Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

[ PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. NOVEMBER 11., SZERDA Novemberi köszöntő 1918 késő őszén-véget ért az első világháború. A IJabsburgok és a Hohen­zollernek monarchiái rom­ba dőltek, összeomlott a cári orosz birodalom. A,zoknak a hatalmaknak, amelyek 124 évvel koráb­ban felosztották egymás közt Lengyelországot, és minden eszközzel azon igyekeztek. hogy soha többé ne kerülhessenek vissza Európa térképére, most látniuk kellett, mint válik valósággá a lengyel hazafiak több mint egy évszázadon át ébren tar­tott és vérrel szentelt vá­gya: a független lengyel államiság. 1918. november 6-ról 7-re viradó éjjel Lublinban megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány. November 10-én pedig a varsói pályaudva­ron feltűnt a magdeburgi börtönből kiengedett Józef Pilsudski parancsnok alak­ja, akit a függetlenség ki­vívására alakult önkéntes légiók szocialista beállí­tottságú vezéreként tar­tottak számon a politiká­ban. A porosz, osztrák és orosz megszállási öveze­tek területén tevékenyke­dő pártok közül mindössze kettőnek volt esélye maga mögé állítani a lengyel tár­sadalmat. Az egyiket az illegalitásban működő Nemzeti Liga irányította, amelynek képviselete volt a győztes antanthatalmak­nál Párizsban, a másik az úgynevezett független baloldal: az ezt alkotó szo­cialista és szociáldemok­rata csoportosulások moz­gatója mindinkább Pil­sudski lett, A háború ide­jén a német és osztrák, il­letve osztrák—magyar orientációt hirdető jobb­oldal 1918-ra ugyan hát­térbe szorult, de tovább­ra is politikai tényező ma­radt, és a nemzet függet­lensége érdekében kész volt arra, hogy egyezsé­get kössön Pilsudski hí­veivel. MAREK LUKASIK GRAFIKÁJA A kompromisszum, ame­lyet Pilsudski szinte meg­érkezése pillanatában meg­kötött, ugyan viharokat és hosszú éveken át össze­összecsapó politikai hul­lámverést kavart, de az idők során őt igazolta a történelem: a független Lengyelország alapkövét tette le 1918. november 11- én. Ennek a célnak ren­delt alá mindent, még ön­nön mozgalmi múltját, s azt az eszmei áram­latot is, amelynek hívei csalódottan hányták a sze­mére, hogy már nem ne­vezhetik „elvtársuknak”, így válaszolt nekik: „Hosz- szan utaztunk együtt a közös szocialista villamo­son — én leszálltam abban a megállóban, amelynek neve: függetlenség”. Pilsudski a nemzet er­kölcsi és politikai vezé­reként él a lengyel köztu­datban, erényeivel és hi­báival együtt. November 11-e az ország független­ségének nemzeti ünnepe lett. s bár négy évtizeden át a kommunista hatalom tiltotta az évforduló tiszte­letét, a maga hatalomra ke­rülésének ünneplésével igyekezve elhomályosítani azt. a lengyel társadalom nem feledkezett meg róla. Évről évre kisebb-nagyobb megemlékezések torkolltak letartóztatásokba, megtor­ló akciókba. Mindhiába: a nemzet újra és újra meg­jelent abban a megállóban, amelyet az a bizonyos 1918-as november 11-e je­lölt ki számára. Idén harmadízben ün­nepelheti ismét szabadon Lengyelország az emléke­zetes évfordulót. A való­di lengyel történelemről, sajnos, még mindig ke­veset olvashatunk itthon, s ha a világhírű lengyel zongoraművész, és zene­szerző, Jan Ignacy Pada- rewski műveit hallgatjuk, kévésünknek jut eszébe, hogy azonos azzal az ál­lamférfival, a lengyel ál­lam újjászületésének nagy alakjával, aki a független Lengyelország első mi­niszterelnöke lett. Reá is emlékezve köszöntsük most Lengyelországot no­vemberi ünnepén! Sz. A. P. Újraindították a dunai forgalmat Egyhetes késéssel tegnap újraindították a dunai ha­jóforgalmat, melynek felfüggesztését október 20-tól kérte Csehszlovákia azzal az indoklással, hogy erre a hősi erőmű üzembe helyezését megelőző munkák, a Duna elterelése miatt van szükség. A forgalom a két zsilip­kamra egyikén indult csupán meg, mert a bal­oldali kamra zárószerke­zete meghibásodott. A szerkezeti meghibásodását valójában az utolsó pilla­natban, a hajózás újrain­Peking — néhány nap­pal azután, hogy gratulált Bili Clintonnak a.z ameri­kai elnökválasztáson ara­tott győzelméhez — indula­tosan támadta a hét elején az Egyesült Államok „he- gemonizmusát” és „erőpoli­tikáját”, és burkolt formá­ban óvta a keményebb Kína-politikát kilátásba helyező Clintont fenyegeté­seinek beváltásától. hiú Hua-csiu külügymi­Hangosan tülkölő gépko­csioszlopok járták be teg­nap reggel Bukarest főút­vonalait, alaposan lelassít­va a forgalmat: a gépko­csivezetők szakszervezeté­nek felhívására sztrájkba léptek a taxisok, buszsofő­rök, tehergépkocsi-vezetők, hogy így tiltakozzanak az üzemanyag árának október végén életbe lépett megket­tőzése ellen. A szakszervezet eddig tárgyalásokat folytatott a dításának napján ismer­ték be hivatalosan is. Ka­rol Anda, a csehszlovák állami hajózási felügyelő­ség igazgatója Bősön, az első hajók áthaladásakor azt nyilatkozta a szlovák rádiónak, hogy a meghi­niszter-helyettes a nemzet­közi helyzetet elemezve ki­jelentette a Zsenmin Zsi- pao című kommunista pártlapban: ez idő szerint „a hegemonizmus és az erőpolitika jelén ti a legna­gyobb veszélyt a világra nézve”. Hozzátette: „Kína minden olyan ország ellen elszántan küzd, amely szankciókkal sújtja és be­avatkozik belügyeibe.” kormánnyal, az intézkedés visszavonását követelve — eredménytelenül. Az autós felvonulások részvevői til­takozó gyűléssel fejezték be akciójukat. A sofőrök felvonulását a hatóságok engedélyezték, biztosítására ezer rendőrt vezényeltek ki a fővárosban. Egyébként Bukarestben keddtől megkettőzték a tö­megközlekedés díjszabását is. básodott szerkezet javítá­sa igényes műszaki fel­adat, ami előreláthatólag még egy hetet vesz igény­be. A határforgalom irányí­tói a helyszínen úgy nyi­latkoztak, hogy az elkö­vetkező két hét során az összes várakozó hájót szeretnék átengedni. Isme­retes, hogy a komáromi kikötőben több mint há­romszáz. Pozsonyban per dig harmincöt hajó vára­kozik, de a teljes Duna- szakaszon a forgalmi zár­lat feloldása után ennél több hajó indulhat el a háromhetes várakozás után. Jelcin Londonból Budapestre utazott Borisz Jelcin orosz elnök tegnap Londonból elutazott Budapestre. Előzőleg 11. Erzsébet ki­rálynővel ebédelt. A Bu­ckingham palota szóvivője megerősítette, hogy az ural­kodó elfogadta az oroszor­szági látogatásra szóló meghívást, de míg megálla­pítják az időpontot, az akár másfél évig is eltarthat. Panamai nagykövetség Budapesten A Panamai Köztársaság nagykövetséget nyitott Bu­dapesten. Ezzel tizenegyre nőtt a magyar fővárosban működő latin-amerikai dip­lomáciai képviseletek szá­ma — közölte a Külügy­minisztérium Sajtófőosztá­lya tegnap. Burkolt figyelmeztetés Kína óvja Clintont Bukaresti taxissztrájk A KDNP-frakció nyilatkozata Cenzúra és diktatúra Nyilatkozatunknak az adja szomorú aktualitá­sai, hogy 1992. novem­ber 6-án, a Panoráma műsor esti adása után Hankiss Elemér elnök rendkívüli közleményt olvastatott fel. A közle­mény után az elnök „til­takozása” volt a szer­kesztők véleményalkotá­sa, illetve a műsor nyílt hangvétele miatt. Ugyanekkor kilátásba helyezte Kocsis L. Mi­hály megbízott főszer­kesztő fegyelmi felelős­ségre vonását is. Az in­tézkedést, illetve a nyi­latkozatot követő napon elmaradt a műsor szo­kásos időben sugárzott szombati ismétlése. A KDNP parlamenti csoportja határozottan felemeli szavát a „bo­szorkányüldözésre” em­lékeztető, a legsötétebb ,.Aczél-korszakot” fel­idéző cenzúra és dikta­tórikus módszer ellen! Olyan helyzetben, amikor a társadalmi bé­ke megteremtésére tö­rekszik minden jószán­dékú politikus és köz­életi szereplő, megen­gedhetetlennek tartjuk azt a magatartást, hogy önmutogató módon, fő- műsoridőben, hamis in­dokokkal, saját, egyol­dalú döntéseit igazol­hassa egy közszolgálati médium elnöke. Ügy tű­nik, hogy a Magyar Te­levízió működőképessé­ge és eredeti rendelteté­se — a nemzet szolgála­ta — háttérbe szorítha­tó, kicsinyes, önös érde­kek előtérbe állításával. A magyar belpolitikai életben okozott károk mellett sajnálatos, hogy károkat okozott az el­nök a határainkon kívül élő magyarságot érin­tően is. Megtette ugyanis Han­kiss elnök — az előfize­tők türelmével, visszaél­ve — azt is, hogy aláza­tosnak és barátinak ál­cázott fölényességgel ki­oktatta Tőkés püspököt, amikor a püspök a Pa­noráma műsor megma­radásáért és a főszer­kesztő megtartásáért emelt szót. A kialkudott helyzet­ben parlamenti csopor­tunk sajnálattal veszi tudomásul, hogy azok, akik a médiabékesség hangoztatásában az eredményeket kérik tő­lünk számon, önmaguk a döntéseikben folya­matosan politikai me­revséget tanúsítanak. Álláspontunkat követke­zetesen képviselve to­vábbra is alkalmatlan- lannak tartjuk a Ma­gyar Televízió elnökét a közszolgálatiság, az ob­jektív hírközlés megte­remtésére. A Kereszténydemok­rata Néppárt parlamenti csoportja a békés és eredményes tárgyalások híve, és valamennyien képviselik azt az állás­pontot, hogy a médiahá­ború egyik sarkalatos kérdése a médiumok élén működő elnökök al­kalmatlanságának ténye. Ha valóban — nyilatko­zataik alapján ezt kelle­ne feltételezzük — érde­ke az elnököknek a mé­diaügy mielőbbi megol­dása, akkor meg kell hozniuk azt a döntést, amit a társadalom is méltán elvárhat tőlük: önként álljanak fel az őket már régen meg nem illető székből — fe­jeződik be a nyilatkozat. Ellenzékiek, a médiákról Tárgyalni a végtelenségig Az ellenzéki pártok tovább­ra is készek a média tár­gyalások folytatására — hangzott el az SZDSZ—Fi­desz—MSZP képviselőinek közös tegnapi sajtótájékoz­tatóján a Parlamentben. Az ellenzéki képviselők egybehangzóan azon a vé­leményen voltak: kizárólag a tárgyalásos egyeztetés le­het megoldás a médiavitá­ban, tekintettel arra, hogy a törvény elfogadásához kétharmados többségre van szükség. A törvény mielőbbi meg­születését különösen fon­tosnak tartotta Haraszti Miklós (SZDSZ), mert — mint rámutatott — a mé­diaháború mindaddig tart, amíg nincs törvényi szabá­lyozás. A szabaddemokra­ták médiaszakértője ugyan­akkor azt is kiemelte: lé­nyeges, hogy az újabb egyeztetés határidő nélküli legyen. Haraszti ugyanis úgy vélte, hogy az október 27-én megszakadt tárgyalá­soknál egyoldalú, a kor­mány által megszabott volt a határidő, amely ere­detileg nem szerepelt a köztársasági elnök és a mi­niszterelnök között létre­jött megállapodásban. Az egyeztető tárgyalások holtpontra jutását Kása Ferenc (MSZP) azzal ma­gyarázta, hogy nem sike­rült párhuzamosan és egy­idejűleg konzultálni a sze­mélyi kérdésekről és a törvény lényegi csomópont­jairól. A szocialista képvi­selő szavaiból kiderült, hogy az ellenzék továbbra is alapvetőnek tartja, hogy a két kérdéskörről egyszer­re tárgyaljanak. Molnár Péter (Fidesz) a tárgyalá­sok folytatásának fontos feltételeként említette, hogy a kormánykoalíció valódi kompromisszumokat jelentő javaslatokkal álljon elő. Hasonló kompromisz- szumkészséget igényel a megegyezés az ellenzéktől is, és ennek jeleként — mint a tájékoztatón elhang­zott — az ellenzéki pártok készek kivenni a tárgyalá­si kosárból a Hungária te­levízió ügyét. Garanciaalapok vállalkozóknak A külföldi befektetők bíznak az ország fejlődésé­ben. abban, hogy a magán­szféra a közeljövőben do­minánssá válik a gazdaság­ban — mondotta Dávid Cowles, az USA Nemzetkö­zi Fejlesztési Hivatala (USAID) budapesti kép­viselője tegnap azon a ta­nácskozáson, amelyet az USAID a Postabank köz­reműködésével magyar banki szakemberek számá­ra rendezett a kisvállalko­zások finanszírozásáról. Mint David Cowles han­goztatta, az USAID az ame­rikai kormányzat segély- programja keretében első­sorban a magyarországi privatizációt kívánja támo­gatni. Székács Anna, a Pénz­ügyminisztérium főosztály- vezetője elmondta: a kor­mányzat eddig leginkább kedvezményes kamatozású hitelekkel, így az egzisz­tencia- és privatizációs hi­telekkel támogatta a hazai kis- és közepes vállalkozá­sokat. Ezt a közeljövőben kiegészítik a különböző ga­ranciaalapok felállításával. A kisvállalkozónak tovább­ra is a bankokhoz kell for­dulnia hitelért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom