Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

MAI SZÁMUNKBAN MÉDIA VAZALLUSOK (3. oldal) HÜSÉGÖRA (5. oldal) ÉN LOPTAM EL A ZÁRAIMAT? (7. oldal) CSELÉD VILÁG? (8. oldal) HAJTÖVADÁSZAT MILLIOMOSOKRA? (13. oldal) HONVÉDSÉGI AUTÓT RABOLTAK (16. oldal) [oriiií 1992. OKTÓBER 26., HÉTFŐ ............... ■.III..W—■ iiiiuijiihi n<»—mmTTTW 9 XX XVI. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ORVOS) MŰSZEREK Öli ÁLLAMBÓL Peter Somani, az ameri­kai Ohio Állam Egészség- ügyi Minisztérium igazga­tója vezetésével tegnap de­legáció érkezett Budapest­re: Segítő szándékuk je­léül már a repülőtéren át­nyújtották az őket fogadó Surján László népjóléti miniszternek azt az, okira­tot, amely Ohio állam 15 millió dollár, értékű ado­mányáról szól. Egyhetes magyarországi látogatásuk alatt a delegá­ció tagjai tárgyalást fok­tatnak állami vezetőkkel, s ellátogatnak az őrbottyáni Gyermekotthonba, egy ha­tármenti menekülttáborba, valamint Pécsre és Kar­cagra. Jogok és biztonság A büntetés-végrehajtási rendszerek összehasonlítá­sáról nemzetközi szimpó­ziumot tartattak Pilisszent- kereszten, az Igazságügyi Minisztérium oktatási köz­pontjában. A ma kezdődő háromnapos rendezvényre az Egyesült Államokból 24, az Európa Tanácstól hárem, az európai országok börtön­ügyi főigazgatóságaitól pe­dig tíz szakember érkezik. A program szerint a ta­nácskozást dr. Balsai István igazságügy-miniszter nyit­ja meg, majd dr. Tari Fe­renc vezérőrnagy, a bün­tetés-végrehajtás országos ’parancsnoka ad áttekintést a magyar börtönrendszer­ről. A szimpóziumon a töb­bi között a bebörtönzöttek ' jogairól, a bebörtönzés európai normáiról, a bör­tönszemélyzet kiválasztásá­nak kérdéseiről, a bizton­ság és őrzés témájáról hangzanak el előadások. Smiékmá sa iáin megme^iéiének Tegyük, mi kötelességünk, s mit szivünk diktál emlékezett kegyelettel Rád lakossága. ' Az ünnepi szentmisét Keszthelyi Ferenc váci me­gyés püspök celebrálta, majd felavatták páter Nagy L. Tamás kapucinus szobrász alkotását, az Eőszi Lőrincet ábrázoló íéldom- borművet. A szentmisén és az azt követő avatáson je­len volt Surján László nép­jóléti miniszter, a Keresz­ténydemokrata Néppárt el­nöke is. Felidézte: Eőszi Lőrinc a török idők utáni első plébános volt ezekben a falvakban, s a lelki vi­gaszon kívül egészségügyi szolgálatokat is tett a kos- diakért. Ápolta a betege­ket, enyhítette a haldoklók szenvedését, s ellátta őket a szükséges szentségekkel. A temetéshez sokszor a ko­porsót is ő ácsolta. — Nem volt előírás, amit tett, senki nem rótla vol­na tel, ha, mint más, ő is menekül a fertőzött kör­nyékről. Mégis kötelességé­nek érezte a helytállást. Ki-ki tegye kötelességét — mondta Surján László —, s ne csak azt, amit előír­nak, hanem amit a szíve diktál. Ha mindenki így tesz, felvirágzik az ország. (Folytatás a 3. oldalon.) Huszonéves fiatalember volt Eőszi Lőrinc, amikor ígéretesen induló papi pá­lyája kezdetén, közvetlenül teológiai doktorátusának megszerzése és piébánosi kinevezésének átvétele után abba a falucskába is elért az országos pestisjár­vány, ahol hivatását telje­sítette. Radon élt, de kör­zetéhez tartozott Penc és Kösd is. Választania kel­lett: a járvány elől mene­kül, vagy marad. Maradt. Kétszázötven évvel ezelőtt utolérte a fekete halál. Rá Amerikai nagydíj a ceglédi kápolnáért Isten hálát építeni a legszebb leként Meghitt ünnepséget tar-. tottak tegnap Cegléden a Magyarok Nagyboldog- asszonya-kápolnában abból az alkalomból, hogy az al­kotóját kitüntették. Zsédely Gyula kanonok bevezetőjé­ben emlékezett Tóth Tibor plébánosra, aki évtizedek­kel ezelőtt kezdeményezte a kápolna építését, s aki számkivetésben halt meg. Végül Kerényi József ter- . vei alapján készült el ez az „ékszerdoboz”. Most amerikai vendégek jöttek, hogy kifejezzék el­ismerésüket: Richard Bergmann nyújtotta át teg­nap a művésznek az Ame­rikai Építészetek Intézete (AIA) nevében a nagydíjat. Ezután Mácz István polgár- mester javasolta; ültesse­nek el egy diófát, s legyen az az amerikai és magyar nép, a ceglédiek közötti ba­rátság jelképe. Az események után Keré­nyi József -Yhl-díjas építész lapunknak elmondotta: a korábban megvalósult egy­házi épületekkel lehetett je­lentkezni a nemzetközi pá­lyázaton. A művek doku­mentációját Washingtonba kellett elküldeni. Az idén mintegy százötven alkotás­ból az amerikai zsűri a ceglédi kápolnáért a ma­gyar építésznek adomá­nyozta a kitüntetést. © Tudom, a művésznek minden alkotása fontos. Mégis, munkásságában mi­lyen helyre tenné a ká­polnát? — Templomot, Isten há­zát építeni egy közösségnek az egyik legszebb, de leg­nehezebb feladat. Akinek ez megadatik, annak na­gyon kell vigyáznia arra, hogy ez nem egyszerűen eszköz és lehetőség az al­(Folytatás a 3. oldalon.) Duna-tiintetés Ásványrárón Nemzetközi részvétellel tartott demonstrációt a Duna megmentéséért a Kör nyezetvédelmi Akcióbizott ság tegnap Ásványráró tér ségében, az árvái réten, a ^Szigetköznek azon a pont ján, ahol a nagyobb merü­lésű hajók most még tud nak közlekedni. Az esemé­nyen a hazaiakon kívül hol­land, osztrák, cseh és szlo­vák környezetvédők is meg­jelentek. Jávor Károly MDF-es országgyűlési kép­viselő, a parlament környe­zetvédelmi bizottságának tagja annak a reményének adott hangot, hogy a közvé­lemény befolyására az utol­só pillanatban győz a józan ész az ostoba makacsság fe­lett, és a félretájékoztatott, megtévesztett politikusok ráébrednek, miféle veszé­lyeket hordoz a hősi erőmű. Jan Babej, a szlovákiai Somorja alpolgármestere ki­fejtette: azt remélték, hogy Európa közbenjárására a csehszlovák kormány figye­lembe veszi a Csallóközben élők álláspontját, petícióik­ra érdemi válasz azonban nem érkezett. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS MEGBOCSÁTÁS Tegnap volt harminchat éve annak, hogy a Parlament'-előtti Kossuth téren több száz békésen tüntető honfitársunkat brutálisan meggyilkolták. Fiatal párokat, nagymamát unokájával... A bűnösöket mind ez idáig nem büntették meg! Sőt, az időről időre fölröppenő „elméletek”, ta­lálgatások ellenére megnyugtatóan azt sem tud­juk, hogy ki adta ki a tűzparancsot, s hogy kik lőttek. A bűnök elévüléséről szinte az új parlament megalakulása óta vitatkoznak a képviselők. Ér­velnek mellette és ellene. „Tudományosan” bizo­nyára mindkét fél elgondolkodtató érveket so­rakoztat fel. De vajon helyes-e, ha minden eset­ben a joghoz igazítjuk az emberek igazságérzetét? Az igazságszolgáltatásra nem a halottaknak, hanem nekünk, az élőknek, az emberi közösség­ben élőknek van szükségünk. Azért, hogy min­denki érzékelhesse: bűnnek büntetés a következ­ménye. Az emberi együttélés évezredekkel ezelőtt kiforrott normája ez. Hiánya anarciához s ezál­tal a társadalom fölbomlásához vezet. Igaz, van egy nem kevésbé fontos erkölcsi nor­ma: a megbocsátás. Nem volna helyesebb, ha a büntetésvágy helyett inkább ez az érzés uralkod­na bennünk, s a tömegbe lövetők s általában a múlt rendszer bűnöseinek megbüntetése helyett inkább erre tennénk a hangsúlyt? A megbocsátás azon érzések közé tartozik, amelyek az embert igazán emberré teszik. Van azonban két alapfeltétel. Az egyik: tudnom kell, hogy kinek bocsátók meg. A másik: a bűnbá­nat. E feltételek teljesülése nélkül a megbocsátás valójában csak elhallgatás, susmusolás, gyenge­ség. Amely lehetőséget nyújt az összelcacsintásra, az „ezekkel ezt is meg lehet csinálni” jelszavá­nak érvényesítésére. S ez megint csak nem használ senkinek. A bű­nösök — akár tudat alatt is — tovább félnek, s nincs lehetőségük a megtisztulásra. A társadal­mat pedig feszíti a tehetetlenség. A fazék alatt fortyog az indulat. Mérgeződik a lélek. Szeretném, ha érvényesülne végre az igazság. Szeretnék már megbocsátani! Hardi Péter A KORMÁNYVISSZAUTASÍTJA AZ ALPÁRI VÁDAKAT Az országnak mindenekelőtt nyugalomra van szüksége A Magyar Köztársaság kormánya az október 23. és no­vember 4. közötti ünnepségsorozattal összefüggésben fel­hívja az ország lakosságát, őrizze meg méltóságát és fe­gyelmezettségét, emlékezzék hőseire és mártírjaira. Kü­lönösen ezekben a nehéz napokban, amikor a megemlé­kezés mellett a Duna elterelésével kapcsolatos súlyos helyzetben is számítunk az emberek fokozott felelősség­tudatára. Itt is hangsúlyozzuk, hogy a kormány e téren is minden szükséges intézkedést megtett és megtesz az Országgyűlés határozata alapján. A kormány sajnálatát fe­jezi ki azért, ha az ünnep­ségeket bármikor, bármely helyen nem kívánatos ese­mények zavarják meg. A kormány különösen sajnál­ja, hogy a Kossuth. Lajos téren sor kerülhetett ilyen eseményre, és így a Ma­gyar Köztársaság elnöke — a hallgatóság egy részének tüntetése, illetve magatar­tása miatt — nem mondta el ünnepi beszédét. Ennek hangsúlyozása mellett is meg kell állapítani, hogy a Kossuth Lajos téren sem­mi olyan cselekményre nem került sor, amely biz­tonsági szempontból veszé­lyeztetett helyzetet jelen­tett volna. A nemzet egy­ségét kifejező köztársasági elnöki méltóság viselője, aki alkotmányjogilag is fe­lette áll a napi politika küzdelmeinek, sohasem hozható méltatlan helyzet­be. Ugyanakkor a leghatá­rozottabban visszautasítjuk azokat a sajtóból és más forrásból származó gyanú- sítgatásokat, célzásokat, amelyek a kormányzat fe­lelősségére utalnak a rend­zavarással kapcsolatban, sőt. erre irányuló tudatos kormányzati „szervező- munkát” tételeznek fel. A nemzeti és állami ünnepe­ket előkészítő, a szervezést irányító tárcaközi bizottság mellett és a Belügyminisz­térium hatáskörébe a konkrét szervezési, műsza­ki és biztonságrendészeti feladatok tartoznak. Az a gyanúsítgató hang, amely szerint „a rendzavarásban a fegyveres erők tagjai is részt vettek civil ruhában, de kötelékben”, olyan, minden alapot nélkülöző megállapítás, ami csak a kijelentést tévőt minősíti. Ezért a leghatározottabban visszautasítjuk azokat az alpári és hamis észjárásra valló megállapításokat, amelyek a kormányzat ál­tal szervezett akciót téte­leznek fel akár a köztár­sasági elnöki méltósággal, akár Göncz Árpád köztár­sasági elnök úr személyé­vel szemben, aki a forra­dalmat és szabadságharcot követő börtönéveivel min­denki előtt megbecsülést ví­vott ki magának. A magas méltóságú köz­jogi tisztségviselő vagy bármely politikus saját fe­lelőssége tudatában kényte­len dönteni egy ünnepi be­széd elmondása vagy a rendezvényről való távozá­sa mellett, és mérlegelnie azt, hogy mi a helyes rea­gálás (közbekiáltások, transzparensek esetén) egy adott ünnepi nagygyűlésen vagy politikai gyűlésen. Ezért visszautasítunk min­den olyan megállapítást. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom