Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-26 / 252. szám
2 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG ő VJÄlfts|§ 1992. OKTÓBER 26., HÉTFŐ JSgé 'W A leghosszabb forradalom KULIN FERENC A KISZIVÁROGTATÁSRÓL Zavarkeltés a cél? A főkapitány-helyettes a Kossuth térről Törvényesen: nem HARMINCHAT ÉVVEL EZEliŐTT milliónyi létekből szinte egyszerre szakadt fel a sóhaj. Remény, bizakodás vert bennük tanyát. Az országon végigsöpört a szabadság szele, amely — rab népeknél — mindig könnyen felismerhető, béklyót oldó, börtönökből szabadító. Mert Ilyenkor minden fal börtön. Az emberek tehát kitódultak a gyárakból, iskolákból. otthonaikból, aki esak tudott, igyekezett elébe menni a régen várt, szinte hihetetlen csodáknak: vége a rettenetes időknek! Ünnep készülődött. HARMINCHAT ÉVE, J6-dn reggel Mosonmagya- róvárott, diákokkal az éten, szépen gyarapodó tömeg vitte szerte a városban a jó hírt, A szabadság evangéliumát. Az iskolák környékén széttépett orosz tankönyvek lapjai, a falakból csörömpölve hullottak a gyűlölt relikviák, a tegnap még hatalmasok megszeppenve hallgattak. A gyárakból, üzemekből egyre többen csatlakozva, zászlót lengetve, énekelve, most már diadalmasan haladt a tömeg. Az éten haladók a külváros felé vették az irányt. A határőrlaktanya felé. Homlokzatán hatalmas vörös csillag — le kell onnan szedni! Csak. néhányan gyanakodtak, a legelöl állók kőiül. Csak ők láthatták a laktanya előtt ásott lövészárkokat, bennük a géppuskás, géppisztolyos katonákat. Alig néhány méternyire egymástól, farkasszemet nézett egymással a még mindig éneklők hada és az állig felfegyverzett zöld ávósok serege. Egy tiszt hirtelen felemelte a kezét. Iszonyat következett. A laktanya előtti térről, annak ablakaiból, és még ki tudja, honnan, megszólaltak a fegyverek. Három, hosszan tartó sorozat, egymás után. Közben néhány kézigránát is robbant. Vége a reménynek. Eny- nyi volt hát a szabadság? Mosonmagyaróvár forradalma véget ért? A Himnuszt már végig sem énekelhették: száznál több halott, kétszer annyi sebesült maradt a téren. Ma kereszt, néhány kopjafa őrzi emléküket. A félbeszakadt forradalomét. HARMINCHAT ÉV UTÁN néhányan úgy gondolják, hiányzik még valami. Igazságot keltene tenni. Hiszen a gyilkosok szabadon, a tömegsíron dudva nő. Nagyhatalmú, tekintélyes, fekete taláros urak, jóllakott ügyészek karjukat széttárva hajtogatják: nincs mit tenni, a bűnök elévültek. Valamit azonban nagyon rosszul tudnak. Az igazság nem évül, nem évülhet el soha. A sok kiöntött vér nincs hiába, a forradalom — ma már csendesen —, de tovább folytatódik. És ’56 vágyai beteljesednek, s a halottak — bennünk —feltámadnak. Ez a mi leghosszabb forradalmunk. Ez a mi leg- igazabb igazságunk. Moesonoky Gábor Békés tüntetés Kiskunhalason Fegyelmezett, békés tüntetés zajlott te szombaton Kiskunhalason Dudás István volt mosonmagyaróvári laktanyaparancsnok háza előtt. A demonstráción a rendezőkhöz, a külön autóbusszal érkezett mosonmagyaróvári 56-os egyesület tagjaihoz sokan csatlakoztak. A tüntetés több mint kétszáz résztvevője meghallgatta a mosonmagyaróvári 56-os egyesület képviselőjének, Németh Boldizsárnak a sortűz áldozatai tiszteletére mondott beszédét, majd a gyertyagyújtást és néhány emlékkép kiragasztását követően csendben elvonultak a nyugalmazott határőr ezredes háza elől. Hitelgarancia A Vállalkozási Hitelgarancia Rt. januártól kezdi el tevékenységét mintegy 3,5-4 milliárd forintos alaptőkével. Kizárólag a vállalkozói hitelekre adott kezességgel foglalkozik majd. A gazdasági társaság nem pénzintézetként tevékenykedik majd, és kizárólag a kis- és közepes vállalkozási hitelekre nyújt kezességet. Kulin Ferenc, az Ország- gyűlés kulturális bizottságának elnöke a médiavcze- tők kinevezésével kapcsolatban nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. — A hatpárti média tárgyalások egyik résztvevőjeként rendkívül sajnálatosnak tartom — hangsúlyozza —, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöki, illetve alelnöki tisztségeire a kormányzó koalíció részéről felvetett személyi javaslatokra hivatkozva egyes sajtóorgánumok hitelesként minősített listát adtak közre. Nemcsak azért sajnálatos éz a tény, mert a sajtó állítólagos jólérte- sültségének fi taglalását előbbre való érdeknek tekinti, mint a két éve húzódó médiavita politikai megegyezéssel történő lezárását, s ezáltal megnehezíti a tárgyalásokon való Növekvő aggodalommal A Nemzeti Társaskör Pálfy G. István és Chru- dinák Alajos törvénytelen leváltása után növekvő aggodalommal figyeli azokat a híreket, amelyek szerint a köztársasági elnök és a miniszterelnök megegyezése alapján kétharmados többséggel keltene elfogadtatni a Rádió és a Televízió elnök- és alelnök- jelöltjeit is. A Nemzeti Társaskör elvárja, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök — kötelességének eleget téve — gyakorolja törvényes jogát a nemzet érdekét szolgáló médiaelnökök kinevezésével. A The Independent on Sunday című brit hetilap cikket közöl „A fajgyűlölet termékeny talajra hull Magyarországon” címmel. Karács Imre tudósító azt írja, hogy Kétegyházán lezajlott az első magyarországi pogrom a világháború óta, Budapesttől nem messze két cigányt lelőttek körtelopásért. Ám a magyar belügyminisztérium — folytatja a szerző — nem talált faji motívumot az első esetben, a hatóságok szokványos ügynek kezelték a másikat is, és a kormány szóvivője kijelentette: etnikai gyűlölködés nincs Magyar- országon, az nem a Balkán. A tudósító szerint azonban az ilyen állítások ellenére a kommunizmus összeomlása után két évvel a fajgyűlölet olyan erővé nőtte ki magát Magyarországon, amely ezreket visz ki az utcára, és az 1945 tájt divatból kiment gondolatok ismét milliók elméjét mérgezik — ismerteti a cikket Mészáros György, az MTI tudósítója. A kávéházakban leszármazásról, etnikumról, szellemi értékekről és a magyarság sorsáról beszélgetnek — így Karacs Imre. A nemzet hanyatlásának genetikai okai vannak — írta Csurka István, a legnagyobb magyar drámaíró, márpedig Csurka nem valami magányos holdkóros, hanem parlamenti képviselő és a kormányzó MDF alelnöke, azé a párté, amelyet nyugati testvérpártjai, köztük a brit konzervatíelőrehaladást; hanem sajnálatos azért is* mert a megbízhatónak nevezett névsor közzététele indokolatlan zaklatásnak teszi ki a kormányzó pártök feltételezett jelöltjeit. Mindezért ki kell jelentenem: a kormánykoalíció pártjai, bár a szóban forgó tisztségekkel kapcsolatban több neves személyiséggel folytattak és folytatnak megbeszéléseket, senkit nem tekintenek hivatalos jelöltjüknek mindaddig, amíg a hatpárti tárgyalások te nem zárulnak — függetlenül attól, hogy szerepelnek-e vagy sem a sajtó által publikált névsorban. Különösen károsnak és elítélendőnek tartom, hogy a tárgyalások valamely résztvevője a kiszivárogtatás módszerével igyekszik zavart kelteni, és megakadályozni a végleges megállapodást — fejeződik be Kulin Ferenc nyilatkozata. Üdvözlő távirat Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter az Osztrák Köztársaság nemzeti ünnepe, az örökös semlegesség törvénybe iktatásának 37. évfordulója alkalmából táviratban köszöntötte Thomas Klestil szövetségi elnököt, Franz Vranitzky szövetségi kancellárt, Heinz Fischert, a Nemzeti Tanács elnökét és Alois Mock külügyminisztert. vök a mérséklet mintaképének tartanak a kelet- európai örvénylésben. A szerző szerint Csurka „nemcsak a cigányokat sorolta a magyarokat körülvevő alacsonyrendű csoportok” közé. Csurka pamf- letje tele van utalásokkal a „zsidók hegemóniájára”, és felelősségükre a kommunista kormányok mindén bűnéért és vétkéért. Azzal vádolta az ellenzéki szabaddemokrata elnököt, Göncz Árpádot, hogy „párizsi, New York-i és tel- avivi kapcsolataitól fogad el utasításokat” — olvasható Karacs Imrétől. Karacs Imre szerint Csurka és elvbarátainak kereszteshadjárata megbuktathatja a konzervatív kormányt, budapesti libe- rálisellenes — azaz zsidóellenes — tüntetésük lenyűgöző volt, habár a Csurka-féle hazafiasságot elítélők ellentüntetésére sokkal többen, hetvenezren vonultak ki, de Csurkáék nem bánnak semmit: népszerűsége 20 százalékos, és Damoklesz-kardot tart a kormány fölött. Bevallott céljával, hogy megkaparintja a médiát, és kifüstöli a liberálisokat, egyelőAz október 23-i, Kossuth Lajos téri ünnepségen történt incidenssel kapcsolatban a Belügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, A BM kirendelt állománya, valamint a rendezők azon dolgoztak, hogy a nemzeti ünnep központi eseménye méltó tisztelet- adás legyen 1956 forradalma és szabadságharca emlékének. Az elmondottak értelmében a magyar BelügymiA hatályos jogszabályok szerint hivatalból üldözendő esemény, vagy rendőri szempontból szakmailag indokolt cselekmény nem történt az október 23-i Kossuth téri állami ünnepségen, ami miatt a rendőrség jogszerűen, illetve törvényesen felléphetett volna azokkal a hangoskodókkal szemben, akik miatt Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta megtartani ünnepi beszédét. Mindezt Lázár János, a budapesti rendőrfőkapitány első heA magyar jogrendben nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten büntetné bizonyos szimbólumok nyilvános bemutatását, illetve az azzal kapcsolatos érzelemnyilvánítást, vonatkozik ez a fasiszta jelképekre is. A jog a gyűlöletre uszítás tényét bünteti, ezért külön vizsgálat alá kell re kudarcot vallott — a kormánykoalíció és a fő ellenzéki pártok csütörtökön megegyeztek, hogy közösen nevezik ki a tévé és a rádió elnökét —, ám ahogy nő a magyarok dühe a kormány elten a zuhanó életszínvonal miatt, várható, hogy bővül azok sora is az MDF-ben, akik szélsőséges lépéseket is szívesen tennének, csakhogy megmentsék mandátumaikat az 1994-es választásokon — olvasható a lapban. • Gyülekeznek a felhők a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek feje fölött is — írja Karacs Imre. A félelem és a sértett harag e légköre oxigén a demagógoknak. Ha a választási eljárásban nem születik meg a kívánt eredmény, a kormány, nemzeti szükségállapotot hirdetve, bármikor félrete- heti az alkotmányt. A szükséghelyzethez ellenség kell, és Csurka egy csapásra kettőt talált: a cigányokat és a zsidókat, akik nyolcvanezren maradtak, miután közel 600 ezret kiirtottak közülük a világháború idején. A trükk egyszer már működött — így fejezte be Karacs Imre a nisztérium a leghatározottabban visszautasít minden olyan feltételezést, amely szerint a bekövetkezett eseményeik előidézésében bármilyen része lett volna. Az ünnepségen történt incidens jellege ugyanis olyan volt,, hogy azt törvényes eszközökkel megelőzni és. a helyszínen semlegesíteni — a Belügyminisztérium és az általa irányított önálló szervezetek számára — nem volt lehetlyettese állapította meg azon a szombati rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette az október 23-i fővárosi megemlékezések rendőri tapasztalatait. Mint mondta, a péntekéi ünnepségeken sehol nem történt atrocitás, csupán a Kossuth téri ünnepség után keltett két személyt előállítani garázdaság miatt. A főkapitány-helyettes utalt arra, hogy a rendőrségtől olyan intézkedéseket kérnének számon, ami nem a feladata. venni, hogy a történelmileg kompromittált szimbólum használata ezt a célt szolgálja-e. Mindezt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész nyilatkozta azzal kapcsolatban, hogy október 23-án a Kossuth téren néhányan fasiszta jelképeket viseltek és jelszavakat skandáltak. The Independent on Sunday című lapban megjelent cikkét. ★ A fenti tudósítás gyöngyszeme ennek az újabb időkben kialakult műfajnak. Arról van szó, hogy írj egy tudósítást valamely külföldi lapnak, lehetőleg ne komolynak, mert ott nem biztos, hogy szóba állnak veled, aztán e tudósítást — legyen nagyon mocskos — átveszi az MTI, szétküldi, s a rádió is bemondja, és a felületes hallgatóban, pláne ha tájékozatlan, megragad: „zsidó- ellenes tüntetés” volt Budapesten. Körülbelül az a kategória, mintha e lapban olyanokat állítanánk például az angol királynőről, hogy fénykorában, mint műlovarnő kápráztatta el Ázsia cirkuszkedvelő közönségét, s e hírt az angol rádió bemondaná. Nevetséges. Olyannyira, hogy megerősödik bennem a hit: mindaddig tüntetni kell ebben az országban, amíg a közélet meg nem tisztul, amíg a magyar közszolgálati médiákban — beleértve a Magyar Távirati Irodát is — nem nemzeti elkötelezettségnek veszik át a munka irányítását. Az MTI híradását telies terjedelmében közöljük, mint olyan anyagot, amely példa a csúsztatásra, a hazugságra, s arra. hogy közéletünk állig áll abban a szennyben, amely negyven esztendő diktatúrája után most fölbugyog. (Vödrös) KÉT VICC Két szellemes zsidó viccet hallottam, az egyiket Rothschild báróról mesélték, a másikat édesapámról. Valamelyik Rothschild bárót az osztrák Gestapo elfogta, de — állítólag — magas óvadék ellenében utána szabadon bocsátotta. (Talán a svájci, francia, angol, amerikai és egyéb Rotlischildok segítségével, nemzetközi összefogásával.) Hosszúra nyúlt viszont — mondják — a procedúra, mert a végére aznap már besötétedett, úgyhogy ez a Rothschild báró úgy döntött: vacsorát hozat magának a nácikkal. (Ez utóbbi szócska puszta tény csupán és nem minősítés ebben az olvasatban.) Vacsora után pedig végleg késő lett volna hazamenni — már a közbiztonság miatt is —, tehát a báró kifejezte újabb igényét: ott is aludna. (És majd csak reggel, világosban ...) Ilyen megnyilvánulással még ezek az edzett gyakorló antiszemiták, sőt effektiv fasiszták sem találkoztak addigi pályafutásuk alatt, hogy valaki önszántából a kelleténél tovább marad a Gestapónál. Az édesapámról szóló vicc így utólag nézve — be kell vallani — eltörpül Rothschild mellett. Ö ugyanis munkaszolgálatosként, magyar sorstársaival együtt — körülbelül a báró szabadulásával egy időben — Vo- ronyezsnél egyszerűen csak elesett. Sándor György (Az Űj Magyarország nyomán.) Brit hetilap cikke Zsidóellenes tüntetés Budapesten? séges. lem sértett jogot a rendőrség A legfőbb ügyész a fasiszta jelképekről Mit mond es BBik.?
