Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG A!kotmáfiye!íen6S a nárMériiun is Alkotmányellenes az olyan jogi iránymutatások, körlevelek, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása, amelyeket minisztériumok vagy más központi szervek a jogalkotási törvény garanciális szabályainak mellőzésével hoznak. Ezt mondja ki általános érvénnyel az Alkotmánybíróság tegnap hozott határozata. Ez egyúttal megállapítja: alkotmányellenes, és így semmiféle jogi kötelező erővel nem bír a Művelődési és Közoktatási Minisztérium körlevelének melléklete, amely „A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján kötendő megállapodások lényeges tartalmi követelményei” címet viseli. Külügyminiszteri vélemény emlékművekről Idézni harcainkat A Szabadság téri szovjet emlékmű nem általában a „szovjet hősöknek”, hanem a háborúban elpusztult egyszerű embereknek, illetve a nácizmus, valamint bizonyos mértékig a sztálinizmus áldozatainak, s egyben pedig a kötelességüket teljesítő orosz, ukrán és más nemzetiségű hősi halottaknak kíván emléket állítani — a külügyminiszternek erről a véleményéről Révai Gábor, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: Jeszenszky Géza külügyminiszter Mar- schall Miklós főpolgármester-helyettesnek arra a levelére válaszolt, amelyben a városházi vezető miniszteri állásfoglalást kért a Szabadság téri szövget emlékmű fennmaradásával kapcsolatosan, különös tekintettel Pongrátz Gergelynek az emlékmű eltávolítására vonatkozó követelésére. Révai Gábor elmondta: a miniszter elvárja, és a megfelelő úton kezdeményezni kívánja, hogy hazánk az egykori Szovjetunió területén önkéntes adományokból, kegyeleti helyeket létesíthessen az elesett magyar katonák emlékére. Válságköltségvetésre van szükség Egy környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakértő véleménye A Duna megerőszakolása Normális körülmények között egy folyó síkvidéki szakaszán épült víztározó és a hozzá tartozó kiszol- gálómúvek üzembe helyezése a müvek elkészülte és üzemszerű próbája után a következő menetrend szerint történik: néhány napos hajózási zárlat mellett a főmeder elzárását követően a vizet átterelik a duzzasztóműhöz, és a hajózsilipen keresztül újra megindul a hajózás. Ezt követően a rendszer önduzaasztásán kívül nincs más vízszintkülönbséget okozó behatás (duzzasztás) a mederelzárás végleges kiépítéséig. Csak ezt követően kerülhet sor lassú és folyamatosan ellenőrzött duzzasztás mellett a vízszint fokozatos növelésére a tározótérben, amíg több hónap alatt fokozatosan elérik a megkívánt üzemi vízszintet, és ez alatt az időszak alatt a hajózás a duzzasztó mellett épült zsiliprendszeren bonyolódik. Amennyiben a végleges hajózási útvonal és az erőmű egy mesterséges oldalcsatornában van kiképezve, úgy ezt követően kerülhet sor a végleges hajózási útvonal főműveinek üzembe helyezésére és a hajózóút átadására. Ez lett .volna az eredeti menetrend a Dunakilitinél épült mű esetén is 1989-ben! Ezzel szemben a C variáns esetén a következők történtek: szlovák „barátaink” két hétre jelentettek be hajózási zárlatot, október 10-től november 2-ig •miközben a szükséges művek készültségi foka, enyhén szólva, kívánnivalót hagy maga után. A zárlat ötödik napján az újságírók részére népünnepélyt rendezve, a hatodik napon, október 25-én végrehajtották a főmeder elrekesztését. Ezt bizonyítja az a tény, -hogy a rajkai vízmérce változásai szinkronban követték a pozsonyi vízmércét, majd 25-ről 28-ra virradóan Rajkánál 1,5 m víz- szintesés következett be a pozsonyi vízszint lassú emelkedése mellett. Majd a 27-i szerény vízszintemel- kedést követően, amely jelezte azt. hogy kísérletet tettek a duzzasztómű részleges üzembe helyezésére. . drasztikus vízszintcsökke- nés következett, amely az eddig észlelt legkisebb vízszinthez képest (—59 cm) már meghaladta a két m-t (—270 cm). Mindezek és az egyidejűleg levonuló, egyébként szerény árhullám nagyban megnehezítették a mederelzárás munkálatainak elvégzését, amihez hozzájárult a megfelelő duzzasztómű és ideiglenes hajózsilip hiánya is. Így a fentebb vázolt menetrendtől eleve eltérő ütemtervnél is rövideb b idő alatt kényszerültek üzembe helyezni a teljes rendszert, ami a főművek hiányosságai miatt lehetetlenné vált, és a hajózási zárlatot meghosszabbították, egyelőre egy héttel. Azonban a bősi iker hajózsilip egyik fele már a próbaüzem alatt meghibásodott, így ennek tervezett átbocsátó képessége egyelőre felére csökkent. A dunacsúni mederelzárás térségében nincs üzembe helyezhető állapotban sem a hajózsilip, sem a duzzasztómű, így itt a vízszintszabályozás eleve nem lehetséges, és az eredetileg ígért vízmennyiségnek is csupán alig fele-kétharmada jut el az országhatárt képező folyam szerény folyócskává zsugorodott medrébe. Jelenleg kérdéses, hogy a hajózási zárlat mikor Ickz feloldható, a biztonságos hajózás feltételei a felvízcsatornában tartósan biztosíthatók lesznek-e, illetve egyáltalán megte- remthetők-e egy esetleges töltésszakadás elvi kizárása mellett, és a feltorlódott hajóforgalom az év végéig levezényelhető-e. Kiss E. Csaba, a Magyarországi Zöld Párt Duna-szakértője (Folytatás az 1. oldalról.) velő áfa- és fogyasztási- adó-terhek növekedése is indokolná. Rótt Nándor (KDNP) hangsúlyozta: frakciója nem ért egyet azzal, hogy az államháztartás növekvő hiányát az áfarendszeren keresztül a széles tömegekre kívánják hárítani. Ezért azt javasolják, hogy a létfenntartáshoz szükséges cikkek maradjanak 0-kulcsosak, a középső kulcs legyen 10 százalék és ezt kövesse a 25 százalékos kulcs. A költségvetési javaslatban tervezett foglalkoztatáspolitikai pénzeszközöket a felszólalók többsége elégtelennek tartotta. A környezetvédelem kérdésköréről Pap János (Fidesz) beszélt, aki lesújtanak nevezte azt a helyzetet, amelyet az 1993. évi költségvetés vetít előre. Miközben számos feladattal bízzák meg a minisztériumot, bevételeit nem növelik. Doross Péter belügyminiszter volt a kormányzati főszereplője az Országgyűlés délutáni szokásos kétórás interpellációs időszakának. A szocialista Keleti György immár harmadik alkalommal fordult a belügyi tárca vezetőjéhez az október 23-i megemlékezések Kossuth téri eseményei kapcsán, minthogy úgy értékelte, felvetéseire korábban nem kapott kielégítő választ. A belügyminiszter — szintén megismételve korábban adott, általa megfelelőnek ítélt válaszait — leszögezte: a megemlékezés nem politikai rendezvény volt, hanem nemzeti ünnep. Majd elmondta: a szolgálati szabályzat lehetőséget ad arra, hogy esetenként a ruhaviselést a szolgálati vezető szabályozza. A legmagasabb rangú belügyi személy a sajtófőosztály vezetője volt, aki kérte a határőrség parancsnokát, hogy ötven határőrkatonát bocsásson renMi lesz veled, honvédelem? Az időben elkészült, s a törvényhozóknak már rég tanulmányozásra átadott jövő évi költségvetésnek aligha lesz olyan vitatott pontja, mint a honvédelmi kiadásokra szánt összeg. Mindazok, akik megtervezték, s azok is, akik most már vitatkoznak rajta, elismerik, a Magyar Honvédség rosszul, ellátott szervezet. az ütőképesség fokozásához a tervezettnél sokkal nagyobb többletköltségre lenne szükség. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy a vezető kormánypárt néhány képviselője csökkenteni kíPest megye minden városára és településére ügyelve Lapátaiakítás az olvasóért Átszervezésre hivatkozva tíz újságírót bocsátanak el a Pest Megyei Hírlaptól — tájékoztatta az MTI-t Körmendi Zsuzsa olvasószerkesztő, a lap MUOSZ- titkára kedden. Az olvasószerkesztő szintén azok között van, akinek felmondanak. A lap vezetősége minden korábbi előrejelzés nélkül a kedd reggeli értekezleten jelentette be, hogy elbocsátják a lap városi szerkesztőségeinek újságíróit és két belső munkatársat. Körmendi Zsuzsa véleménye szerint azokat az újságírókat küldik el, akik nem a „Csurka-párti” irányvonalat követték. Ezt többek között az bizonyítja, hogy a MUOSZ-titkár mellett az újságíró-szövetség egyik választmányi tagja is az elbocsátandók között van. Körmendi Zsuzsa utalt rá: Vödrös Attila, a Hírlap főszerkesztője — mielőtt a közelmúltban az újság élére került —, arról beszélt, hogy húsz munkatársat akar új munkahelyére vinni. Ebből úgy látszik, valóság lesz most, már számos új munkatárs dolgozik a lapnál, akik szinte valamennyien az Űj Magyarországtól — Vödrös régi munkahelyétől — érkeztek. Az elbocsátott újságírók nem nyugodnak bele a döntésbe, panasszal a MÜOSZ elnökségéhez fordulnak. ★ Az MTI megkérdezte az üggyel kapcsolatban Vödrös Attilát, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztőjét is, aki „fájó lépésnek” nevezte a döntést. Mint elmondta: az elbocsátásokra azért kerül sor, mert megszüntetik a lapban lévő váci, gödöllői, nagykőrösi, mono- ri, stb. oldalakat, így felszámolják ezeket a szerkesztőségeket, s az említett városokban csak egy-egy tudósító marad. Vödrös Attila indokolatlannak tartja, hogy ezeken a helyeken több munkatársat foglalkoztassanak, különösen hogy e településeken már helyi lapok is működnek. A Hírlapban felszabaduló oldalakon új rovatokat indítanak. Ez az átszervezés a főszerkesztő szerint jobban szolgálja az olvasók igényeit, és több százezer forint megtakarítást is jelent a lap számára. Vödrös Attila nem tud mit kezdeni azzal a váddal, hogy azokat küldik el, akik nem követik a Csurka-vo- naiat, így nem is akar vitatkozni ezzel az állítással. Arról pedig, hogy melyik kollégája milyen tisztséget tölt be a MUOSZ-nál, nincs tudomása. Végül elmondta: negyedmagával érkezett az Új Magyarországtól, majd még ketten érkeztek az említett napilaptól. ★ Az MTI tájékoztatásához szeretnénk még hozzátenni: nem egyes városok híranyagainak kiszorítását tűztük ki célul. A tudósítók, gkik később saját lakásukon dolgoznak, ugyanúgy küldik írásaikat, mint eddig is. Am a gazdasági jellegű írások a gazdasági, míg például a kulturális témájúak a kultúra rovatunkban jelennek majd meg. Nem megfosztani akarunk, hanem többet adni. Éppen ezért bővítjük három oldalra a szolgáltató- rovatot, beindítjuk a vélemény oldalt, amelyen vitázhatunk, beindítjuk a riportrovatot, s több — reméljük — kellemes meglepetéssel szolgálunk majd előfizetőinknek, olvasóinknak. Nem szegényebb, hanem informatívabb és olvasnivalóban is gazdagabb Pest Megyei Hírlapot szeretnénk szerkeszteni. vánja a tervezett kiadásokat, míg az ellenzék helybenhagyni szándékozik. — Az ország jelenlegi gazdasági helyzete csak minimális költségvetési emelést enged meg a véderők terén — mondja Becker Pál (MDF, Pest megyei képviselő), a költségvetési bizottság alelnöke —, ezért mi azt fogjuk javasolni, hogy ötmilliárd forinttal csökkentsék a honvédelmi tárca költségvetését. Lelki- ismeretesen tanulmányoztuk, hogy mire kívánják elkölteni a többletköltséget, s ebből arra következtettünk, hogy nem szabad hozzájárulnunk a teljes igényelt összeg megszavazásához. Nemcsak azért nem szavazzuk meg, mert ennek az ötmilliárd forintnak sok jó helye lenne még az állami költségvetésben, hanem azért se, mert tudomásunkra jutott, hogy ebből az ösz- szegből valamivel több mint négymiliiárdot a tárca a hivatásos állomány béremelésére kíván fölhasználni. Mivel az állami alkalmazottak bérét nem tudjuk a kívánt mértékben emelni jövőre, nem szeretnénk kivételt tenni a honvédséggel sem. Annus József (MSZP), a Szegeden megjelenő Tisza- táj című folyóirat főszerkesztője, a honvédelmi bizottság tagja, a következőképpen vélekedik: — Nekem most úgy tűnik, hogy az ellenzék jóváhagyja a Honvédelmi Minisztérium költségvetését. Mi nem kívánunk ebből az összegből lefaragni semmit, nem egyezik a véleményünk a vezető kormánypárttal. Csapatlátogatásokon azt tapasztaltuk, hogy az alacsonyabb tiszti rangú- ak, illetve a hivatásos tiszt- helyettesek alulfizetettek. Öle ismerik a honvédség technikai-felszereléseit, óriási veszteség lenne, ha vízügyi vagy mélyépítő vállalatok három-négyszeres fizetésért elcsábíthatnák ezeket az egyébként elkötelezett, jó szakembereket. Hogy a koalíció és az ellenzék közötti vitának ez ügyben mi lesz a kimenetele, arról még jósolni sem merek. Hegyes Zoltán delkezésükre. Mindezt a szervezési főigazgató engedélyezte, az eligazítást a határőrségi szóvivő tartotta a parancsnok főhadnagy számára, aki pedig kioktatta a résztvevőket, hogyan kell viselkedniük a nemzeti ünnepen. Erre vonatkozóan bármilyen torz hírek jelentek meg, a fiatalemberek megfelelően viselkedtek — szögezte le. A miniszter ezután felidézte az október 23-i történteket minősítő külföldi sajtóvisszhangokat, melyek szerint náci és fasiszta szimbólumok bukkantak fel az ünnepségen, sőt, azokat maga Boros* szervezte. A miniszter azt mondta: „ezeket a jó Isten tudja milyen szándékú urak és az őket követő balekok az ország rossz hírét keltve terjesztik az egész világon. Tudom, bizottság szerveződ dik a kivizsgálásra. Ez szolgálja az ország érdekeit. Az Isten őrizze meg ezt az országot attól, hogy ez a mentalitás egyszer kormányzati erő legyen!’’ Önök szerint most több a bűn? Lapunk tegnapi számából idézek címeket: 1./ Megölte a férjét; 2./ Tolvajok a parkolóban; 3./ Lelőttek két vadászt Székesfehérvárott; 4./ Szerelmi bosszúból elégette magát. Egyik cím borzalmasabb, mint a másik, ám — sajnos — nem mi fogalmazzuk, hanem az élet. S mert ezt adja az élet, • hát természetes, hogy a múltkoriban egy esős októberi estén ösz- szeverődött társaság tagjai szóba hozták: soha nem volt annyi bűntény Magyarországon, mint amennyi a rendszerváltozást követően lett. Példákat is hoztak, emlegettek gazdasági bűntényeket meg olyanokat, amelyek elkövetésére a nyomor vitte rá az elkövetőket. Más a munkanélküliséget tartotta a dolgok rákfenéjének, míg megint más amellett kardoskodott, hogy sok bűnözőt már határőreinknek kellene kivon niuk a forgalomból. Nem vitattam: nyilván mindegyik okoskodásban van igazság, ám az én megjegyzésem igazán meglepte a társaságot. Nevezetesen, hogy pont a rendszerváltozás után lett szabad mindenféle bűncselekményt, például katonák öngyilkosságait, rendőrök hatalmukká! való visszaéléseit, avagy bizonyos gazdasági bűnöket nyilvánosságra hozni. A diktatúra éveiben, ha egy rendőr vétkezett, akkor elsimították az ügyet — politikai okokból. S tették ezt a hadsereg esetében is, hogy a gazdaságról ne is beszéljünk. Régen Is öltek meg férjeket, volt szerelmi bosszú, voltak tolvajok a parkolóban. Vadászbalesetek? No, ott már más volt a helyzet. De egy biztos. Ezt a bűnözésügyet is sikerült úgy meglovagolni, hogy a bűnök nyilvánosságra hozása véletlenül se azt mutassa: szabadabbak vagyunk. (Vödrös)
