Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-16 / 270. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1!)92. NOVEMBER 1«.; HÉTFŐ Elek István és Dénes János véleménye nyűgöző a mondanivalója is. De engem a miniszter- elnök úr nem most nyűgöz Szerb kongresszus Ráckevén Sodródó liberálisok? (Folytatás az l. oldalról.) zsef is elmondta, képes arra, hogy az MDF eredeti szellemi hagyományait ösz- szeíogja, azokkal szintézist alkosson. Amikor irányzatkét fogalmaztuk meg magunkat, ezt az eredeti, közös programot védtük és védjük valamivel szemben. Azt gondolom, ha ez a tét, akkor nem kétséges, hogy az MDF tagságának mit kell választania. — Ha az MDF egységét csak azon az áron lehetne fenntartani, hogy önök engedményeket tesznek, megtennék-e az ehhez szükséges lépéseket? — Azt kellene tudni, hogy minek az érdekében kellene ilyen lépéseket tenni... — Az MDF egysége érdekében. — No, de hát milyen egység érdekében? Ez a kérdés. Ha azoknak a gondolatoknak a mentén jönne létre az az egység, amelyeket Csurka István a dolgozatában megfogalmazott, akkor szemrebbenés nélkül azt mondanám, hogy nem, ilyen egységet nem kérünk. Ezért nem vagyunk hajlandók kompromisszumokra. Nem a nemzeti liberális elveinkből nem engedünk, hanem az eredeti MDF-programból nem vagyunk hajlandók engedni. Nem azért dolgoztunk két- három évet, nem azért áldoztunk az időnkből és az energiánkból erre az ügyre, hogy olyasminek a szolgálatába álljunk, ami lényeges kérdésekben az ellenkezőjét akarja annak, amit képviselünk. — És ha ennek az MDF bukása az ára? — Még annak árán is, mert azt gondoljuk, hogy így fog bukni az MDF mint part. Politikai meggyőződésünk, hogy Ilyen egységgel, ilyen programmal, ha egyben marad, akkor sem tud elérni tizenvalahány százaléknál többet. — Önök elismerték, hogy a jelenlegi tagság nagyobbrészt a népi-nemzeti irányzattal szimpatizál. — Érzelmi, indulati alapon nagyobb a támogatottsága Csurka Istvánnak és azoknak, akik ezt a gondolatkört képviselik. Ezeknek a heteknek, hónapoknak arra kéne szolgálnia, hogy próbáljuk megértetni a tagsággal: ezen az alapon nem lehet dönteni, meg kell nézni, ezek az indulatok és érzelmek hová vezetnek. Ha ez nem megy, akkor a legjobb törekvéseikkel is zsákutcába fognak kerülni ezek az emberek. — fin ha önöket okolják ezért? — Ezt tapasztaljuk. Nemcsak okolnak bennünket, hanem ügynöknek, a pártba beépített ellenzéki képviselőknek neveznek bennünket. Sok mindent kellett lenyelnünk az elmúlt időszak vitái során. Ez a szellem, ez a stílus nem izgatna bennünket, ha nem válna politikaformáló erővé. — Számolt ön azzal, mi lenne, ha az MDF-en belül szakadás következne be, majd ennek folytatásaként a következő választásokon a mostani ellenzéki erők kerülnének hatalomra? — Már eddig is túl messzire mentem az esély- latolgatásban. Ma nem lehet beszélni arról, milyen lenne a magatartásunk 1993 januárjában. Az országos gyűlés új helyzetet fog teremteni, ahhoz képest kell átgondolni, hogy mit tehetünk. Arra nem látok lehetőséget, hogy az általunk képviselt irányzat önálló politikai erőként megjelenhet, és érdemes lenne ezért egy szétválást forszírozni. Azt gondolom, hogy keserű tanulságokkal szembesülünk, és a konzekvenciát mindenki szomorúan fogja levonni. Valószínű, hogy egyéni válaszok lesznek, és folytatódik a lemorzsolódás. Elméletileg elképzelhető, hogy közülünk valaki azt mondja: köszönöm szépen, veszem a kai ~om, s visszatérek a polgári egzisztenciámhoz. De elképzelhető ennek a csoportos megjelenítése is. — Arra gondol, hogy esetleg az utánam a vízözön elvét követnék? — Nem tudom, de elképzelhető, hogy közülünk egyesek olyan személyes kudarcként élik meg az eseményeket, hogy végül is követik ez az elvet. Ami engem illet, személyes alternatívaként ezt nem tartom a magam számára elfogadhatónak. ★ Dénes János országgyűlési képviselőtől megkérdeztük, miért döntött úgy, hogy személyesen is figyelemmel kíséri az előadásokat ? . — Erre a mostani rendezvényre állampolgárként, de képviselőként Is illőnek tartottam az eljövetelt. Ugyanakkor kíváncsi voltam, hogy ennek a hat-hét, maximum kilenc embernek, akik itt. csaknem mipd előadnak, miért adott akkora rangot a miniszterelnök úr és a házelnök úr, hogy a nyitó- és a záróbeszédeket vállalták. Kíváncsi voltam, hogy a program meghirdetői és legfőbb reprezentánsai milyen álláspontot hoznak nyilvánosságra. — A miniszterelnök ür időnként az MDF egyéb, így a népi-nemzeti irányzatának rendezvényein Is részt vesz. Nem tartja természetesnek, hogy itt Is megjelenjen? — Rendkívül megnyerő volt a megjelenése, és léié először. Most már azt szeretném tudni, hogy mit tesz, és mit akar. — Volt a beszédének egy olyan része, amelyben elítélte azokat, akik bizonyos tanulmányok és jelenségek kapcsán náci ideológiai alapvetést emlegetnek. Erről mi a véleménye? — Ezzel nyilván őfelsége liberális ellenzékét kívánta elmarasztalni, illetve azt a széles körű és mély dágványú kampányt, amit ez az ellenzék jó ideje folytat. — A miniszterelnök beszédében felfedezett-e olyan elemeket, amelyek az MDF nemzeti liberális irányzatát mérsékletre intik? — Ebben az beszédben a bölcsesség elemeit fedeztem fel. Felsorolta az MDF- nek azt a három irányza: tát, amelyről mindnyájan tudunk, és ezekkel kapcsolatban kifejezésre juttatta az MDF egységének szükségességét. — Elképzelhető-e, hogy ön egyszer visszatér az MDF soraiba? — Az MDF-et annak idején MDF-hívőként hagytam ott. Most, hogy-a választási ciklus felén túl vagyunk, hiszem és remélem, hogy az MDF visszanyeri azt a méltóságot, aminek alapján a választásokon sikeresen szerepelt, és a kényszerhelyzetek, illetve a különféle buktatók ellenére ó marad a magyar jövő ígérethordozója. megvalósítója. Remélem, hogy a következő választásokon ennek megfelelően ér el eredményeket. Hozzáteszem, hogy nagy tisztelettel viseltetem a Kereszténydemokrata Néppárt iránt is, amely nem rétegpárt, és igen higgadtan viselkedett ebben a ciklusban, a társadalmat a bölcsőtől a sírig szólítja meg, és lassú, de következetes növekedést mutat Feltételezésem szerint a KDNP is megerősödve kerül ki az új választásokból. (bánó) Iskola és Ráckevén tartotta hétvégén harmadik kongresszusát a magyarországi szerbek társadalmi szervezete, a Szerb Demokratikus Szövetség. A kétnapos rendezvényen mintegy 80 küldött vett részt, Magyarország különböző szerblakta településeiről, közülük sokan érkeztek Pest megye fal- vaiból. A küldöttek feladatai közé tartozott a szervezet működésének értékelése és a jövő évi feladatok meghatározása, de ennél jóval lényegesebb kérdés volt az, hogy hogyan lehetne a helyi szervezetek szerepét növelni. Sok szó esett a szerb nyelvű tömegtájékoztatási eszközök szabályozásáról is, és szóba került ezzel kapcsolatban egy olyan tanácsadó bizottság felállítása. amely a médiákkal tartja a kapcsolatot. E lényegi kérdések megtárgyalása utón három szekcióban ülésezett tovább a kongresszus. Ezeken a szerbek identitását, kultúráját szorosan érintő gondokkal. feladatokkal foglalkoztak. Az egyik ilyen a kulturális autonómia kérdése. A szerbek arra törekszenek. hogy autonóm oktatási és kulturális intézmények jöjjenek létre, mert ez alapfeltétele az identitás megőrzésének. A legégetőbb probléma, amely a szerbeket jelenleg foglalkoztatja, a volt budapesti szerb—horvát gimnázium kérdése, amelynek szétválását, horvát kérésre, támogatta a magyar kormány és a fővárosi önkormányzat. Ez utóbbi egyben ígéretet tett arra, hogy biztosítja a horvátok és a szerbek számára a két különálló iskola működésének feltételeit. A magyarországi szerbek igénye az, hogy ezek a feltételek valóban megteremtődjenek, mert egyéves kiesés is helyrehozA kitűnő kereszténydemokraták Változatlanul Torgyán nélkül A Független Kisgazda- párt elnöksége, történelmi tagozata és frakciója tartott sajtótájékoztatót vasárnap kora délután az FKGP ideiglenes központjában Budapesten. Németh Béla, a párt főtitkára elmondta: délelőtt volt a november 21-i országos nagygyűlést előkészítő testületi ülés. A további politikai irányvonalat tekintve különösebb változást nem terveznek, de rendezettebbé kívánják tenni a pártéletet. Szerepel a nagygyűlés napirendjén fellebbezése folytán a Torgyán József ellen hozott fegyelmi határozat megtárgyalása. Horváth László, a történelmi tagozat elnöke arról szólt, hogy fontosnak tartja a párton belüli egységet, s véleménykülönbség csak abban van részükről, hogy ha a jogi megoldások nem vezetnek eredményre, politikai lépést javasolnak. Somogyi Németh Béla frakcióvezető-helyettes tájékoztatójában kitért arra, hogy november 2Ure Torgyán József is nagygyűlést hív össze, amely rendezvényt azonban nem' tekintenek konkurenciának. A KDNP nagygyűlésére megérkezve mindenekelőtt az tűnt fel, hogy a hatalmas számú hallgatóság alig fért el a Kertészeti Egyetem nagytermében. A kitűnő előadások után kíváncsian váriam a Tv és Rádió reagálását, hiszen súlypontosan róluk Is szó volt. Természetesen meg se említették az eseményt, és ezt talán már a neo-li- berós lovagiassági kódexek is előírják. Minta: példának említhetjük a Kiskunmajsán megtartott országos mezőgazdasági fórumot, melyen a gazdakörök többszáz fős közönsége bizonyította életképességét, és amelyre ugyancsak nem volt kíváncsi a Tv: nyilván úgy értelmezve a pártatlan tájékoztatást, hogy az ugyancsak Kiskunmajsán gyűlésező Orbán Viktorról számoljon be, nyilván azért, hogy aki a gazdakörök értekezletére ment, az a tévé jóvoltából kapjon valamit Orbán Viktorból is, rá ugyanis mindössze 6—7 helybéli volt kiváncsi. Ezt a számot a Sonda Ipsos változatlanul a lakosság 52 százalékának tartja. Dr. Varga László alel- nök, nagykövet és meghatalmazott miniszter előadásából kiemeljük a következő gondolatokat: „Számtalanszor tapasztaljuk, hogy nyugati konferenciáinkról a sajtó sohasem számol be, ellenben ha egy ellenzéki politikus bármely másodrangú fontossággal bíró kirándulást tesz Nyugaton, attól napokig zeng a pártatlanság után áhítozó sajtó ... Részünkről senki se törekszik egyoldalú kormány médiákra, de joggal elvárható, hogy az ellenzék se bitorolja az elmúlt rendszert kiszolgáló tömegtájékoztatás feletti hatalmat... Különben is: ezek a furcsa csoportosulások olyan fának szedik a gyümölcsét, amit annak idején megtapostak ... Ezeknek az uraknak az úgynevezett szocializmus sem volt más, mint előtanulmány a kapitalizmushoz .. A közéleti tisztaság témakörében tartott konferencia lényeges szempontjaként említette meg az al- elnök, hogy: „Az új Európa egységes képéért az európai kereszténydemokrácia tett a legtöbbet, szinte minden országban.” — „Nem az a baj az ellenzékkel. hogy hangos, hanem hogy tehetetlenségében hangos ... A sovinizmusra és nácizmusra utaló vádak hangoztatása pedig nem más, mint a nemzet megfélemlítésére tett kísérlet. Hangoztatják, nehogy kidobjuk a mosdóvízzel a csecsemőt is; de ők kidobják a csecsemőt és itt hagyják a mosdóvizet!...” Ezután Pálos Miklós alelnök és államtitkár hangsúlyozta, hogy sajnos ma is a népre hárul a legtöbb szenvedés, de mindenek- felett mégis az igazság hiányától szenvedünk a legtöbbet, mert hazánkban ma sajtódiktatúra van, egy szűk csoport, a bolsevik hagyományokhoz hűen, kezébe kaparintotta a legfőbb tömegtájékoztatási eszközöket, és ehhez Göncz Árpádtól kap politikai támogatást, aki az ország nyilvánossága előtt tagadta meg az alkotmányos jogkövetést ... „Sajnos megint nekünk kell felcipelni a keresztet a golgotára, amit mások ácsoltak!” Dr. Giczy György képviselő: „A demokrácia folytonos és becsületes érdek- egyeztetésen létezhet csupán. Kant szerint a tolvaj maga sem akarja, hogy a társadalomban általános érvényűvé váljon a lopás, hiszen így őt is meglophatják. Persze a tolvaj nem gondolja ezt át any- nyira, mint Kant. Aki nem tartja be a demokráciára jellemző minimumokat, az nem csupán demokráciaellenes. hanem okvetlenül népellenes is.” Pálfy G. István nagy érdeklődéssel várt felszólalásában hitet tett amellett, hogy becsületes újságírónak lenni ma több, mint főszerkesztőként működni, mert az emberek nem nyugszanak bele abba, ami a fejük felett történik. „Ma mindenki arcának átfestésével van elfoglalva, kevéssé érdekli őket az ország sorsa. A Vasárnapi Üjság ledarálá- sa csak próba volt, hogy vajon hogyan reagál a kormányzat ... és a tapasztalatokat látva, a valódi hatalmat bitorló ellenzék bő kedéllyel felgyorsította »üldöztetésének« tempóját. Elitista szobákban megírt forgatókönyvek alapján történik minden. Szomorúan idézem Tamási Áron 1939-ben (!) írt sorait: »A sajátos magyar szellemek állandóan küszködve élnek a magyar földön, fájdalmak és áldatlan harcok között emésztvén fel önmagukat... Nem természetes életsors az, hogy csalódottan éljen és tragikusan pusztuljon el mindenki, aki teremt; nem természetes, hanem a gyenge és rossz szervezet bosszúja csupán ...«” Röviden ennyit a két és fél órás tanácskozásról, mely olyan magasztos hangulatú volt, hogy okvetlenül agyon kellett hallgatni Balaslkó Jenő identitás hatatlan károkat okozna számukra. Lásztik Péter, a szövetség alelnöke kifejtette, ha ez a probléma nem oldódna meg, Magyarországon nem lenne szerb középiskola. Ez pedig elfogadhatatlan. A szerbek támogatják, hogy minél előbb visszaadják azokat az ingatlanokat, amelyeket a budai szerb ortodox püspökségtől az államosítás idején elvettek, mivel ez volt az anyagi alapja a szerb autonómiának. Különösen fontosnak tartják, hogy visszakerüljön a híres budapesti Tő- köliánum egész épülete. Egy olyan kisebbség számára, amely kis létszámú diaszpórában él, fontod, hogy folyamatos és szerves kapcsolatban álljon az anyanemzettel — hangzott el a kongresszuson. Ezért a küldöttek hangsúlyozták: szeretnék, ha Magyarország és Szerbia között jó kapcsolatok lennének. A magyar- országi szerbek ennek a* együttműködésnek fontod tényezői lehetnek. H. Cs. Önök szerint inkább az LSD? Rendszerváltozás, meg rádió, meg televízió... És ismerősöm sűrű le- gyintgetések közepette ismételgeti véleményét, mely szerint ez se jó, meg az se jó, meg ez a sok egyházi műsor. „Reggel mise, este mise, délben istentisztelet!” 8 e témánál mint egy adut vágja ki, hogy gyereke nem ezekhez az istenes zsoltárokhoz szokott tizenhat év alatt, hanem a diszkós dübörgéshez, meg a fények villogásához. No — mondja a vitagyőztes pózába helyezkedve —, győzd meg őket arról, hogy jobb a vallási műsor! E vélemény azonnal eszembe jutott, amikor a születésnapját ünneplő tudós, közéleti személyiség, Szentágothai János nyilatkozatát hallgattam. Az agykutató ugyanis megemlítette: a diszkós dübörgés és villódzás végül is olyan érzéseket vált ki az agyban. mint a kábítószer, A nekem előadást tartó, vallási műsoroktól vl- szolygó apuka tehát mintegy védelmébe vette azt a „bácsit”, aki az iskola környékén olyan rágógumit osztogat, amelynek rágásától „kellemesen elkábul” a gyermek. Önök szerint a vallási műsorok nem pont ez ellen a jelenség ellen a legjobbak? Szerintem igen, mert ha egy istentisztelet, amelyet közvetít a rádió, egyetlen gyermek lelkében. agyában megragad, az már haszon, jelentős eredmény. Hiszem, hogy nem egy gyermek van ilyen, s ha számukat beszorzom a vasárnanok számával, az eredmény remélhetőleg évek múlva már meg fog látszani. Igaz, ehhez nagyön kellenek az okosan gondolkodó apukák, akik a professzor bácsit figyelmesen hallgatják. Érdemes. (Vödrös)
