Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

MAGYARORSZÁG a Szigorítják taxizás feltételeit A kormány jelentö-en megszigorította a taxizás feltételeit a közúti közleke­dési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló rendelet módosításával. A legfőbb változás az, hogy a jövőben ismét államigazgatási enge­délyt kell majd beszerezni a taxizáshoz. A rendelet módosítását elsősorban a taxis érdekvé­delmi szervezetek szorgal­mazták, leginkább azért, mert jelenleg a kelleténél jóval többen vannak a pia­con. Ugyanakkor mégis gyakori a tisztességtelen üz­leti magatartás, a túlkíná­lat ellenére magasak az árak, és eközben elmarad­nak az á’lam adóbevételei is. A módosítás nyomán október 15-től a taxizáshoz a közlekedési hatóság en­gedélye szükséges. A ké ­relmezőnek pedig — az utasok esetleges későbbi kárigényének kielégítésére — gépkocsinként 100 ezer forint vagyoni biztosítékot kell adnia. A vállalkozónak igazolnia kell továbbá azt is, hogy semmiféle köztar­tozása — például adó- vagy társadalombiztosítási, járu­lék hátraléka — nincsen. A taxizásra használt gép­kocsikra pedig szigorú mű­szaki és esztétikai előírások vonatkoznak. Emellett két, a fiatalokat érintő alap ügyében dön­tött a kormány. Törvény­tervezetben javasolja az Or­szággyűlésnek a Központi Ifjúsági Alap létrehozását, amely — 100 millió forintos tokével — a gyermek- és ifjúsági korosztály helyze­tének javítását, kezdemé­nyezéseinek felkarolását szolgálná. A szóvivő felolvasta Szabó Tamás privatizá­cióért felelős tárca nélküli miniszter közleményét, A Magyar Távirati Irodá­hoz az alábbi közleményt juttatta el a Miniszterelnö­ki Sajtóiroda: Antall József miniszterel­nök pénteken fogadta a parlamenti pártok képvise­lőcsoportjainak vezetőit, valamint egyes parlamenti bizottságok tisztségviselőit. A megbeszélésen jelen volt Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, továbbá a köztársasági elnök hivata Iának képviselője. A megbeszélésen a mi­niszterelnök. illetve a kor­mány jelen levő képviselői tájékoztatást adtak a bősi vízlépcsővel kapcsolatban s közelmúltban folytatott kormányzati tárgyalásokról. A tárgyalások további részleteiről a megbeszélésen részt vevők megállapodása szerint bővebb felvilágosí­tást nem adtak. Etikai döntés Megrótták Dehreczenit Az MDF Bem téri köz­pontjában tegnap délután ült össze az etikai bizott­ság, amely Polgárdy Géza bejelentésére tárgyalja Debreczeni József ügyét. A folyosón két idősebb urat szólítottam meg, aki­ket az etikai bizottság vár­ható döntéséről faggattam. Hajdú Demeter Dénes, a POFOSZ országos szervező­titkára, az MDF alapító tagja a következőket mondta: — Hosszabb idő óta ag­godalommal figyelem az MDF kormányzati politiká­ját, amellyel messzeme­nően nem értek egyet. Meggyőződésem, hogy csak az MDF népnemzeti irány­zatának van tömegbázisa, a liberális irányzatnak pe­dig lényegében semmi. El­ítélem és etikátlannak tar­tom Debreczeni József ma­gatartását, ami már több ízben megnyilvánult, de fő­ként a Csurka-tanulmány során vált egyértelművé. Görög Imre a követke­zőkkel folytatta: — Én csupán egy MDF- tag vagyok. Zárójelben jegyzem meg, hogy ebből van több az MDF-ben. A véleményem ugyanaz, mint Hajdú Demeteré, és ezt erősíti meg a húsztagú tá- gabb családom. ★ Kisteleki Győző, az MDF etikai bizottságának az el­nöke a testület ülését kö­vetően tájékoztatta az új­ságírókat: A bizottság meg­állapította, hogy Debrecze­ni József elkövette a fe­gyelmi vétséget, mert Csux- ka István gondolatairól ha­mis következtetésekre ju­tott, ezért megrovásban ré­szesítették. Az újságírók kérdésére, hogy miéi t nem volt nyil­vános a bizottsági ülés, az elnök arra hivatkozott, hogy a bizottság tagjai va­lamennyien a zárt ülés mellett döntöttek. Debreczeni József a dön­tést követően többek kö­zött a következőket nyilat­kozta : — ... Nem akarok sem­miféle párhuzamot vonni a régi időkkel, meggyőződé­sem, ezek nem helyesek, de sajnos, ez a döntés alkal­mat ad array hogv bárki ilyet tegyen e döntés után. E pillanatban nem tudom még, hogy fordulok-e jog­orvoslatért a íellebbviteli szervhez... Az írásbeli ha­tározat kézhez vétele után 15 nap áll rendelkezésem­re, hogy ezt megtegyem ... —■ kiskun — amelyben a politikus rea­gált a Fidesz szerdai sajtó- tájékoztatóján elhangzott vádakra, miszerint törvény- ellenesen kérte fel a keres­kedelmi bankokat bizonyos adatok átadására. A mi­niszter leszögezte: tulajdo­nosi jogkörében kért infor­mációkat a közvetlen állami tulajdonrésszel rendelkező kereskedelmi bankoktól. Ha biza’ las információkhoz is hozzájut, akkor a pénzinté­zeti törvény előírásai köte­lezik azok titokban tartá­sára. Nem adtak importengedélyt Az állatszámlálás ada­tai szerint több sertés van az országban,, mint azt a szakemberek korábban be­csülték. Ezért nincs szükség sertéshúsimportra. így nem is adott importenge­délyt az Agrárpiaci Rend­tartást Koordináló Bizott­ság legutóbbi ülésén 250 ezer élő sertéssel egyenér­tékű csontoshús behozata­lára — szögezte le az FM illetékes' helyettes állam­titkára. Hozzátette: a húsipari vállalatok alapanyag-ellá­tottságának biztosítására továbbra is lehetősége van bármely cégnek úgyneve­zett apróhús importjára. Külpolitikai est Gödöllőn Sikerűit átvészelni a kataklizmát Kicsit kedélyesen úgy is fogalmazhatunk, hogy teg­nap Gödöllőn, a művelő­dési központban kihelye­zett ülést tartott az Or­szággyűlés külügyi bizott­sága. A liberális klub est­je valóban harmonikusan kezdődött. Szepessy Péter vitavezető első kérdésére, nevezetesen: hogyan érté­kelik a magyar kormány külpolitikai tevékenységét, mind a négy képviselő, Csapody Miklós (MDF), Rockenbauer Zoltán (Fi­desz), Roszík Gábor (MDF) és Szent-lványi István (SZDSZ) a mintegy negy­ven hallgató előtt kifejtet­te: az alapvető kérdések­ben konszenzus alakult ki a pártok között. Az egyetértés szükséges­ségét Szent-lványi István többek között azzal indo­kolta, hogy ez is számít hazánk külföldi megítélé: sében. Kritikusan szólt vi­szont arról, hogy a külpo­litika intézmény rend sze­re nem központosított. Ro­szík Gábor szerint az, hogy a külpolitika több szálon fut, nem jelenti a m,egc*z- tattságát, illetve több eset­ben öröklött adottságok kö­vetkezménye. Ügy vélte, hogy a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisz­tériuma sok jó üzletet ho­zott az országnak, jelentő­sége viszont a privatizáció előrehaladtával csökkenni fog. Csapody Miklós kiemel­te, hogy á kormány műkö­dése közben a térségben fokozatosan romlott a hely­zet, mégis sikerült átvé­szelni a közép-európai ka­taklizmát. S ha lassan is evickélünk előre, a fellen­dülés „nem kerülhető el”. A nemzeti szuverenitás biz­tosítása és az európai in­tegrálódás mellett a kor­mány alapvető céljaként említette a határainkon tú­li magyarság érdekeinek képviseletét. Tévesen vetik szemünkre, hogy mi irá­nyítjuk a nemzetiségi sors­ban élő magyarokat. Való­jában elképzeléseiket fel­karolva igyekezünk képvi­selni érdekeiket. B. G. A NEMZETI ALAPÍTVÁNY ÉL, ES CSENDESEN MŰKÖDIK E szavakkal kezdte mon­dandóját Medgyasszay László, a Nemzeti Alapít­vány kuratóriumának el­nökhelyettese,. a Magyar Demokrata Fórum alelnöke azon a tegnapi sajtótájékoz­tatón, amelyen az alapít­vány eddigi működéséről számoltak t>e a sajtó képvi­selőinek. A sajtótájékozta­tón részt vett a kuratórium több tagja, köztük Kása Fe­renc filmrendező, Beke Kata független képviselő és Vasuta Gábor vállalkozó. Az alapítvány jelenlegi törzstőkéje — a tárgyi va­gyont és a hárommillió fo­rint értékű devizát is bele­értse — mintegy 90 millió forint körül van. A szabá­lyok értelmében csak a törzstőke hozadékát lehet felhasználni, ami ebben az évben 23 millió forint. Eb­ből körülbelül 18 milliót osztottak eddig szét. A leg­kisebb összegű egyéni hoz­zájárulás összege az idén 500 forint volt, a legbőke­zűbb egyéni támogató pe­dig 500 ezer forinttal járult hozzá a szociális, karitatív, kulturális és oktatási célo­kat támogató alapítvány működéséhez. A legnagyobb intézményi támogató a Sze­rencsejáték Rt. és a MÓL Rt. volt. A Nemzeti • Alapítvány számos iskolát, kulturális és hagyományőrző társaságot, helyi közösséget, humán szervezetet és kezdeménye­zést támogatott, segítette a hátrányos anyagi helyzetű, állami gondozott és beteg gyermekek nyári üdülteté­sét, s jelentős mértékben támogatja a környező or­szágokban élő magyarságot is. A további tervek között szerepel egy pályázat kiírá­sa fiatal alkotóművészeit számára, vers- és próza­mondó verseny megszerve­zése Csengey Dénes emlé­kére. A pénteki kuratóriumi ülésen döntöttek arról, hogy támogatják egy XXII. kerületi óvoda uszodaépí­tését. Mint Kosa Ferenc — aki a Magyar Szocialista Párt ország^vűlési képviselője — megjegyezte: különösen nagy jelentősége van an­nak, hogy az alapítvány döntéseit nem befolyásolják politikai szempontok, és az éles, gyakran acsarkodó parlamenti viták ellenére a Nemzeti Alapítványban kü­lönböző pártállású képvise­lők dolgoznak együtt egyetértésben. EGYKORI FRANCIA HADIFOGLYOK ANTALL JÓZSEFNÉL Antall József miniszter­elnök tegnap a Parla­mentben volt francia ha­difoglyokat és hadifogoly- özvegyeket fogadott. Paul Lemaire vezetésével tizen­hatan érkeztek Magyaror­szágra azért, hogy emlék­művet állítsanak egykori táborhelyükön, Balatonbog- iáron. ahol a 40-es évek elején a magyar kormány védelmét és vendégszere­tetét élvezték. Mint a kormányszóvivői közlemény tudatja, a mi­niszterelnök meleg szavak­Chrudinákot vissza VÁLTOZATLAN SZELLEMISÉGŰ A PANORÁMA Pénteken este lesz Pano­ráma, és ez a lényeg — Testőrökre A magyar királyi testőrség negyvennyolc év­vel ezelőtt, 1S44. október 16-án szállt szembe a bu­dai várat támadó ejtőernyős SS-alakulattai. A t >bo mint télórás tűzharcban hat ellenséges kato­nát öltek meg. A bekerített, végsőkig elszánt, se­gítségre nem számító testőrség csak azután hagyta abba az ellenállást, amikor erre parancsot kapott elöljáróitól. Otto Skorzeny alezredes, a nőmet egy­ség parancsnoka a letartóztatott tiszteket és a le­génységet átadta a nyilasoknak, akik büntetésből az orosz frontra vezényelték őket. A testőrökre em­lékező írásunkat hétfői számunkban közöljük. kai köszöntötte az idős egy­kori frontharcosokat. Kö­zülük többen magyar lányt vettek feleségül, és a há­ború után hazatérve meg­alakították a Magyaror­szágra menekült volt hadi­foglyok baráti társaságát. Antall József felidézte gye­rekkori emlékeit Balaton- boglárról. ahol a Magyar- országra menekült idegen hadifoglyok ellátásáról édesapja, néhai Antall Jó­zsef, a belügyminisztérium vezető beosztású tisztségvi­selője gondoskodott. nyilatkozta Kocsis L. Mi­hály, a műsor ideiglenes főszerkesztője az MTI-nek tegnap délután, az adás összeállításának finisében. A szerkesztőség korábbi he­lyettes vezetőjét, a csütörtö­kön kinevezett Vári Attila lemondása után, Hankiss Elemér kötelezte a vezetői poszt ideiglenes betöltésére. A műsor szellemiségével kapcsolatban Kocsis L. Mi­hály elmondta: semmi sem változik, megpróbálnak mindent ugyanúgy csinálni, mint eddig. Hozzátette: a Panoráma kollektívája a je­lenlegi állapotot valóban át­menetinek tekinti, mivel to­vábbra is ragaszkodnak ah­hoz, hogy Chrudinák Ala­jost helyezzék vissza pozí­ciójába. Önök szerint támogassuk? Bizonyára észrevették olvasóink, hogy megdrá­gulunk. Újságunk előfi­zetési ára egy hónapra 280 forintról 343 forint­ra emelkedik november Írjétől. Ennek ellenére próbálom hinni, hogy megérünk még annyit, amennyibe a piacon két tojás kerül, avagy há­rom számunk annyit, mint két villamosjegy ára. Bár vannak, akik azt hiszik — mint az a hőig}7, ki tegnap telefo­nált —, hogy az újság emeli az árakat, és mil­liókat tesz zsebre. Pél­daként azt a „hirdetést” említette, amely napon­ta olvasható lapunk 16. oldalán: „Támogasd a magyar ipart! Vásárolj hazai terméket!” Mond­ta: valakiknek ez biztos megéri. Igaz, valakik­nek biztos, ám e vala­kik m| vagyunk mind­annyian. Ezért nem fi­zet senki, ám tudjuk, fontos, hisz minden egyes darab magyar áru — legyen az férfiing vagy konyhaszék — megvásárlásával végül is munkahelyet terem­tünk. Ezt persze ésszel is föl lehet fogni, ám jobb, ha érezzük: ily módon is segíthetünk másokon. Az ötletet egyébként egy olyan kis újságból vettem át, amelyet néhány polgár összefogva ad ki Budán, ismétlem: sem ők, sem mások nem fizetnek ér­te. de azt nem értem, hogy ez miért ebben az összefüggésben szúrt szemet a telefont föl­emelni sem rest hölgy olvasónknak. „Támo­gasd a magyar ipart!” Vajon miért nem ter­mészetes e mondat itt­hon? Önök szerint mit támogassak? Az osztrák ipart, a németet, a ro­mánt? ... Miért? Mi igenis a magyart szeret­nénk támogatni, és kér­ni erre másokat is, ba novembertől sajnos ki­csit drágábban is. (Vödrös) A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Tájékoztatás a vízlépcsőről

Next

/
Oldalképek
Tartalom