Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-06 / 236. szám
4 TEST MEGYEI H III LAP SZŰKEBB HAZANK 1992. OKTÓBER 6., KEDD DÖMSÖDI VIZEKEN A pontyok pedigréje Lacza István „bontja a szoknyát”, próbafogást végez a 4-cs tónál A hajó kifutását váratlan közjáték előzi meg: leszámolás egy pézsmapatkánnyal. A vén haltolvaj feltévedt a hajóra, riadtan futkos a raktérben. Aztán egy jól célzott botütéstől befejezi pályafutását. Gyuri, a hajógépész kihajítja a partra. A pézsmát nem szívelik errefelé, ellenségnek számít. Keresztülfúrja a tavak rézsűjét — elszivárog a víz — és elpusztítja a növendékpotykát. Vállalkozó település Nézsa élni akar Mire az ócska motor életre kel, és elválunk a parttól, addigra a nap is kikászálódik a szemközti-nádtengerből. Forr, zubog a víz körülöttünk, mintha főznék. A motor zaja nemhogy elriasztaná, de csalogatja a halakat. A lárma számukra egyet jelent az evéssel, a dübörgéshez tartozó hajó viszi az etetőpadokhoz az életet jelentő búzát. Én, aki Biharból származom, ahol számtalan tógazdaság üzemel, ma sem értem, miért annyira elhanyagolt ez a tevékenység a főváros közelében, sőt egész Pest megyében. Pedig kereslet van a halra. Eltekintve a karácsonyi és szilveszteri pontydömpingtől, év közben ritkán van friss, élő pikkelyes a csarnokban. Valójában e talány megfejtéséért mentem Dömsödre, lévén, hogy itt üzemel a megye legnagyobb, a lakosságot direkt módon ellátó tógazdasága (Százhalombatta és Makád nem ebbe a kategóriába tartozik.) /tt nagy, ott kicsi Mint minden, a nagy szó is relatív fogalom. A néhány kicsi közt 73 hektár vízfelület már nagynak számít, amit a Hortobágyon vagy Biharugrán nyilván megmosolyognának. Ráadásul még ez a kevés sem összefüggő tórendszer, három medencében folyik az intenzív termelés, négyben csak nevelnek. Bábel Sándor halászati ágazatvezetőnek igaza van abban, hogy egyes dolgokat csak a helyszínen lehet megérteni. Például azt, miért nem kifizetődő vállalkozás a haltermelés Magyarországon, noha a ' hal hovatovább drágább, mint a sertés. — Nézze azokat a tenyérnyi potykákat — mutat Bábel Sándor egy nádöbölbe. — Ezeknek itt semmi keresnivalójuk, ebben a tóban kétnyaras pontyok vannak. Csak egy oka lehet, hogy idekerültek. Átfúrták a pézsmák a gátat. Képzelje el, mennyi időbe kerül, amíg a lyukat megtaláljuk! Jelez a kor morén Később egy másik szakértőtől azt is megtudom, hogy a tapasztalt halász a gépek és kormoránok viselkedéséből következtetni tud a halbetegségre. Ha a gém a part mentén vadászik, az majd mindig betegséget jelez. Mert csak a beteg hal megy ki a mélyebb vízből a sekélybe. Dömsödön nincs szaporítás, a Szarvasi Halkutató Intézettől vásárolják az ivadékokat kéthetes keruk- ban. Garantált minőség, egy-egy. tétel után éppúgy kijár a pedigrébizonylat, mint egy fajtiszta kutyának. A halak két és fél évig élik világukat a döm- södi tavakban, ennyi idő alatt érik el az 1,8-2 kilós súlyt. Egy kilogramm tiszta halhús előállításához 2,6 kg keményítő kell, amit 3,5 kg búza f tritikálékeverék tartalmaz (az utóbbi a búza és rozs hibridje). Dömsödön nem kap tápszert a hal, de még kukoricát sem. így kerülik el a hús szövet- szerkezetének fellazulását. Manapság az exportőrök már csak az ekként tápiáit halat veszik át, s lassan a belföldi igény is ez lesz. — Évente 7 tonna hal kerül tőlünk a fogyasztókhoz, igaz, egy része áttételes módon. Sok horgászegyesület is nálunk vásárol. Nekik süllőt, harcsát is nevelünk. Ami viszont nálunk jut a vízbe: 250 tonna szemes takarmány. Csupán ez közel kétmillió forintban van, az egyéb önköltségi tényezőkről már nem is beszélve. Egyetlen feltöltés 570 ezer köbméter vizet igényel, amiért 170 ezer forintot utalunk át a vízügyi igazgatóságnak. Az egész évi tiszta nyereségünk nem több 1,5 millió forintnál, bár az is igaz, 1989-ben, mielőtt átvettem a telepet, 13 ember dolgozott itt, és csak egymillió forintot termeltek. Kíváncsi vagyok, menynyiben lenne ma egyhektárnyi vízfelület kiépítése. Naprakész adat nincs, de előbányásszuk a tógazdaság 1981-es fejlesztési költség- vetését. Akkor 316,7 ezer forintba került egy hektár. Ma — Bábel Sándor szerint — tízszer annyit kóstálna. Napozó pézsmapa tkány Ebédre hívnak, nem illik kitérni, bár nem kedvelem túlságosan a halételeket. Szerencsémre a közös kondérban jófajta babgulyás készül. Eszünk, évő- dünk, aztán kiülünk a ház elé sziesztázni. Csend van, csak Bertát, a korcs szukát eszi a fene a vízparton, veszettül ugat. Most vette észre a mólón „napozó” pézsmát. Matula Gy. Oszkár Az igaz, hogy Nézsa község Kógrád megyéből való kiválását csak akkor lehet véglegesnek tekinteni, amikor pont kerül a hosszas jbgi procedúrára, a valóság viszont azt bizonyítja, hogy a település emberei már Pest megyeieknek érzik magukat. Surányi János polgár- mester észérvékkel bizonyítja, hogy Nézsa dolgos lakóinak hosszú távon anyagi jólétet fog teremteni a Pest megyéhez való tartozás. — Szorgalmas nép lakik itt. Dolgoznak az emberek reggeltől estig, s ez még a portákon is meglátszik. Az utóbbi esztendőkben sok új ház épült, ami azt jelenti, hogy nincs halálra ítélve a község. Aztán meg mind többen ismerik fel a fővárosi zöldség- és gyümölcsipacok erszényt gazdagító közelségét. A beszélgetés során kiderül, hogy mostanában új gazdaszemlélet alakult ki. Ha nem is könnyű szívvel, de az emberek tudomásul vették, hogy befellegzett a volt szocialista nagyiparnak, és most már a józan paraszti logika alapján ismerték fel, hogy á mező- gazdaságnak is lehet jövője. Az idén jól fizettek a málnáért. A sok csalódás és keserűség után ez már némi reményt jelentett a családok életében. — Vállalkozásbarát a nétotta meggyőződéssel a polgármester. — Azt szeretnénk, ha lenne egy tejfel- dolgozó üzem és egy kis- vágóhíd. Eddig is egy régiót alkotott Alsópetény, Keszeg, Nógrádsáp, Legénd és Nézsa, tehát élnek most is a régi kapcsolatok, csak azt kell eldönteni, hogyan szerezzünk érvényt a gyakorlatban is a közös gazdasági elképzeléseknek. Surányi János elmondta, hogy a magánvállalkozások korában az sem elképzelhetetlen, hogy maszek autóbuszt indítsanak a pia- cozó gazdáknak a fővárosba. Sok embert foglalkoztat a mezőgazdasági termelő- szövetkezet átalakulásinak gondja. Egyesek a régi elv alapján azt szeretnék, ha ezentúl is felülről utasítanák őket, de mind többen A ráckevei Gazdakör kárpótlási fórumot rendez október 8-án, csütörtökön, 17 órától a ráckevei Ács Károly Művelődési Központban. A fórum vendéakarják egyéni elképzeléseik szerint megművelni a termőföldet. Az önkormányzat nem tartozik a leggazdagabbak közé, és azt is tudni kell, hogy óriási összegeket költenek a kötelező feladatok teljesítésére, hiszen az iskolának muszáj működnie, de támogatni kell az idős embereket és a szociálisan rászorulókat is. Mindezek a pénzügyi kötelezettségek nem jelentik azt, hogy ne terveznének újabb infrastrukturális beruházásokat. Az elképzelések szerint még ebben a választási ciklusban megépítik a vezetékes ivóvízhálózatot, megszüntetik a telefonmizériát és elkészítik a tanulmány- tervet a földgáz bevezetéséhez is. ge dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke. A házigazda: Vona Ferenc országgyűlési képviselő, a Gazdakör elnöke. Bábel Sándor naponta ellenőriz. Reggel elsőként a víz- utánpótlást zsai önkormán) zat — állíBukfenc mindent tud Zárt ülést tart a frakció. Jóformán még be sem fejezte, még meg sem fogalmazta álláspontját, még szövegezésre i ár a közlemény, amivel majd a nyilvánosság elé áll, szóval még véget sem ért a munka, s a Rádió, dicsérete tájékozottsággal már mondja is, mi minden hangzott el azon a szigorúan bizalmas megbeszélésen. Ugyan legyint friss értesülésére a jóhiszemű hallgató, ismét kacsát röptét a Rádió, hiszen honnan tudhatja, mi mindenről esett szó azon a zárt ülésen, amelynek ajtaját még ki sem kulcsolták. Jól tudjuk mi — mondja —. hogy a Rádió maga Bukfenc, aki mindent tud, na de hát ennyire ... ? A Rádió jó előre megérzi, hogy hitetlenkedünk, ezért kételyeinket eloszlatandó így indítja frissh ír-szerzeményét: „Megbízható forrásból tudjuk...”, „Kiszivárgott a hír, miszerint..A jóhiszemű hallgató persze még az efféléknek sem ül fel, ám amikor pár óra elteltével az ülésen részt vevők szájából is ugyanazt hallja, fölöttébb megdöbbenve állapítja meg, Bukfenc csakugyan mindent tud Szóval, megdöbben, s miközben a remekül informált Rádiót dicséri, oson töpreng, hogyan is eshetett meg ez a „kiszivárgás”? Talán elromlott a zárt ülés zárja? Netán szúrágta ajtók mögött tanácskozott a testület, azon a picinyke lyukon szivárgott ki a lényeg? Fölöttébb talányos az is, hogyan került be az ülésterembe egy „megbízható forrás”? Gondatlanság! — állapítja meg a jóhiszemű hallgató. A kevésbé naiv viszont így tűnődik: rendben van, hogy Bukfenc mindent tud, na deltát kitől tudja? A dolog világos, egyértelmű, Bukfencnek valaki súg, s ez nem más, mint maga Megbízható Forrás, aki frakciótagnak álcázza magát. Faizs Tibor IMPORTŐR: PECS1-KER Kfl. Új, leendő kereskedőinknek: fel. (72) 71-932, Közületeknek: (72) 71 -921 P. .1. (Vimola Károly felvétele) Kárpótlási fórum 'MÉltlMffiÉ 1A/1 Cl//»« ■Üli mm AKip&iUfzbttwt/ Albertirsa Pécel Lakástext.Bolt, Pesti u.53. Zsóka Kereskedés, Rí kéczlu.t7/«. Ráckeve Dien. Ve gyes k., Szent Imre u.124. % u. Cegléd otszkont Aiuhi2, vörSsmarty lé* t«. bzcnienare Claudia Bt, Rákóczlu.«. ’Mindent Itt" Üzlet,Szent l.u.24, Da^as Szigethalmit Bolt,SáUI6u.12. Duna haraszti Szigetszentmiklós Stí h Hajnalka, Fő u. tl. Alles Ke resk., Hat ir u. 12-14. Gyömrő Sülysáp Vegyeskereskedő, Segesvári u.22. Cs>b* Uszlí' P*1" U'27’ Törökbálint Architektur Bt, Erdősor u.45, Vegyes Iparcikk, Munkácsy u.23. Hernád Tápiószecső Vegyes Ruházat, Kossuth u.20, Merino-Tex,Szi(vatásu.9. Kiskunlacbáza Tápiószele PontimarkKtt, Dózsau.70. Hol-MÁruház,8artéku.8. Monor Tóalmás Kárpitos Műhely, Garam u.5, Nagy László né, Jókai u.34. Nagykőrös Zsámbok Fantázia Rt, Szabadság tér 9. Ajándék Divatáru, Iskola U.2. Pilisvörösvár Érd Lakástext.Üzlet,F4u.f29. Ritmus Áruház, Dlósdlu.t. IMPORTŐR: PÉCSI-KEK KfT Új, leendő kereskedőinknek: Tel. (72) 71-932, lr^ n'/ölolol/noV’ *7 1 -09 1
