagyobb a támogatott­sága Csurka Istvánnak és azoknak, akik ezt a gondo­latkört képviselik. Ezeknek a heteknek, hónapoknak arra kéne szolgálnia, hogy próbáljuk megértetni a tagsággal: ezen az alapon nem lehet dönteni, meg kell nézni, ezek az indula­tok és érzelmek hová ve­zetnek. Ha ez nem megy, akkor a legjobb törekvé­seikkel is zsákutcába fog­nak kerülni ezek az embe­rek. — fin ha önöket okolják ezért? — Ezt tapasztaljuk. Nem­csak okolnak bennünket, hanem ügynöknek, a párt­ba beépített ellenzéki kép­viselőknek neveznek ben­nünket. Sok mindent kel­lett lenyelnünk az elmúlt időszak vitái során. Ez a szellem, ez a stílus nem iz­gatna bennünket, ha nem válna politikaformáló erő­vé. — Számolt ön azzal, mi lenne, ha az MDF-en belül szakadás következne be, majd ennek folytatásaként a következő választásokon a mostani ellenzéki erők kerülnének hatalomra? — Már eddig is túl messzire mentem az esély- latolgatásban. Ma nem lehet beszélni arról, milyen len­ne a magatartásunk 1993 januárjában. Az országos gyűlés új helyzetet fog te­remteni, ahhoz képest kell átgondolni, hogy mit tehe­tünk. Arra nem látok le­hetőséget, hogy az általunk képviselt irányzat önálló politikai erőként megjelen­het, és érdemes lenne ezért egy szétválást forszírozni. Azt gondolom, hogy keserű tanulságokkal szembesü­lünk, és a konzekvenciát mindenki szomorúan fogja levonni. Valószínű, hogy egyéni válaszok lesznek, és folytatódik a lemorzsoló­dás. Elméletileg elképzelhe­tő, hogy közülünk valaki azt mondja: köszönöm szépen, veszem a kai ~om, s visszatérek a polgári eg­zisztenciámhoz. De elkép­zelhető ennek a csoportos megjelenítése is. — Arra gondol, hogy esetleg az utánam a víz­özön elvét követnék? — Nem tudom, de elkép­zelhető, hogy közülünk egyesek olyan személyes kudarcként élik meg az eseményeket, hogy végül is követik ez az elvet. Ami engem illet, személyes al­ternatívaként ezt nem tar­tom a magam számára el­fogadhatónak. ★ Dénes János országgyűlé­si képviselőtől megkérdez­tük, miért döntött úgy, hogy személyesen is figye­lemmel kíséri az előadá­sokat ? . — Erre a mostani ren­dezvényre állampolgár­ként, de képviselőként Is illőnek tartottam az eljö­vetelt. Ugyanakkor kíván­csi voltam, hogy ennek a hat-hét, maximum kilenc embernek, akik itt. csak­nem mipd előadnak, miért adott akkora rangot a mi­niszterelnök úr és a házel­nök úr, hogy a nyitó- és a záróbeszédeket vállalták. Kíváncsi voltam, hogy a program meghirdetői és legfőbb reprezentánsai mi­lyen álláspontot hoznak nyilvánosságra. — A miniszterelnök ür időnként az MDF egyéb, így a népi-nemzeti irány­zatának rendezvényein Is részt vesz. Nem tartja ter­mészetesnek, hogy itt Is megjelenjen? — Rendkívül megnyerő volt a megjelenése, és lé­ié először. Most már azt szeretném tudni, hogy mit tesz, és mit akar. — Volt a beszédének egy olyan része, amelyben elítélte azokat, akik bizo­nyos tanulmányok és je­lenségek kapcsán náci ideológiai alapvetést emle­getnek. Erről mi a véle­ménye? — Ezzel nyilván őfelsé­ge liberális ellenzékét kí­vánta elmarasztalni, illet­ve azt a széles körű és mély dágványú kampányt, amit ez az ellenzék jó ide­je folytat. — A miniszterelnök be­szédében felfedezett-e olyan elemeket, amelyek az MDF nemzeti liberális irányza­tát mérsékletre intik? — Ebben az beszédben a bölcsesség elemeit fedez­tem fel. Felsorolta az MDF- nek azt a három irányza­: tát, amelyről mindnyájan tudunk, és ezekkel kapcso­latban kifejezésre juttatta az MDF egységének szük­ségességét. — Elképzelhető-e, hogy ön egyszer visszatér az MDF soraiba? — Az MDF-et annak idején MDF-hívőként hagy­tam ott. Most, hogy-a vá­lasztási ciklus felén túl vagyunk, hiszem és remé­lem, hogy az MDF vissza­nyeri azt a méltóságot, aminek alapján a válasz­tásokon sikeresen szere­pelt, és a kényszerhelyze­tek, illetve a különféle buktatók ellenére ó marad a magyar jövő ígérethor­dozója. megvalósítója. Re­mélem, hogy a következő választásokon ennek meg­felelően ér el eredménye­ket. Hozzáteszem, hogy nagy tisztelettel viseltetem a Kereszténydemokrata Néppárt iránt is, amely nem rétegpárt, és igen hig­gadtan viselkedett ebben a ciklusban, a társadalmat a bölcsőtől a sírig szólítja meg, és lassú, de követke­zetes növekedést mutat Feltételezésem szerint a KDNP is megerősödve ke­rül ki az új választások­ból. (bánó) Iskola és Ráckevén tartotta hétvé­gén harmadik kongresszu­sát a magyarországi szerbek társadalmi szervezete, a Szerb Demokratikus Szö­vetség. A kétnapos rendez­vényen mintegy 80 küldött vett részt, Magyarország különböző szerblakta tele­püléseiről, közülük sokan érkeztek Pest megye fal- vaiból. A küldöttek feladatai kö­zé tartozott a szervezet mű­ködésének értékelése és a jövő évi feladatok megha­tározása, de ennél jóval lé­nyegesebb kérdés volt az, hogy hogyan lehetne a he­lyi szervezetek szerepét nö­velni. Sok szó esett a szerb nyelvű tömegtájékoztatási eszközök szabályozásáról is, és szóba került ezzel kapcsolatban egy olyan ta­nácsadó bizottság felállítá­sa. amely a médiákkal tart­ja a kapcsolatot. E lényegi kérdések meg­tárgyalása utón három szekcióban ülésezett tovább a kongresszus. Ezeken a szerbek identitását, kultú­ráját szorosan érintő gon­dokkal. feladatokkal foglal­koztak. Az egyik ilyen a kul­turális autonómia kérdése. A szerbek arra töreksze­nek. hogy autonóm oktatási és kulturális intézmények jöjjenek létre, mert ez alap­feltétele az identitás meg­őrzésének. A legégetőbb probléma, amely a szerbeket jelenleg foglalkoztatja, a volt buda­pesti szerb—horvát gimná­zium kérdése, amelynek szétválását, horvát kérésre, támogatta a magyar kor­mány és a fővárosi önkor­mányzat. Ez utóbbi egyben ígéretet tett arra, hogy biz­tosítja a horvátok és a szerbek számára a két kü­lönálló iskola működésének feltételeit. A magyarországi szerbek igénye az, hogy ezek a feltételek valóban megteremtődjenek, mert egyéves kiesés is helyrehoz­A kitűnő kereszténydemokraták Változatlanul Torgyán nélkül A Független Kisgazda- párt elnöksége, történelmi tagozata és frakciója tar­tott sajtótájékoztatót vasár­nap kora délután az FKGP ideiglenes központjában Budapesten. Németh Béla, a párt fő­titkára elmondta: délelőtt volt a november 21-i orszá­gos nagygyűlést előkészítő testületi ülés. A további politikai irányvonalat te­kintve különösebb változást nem terveznek, de rende­zettebbé kívánják tenni a pártéletet. Szerepel a nagy­gyűlés napirendjén felleb­bezése folytán a Torgyán József ellen hozott fegyel­mi határozat megtárgyalá­sa. Horváth László, a törté­nelmi tagozat elnöke arról szólt, hogy fontosnak tartja a párton belüli egységet, s véleménykülönbség csak abban van részükről, hogy ha a jogi megoldások nem vezetnek eredményre, poli­tikai lépést javasolnak. Somogyi Németh Béla frakcióvezető-helyettes tá­jékoztatójában kitért arra, hogy november 2Ure Tor­gyán József is nagygyűlést hív össze, amely rendez­vényt azonban nem' tekin­tenek konkurenciának. A KDNP nagygyűlésére megérkezve mindenek­előtt az tűnt fel, hogy a hatalmas számú hallgató­ság alig fért el a Kertésze­ti Egyetem nagytermében. A kitűnő előadások után kíváncsian váriam a Tv és Rádió reagálását, hiszen súlypontosan róluk Is szó volt. Természetesen meg se említették az eseményt, és ezt talán már a neo-li- berós lovagiassági kódexek is előírják. Minta: példának említ­hetjük a Kiskunmajsán megtartott országos me­zőgazdasági fórumot, me­lyen a gazdakörök több­száz fős közönsége bizonyí­totta életképességét, és amelyre ugyancsak nem volt kíváncsi a Tv: nyil­ván úgy értelmezve a pár­tatlan tájékoztatást, hogy az ugyancsak Kiskunmaj­sán gyűlésező Orbán Vik­torról számoljon be, nyil­ván azért, hogy aki a gaz­dakörök értekezletére ment, az a tévé jóvoltából kap­jon valamit Orbán Viktor­ból is, rá ugyanis mind­össze 6—7 helybéli volt kiváncsi. Ezt a számot a Sonda Ipsos változatlanul a lakosság 52 százalékának tartja. Dr. Varga László alel- nök, nagykövet és megha­talmazott miniszter elő­adásából kiemeljük a kö­vetkező gondolatokat: „Számtalanszor tapasztal­juk, hogy nyugati konfe­renciáinkról a sajtó soha­sem számol be, ellenben ha egy ellenzéki politikus bár­mely másodrangú fontos­sággal bíró kirándulást tesz Nyugaton, attól napokig zeng a pártatlanság után áhítozó sajtó ... Részünk­ről senki se törekszik egy­oldalú kormány médiák­ra, de joggal elvárható, hogy az ellenzék se bito­rolja az elmúlt rendszert kiszolgáló tömegtájékoz­tatás feletti hatalmat... Különben is: ezek a fur­csa csoportosulások olyan fának szedik a gyümölcsét, amit annak idején megta­postak ... Ezeknek az urak­nak az úgynevezett szocia­lizmus sem volt más, mint előtanulmány a kapitaliz­mushoz .. A közéleti tisztaság té­makörében tartott konfe­rencia lényeges szempont­jaként említette meg az al- elnök, hogy: „Az új Euró­pa egységes képéért az európai kereszténydemok­rácia tett a legtöbbet, szin­te minden országban.” — „Nem az a baj az ellen­zékkel. hogy hangos, ha­nem hogy tehetetlenségé­ben hangos ... A soviniz­musra és nácizmusra uta­ló vádak hangoztatása pe­dig nem más, mint a nem­zet megfélemlítésére tett kísérlet. Hangoztatják, ne­hogy kidobjuk a mosdó­vízzel a csecsemőt is; de ők kidobják a csecsemőt és itt hagyják a mosdóvi­zet!...” Ezután Pálos Miklós al­elnök és államtitkár hang­súlyozta, hogy sajnos ma is a népre hárul a legtöbb szenvedés, de mindenek- felett mégis az igazság hiányától szenvedünk a legtöbbet, mert hazánkban ma sajtódiktatúra van, egy szűk csoport, a bolsevik hagyományokhoz hűen, ke­zébe kaparintotta a leg­főbb tömegtájékoztatási eszközöket, és ehhez Göncz Árpádtól kap politikai tá­mogatást, aki az ország nyilvánossága előtt tagad­ta meg az alkotmányos jog­követést ... „Sajnos me­gint nekünk kell felcipel­ni a keresztet a golgotára, amit mások ácsoltak!” Dr. Giczy György képvi­selő: „A demokrácia foly­tonos és becsületes érdek- egyeztetésen létezhet csu­pán. Kant szerint a tol­vaj maga sem akarja, hogy a társadalomban ál­talános érvényűvé váljon a lopás, hiszen így őt is meg­lophatják. Persze a tolvaj nem gondolja ezt át any- nyira, mint Kant. Aki nem tartja be a demokráciára jellemző minimumokat, az nem csupán demokráciael­lenes. hanem okvetlenül népellenes is.” Pálfy G. István nagy érdeklődéssel várt felszó­lalásában hitet tett amel­lett, hogy becsületes új­ságírónak lenni ma több, mint főszerkesztőként mű­ködni, mert az emberek nem nyugszanak bele ab­ba, ami a fejük felett tör­ténik. „Ma mindenki ar­cának átfestésével van el­foglalva, kevéssé érdekli őket az ország sorsa. A Vasárnapi Üjság ledarálá- sa csak próba volt, hogy vajon hogyan reagál a kor­mányzat ... és a tapaszta­latokat látva, a valódi ha­talmat bitorló ellenzék bő kedéllyel felgyorsította »ül­döztetésének« tempóját. Elitista szobákban megírt forgatókönyvek alapján történik minden. Szomo­rúan idézem Tamási Áron 1939-ben (!) írt sorait: »A sajátos magyar szellemek állandóan küszködve élnek a magyar földön, fájdal­mak és áldatlan harcok kö­zött emésztvén fel önma­gukat... Nem természetes életsors az, hogy csalódot­tan éljen és tragikusan pusztuljon el mindenki, aki teremt; nem természetes, hanem a gyenge és rossz szervezet bosszúja csu­pán ...«” Röviden ennyit a két és fél órás tanácskozásról, mely olyan magasztos han­gulatú volt, hogy okvetle­nül agyon kellett hallgat­ni Balaslkó Jenő identitás hatatlan károkat okozna számukra. Lásztik Péter, a szövetség alelnöke kifejtet­te, ha ez a probléma nem oldódna meg, Magyarorszá­gon nem lenne szerb közép­iskola. Ez pedig elfogadha­tatlan. A szerbek támogatják, hogy minél előbb vissza­adják azokat az ingatlano­kat, amelyeket a budai szerb ortodox püspökségtől az államosítás idején elvet­tek, mivel ez volt az anyagi alapja a szerb autonómiá­nak. Különösen fontosnak tartják, hogy visszakerül­jön a híres budapesti Tő- köliánum egész épülete. Egy olyan kisebbség szá­mára, amely kis létszámú diaszpórában él, fontod, hogy folyamatos és szer­ves kapcsolatban álljon az anyanemzettel — hangzott el a kongresszuson. Ezért a küldöttek hangsúlyozták: szeretnék, ha Magyarország és Szerbia között jó kapcso­latok lennének. A magyar- országi szerbek ennek a* együttműködésnek fontod tényezői lehetnek. H. Cs. Önök szerint inkább az LSD? Rendszerváltozás, meg rádió, meg televízió... És ismerősöm sűrű le- gyintgetések közepette ismételgeti véleményét, mely szerint ez se jó, meg az se jó, meg ez a sok egyházi műsor. „Reggel mise, este mise, délben istentisztelet!” 8 e témánál mint egy adut vágja ki, hogy gyereke nem ezekhez az istenes zsoltárokhoz szokott ti­zenhat év alatt, hanem a diszkós dübörgéshez, meg a fények villogásá­hoz. No — mondja a vi­tagyőztes pózába helyez­kedve —, győzd meg őket arról, hogy jobb a vallási műsor! E véle­mény azonnal eszembe jutott, amikor a szüle­tésnapját ünneplő tu­dós, közéleti személyi­ség, Szentágothai János nyilatkozatát hallgat­tam. Az agykutató ugyanis megemlítette: a diszkós dübörgés és vil­lódzás végül is olyan ér­zéseket vált ki az agy­ban. mint a kábítószer, A nekem előadást tartó, vallási műsoroktól vl- szolygó apuka tehát mintegy védelmébe vet­te azt a „bácsit”, aki az iskola környékén olyan rágógumit osztogat, amelynek rágásától „kel­lemesen elkábul” a gyermek. Önök szerint a vallási műsorok nem pont ez ellen a jelenség ellen a legjobbak? Sze­rintem igen, mert ha egy istentisztelet, ame­lyet közvetít a rádió, egyetlen gyermek lelké­ben. agyában megragad, az már haszon, jelentős eredmény. Hiszem, hogy nem egy gyermek van ilyen, s ha számukat be­szorzom a vasárnanok számával, az eredmény remélhetőleg évek múl­va már meg fog látsza­ni. Igaz, ehhez nagyön kellenek az okosan gon­dolkodó apukák, akik a professzor bácsit figyel­mesen hallgatják. Érde­mes. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom