Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

f 4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKCBB HAZÁNK 1992. NOVEMBER 16., IIÉTFÖ A megye jegyzői tanácskoznak Terítéken a közalkalmazotti törvény Közel két éve működ­nek a Köztársasági Megbí­zotti Hivatalok, melyeknek elsődleges feladata a tör­vényesség ellenőrzése, azaz annak az eldöntése, hogy a helyi önkormányzatok ál­tal hozott határozatok mennyire vannak összhang­ban a jogszabályokkal. Mi­vel a hatósági feladatok a jegyző hatáskörébe tartoz­nak, és a KMBH csak má­sodlagos hatósági jogkör­rel rendelkezik, szükséges a meghatározott időközök­ben tartott konzultáció a két fél között. • Ebben az évben tartottak már egy értekezlet-sorozatot polgármesterek és jegyzők részére, a következőt e hé­ten indítják. Dr. Györgyjakab Endre, a KMBH osztályvezetője nyilatkozott arról, hogy miért van szükség az újabb találkozásra. — A régióban összesen tizenöt előadásra kerül sor, ebből hetet Pest megyében tartunk, tekintettel arra, hogy ez a legnagyobb és a legnépesebb terület. Sze­retnénk, ha minden telepü­lést képviselné a jegyző, mert fontos és időszerű kérdéseket vitatunk meg. A találkozókat konzultációs jeliegűre tervezzük, hogy a kötetlen eszmecserén meg­beszélhessük a gondokat. Éppen ezért előzetesen be­kértük a kérdéseket, hogy kimerítő választ adhassunk az érdeklődőknek. Két fő napirendi pont van; a tör­vényesség és a hatósági el­lenőrzés, valamint az eae.el járó problémák. Annak ér­dekében. hogy sikeresebbek legyenek a tárgyalások, igyekeztünk kis létszámú csoportokat szervezni. In­kább legyen több találko­zó. de ezeken tudjunk sike­resen dolgozni. A legkisebb létszám Szentendrén vár­ható, 14 jegyzőt várunk, legtöbben pedig Vácott, Cegléden és Monoron lesz­nek, 29-en. Dr. Pálffy Ilona jellemez­te azokat a kérdéseket, amelyek előreláthatóan sze­repelnek a vitában. Típus- problémák vannak, és az eddig beérkezett jelzések azt mutatják, hogy a leg­több gondot a közalkalma­zotti törvény jelenti. Ma­ga a törvény elvarratlan szálakat hagy, nem hatá­rozza meg pontosan a kép­viselő-testület és a jegyző, mint a törvényesség képvi­selőjének a kapcsolatát. — Két nagy témakörünk van, a már említett ható­sági és törvényességi ellen­őrzés helyzete. Kétszer fél­órás előadások hangzanak el, ezt követik a konzultá­ciók. p. a. PERBÁLI ÖRÖMÖK Állami céltámogatáss,al én saját költségvetési keretből épült Perbálon egy torna- esarnok 21 millió forintból. Egyelőre még a műszaki átadás miatt késik a végleges használatbavétel. (Vimola Károly felvétele) Az ifjúságot szolgálja Pest megye is kezdeményez Szövetség az ifjúságért Magyarországon napjainkban hétezer bejegyzett ala­pítványból a célkitűzések szerint az ötszázat is megha­ladja azok száma, amelyek a gyermekek érdekeit kí­vánják szolgálni. Közöttük legnagyobb a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány; erről hallani legtöbbet, ám éppen annak elhúzódó működési zavarai jelentik a be­szédtémát. Megszépült a A regionális alapítványok eközben háttérbe szorul­tak, ami szerencsére mos­tanában változóban van. Október utolsó hetében or­szágos konferenciát szer­veztek, ahol a megyei ala­pítványok valamennyien megjelentek. Itt egységesen foglaltak állást abban, hogy létre kell hozni a regioná­lis alapítványok szövetsé­gét. Egységes fellépéssel ugyanis több esélyük lehet annak elérésére, hogy sza­bályozók preferáljak az alapítványok működését, kapjanak felmentést az adózás különböző formái alól, rendelkezzenek in­formációval a tárcák anya­gi alapjainak hozzáférhe­tőségéről, netán normatív íinanszírozást is kapjanak. A gyermek- és ifjúsági alapítványok nélkül aligha üdülhetett volna az idén önköltséges áron mintegy 45-50 ezer gyerek az or­szágban. Segítik a hátrányos helyzetűeket, sőt — mint éppen Pest megye jár eb­ben elöl — igyekeznek ösz- szefogni a különböző gyer­mek- és ifjúságbarát szer­vezeteket, egyesületeket. Nyilván ezzel is összefügg, hogy a Pest Megyei önkor­mányzat dísztermébe hir­dették meg a szervezők azt az alakuló közgyűlést — ez éo december 12-re —, ame­lyen létrehozzák a Gyer­mek- és Ifjúsági Célú Ala­pítványok Szövetségét. Az előkészítő csoport — közöttük például az Ezred­forduló, az Iskolapolgár, a Magyar Nyitott Tér, a Bice­bóca, az Iskolafejlesztési, A Gyermekek Táborozásáért, Esély — Budapest alapít­ványok és Pest megye — felhívással fordultak tár­saikhoz. Ebben hangsú­lyozzák; „Azt kell tapasz­talnunk, hogy egyre rom­lanak a gyermek- és ifjú­sági érdekek megjelenítésé­nek, érvényesítésének fel­tételei, az értük dolgozó alapílvéetyok működési fel­tételeire az érintetteknek nincs igazából befolyása. Ebből is következik, hogy a gyermek és ifjúsági célú civil szféra kiépülése — az elmúlt évek nagy lendülete után — lelassult.. Miközben létrejöttek hatalmas va­gyon és töke felett rendel­kező alapítványok, addig egyre több »kis alapítvány« kényszerül szembenézni a vegetálás vagy a megszű­nés veszélyével." A leendő szövetség szer­vezi az érdekeltek együtt­működését, az érdekképvi­seletet, közreműködik a jogi és közgazdasági fetté­telek, szabályozók kiala­kításában, szakmai, anyagi segítséget nyújt az alapít­ványoknak. Az előkészítők kiadott felhívásukban arra a kér­désre is választ adnak, mely alapítványokat vár­ják a soraikba, ám minden érdeklődő kérést, kérdést, javaslatot, jelentkezést vár­nak a Nonprofit Iroda, 1325 Budapest, Újpest 1. Pf. 68. címén, illetve az 1408- 590 49-es telefonszámon. A település központját díszítő, az itteni forgalmat célszerűen kihasználó fe­dett piac és üzletsor tava­szi átadása után ismét lát­ványosan gyarapodik a Nagykáta és Cegléd között félúton meghúzódó, immár kisvárosi ambíciókat fitog­tató nagyközség, Tápió- szele. Majoros Tibor polgár- mestertől tudtuk meg, hogy november 21-én, szomba­ton lesz a nevezetes nap, amikor megnyitják az ép­pen felújított Viczián-féle kúria épületét. A 311-es út Farmos fe­lőli bejáratánál dombon emelkedő, messziről lát­szó, műemléknek tekinthe­tő kúria az elmúlt negy­ven évben csendben, de jól láthatóan, egyre inkább leromlott állapotba került. Nem csoda, hiszen méltat­lan szerepre ítéltetett, úgy, mint a Nagykőrösi Kon­zervgyár tápiószelei telep­helye. Savanyúságot, gyü­mölcsöt raktak itt éveken át a befőttesüvegekbe. Vi­tathatatlan, hogy ez sem volt haszontalan dolog, hi­szen a jóízű termékek mel­lett 30—40 állandó vagy idényjellegű munkahelyet jelentett a szelei lányok és fiatalasszonyok számára. Ám a változások szele épp ebben a tekintetben nem sok jóval kecsegtetett, sőt az is felrémlett, hogy a jobb sorsra érdemes egy­kori köznemesi lakhely a ki­használatlanság, netán pro­fitra éhes, kíméletlen vál­lalkozók „martaléka’’ le­het. Ennek nyomán pedig végleg elindulhat az enyé­szet útján. Ezt megakadályozandó, az önkormányzat hosszas számolgatás és alkudozás után megvásárolta az in­gatlant a hozzátartozó te­rülettel együtt. A felújítá­si terveket Makovecz Im­re építőművészre, illetve az általa irányított Makona Kft.-re bízták. A csaknem kilencmillió forintot fel­emésztő munka visszaadta a hely, az épület eredeti karakterét, amely azonnal szembetűnik, még az átuta­zónak is. Természetesen ezzel együtt döntöttek a Viczián-kúria jövőbeni funkciójáról. Alig­ha találhattak volna mél­Mint arról már koráb­ban hírt adtunk, a Duna melléki települések ide­genforgalmi kérdéseivel foglalkozó Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottságban szervezeti változás várha­tó. Az eddig kiemelt ide­genforgalmi területnek szá­mító Ráokeve-Soroksári Duna-ág, kormányrendelet alapján, már nem tartozik ebbe a kategóriába, hanem a megyei önkormányzat hatáskörébe kerül. kúria több feladatot, mint a sze­lei gyerekek tanítását. A régi köznemesi épület esz­tétikuma, igényessége, kör­nyezete a nebulók ízlésvi­lágát, szemléletét hivatott hát ezentúl szolgálni. Mel­lesleg úgy, hogy a kúria mögött jövő év tavaszán kezdik építeni a huszon­négy tantermes iskolafa­lut. Az egyedi jellegű is­kolakomplexum központja iesz a Viczián-hagyaték: benne alakították ki az is­kolakönyvtárat, a tanári, igazgatói irodákat, a gaz­dálkodási csoport helyét.' A kivitelezés Fehér Kálmán jánoshidai vállalkozót di­cséri. A már említett időpont­ban szerény, bensőséges keretek között rendezik az átadási ünnepséget. Majo­ros Tibor szerint nem ér­demes nagy „csinnadrattát” csapni. Miért? A médiák, a televízió például érzé­ketlen az „efféle, helyi örö­mökre”. Tapasztalták már ezt tavaly, amikor a Hősök Parkját avatták, amire na­gyon büszkék a szelei em­berek. Kérlelték, hívták az eseményre a tévét. Nem jöttek, mivel ez alkalom­ból nem „országos ember” szónokolt, „csak” a pol­gármester. Az ilyesminek nem tu­lajdonítanak most sem je­lentőséget. Az a lényeg, hogy a szeleiek tudják, érezzék, miről van szó ... (tóth) A KDIB számára marad Budapesttől északra a jobb és bal parbi Dunaka­nyar. Mindez azonban nem 'jelenti a kölcsönös érdeke­ken alapuló együttműködés megszüntetését. A jó kap­csolatok megalapozását szolgálja az is, hogy a tes­tület november 26-án dél­előtt Ráckevén tartja meg kihelyezett ülését. A szét­válásnak ez lesz a hivata­los és ünnepélyes formá­ja. Kávét kortyolgattam a minap a parlamenti bü­fében egy kórházigazgató képvi elővel. A szeme csillogott, egyre hango­sabban beszélt, s mon- •' ndójából kibontako­zót egy — véleményem szerint is — szép terv meg egy csipetnyi aggo­dalom. Országos problé­máról szólt, amely ter­mészetesen — több ok­ból — Pest megyei is ... Valamikor, a hatvanas évek végén hatszáz—ezer ágyas típuskórházak épültek szerte az ország­ban. Nagyatádon, Máté­szalkán, Karcagon^ sok más helyen, megyénk­ben is. Vácott és Ceglé­den. Annyira típustervek szerint épültek ezek a kórházak, hogyha már egyszer egyet megjárt az ember — ismerte a töb­bit is. Tudta, hogy hol var a sebészeti műtő, a belgyógyászati intenzív, a kórházi mosoda. Fel­tehetően azért épültek ilyenre, hogy amikor majd fel kell újítani é'-et. ugyanolyan típus­tervek készülhessenek erre is, akárcsak a meg­építésre. Ezek a kórhá- z ' már nem fiatalok, valóban fel kellene őket újítani, ám az ország anyagi teherbíró képes­Náluk a megoldás... sége ezt most nem enge­di meg. A képviselő lelkesen mond'a, hogy az USA egyik tagállamának em- b. baráti szervezetei je­lentős értékű kórházi felszerelést adtak aján­dékba az általa igazga­tott intézménynek. Hatá­rozott ígéretet tettek ar­ra. hogy az ajándékozás hasonló méretekben to­vább folytatódik. Az amerikaiak azt is kér- té , hogy magyar részről va'amifajta igénylistát adjanak nekik, mi az. amire a legnagyobb szükség van. amit legha­marabb tudnak a gyó­gyítás szolgálatába állí­tani, ... és beszélgetésünk közben itt jelentek meg a képviselő kétségei. El­mondta, hogy az aján­dékból most négv kór­háznak jut 4-4 millió fo­rintnyi felszerelés. Hoz­zátette, ha az ameri­kaiak elfogadják az ál­taluk összeállított igény­listát, akkor ők — amint többi igazgatótársával megbeszélte — egyszer használatos egészségügyi felszereléseket, injek­cióstűket, kesztyűket, sebvarró fonalakat, seb­záró lapokat kérnek. Te­szik ezt azért, mert ez nálunk Igen drága, és rengeteget kell felhasz­nálni belőlük. Ha csak az ajándék felét ebben kapn’nk — mondta —, három-négy hónapon belül elérhetnénk, hogy ezek a még működőké­pes, de már zsúfolt és félig-meddig lerobbant kórházak megvehesse­nek néhány nagv értékű diagnosztikai gépet, ame­lyekkel egy csapásra emelhetik a betegel­látás színvonalát. At­tól tartok — folytatta immár kevesebb lelkese­déssel a képviselő —. hogy valaki megtorpe­dózza ezt az ötletünket, kitaália majd, hogv ugyanúgy, mint 20-30 évvel ezelőtt, osszuk el központilag ezt az aján­dékot, abban a formá­ban. ahogy valaki egv pesti f•másztál mellett kiötli majd. Akkor aztán kereshet­jük maid az ötletek sza­bad érvényesülését, s várhatunk rá, amíg egy ilyen viszonylag kicsiny dologban is szárba szök­ken a demokrácia csí­rázó virága. Hegyes Zoltán Kihelyezett KDIB-ülés Ráckevei vízválasztó

Next

/
Oldalképek
Tartalom