Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-13 / 242. szám

MAGYARORSZAG •«iVr­1092. OKTÓBER 13., KEDD 3 Menekültmozgalom az új Európában hárul. Magyarország mint­egy 79 ezer menekültről gondoskodik, ami a többi európai országhoz képest nagy szám. A társaiság ada­tad szerint az európai me­nekültek mintegy 21 száza­léka magyar származású. Franco Foschi hangsú­lyozta: az AWR arra törek­szik, hogy erre minden fó­rumon felhívja a figyel­met, s az Európa Tanács­csal és az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztosságával együttműködve keresi a menekültügy problémáira a megoldást. Nagy Boldizsár, a Budapesti Egyetem pro­fesszora előadásában az európai menekülthelyzetet elemezve a menekültek számának emelkedését az újra éledő nacionalizmus­ban, a fegyveres konfliktu­sokban, az egyes országok­ban meglévő anarchiában és a fejletlen politikai kul­túrában, a gazdasági re­cesszióban jelölte meg. Nagy Boldizsár elmond­ta: az elmúlt években a Magyarországra menekü­lők száma fokozatosan nö­vekedett. Mindez az ide­genellenes hangulat, illetve a politikai feszültségek növekedéséhez vezetett, aminek fő oka az ország gazdasági helyzetének rom­lása. az infláció és a mun­kanélküliség emelkedése, a lakosság megélhetési gond­jainak növekedése. A készülő menekültügyi törvény koncepciója szerint Magyarország kiterjeszti a menekültjog megadását az egész világra, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely szerint csak az euró­paiak kaphatnak Magyaror­szágon menekültstátust — mondotta többek között Morvay István hétfőn Bu­dapesten tartott sajtótájé­koztatóján. Kedvezőbb adózási feltételek Megegyezés született a földművelésügyi tárca és a Pénzügyminisztérium kö­zött a szövetkezeti üzlet­rész adóztatásáról. A meg­állapodás értelmében, amennyiben a parlament elfogadja az erre vonatko­zó tör vény mód ősit ást, ked­vezőbb feltételek mellett vehetik ki üzletrészüket az étalakuló tsz-ekből kivál­ni szándékozók. A szaktárca azt javasolta a PM-nek, hogy az üzlet­rész értékét adózás szem­pontjaiból árbevételként vegyék figyelembe. így az üzletrész is beleférhet abba a bruttó 750 ezer forintos adómentes keretbe, amely a kistermelőket jelenleg megilleti. A jelenlegi hatá­lyos jogszabály értelmében ugyanis azok a szövetke­zeti tagok, akik az átala­kulás kapcsán kiválnak a tsz-ekből és magukkal vi­szik üzletrészüket, 20 szá­zalékos forrásadót kötele­sek fizetni, ha az üzletré­szükkel nem kezdenek vál­lalkozásba. Mivel több százezer tsz-tagnak — köz­tük igen sok tsz-nyugdi- jasnak — nincs ennyi kész­pénze, ezért ez a megálla­podás számukra kedvező. Ám ahhoz, hogy ez alkal­mazható legyen, a Pénz­ügyminisztériumnak tör­vénymódosító javaslatot kell az Országgyűlés elé terjesztenie. Erre a tervek szerint a lehető legrövi­debb időn belül sor kerül. Abban mindkét minisz­térium egyetért: aki a ki­vitt üzletrésszel vállalko­zásba kezd, az csak akkor adózzon, ha a vállalkozást abbahagyja. — Senkivel sem folyta­tok tárgyalásokat sem a magam, sem Chrudinák személyéről — jelentette ki Hankiss Elemér az MTI munkatársának kérdésére hétfőn délután. A Tv el­nöke ugyanakkor nem nyi­latkozott arról: döntött-e már a Panoráma főszer­kesztőjének ügyében, s ar­ról sem, mikor hozza nyil­vánosságra elhatározását. Mint ismeretes, Hankiss Elemér október 7-én déli 12 óráig várta, hogy Chrudi­nák Alajos visszavonja ko­rábbi kijelentéseit, és nyil­vánosan bocsánatot kérjen tőle. A főszerkesztő aznap 9 oldalas levelet juttatott el az elnökhöz, — mi is kö­zöltük —, aki — a level részletes tanulmányozása érdekében — döntését elha­lasztotta. Hankiss Elemér úgy lát­ja, hogy „szamárság” az a hétfőn megjelent hír, mi­szerint — a miniszterelnök és a köztársasági elnök között létrejött megállapo­dás értelmében — Gombár Csabát, a Magyar Rádió el­nökét menesztenék, ugyan­akkor ő a helyén marad­na. Az elnök rámutatott: a feltételezés minden alapot nélkülöz, egy ilyen megol­dást egyik párt sem fogad­hatna el. Önök szerint rossz megköszönni? Egy ismerősöm örö­költ. Nem sokat, úgy­hogy tán örökségnek sem lehet nevezni, hi­szen mindössze néhány darab használt bútorról van szó. Hívjuk ki a handlét, pardon, hasz­náltai’ kereskedőt? — tanakodtunk a végül is nem kifejezetten ócska­ságok fölött. Mint álta­lában mindig, most is nyolcvanon túli anyám­nak támadt használható ötlete. Ezt mondta: „Ró- zsika most ment férj­hez. Szóljunk neki, hát­ha örülne ezeknek a hol­miknak.” Szóltunk. Ró- zsika nemhogy nem örült, hanem még meg is sértődött: ,Szüleimtől vadonatúj bútort kap­tam." Nem baj, legyin­tett anyám, akkor fel­hívom Klárit, ők nem túl gazdagok. Fölhívta, de Kláriéknál sem volt sikere. Ám anyámat nem olyan fából farag­ták, aki, ha fejébe veszi, hogy azok a szekrények még igenis használha­tók, akkor ne találja meg hozzájuk a megfe lelő tulajdonost. Telefo­nált, keresett, kutatott. S miközben hívta ezt, hívta azt, kisebb előadá­sokba kezdett, elmesél­vén, hogy ki most e so­rokat rcvogatom, a há- bor.l után évekig — ' gy híján — egy ládár töl­töttem éjszakáimat, a testvéreim meg olyan fiókokban, amelyek a szekrényből megmarad­tak. És hangoztatta: ma sem lehetünk gazdagok, hiszen mást sem hal' h- bekapcsolja a rádiót, mint. hogy milyen nehéz a fiatalok helyzete, s a többieké sem könnyű. Bevallom őszintén: a harmadik „köszönjük nem kérjük” tartalmú telefon után anyám tudta- nélkül — ószerest se híva — a bérház ud varára hordtuk a hol­mit, ahonnan reggelre eltűnt. Önök szerint ki vitte el? Nem fogják el­hinni, de a hírforrás biztos. A házmester S. néni ugyanis jól belátja birodaimát, tán jobban is, mint illenék. Nos, a séíodött Rózsika volt. Ám így nem kellett ki­mondania: köszönöm. (Vödrös) PARLAMENTI NAPLÓ Adakozásra sarkalló, önmérsékletre intő törvényt! akkor élesen szólt „némely mai if jakról”, akik a tör­vényjavaslat emelkedett hangnemét üres pátosznak minősítve utasítják el a tervezetet. A fiatal demok­raták felszólalásaiban a de­mokrata fórum képviselője „nyegleséget és nevelési hiányosságból fakadó türel­metlenséget” vélt felfedez­ni. Németh Zsolt (Fidesz) ennek kapcsán szükséges­nek látta leszögezni: a múlt század példaként említett nemzeti liberálisai akkor „jó” törvénytervezet felett vitatkoztak. Az általános vitát e pon­ton egy későbbi időpontra elnapolták. történelmi, lélektani sérel- i meket, így a leendő tör- i vény célja csak az újabb ' traumák megelőzése lehet. 1 összességében úgy vélte, i hogy olyan jogszabályt kell 1 alkotnia a Háznak, amely 1 adakozásra sarkallja a i többséget és önmérsékletre . inti a kisebbséget. A tör- 1 vényalkotó munka egyik i legfőbb nehézségét egyéb- i ként a honatya abban lát- < ta. hogy tisztázatlan: a kon- i zultációk során a számos i szervezet közül melyik is i képviselje az egyes kisebb- , ségeket. Ennek alapján pe- ’ dig félőnek tartotta, hogy e tisztázatlanságok a késöb- 1 biekben beláthatatlan bo- < nyodalmakhoz vezetnek. Iványi Gábor (SZDSZ) a törvény célját úgy fogal­mazta meg: „megadni min­denkinek azokat a jogokat, amelyekkel otthon érezheti itt magát”. Hisz, emlékezte­tett a történelmi időkre, e térségben valamennyien bevándorlók vagyunk, egy­forma jogunk van itt él­ni, így semmilyen alapon nem fogadható el az embe­rek megkülönböztetése. Ezért kérte: tiszteljük a másságot. A múlt századi nemzeti liberálisok eszméit, legin­kább Madách Imre gondo­latait ajánlotta a törvény- javaslat tárgyalása során a Ház figyelmébe Pál József (MDF). A képviselő ugyan­(Folytatás az 1. oldalról.) figyelmeztetett arra, hogy a tervezetnek rengeteg hiá­nyossága van, amit csak közös erővel, empátiával, nagyobb figyelemmel és jóakarattal lehet pótolni. Jakab Róbertné a többi között kiemelte: a törvény­javaslatnak meg kell fogal­maznia azt is, hogy tilos bármely nemzetiséget a nemzetközi politika sakk­tábláján felhasználni. Tilos hatalmi célok érdekében a nemzetiséget bármely érv­rendszerbe beépíteni. Ezzel kapcsolatban örömmel nyugtázta az előterjesztő miniszter megfogalmazá­sát. miszerint „a kisebbsé­gek sorsa nem válhat párt­politikai érdekek áldozatá­vá”. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi önkormányzati törvény mellett — amely a pártok által pozícióba juttatott polgármestert szinte elmozdíthatatlanná teszi — a kisebbségi ér­dekvédelem kiszolgáltatott. Jakab Róbertné hiányolta az állami garanciavállalást is arra vonatkozóan, hogy a deklarált jogok ne pusz­tán jámbor óhajnak bizo­nyuljanak. Az általános vitában a továbbiakban hozzászóló képviselők közül Speidl Zoltán (MDF) arra hívta fel a figyelmet: jogszabály­ban orvosolni nem lehet a Rendőrség kontra ügyészség A datháború ? Eszerint 1990. első félévé­ben 38 százalékkal, 1991 hasonló időszakában 48,2 százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma. Az idén vi­szont a rendőrség adatai szerint, jelentős mértékben csökkent az ismertté vált bűncselekmények számá­nak üteme. Így 1992. január 1-je és június 30-a között mindössze 9,8 százalékos emelkedést mutat ki a rendőrségi statisztika. Suha György rendőrségi szóvivő, hétfőn délután az MTI kérdésére nem kívánt reagálni Fábián Jánosnak, a legfőbb ügyész helyette­sének nyilatkozatára, amely szerint a rendőrség lényegé­ben eltorzítja a bűnügyi statisztikát, azt a valósá­gosnál kedvezőbb színben tünteti fel. A szóvivő mindössze ar­ra volt hajlandó, hogy az MTI-vel megismertesse a rendőrségi statisztikákat. Hankiss habozik Európa keleti felében szá­molnunk kell azzal, hogy amennyiben a posztkom­munista irányzatok erősöd­nek, akkor a nacionalista törekvések is hangsúlyossá válnak, ezek pedig továb­bi konfliktusokhoz és me­neküléshez vezetnek. Ma­gyarország jól érzékeli ha­tárai mentén ennek veszé­lyét, már csak azért is, mert a magyarság 35 száza­léka a szomszédos orszá­gok területén él, és ott a felerősödő nacionalizmus céltáblájává válik. A kor­mány erejéhez mérten nyi­tott ajtót kínál a háború­ból menekülőknek. de ugyanakkor érthetetlenül szemléli, hogy kompetens hatalmak nem tesznek meg mindent a háborúk megszüntetése és felszámo­lása érdekében. Egy újabb menekülthullám megaka­dályozása érdekében töre­kedni kell a kiváltó okok felszámolására, amihez re­mélhetőleg e társaság mun­kája is sok segítséget ad — mondta Boross Péter. Az AWR kongresszusán — amelyet első alkalom­mal rendeznek egy volt szocialista országban — Franco Foschi olasz parla­menti képviselő, a társaság elnöke megnyitójában el­mondta: a menekültek száma Európa-szerte egyre növekszik, fogadásukban és ellátásukban Magyaror­szágra mind nagyobb teher — Szövetségest és támo­gatót keresünk, szövetséget és támogatást ajánlunk mindenkinek, aki az euró­pai menekültkérdésben, eb­ben az európai sorskérdés­ben támogatást tud nyújta­ni. Európa-szerte átmeneti állapot alakult ki vélemé­nyekben, felfogásokban és a gyakorlatok terén. A me­nekültügyi konferenciákon, megbeszéléseken és a kor­mányközi tárgyalásokon az elvek hirdetésén túl végre a gyakorlati megoldásokat kellene keresni — mondta Boross Péter, a Világ Me­nekültproblémáit Tanulmá­nyozó Társaság (AWR) 42. kongresszusának megnyitó ülésén Budapesten, az Agro Szállóban. Az október 12- től 14-ig tartó tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jog- tudományi Intézetének szervezésében és a Hanns- ßeidel Alapítvány anyagi támogatásával jött létre. A belügyminiszter hang­súlyozta: valóban új ve­szedelem a nacionalizmus. Tudomásul kell venni, hogy a szovjet uralom indítékai­ban meghatározó célú volt a nacionalista terjeszkedési szándék. Nem szabad cso­dálkozni azon, hogy az e birodalom romjain létre­jött posztkommunista ha­talmak szintén nacionalista irányzatúak, ez az indíték lelhető fel a jugoszláviai háborús eseményeknél is. Veszélyben a társadalmi konszenzus szlávia küldöttsége nem vett részt a konferencián. Morvay István Genfben elmondott beszédét felidéz­ve hangsúlyozta: elsősorban a Magyarországon tartóz­kodó délszláv menekültek ügyére tért ki. Rámutatott arra, hogy a válság elhú­zódása veszélyeztetheti a menekültügyben kialakult magyar társadalmi kon­szenzust. Az államtitkár síkraszállt a válság terhei­nek arányosabb viseléséért, szólt a vajdasági magyarok fenyegetettségéről és elítél­te a szerb kormány etnikai tisztogatásait. Az államtitkár találkozott több ország — például Ka­nada és Ausztrália — kül­döttségeinek vezetőivel, és beható megbeszéléseket folytatott a Visegrádi Hár­mak jelenlevő képviselői­vel, továbbá külön találko­zott szlovák partnereivel is. A Belügyminisztérium po­litikai államtitkára a na­pokban tért haza Géniből, ahol részt vett az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága Végrehajtó Bizottságának 43. ülésszakán. Magyaror­szág először vett részt ren­des tagként az ülésen, ahol a 46 állandó tag mellett 71 ország megfigyelőként kép­viseltette magát. Kis-Jugo­Pálfy levele a televízió elnökének nőkének Pálfy G. István, az említett műsorok nem­régiben leváltott főszer­kesztője. Az MTI-hez hétfőn el­juttatott levelében Pálfy kijelenti: véleménye sze­rint leváltásának nem szakmai, hanem politikai okai voltak, és ez elfo­gadhatatlan számára. „Emberi és szakmai be­csületem védelmében és tu­datában felhívom arra, vonja vissza a felmentést, s állítsa vissza a szeptem- bei 28-a előtti állapotot a TV Híradó és A Hét veze­tésében” — írja többek kö­zött pénteki keltezésű le­velében Hankiss Elemér­nek, a Magyar Televízió el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom