Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-26 / 252. szám
MAI SZÁMUNKBAN MÉDIA VAZALLUSOK (3. oldal) HÜSÉGÖRA (5. oldal) ÉN LOPTAM EL A ZÁRAIMAT? (7. oldal) CSELÉD VILÁG? (8. oldal) HAJTÖVADÁSZAT MILLIOMOSOKRA? (13. oldal) HONVÉDSÉGI AUTÓT RABOLTAK (16. oldal) [oriiií 1992. OKTÓBER 26., HÉTFŐ ............... ■.III..W—■ iiiiuijiihi n<»—mmTTTW 9 XX XVI. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ORVOS) MŰSZEREK Öli ÁLLAMBÓL Peter Somani, az amerikai Ohio Állam Egészség- ügyi Minisztérium igazgatója vezetésével tegnap delegáció érkezett Budapestre: Segítő szándékuk jeléül már a repülőtéren átnyújtották az őket fogadó Surján László népjóléti miniszternek azt az, okiratot, amely Ohio állam 15 millió dollár, értékű adományáról szól. Egyhetes magyarországi látogatásuk alatt a delegáció tagjai tárgyalást foktatnak állami vezetőkkel, s ellátogatnak az őrbottyáni Gyermekotthonba, egy határmenti menekülttáborba, valamint Pécsre és Karcagra. Jogok és biztonság A büntetés-végrehajtási rendszerek összehasonlításáról nemzetközi szimpóziumot tartattak Pilisszent- kereszten, az Igazságügyi Minisztérium oktatási központjában. A ma kezdődő háromnapos rendezvényre az Egyesült Államokból 24, az Európa Tanácstól hárem, az európai országok börtönügyi főigazgatóságaitól pedig tíz szakember érkezik. A program szerint a tanácskozást dr. Balsai István igazságügy-miniszter nyitja meg, majd dr. Tari Ferenc vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos ’parancsnoka ad áttekintést a magyar börtönrendszerről. A szimpóziumon a többi között a bebörtönzöttek ' jogairól, a bebörtönzés európai normáiról, a börtönszemélyzet kiválasztásának kérdéseiről, a biztonság és őrzés témájáról hangzanak el előadások. Smiékmá sa iáin megme^iéiének Tegyük, mi kötelességünk, s mit szivünk diktál emlékezett kegyelettel Rád lakossága. ' Az ünnepi szentmisét Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök celebrálta, majd felavatták páter Nagy L. Tamás kapucinus szobrász alkotását, az Eőszi Lőrincet ábrázoló íéldom- borművet. A szentmisén és az azt követő avatáson jelen volt Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is. Felidézte: Eőszi Lőrinc a török idők utáni első plébános volt ezekben a falvakban, s a lelki vigaszon kívül egészségügyi szolgálatokat is tett a kos- diakért. Ápolta a betegeket, enyhítette a haldoklók szenvedését, s ellátta őket a szükséges szentségekkel. A temetéshez sokszor a koporsót is ő ácsolta. — Nem volt előírás, amit tett, senki nem rótla volna tel, ha, mint más, ő is menekül a fertőzött környékről. Mégis kötelességének érezte a helytállást. Ki-ki tegye kötelességét — mondta Surján László —, s ne csak azt, amit előírnak, hanem amit a szíve diktál. Ha mindenki így tesz, felvirágzik az ország. (Folytatás a 3. oldalon.) Huszonéves fiatalember volt Eőszi Lőrinc, amikor ígéretesen induló papi pályája kezdetén, közvetlenül teológiai doktorátusának megszerzése és piébánosi kinevezésének átvétele után abba a falucskába is elért az országos pestisjárvány, ahol hivatását teljesítette. Radon élt, de körzetéhez tartozott Penc és Kösd is. Választania kellett: a járvány elől menekül, vagy marad. Maradt. Kétszázötven évvel ezelőtt utolérte a fekete halál. Rá Amerikai nagydíj a ceglédi kápolnáért Isten hálát építeni a legszebb leként Meghitt ünnepséget tar-. tottak tegnap Cegléden a Magyarok Nagyboldog- asszonya-kápolnában abból az alkalomból, hogy az alkotóját kitüntették. Zsédely Gyula kanonok bevezetőjében emlékezett Tóth Tibor plébánosra, aki évtizedekkel ezelőtt kezdeményezte a kápolna építését, s aki számkivetésben halt meg. Végül Kerényi József ter- . vei alapján készült el ez az „ékszerdoboz”. Most amerikai vendégek jöttek, hogy kifejezzék elismerésüket: Richard Bergmann nyújtotta át tegnap a művésznek az Amerikai Építészetek Intézete (AIA) nevében a nagydíjat. Ezután Mácz István polgár- mester javasolta; ültessenek el egy diófát, s legyen az az amerikai és magyar nép, a ceglédiek közötti barátság jelképe. Az események után Kerényi József -Yhl-díjas építész lapunknak elmondotta: a korábban megvalósult egyházi épületekkel lehetett jelentkezni a nemzetközi pályázaton. A művek dokumentációját Washingtonba kellett elküldeni. Az idén mintegy százötven alkotásból az amerikai zsűri a ceglédi kápolnáért a magyar építésznek adományozta a kitüntetést. © Tudom, a művésznek minden alkotása fontos. Mégis, munkásságában milyen helyre tenné a kápolnát? — Templomot, Isten házát építeni egy közösségnek az egyik legszebb, de legnehezebb feladat. Akinek ez megadatik, annak nagyon kell vigyáznia arra, hogy ez nem egyszerűen eszköz és lehetőség az al(Folytatás a 3. oldalon.) Duna-tiintetés Ásványrárón Nemzetközi részvétellel tartott demonstrációt a Duna megmentéséért a Kör nyezetvédelmi Akcióbizott ság tegnap Ásványráró tér ségében, az árvái réten, a ^Szigetköznek azon a pont ján, ahol a nagyobb merülésű hajók most még tud nak közlekedni. Az eseményen a hazaiakon kívül holland, osztrák, cseh és szlovák környezetvédők is megjelentek. Jávor Károly MDF-es országgyűlési képviselő, a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja annak a reményének adott hangot, hogy a közvélemény befolyására az utolsó pillanatban győz a józan ész az ostoba makacsság felett, és a félretájékoztatott, megtévesztett politikusok ráébrednek, miféle veszélyeket hordoz a hősi erőmű. Jan Babej, a szlovákiai Somorja alpolgármestere kifejtette: azt remélték, hogy Európa közbenjárására a csehszlovák kormány figyelembe veszi a Csallóközben élők álláspontját, petícióikra érdemi válasz azonban nem érkezett. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS MEGBOCSÁTÁS Tegnap volt harminchat éve annak, hogy a Parlament'-előtti Kossuth téren több száz békésen tüntető honfitársunkat brutálisan meggyilkolták. Fiatal párokat, nagymamát unokájával... A bűnösöket mind ez idáig nem büntették meg! Sőt, az időről időre fölröppenő „elméletek”, találgatások ellenére megnyugtatóan azt sem tudjuk, hogy ki adta ki a tűzparancsot, s hogy kik lőttek. A bűnök elévüléséről szinte az új parlament megalakulása óta vitatkoznak a képviselők. Érvelnek mellette és ellene. „Tudományosan” bizonyára mindkét fél elgondolkodtató érveket sorakoztat fel. De vajon helyes-e, ha minden esetben a joghoz igazítjuk az emberek igazságérzetét? Az igazságszolgáltatásra nem a halottaknak, hanem nekünk, az élőknek, az emberi közösségben élőknek van szükségünk. Azért, hogy mindenki érzékelhesse: bűnnek büntetés a következménye. Az emberi együttélés évezredekkel ezelőtt kiforrott normája ez. Hiánya anarciához s ezáltal a társadalom fölbomlásához vezet. Igaz, van egy nem kevésbé fontos erkölcsi norma: a megbocsátás. Nem volna helyesebb, ha a büntetésvágy helyett inkább ez az érzés uralkodna bennünk, s a tömegbe lövetők s általában a múlt rendszer bűnöseinek megbüntetése helyett inkább erre tennénk a hangsúlyt? A megbocsátás azon érzések közé tartozik, amelyek az embert igazán emberré teszik. Van azonban két alapfeltétel. Az egyik: tudnom kell, hogy kinek bocsátók meg. A másik: a bűnbánat. E feltételek teljesülése nélkül a megbocsátás valójában csak elhallgatás, susmusolás, gyengeség. Amely lehetőséget nyújt az összelcacsintásra, az „ezekkel ezt is meg lehet csinálni” jelszavának érvényesítésére. S ez megint csak nem használ senkinek. A bűnösök — akár tudat alatt is — tovább félnek, s nincs lehetőségük a megtisztulásra. A társadalmat pedig feszíti a tehetetlenség. A fazék alatt fortyog az indulat. Mérgeződik a lélek. Szeretném, ha érvényesülne végre az igazság. Szeretnék már megbocsátani! Hardi Péter A KORMÁNYVISSZAUTASÍTJA AZ ALPÁRI VÁDAKAT Az országnak mindenekelőtt nyugalomra van szüksége A Magyar Köztársaság kormánya az október 23. és november 4. közötti ünnepségsorozattal összefüggésben felhívja az ország lakosságát, őrizze meg méltóságát és fegyelmezettségét, emlékezzék hőseire és mártírjaira. Különösen ezekben a nehéz napokban, amikor a megemlékezés mellett a Duna elterelésével kapcsolatos súlyos helyzetben is számítunk az emberek fokozott felelősségtudatára. Itt is hangsúlyozzuk, hogy a kormány e téren is minden szükséges intézkedést megtett és megtesz az Országgyűlés határozata alapján. A kormány sajnálatát fejezi ki azért, ha az ünnepségeket bármikor, bármely helyen nem kívánatos események zavarják meg. A kormány különösen sajnálja, hogy a Kossuth. Lajos téren sor kerülhetett ilyen eseményre, és így a Magyar Köztársaság elnöke — a hallgatóság egy részének tüntetése, illetve magatartása miatt — nem mondta el ünnepi beszédét. Ennek hangsúlyozása mellett is meg kell állapítani, hogy a Kossuth Lajos téren semmi olyan cselekményre nem került sor, amely biztonsági szempontból veszélyeztetett helyzetet jelentett volna. A nemzet egységét kifejező köztársasági elnöki méltóság viselője, aki alkotmányjogilag is felette áll a napi politika küzdelmeinek, sohasem hozható méltatlan helyzetbe. Ugyanakkor a leghatározottabban visszautasítjuk azokat a sajtóból és más forrásból származó gyanú- sítgatásokat, célzásokat, amelyek a kormányzat felelősségére utalnak a rendzavarással kapcsolatban, sőt. erre irányuló tudatos kormányzati „szervező- munkát” tételeznek fel. A nemzeti és állami ünnepeket előkészítő, a szervezést irányító tárcaközi bizottság mellett és a Belügyminisztérium hatáskörébe a konkrét szervezési, műszaki és biztonságrendészeti feladatok tartoznak. Az a gyanúsítgató hang, amely szerint „a rendzavarásban a fegyveres erők tagjai is részt vettek civil ruhában, de kötelékben”, olyan, minden alapot nélkülöző megállapítás, ami csak a kijelentést tévőt minősíti. Ezért a leghatározottabban visszautasítjuk azokat az alpári és hamis észjárásra valló megállapításokat, amelyek a kormányzat által szervezett akciót tételeznek fel akár a köztársasági elnöki méltósággal, akár Göncz Árpád köztársasági elnök úr személyével szemben, aki a forradalmat és szabadságharcot követő börtönéveivel mindenki előtt megbecsülést vívott ki magának. A magas méltóságú közjogi tisztségviselő vagy bármely politikus saját felelőssége tudatában kénytelen dönteni egy ünnepi beszéd elmondása vagy a rendezvényről való távozása mellett, és mérlegelnie azt, hogy mi a helyes reagálás (közbekiáltások, transzparensek esetén) egy adott ünnepi nagygyűlésen vagy politikai gyűlésen. Ezért visszautasítunk minden olyan megállapítást. (Folytatás a 3. oldalon.)
