Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-20 / 248. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. OKTÓBER 20„ KEDD 5 Polgárőrség Tárnokon Civilek az éjszakában PÁUNKÁSNE NEM JÖTT EL Gumicsont a tsz-tagoknak IIALÁS7AT ÉS HORGÁSZAT E&ényH a vitá A Magyar Horgászok Országos Szövetségének Rác- kevei-Duna-ág és Vízrendszere Intéző Bizottsága a közelmúltban megtárgyalta a halászatról és horgászatról szóló törvénytervezetnek, a Haltermelők Országos Szövetsége által kiadott téziseit. Az elhangzott észrevételek és javaslatok alapján kívánatos lenne, tudtuk meg az FM megyei földművelésügyi hivatalában az állattenyésztési törvénytervezethez hasonlóan ezt az anyagot is széles körű társadalmi vitára bocsátani. A törvénytervezet fontosabb vitatott tézisei közé tartozik a vízi növényzet irtására és telepítésére vonatkozó korlátozás. A törvény a különböző kagyló- és rákfajták halászatát is szabályozza. Kétségbeesett hangú pedagógusnő hívta fel a szerkesztőségünket és bizony nem minden ok nélkül. Elmondása szerint Sóskúton a Törökbálinti Állami Gazdaság egyik használaton kívüli istállójában jókora mennyiségű krómmal kezelt veszélyes bőrhulladékot halmozott fel egy kft. Említést tett arról is, hogy az istálló az iskolától, illetve az óvodától mintegy 600 méterre található, és ha netán a bőrhulladékokat úgymond „valami baj érné”, például tűz martalékává válnának, akkor ott egészségre ártalmas vegyi anyagok szabadulnának fel. Ráadásul a közelben vízszivattyúház is működik, s bizonyára az ivóvíz is köny- •nyen fertőződhetne. Az esetről értesült a Kö- zép-Duna-völgyi Környezet- védelmi Felügyelőség is, amelynek egyik munkatársa megerősítette a sóskúti pedagógusnő által elmondottakat. Sőt arról is szólt, hogy már Biatorbá- gyon és Érd határában is találhatóak a Sein Kft. által elhelyezett cipőfelsőrészhulladékok. • Csupán Bia- torbágyon legalább 1600 tonnányi bőrt halmoztak fel. Amint a továbbiakban kiderült, nem éppen új keletű ügyrői van szó. Ezt erősítette meg dr. Izsó Gyula a Budaörsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, aki elmondta; már elmúlt egy éve is annak, hogy vizsgálatot folytattak a bőrügyben. Szakmai véleményt kértek a Közép Du- na-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Eszerint a bőr- és egyéb hulladékok tárolása pillanatnyilag még nem ad okot az aggodalomra, hogy környezet- szennyezéstől kellene tartani. Biatorbágyon a helyi termelőszövetkezet új elnöke mit sem tudva a bőrökről, szarvasmarhatelepet kíván kialakítani ezen a területen. Dr. Béres István, a Törökbálinti Állami Gazdaság jogtanácsosa felindultan beszélt arról, hogy amikor megkötötték Gyuncska lmLassan egy éve merült föl Tárnokon a polgárőrség megalakításának gondolata. Az ötletet — ha nem is túl gyorsan, de — tettek követték. Eleinte az hátráltatta a polgárőrség létrehozását, hogy nem akadt a helybéliek között elegendő számú jelentkező. Ami végül is érthető, hiszen ez a feladat főleg éjszakai ellenőrzésekkel jár. A közelmúltban megalakult a polgárőrség — tudtuk meg Rozbora Andor polgármestertől. Vagy hatvanötén a rendőrökkel együtt vigyázzák a község nyugalmát. Eredménnyel is járt már akciójuk, sikerült lefülelniük egy gépkocsitolvajt. A tárnokiak megnyugvással vették tudomásul a polgárőrség felállításának hírét. Napjainkban jó azit révei, a kft. ügyvezető igazgatójával a szerződést, még nem sejtették, hogy milyen kellemetlenségeknek teszik ki magukat. A szer- ződésötés, említette, szabályos volt. A szükséges hatósági bizonylatok, köztük a Köjál engedélye, a tárolási módok mind szabályosak voltak. Az ÁG egyébként több éve adja ki berbe a 8 ezer négyzetmétert kitevő gazdasági épületeit. No de a Scinnel megjárták! A jogtanácsos arról is beszélt, hogy ők fél éve éppen a sajtóból értesültek arról, hogy eljárás folyt a Gyuricska-féle társaság ellen, s aztán jó ideig nem is hallottak a kft.-ről. Mivel több százezer forintnyi adósságukat nem törlesztették az ÁG-nek, így bő három hete a kft. címére levelet küldtek, s ebben felszólították Gyuricska Imrét, hogy rendezze tartozásaikat, aki a felszólításra jelentkezett is. Megígérte, hogy elmaradt fizetéseiket törlesztik. Eleddig viszont semmit nem tettek, ezért a Törökbálnti Állami Gazdaság, közölte a jogtanácsos, kénytelen lesz tudni, hogy néhányan az esti órákban utcákat, autóparkolókat ellenőriznek, látnak, hallanak, figyelnek. A bűnözők esetében pedig ennek jelentős visszatartó ereje van. Hiszen így sokkal nagyobb a lebukás, a tettenérés lehetősége, kockázatos a próbálkozás. Idén ötvenezer forint üzemanyag-hozzájárulást kapott a polgárőrség az önkormányzattól. Egyelőre saját gépkocsijukat használják. Adóvevővel is szeretnék felszerelni a polgárőrség tagjait, hogy mihamarabb értesíthessék a rendőröket. Ez sokat javítana a csoport hatékonyságán. Mert sajnos szükség van munkájukra. S az is valószínű, még jó ideig szükség is lesz. követeléseinek bíróság útján érvényt szerezni. Azt azonban dr. Béres István sem tudhatta, hogy Gyuricska Imre már Veszprém megyében is feltűnt. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályának s ezen belül a gazdasági alosztálynak vezetője, Pelikán László alezredes a témával kapcsolatban elmondotta, hogy a Buda Környéki Ügyészséget is megjárt Sein Kft. ügyvezető igazgatóját pénzbírságra ítélték. A legfrissebb értesülések szerint, említette Pelikán László, Gyuricska Imre már a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányságnak is munkát adott. Ugyanis feltűnt Szent György-hegyen, s valószínűleg ismét valami bértárolási dologban mesterkedik. Talán éppen bőrhulladékok elhelyezéséről tárgyal!? Mindenesetre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságról a szükséges dokumentumokat megkérték a veszprémiek. Itt tart tehát a Sein Kft.- féle ügy, ami bizonnyal sok fejfájást okoz még a hatóságoknak. Gyócsi László Zsúfolt programot bonyolított az elmúlt héten Bo- gárdi Zoltán országgyűlési képviselő, hat községben tartott félfogadást és előadást. Mint az előre várható volt, a „leghangosabb” találkozó Kemencén zajlott, igazi telt ház várta a képviselő szövetkezeti átalakulással kapcsolatos vitaindító előadását. A bevezető mondatok látszólag nem függtek ösz- sze az alaptémával: az előadó a demokrácia lényegét taglalta. — A demokrácia időigényes „portéka” — mondta. Csak úgy tudunk általa eredményt elérni, ha nem sajnáljuk az időt, nem vagyunk restek elmenni oda, ahol a sorsunkról döntenek. Utalás volt ez a kemen- ceiek magatartására, ahogy a szövetkezeti átalakulás kérdését kezelik. Passzívak, egyesek el sem mentek a vagyonnevesítő közgyűlésre, akik meg ott voltak, nem nyilvánítottak véleményt, ám mindent megszavaztak, amit a tsz-veze- tes elvárt. Volt leszavazás is. Amikor Bogárdi Zoltán azt javasolta, vonjanak be könyvszakértőket annak tisztázására, mi okból csökkent egy év alatt 70 millió forinttal a szövetkezeti vagyon, a többség úgy vélte, nem éri meg a ráfordítást. De vajon meggyöződésMarika, Ági, Kati, Mónika, és a többiek ... A településeken többnyire így bői szavaztak így? Vagy mert a vezetők ma is jól működtetik a régi reflexeket, kit ígérgetéssel, kit burkolt fenyegetéssel tartanak „kordában”. Néhány példa az „eszköztárból”: a megjelentek lojalitását 500 forinttal honorálni, elhitetni a nyugdíjasokkal, hogy aki kilép, az elveszti a nyugdíját, szórólapokon tudatni a tagsággal, mennyi adósságállomány „tapad” a vagyonrészükhöz, eltúlozni az egyéni gazdálkodás veszélyeit, felnagyítani az adó és kamatlábat. Mindez növeli az amúgy is aggasztó elbizonytalanodást, csökkenti az emberek cselekvőkészségét. Sajnos ezeket a gumicsontokat nemcsak a kemenceiekkel próbálják megetetni, a tszéek nagy többségénél szintén ezzel operálnak a vezetők. Nem hallgathatjuk el, hisz lényeges, a Börzsöny Tsz vezetőinek megköny- nyíti a dolgát az a tény, hogy nincs összhang a kemencéi önkormányzatban, jóllehet a polgármester és a testület dolga lenne az átalakulás menetét meggyorsítani, szemmel követni, s ahol kell, fellépni a tagok érdekében. (Annál inkább, mert a tsz-köz- pont nem helyben, hanem a szomszédos Bernecebará- tiban van, az ottani polgár- mester csak a saját polgárait képviseli a vitákon.) Sajnos a felszólalásokból és ismerik, keresztnevükön szólítják azokat a csinos, jól ápolt, közvetlen modorú lányokat és asszonyokat, akikhez az élet legfontosabb dolgaiban bizalommal fordulhatnak. A védőnőkről van szó. akik tanácsaikkal segítik a terhes asszonyokat, majd rendszeresen megjelennek otthonukban azt követően is, hogy hazavitték az újszülöttet a kórházból. S ott vannak később is, az iskolákban, figyelemmel kísérik a tizennégy-tizennyolc éveseket. A Magyar Védőnők Egyesületének Pest megyei szervezete a minap tartotta első konferenciáját Szentendrén. A konferencia jelmondata, melyet többen is idéztek, Juhász Gyula versének néhány sora; Az emberért megyünk mi küzdelembe, fegyverünk a tudás és a szeretet." Horváth Mónika, országos vezető védőnő tartott bevezető előadást a szolgálat jelenéről és jövőjéről. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben egyetlen körzeti védőnői állást sem Lencsi Károly képviselő reflexiójából az derült ki, hogy a falu — több más mellett — e téren sem elégedett a polgármesterrel, több kiállást várnának tőle. Bogárdi Zoltán ismét következetesen szállt síkra ama nézete mellett, hogy a tsz-ek a jelenlegi formájukban nem életképesek, hisz sem szerkezeti felépítésében, sem szellemiségében nem azonosak a klasz- szikus értelemben vett szövetkezeti formával. A négyórás vita ellenére — úgy tűnt — az emberek tanácstalanok. A jelenlévők szívesen meghallgatták volna a Börzsöny Mgtsz elnökasszonyának a válaszait a feltett kérdésekre (és vádakra), ám Pálinkás Tibor- né nem jött el, annak ellenére, hogy szóban és írásban is meghívta a rendezvényt szervező kemencei önkormányzat. Az emberek csak találgatni tudták az elmaradás okát. Nem kívánt szembesülni a népszerűtlenségével, szembenézni az évtizedekig félrevezetett emberekkel, vagy nem akart találkozni egy kormány- párti képviselővel, aki elsőként merészelte megbírálni a tsz. első emberét és a Börzsönyben uralkodó viszonyokat — még a rendszerváltást megelőzően. (—matula—) szüntettek meg, s idén is csak átszervezésekre került sor néhány helyen. Gyakorlatilag ez annyit jelentett, hogy a körzetből átmentek védőnők az iskolákba, s ott dolgoznak tovább. Szólt a továbbképzésről, a korszerű ismeretek megszerzésének fontosságáról. A továbbiakban Szy Ildikó főiskolai tanársegéd előadása hangzott el; A minőségbiztosítás, az egészségügyben címmel. Dr. Halmos László Pest megyei szülész-nőgyógyász szak- főorvos, a konferencia védnöke, a terhestanácsadás- ról, dr. Hanusz Klára gyermekorvos a család- és a gyermekvédelem aktuális kérdéseiről szólt, Tunyogi Erzsébet konduktor a sérült gyermekek gondozásának egyes lehetőségeit ismertette. A konferenciát több, bébicikkeket gyártó cég támogatta, mélyek termékeikből kiállítást rendeztek a konferenciát vendégül látó Kossuth Lajos Katonai Főiskola művelődési házában. ga. j. A biatorbágyi bázis gondnoka, Kiss Sándorné (Vimola Károly felvételei) J. Sz. I. MÉGNEM VESZÉLYES, Mi lesz, ha lángra lobban?! Pest megyei védőnői konferencia Egészséges, boldog családokat
